Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-30 / 305. szám

8 Vasárnap, 1985. december 29. A vasútnál két ünnep között Tájkép csata után - és előtt Koncert volt.a fővárosban, özönlött a nép a segítség­nyújtás jegyében megrende­zett monstre hangversenyre, s Szegedről is utaztak fiata­lok, méghozzá különvonaton. Megszervezték nemcsak a szállítást, de a diszkrét fel­ügyeletet — még diszkréteb­ben : biztosítást —, az indí­tást, fogadást, s mi tagátiás, szurkoltak is néhányan, va­jon mi minden történik egy ilyen éjszakai „célvonaton'. Kisistók Sándor állomásfö­nöktöl tudom, s biz' isten örömmel jelenthetem: sem­mi! Azaz, egyáltalán nem jelentettek a kocsivizsgálók — és az utazószemélyzet sem — a tegnap hajnalban há­rom órakor befutott szerel­vényről semmiféle rendelle­nességet. Ennyit nemcsak a pontos­ság kedvéért kell elmondani a két ünnep közötti utazási hullámvölgy egyetlen vala­mirevaló eseményéről, ha­nem a sztereotípiaként örö­kösen randalírozónak titu­lált „koncerlbújó" fiatalok tisztessége védelmében is. Mégpedig a tegnap délelőtt Budapestről befutott Szeged expressz átvizsgálása után, hogy legyen összehasonlítási alap. A hétköznapi gyorsjá­raton ugyanis Fekete Nagy János lakatos csoportvezető munkatársai leszerelt hamu­tartók, elveszett fülketükrök pótlásáról gondoskodtak. El tudom képzelni a lélekemelő pillanatot, amint Utas Jenő, hivatásos vasúti betyár oda­haza büszkén előhúzza a mattszürke csikkflekkes bü­dös hamutartót, s epekedve várakozó asszonya elé he­lyezi az asztalra: Nézd, Anyus, mit hoztam! S Anyus könnyben úszó pillái alól ol­vadozva néz rá: Jenőkém, mindig tudtam, hogy teli van a fejed szépérzékkel! Akkor leülnek a felhasoga­tott műbőr borítású lehajt­ható padra a „Gőzfűtés: me­leg, hideg" tábla alá, össze­borulnak, s átszellemülten nézik a kettöszázötvenhete­dik büdös csikktartót. Ha nem, hát tévedtem, de akkor is: száradjon el a ke­ze az összes ügyeskedő utas­nak, aki a fene tudja mire használható, de mozdítható tárgyakat elemeli az amúgy is szegényes vasúti kocsija­inkból. Pardon, egy kissé elidőz­tem a személyforgalom háza táján, bár. ha Daróczi Ká­rolyra, a takarítók műveze­tőjére hallgatok, még hosz­szabban időzhettem volna, részben, mert a mindig ro­hanó utasok számára is kell olyan helyiség, ahol a szük­ség megállásra kényszeríti, s mert a művezető igen rend­hagyó tárlatvezetésen mu­tatta be a finom fogalmazás­sal „egészségügyi porcelán­áruk" csoportba sorolható kellékek siralmas állapotát. Ha az összevert-rúgdosott, törött kagylókra (nem tele­fon és nem is osztriga!), a falból kitépett tükrökre gon­dolok, kétségeim támadnak, vajon valóban minden utas­nak olyan sietős a dolga? Jó — vandál — munkához idő kell! S az idő pénz! Kolt is a mellékhelyiségekre a szeren­csétlen vasút rendszeresen súlyos tíz-százezreket, hogy helyrehozza, amit értelmet­len indulatoktól fűtött embe­rek tönkretesznek. De leg­alább egyszer kapná már el valaki az alattomos rongá­lókat! Az állomás rendjén őrködőknek most azért sze­rencséjük van. A karácsonyi invázió elvonultával bizony konganak a várótermek, s ha sivárabb is a kép — de nyugodtabb. V Az állomásfőnök ezt a te­herforgalmi szolgálatban dolgozók munkájára is érti: az év végére, december 20-a óta amolyan félgőzzel is győzik — sajnos — a mun­kát. Meglátszik a forgalmon, hogy néhány gyár leállt a termeléssel, s hogy több vál­lalat túl van a tervteljesítés hajráján. A gyorsáruraktár­ban Kothencz Imre komóto­san tolja egyik sarokból a másikba a konténert. Ráér, mert amúgy a raktár olyan, mint a nagy afrikai folyó: Kongó. Nem szidják most a MÁV-ot, hogy nem ad va­gont — de a vasút sem kia­bál vissza, tudomásul veszi, hogy van, de nem kell. Teg­nap mindössze négy kocsi érkezett a Tisza pályaudvar­ra. Az ünnepek közti forgal­mi apály elérte a kocsiren­dezők. váltókezelők birodal­mát is. Szilveszterre pedig már úgy készülnek, hogy — nem készülnek. Tolatómoz­donyl is kevesebbet állíta­nak munkába — igy aztán az összes kiszolgáló személy­zet is kisebb létszámmal áll majd készenlétben. Rájuk is fér. hadd nihenjék ki magu­kat — az új esztendei roham előtt.. I. Zs. Mindig szolgálatban Lehel, hogy a foglalkozá­sa miau kapott kedvet az önkéntes rendőri szolgalat­hoz Nagy Kálmán. A' Dél­magyarországi MÉH Válla­lat rendészeti vezetőjekeni dolgozik. Könnyű fölfedezni a hasonlóságot a kenyérke­reső munkája és önként vállalt társadalmi megbíza­tása között. Aki pedig sze­mélyesen is ismeri, annak rog'ón feltűnik szenvedélyes igazságszeretete és a köz­úgvek iránti élénk érdeklő­dése. Az olyan ember, mint ö, nem állhatja meg, hogy rá ne szóljon például a fa­csemetét rongáló rosszaság­ra, vagy éppenséggel az ud­variatlan utasra ... Bárhol van, bármit tesz, nyitott szemmel jár, környezetére nem mint megváltoztatha­tatlant tekint, azt keresi. seti- ilyenkor sem felejthe­tem el, önkéntes rendőr va­gyok. — A körzetükben sok dolguk akad? — Nem hinném, hogy köz­biztonsági szempontból problémásabb lenne a miénk, mint a többi. Város­szerte elszaporodtak a se­gédmotor- es kerékpárlo­pások. Ezért mi is gyakran igazoltatjuk az ilyen jármű­vek vezetőit. Rendszeres, ha úgy tetszik szokásos fel­adataink kozé tartozik az is, hogy ellenőrzéseket tartunk vendéglökben, figyelünk a közlekedési, közúti szabá­lyok betartására. Az is elő­fordul, hogy kimozdulunk a körzetünkből, például na­gyobb városi rendezvények bol. Ereztem, szükség van a alkalmával. hogyan lehetne jobbá, érté- munkamra 'amit mindig tenni. Az embere- js ismertek. Ez alatt a kesebbé ket is el 18 — Emiitette, kitüntetésekkel munkáját .. , _ . . , ismerték el. esztendő alatt szamtalan ki­- A laikusok nemigen tüntetést kaptam. S kezdettől Milyen ehsmeresei vannak? tudják, mi is pontosan az fogva tapasztaltam a hiva- — Megkaptam a Közbiz­önkéntes rendörök dolga, tásosak megbecsülését, sze- tonsági Érmet, két alkalom­Elmondaná? retetét. ma] a Kiváló önkénles — Rendkívül szerteágazó — Melyik városrészben Rendőr kitüntetést, a 10 és a mi megbízatásunk. Tulaj- tevékenykedik csoportjával? & 15 éves Szolgálati Érdem­— Szabó Kalman körzeti megbízott, törzsőrmester éremmel is jutalmaztak. dóriképpen minden rendőri munkát végezhetünk. Köz- mei'lett dolgozunk. Az egy­lekedési balesetnél például kori II. kerületi tanács a az önkéntes rendőr is intéz- „főhadiszállásunk". A 15 ta­kedhet, s hogy a további glj önkéntes rendőri csoport legfontosabb jellemzőket vezetője ok Minden mondjam, eloallitatthat es igazoltathat is. Ha bűncselek- hónap elsó péntekén beszél­ményre utaló dolgot észle- jük meg a teendőket, a lünk, azt is azonnal jelez- Kossuth Lajos sugárút az nünk kell A körözött sze- Anna.kut a Brüsszeli kör­melyeket is ]o, ha figyelem­mel kísérik az onkentesek úl- a Jozsef AU,la sugarút is. Egyébként magam is úgy és a Szent István tér kör­veszem észre, a lakosság nyéke tartozik hozzánk, nincs tisztában a mi joga- Természetesen Kizárólag inkkal, kotelessegeinkkel. Olykor félre is értik beavat- munkaidő utan teljesithe­kozásainkat. Az lenne jó. tünk szolgálatot, ketten­ha mint a rendőr partneré- ketten, vagy a körzeti meg­re. úgy tekintenének ráak. Egyébkent szintén ugvanugy biznanak ben­nünk. ugyanúgy hallgatná- Péntekenként van a' fogado­nak a szavunkra. óránk is, délután 4—6-ig. — Mióta teljesít önkéntes f-n a munkaköröm miatt so­szolgálatot? kat utazóm a két szomszé­— Mar 18 éve. Mondha- dos megyebe, Bacs-Kiskun­tom, igazi -hivatásszeretet- ba és Békésbe. Termeszete­M. E. Táguló körök Holnap ismét letépjük a naptár utolsó lapját. A szám­vetéskészités szokásához hí­ven most is érdemes és ta­nulságos visszapillantani 1985 kiállítási szezonjára, a szegedi tárlatok sorára. Évek óta 80-90 kiállítást rendez­nek, és a „hivatalból" tárla­tokat szervező intézmények (múzeum, művelődési há­zak hálózata, képcsarnok) mellett stabilizálódott egy üzemi-vállalati kör is. Mint­egy 60 bemutatóról adtunk hírt. próbáltuk értékelni az alkotásokat. Visszapillantva sokkal szebb a kép, mint a mindennapok sorában. Gaz­dagodott, színesedett a pa­letta. a vizuális művészetek táguló körei kaptak fórumot Szegeden. Az első gazdagodás az ál­landó kiállító és bemutaló helyekben a legszembetű­nőbb. Az 1984 őszén átadott Fekete-ház, mint a Móra Fe­renc Múzeum munkásmozga­lom-történeti filiáléja az idén talált magára, mégpe­dik két rendkívül alapos, er­dekes s vonzó képén túl tu­datformáló tárlatával. Je­lentős eredményként köny­velhetjük el. hogy a Vár ut­cában megnyílt a szegedi születésű kiváló alkotó, Kass János galériája. Népszerűsé­gére jellemző, hogy a sok­féle műfajban tevékenykedő művész szépen rendezett be­mutatóját az ünnepi hetek idején többen látták, mint a II. táblaképfestészeti bienná­lét. Az Oskola utcában új kiállító és árusító hely nyílt, a Paletta Galéria. Mintegy féléves működése alatt két igen emlékezetes kiállítást rendezett, az egyiket Sinkó János festményeiből, a má­sikat 13 élvonalbeli grafikus­művész lapjaiból. A világhí­rű Rosenthal Stúdió a Szé­chenyi téri Amfora-boltban az ünnepek előtt nyitotta meg minibemutatóját, mely a magas szintű design pél­damutató és mércét állító fóruma. Bár nem szegedi, de szinte országos jelentőségű. a hódmezővásárhelyi Alföl­di Galéria első szárnyának megnyitása, mely az idei mú­zeumi hónap egyik legrango­sabb eseménye volt. A vá­sárhelyi központú alföldi fes­tészet történeti keresztmet­szetét mutatja be a váloga­tott anyag a kezdetektől a felszabadulásig. A megyei ta­nács nagyszabású vállalko­zása is bővült: 1985-ben újabb öt településen szépült meg a házasságkötő terem. Pitvaroson Nanay Szilamér textilkompozíciója. Tömör­kényben Gerle Margit kerá­miája, Ro.szken Fülöp Er­zsébet festménye. Derekegy­házán Kurucz D. István pan­nója. Bakson Papp György zománcképei díszítik a há­zasságkötő termeket. Mind több jelét látjuk an­nak, hogy a vizuális művé­szetek nem pusztán a festé­szet, szobrászat, grafika hár­mas műfajára szorítkoznak. A szélesedő horizontot az idén a fotóművészet sokféle megjelenése jellemezte. Em­lékezzünk csak a múlt szá­zadi fotográfusok úttörő nemzedéke közül az erdélyi Veress Ferencre, a félmúl­tunk eseményeit megörökítő és több helyütt bemutatott Liebmann-fotókra vagy a mai fiatal alkotók kiállítá­saira. Az iparmúvészetet reprezentáló tárlatok közül a SZOTE közművelődési bi­zottsága rendezte a legem­lékezetesebbet Csetc Ildikó kristálytiszta motívumokkal díszített nyomott textiljei­ből. Fontos szerepet kapott az építészet. Részint a Dél­terv vállalkozás nyomás megismerkedhettünk a moszkvai szecesszióval, vala­mint a századforduló két európai hatású osztrák épí­tészének munkásságával. Hozzánk mégis közelebb állt Makovecz Imre és a Nóvák házaspár fontos bemutatója. A színképet gazdagították lengyel karikatúrák, játék­kiállítás. A múzeumi bemutatók kö­zül a legnagyobb vállalkozás a Fekete-házban látható Fo­tográfiák Szegedről, szege­dieknek című rendkívül gaz­dag és nagyon szép kiállí­tás. A hatalmas dokumen­tumanyagot gondosan meg­formált enteriőrök teszik él­vezhetővé. Ugyancsak itt ka­pott helyett a történelmi múltunk újragondolására késztető Monumentumok az első háborúból című kiállí­tás. A másodízben megren­dezett táblaképfestészeti bi­ennálé jónéhány figyel­meztető tanulsággal szolgált. A következő seregszemléig van idő átgondolni a meg­hívottak körét, a kiállítóhe­lyeket, a zsűrizés mikéntjét, a díjazás rendjét, a megnyi­tó és a propaganda lehetsé­ges változatait. S ez nem­csak lehetőség, de a tárlat jövőjét meghatározó szükség is. Az egyéni kiállítások kö­zül három magasan kiemel­kedett a mezőnyből. Az év elején Sváby Lajos expresz­szív, hatalmas indulatokat, az emberi kapcsolatok drá­mai helyzeteit megfogalma­zó mellbevágó alkotásai, a nyáron Keserű Ilona egy motívum metamorfózisát többféle anyagban is végig­kísérő kiállítása, ősszel fje­dig Fiscjier Ernő a szellemi lét magasába emelkedő fest­ményei ragadhatták maguk­kal a látogatókat. Az ilyen csúcspontok — tegyük hozzá alkotói szándékban, kifeje­zésmódban, egymástól igen­csak távol álló művészek munkáiról van szó — erősí­ti/e művészetbe vetett hi­tünket, mércét állitanak, és magukkal vonzzák a többi bemutatót is. Köszönet e ki­állításokért szervezőknek, rendezőknek, s temnészete­tesen a művészeknek is. A kiállítások létrehozói nem feledkeztek meg az itt élő vagy ilyen-olyan szálak­kal hozzánk kötődő alkotók­ról sem. Tóth Sándornak például a Képcsarnokban volt tárlata, bemutatkozott több, egykori tanárképző fő­iskolás, például Somodi Fe­renc, Lonovics László. A helyiek kó/.úl az idősebb ge­neráció tagjai — Varga Má­tyás, Tápai Antal, Kopasz Márta, Liebmann Béla — éppúgy bemutathatták mü­veiket, mint a fiatal nemze­dékek képviselői — Váradi Gábor, Boruzs Csaba. Szép és kiérlelt anyaggal lépett közönség elé Kalmár Már­ton, Szathmáry Gyöngyi. Jó néhányan az ország más vá­rosaiban mutatták be mun­káikat Budapesttől Tamá­siig, Győrtől Nyíregyházáig. Egy mappával is gazdagab­bak lettünk: ezúttal Cs. Pa. taj Mihály grafikáiból válo­gatták lapjait. Ügy tűnik, jó passzban van nem csupán a szegedi képzőművészet, de a kállí­tásszervezés is. Szinesedik­gazdagodik a paletta, a tá­guló körök egyre inkább be­fogják a vizuális művésze­tek egészét. Tandi Lajos Műsorajánlat Szilveszterkor nem egysze­rűen az év utolsó körzeti adását nézhetjük a tévé 2-es műsorán. A szegedi stú­dió négy megyének, négy megyéről szóló regionális adásainak történetében új korszak kezdődik az új esztendőben: heti fél órás helyett heti egyórás műsorok lesznek, az első: január 7-én. Most azonban még az utolsó keddi félóráról, amely -a megszokottól eltérően ezút­tal este 18 óra 55-kor jelent­kezik, s a megszokottól el­térő műsorral: Töltsön fél órát kedvenceinkkel — ez a címe, s reprezentatív válo­gatás a szegedi stúdió ko­rábbi produkcióiból. A szó­rakoztató, zenés-táncos ösz­szeállításban részletek kap­tak helyet a Zene.tánc .zene, Megyei sikerek néprajzi pályázaton Az elmúlt napokban hír- XXXIII. Országos Néprajzi dették ki a Néprajzi Múze- és Nyelvjárási Gyűjtőpályá­um, a Magyar Tudományos zat eredményét, melyen ér­Akadémia Nyelvtudományi tékes makói sikerek szület­Inlézete. a Szabadtéri Nép- lek: rajzi Muzeum, az MTA Nep- Országos eszmei második rajzi Kutató Csoportja, a dijat nyert — a felnőtt kate­Magyar Néprajza Társaság, a góriában — Rácz Sándor Hazafias Népfront, a KISZ makói tanár, „Az élet na­KB, a Magyarországi Dél- gyobb állomásai: Párválasz­szlávok Demokratikus Sző- tás, lakodalom Hódmezővá­vetsége, a Magyarországi sárheiyen, Horváth Imre vő­Németek Demokratikus Sző- fély és vőfélyrigmusai", vétségé, a Magyarországi Ro- ..Kontrakanyar: SZOTE­mánok Demokratikus Sző- GÉGE gondűző derűje, ízes vétségé, a Magyarországi nyelvemlékei" (a Szegedi Szlovákok 'Demokratikus Orvostudományi Egyetem Szövetsége támogatásával, orr-fül-gégeklinikáján gyúj­a megyei tanácsok és mu- tótt anyag) és „A dobozi ha­zeumi szervezetek közremú- tár nyelvi üzenete" című pá­kodésével meghirdetett lyamunkáival. Szabó István, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szö­vetségé makói szervezetének és a makói József Attila Mű­velődési Központ és Üttörö­ház, valamint az egészség­ügyi klubközpont csökkent­látók néprajzi-népéle ti ha­gyományápoló klubjának el­nöke (klubvezető: Rácz Sán­dor tanár) Szegeden jutal­mat kapott a „Talált kincs" című (makói emlékként őr­zött) pályamunkájáért. Ba­ranya megyébe — Pécsre — beadott „Vezércsillag, óh, ha láthatnálak!" című pálya­munkájával Baranya megyei harmaduk dijat nyert, s az országos díjkiosztáson dijki­egeszitö jutalmat kapott. a Tánclanc című műsorok­ból. újra láthatjuk a Szegedi Nemzeti Színház néhány mű­vészét a róluk készült port­réfilmekből. valamint Törö­csik Mari és Mentes József duóját a Régi nyárból. A részleteket Ghyczy Tamás bűvészmutatványai kötik össze. A szilveszteri prog­ramot Kun Zsuzsanna, a szegedi stúdió nemrégiben nívódijat kapott, rendezője „szervezte össze". Január 2-án, csütörtökön este 7 óra 5-kor szintén a 2-es csatornán láthatjuk a szegedi stúdió szlovák nyel­vű nemzetiségi műsorát, melyet szombaton reggel fel 9-kor az l-esen ismételnek. Ma, hétfőn délelőtt H-kor, a Kossuth adón ismétlik meg a Környezetvédelem a Dél-Alföldön címú műsort, melyet Szegeden, a Royal irodalmi kávéházban rögzí­tett a rádió. A Molnár­dixieland felvételei is helyet kaptak a hétfői Napközben zenei anyagában (Petőfi, 9 óra 5 perctől). Műhelyfönökök címmel Alföldi Lajossal, a Szegedi Biológiai Központ főigazga­tójával beszélget Egyed László. a Kossuth rádióban, csütörtökön este 9 óra 40 perckor. A sándorfalvi cite­razenekar játszik csütörtö­kön délben (12 óra 30-kor) a Petőfi Mezők, falvak éne­ke című adásában. A tápéi népdalkör felvételei szere­pelnek a vasárnap déli Nép. dalkörök pódiumán (Kossuth. 12 óra 55 perc).

Next

/
Thumbnails
Contents