Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-29 / 304. szám

4 Vasárnap, 1985. deccmbcr 29. Gazdaságirányítás a szocialista országokban (1.) Azonosságok és különbségek Azonosság a lényegi törekvésekben, külonosegek a gyakorlati végrehajtasban — ezzel a gondolattal jellemezhetők azok a gazdasági intézkedések, amelyeket a nyolcvanas évek derekán vezettek be a szocialista országok, illetve amelyeket gazdaságpolitikájuk középpontjába szeretnének állítani a jövőben. Hogv KeletEurópa országai mindenütt egyforma fontosságot tulajdonítanak a gazdaság intenzív pályára történő átállításának, az a hetvenes évek külső és belső gazdasagi körülményei változásával indokolható. Lassult az évtized fordulóján a korábbi, nemzetközi összehasonlításban is rendkívül gyors gazdasági növekedési ütem a KGST országaiban, annak jeleként, hogy a növekedés — hagyományos — forrásai kimerültek, vagyis nincs többé mód a foglalkoztatottak tomegs/.erü munkábaállítására, vagy a természeti erőforrások nagyarányú mozgósítására Uj hajtóerők A hatékonyság javításának, a műszaki fejlesztés felgyorsításának kell mindenütt adnia azt a többlethajtóeröt, amelvet korábban az extenzív források hadrendbe állítása kölcsönzött a növekedésnek. Ilyen gazdasági szükségszerűségből került valamennyi KGST-orszag figyelmének, középpontjába a gazdasági eszköztár korszerűsítése, az érvényben levö irányítási rendszer elemeinek fejlesztése. Közismert tény. hogy a szocialista országok igen változatos gazdaságirányítási módszereket követnek, eltérő fontosságot tulajdonítanak a piaci, úgynevezett pénzügyi irányítás, illetve a központi tervutasítás eszköztárának:' ezen sokszínű eszközök eltérő házasitásával akarják" a gazdasági vezetők az elkerülhetetlen pályamódosítást végrehajtani országaikban. Az eltérő hangsúlyok ellenére, ma már a központi tervezéssel és az indirekt piaci szabályozással szemben egyaránt általános követel menyként támasztják a szocialista országokban, hogy a lervmutatók. a szabályozók közvetítsek a vállalatoknak a gazdasági környezet .változását. Bulgáriában például fokozatosan vezetik be az új gazdasági-pénzügyi rendszert, amely egyfajta kombinációja a központi tervgazdaságnak és a piacgazdasági módszernek A gyors ütemú iparosítás, az egyoldalú nehézipari fejlesztés évtizedekig tartó korszakát kővetően kevesebb központi fejlesztési nrogramot jelöl ki a terv újabban — mas országokhoz hasonlóan — Bulgáriában is. Abban is rokon a balkáni ország gazdasági tervezése másokéval, hogv a terv részletesen kidolgozott súlypontokat főként csak az élenjáró iparágak (elektronika), illetve az anyag- és energetikai ágazatokra szab meg. A nemzetközi konjunktúra bizonytalanságaira, még inkább pedig annak gyors változására való tekintettel rugalmasan kezelik a tervet, viszont valamennyi gazdálkodóval szembon szigorúbban érvényesítik a hatékonysági elvárásokat. Csökkentették a gazdaságirányítás korszerűsítése során annak a több tucat központi tervmutatónak a számát, amelynek eleget kellett tenni Bulgáriában. A bolgár kombinátok, vállalatok teljesítményének értékelése során egyaránt az értékmutatók kapnak nagyobb szerepet. Középpontban: a nyeieség Más országokban is, Csehszlovákiában. az NDK-ban és a Szovjetunióban is megfigyelhető, hogy amint csökkentik a részletekbe menő, a mikrosíántú gazdasági tevékenységet szabályozó tervek számát, úgy válhat a legátfogóbb értékmérővé a nyereség és annak változását jelző mutató az elbírálás legfontosabb mércéjévé. Csak a példa kedvéért: Bulgáriában tervmutatókat a termelésre, nyereségre, a fejlesztésre és a beruházásokra szabnak meg, további két mutató pedig a nyersanyagok felhasználásáról, a tőkés importtal való gazdálkodásról rendelkezik — ezen kereteken belül a nyereség áll az ösztönzés középpontjában. Más szóval, a költségvetési adók befizetése után a fejlesztési, a bér- és a kockázati alapot a nyereségből kepezhetik a termelök, ez utóbbi növekedése függvényében emelkedhet a dolgozók keresete. Aa ónálló döntéshozatal, a vállalati, vezetők és az. egyének. felelőssegének kiterjesztése szintén általános törekvés a szocialista gazdaságokban. Amikor a fejlesztésben a termelés minőségi oldala háttérbe szorult, kevés helyet kaptak és kevés felelősséget vállalhattak a gazdaságok tényleges főszereplői. Közismert ugyanis, hogv Keiet-Europa országai a gazdaságépites korai szakaszában kivétel nélkül gyors ütemben építették ki az ipar kulcsszektorait, fokozták védelmi képességeiket. törekedtek a nemzeti jövedelem társadalmi osztályok, rétegek és termelőszektorok közötti gyors átcsoportosítására — vagyis olyan horderejű feladatokra, amelyeket a döntések messzemenő központosításával oldottak meg. Ilyen körülmények között viszont másodlagossá vált az önálló gazdálkodási döntés, a piac értekítélete, vagy a fogyasztó érdekeltsége. A saját bőrünkön Ma már általános a felismeres. hogy a gazdasági önelszámolási kell tökéletesíteni — ahogyan azt az NDK-ban megfogalmazták —, mert csak ily módon fokozható a vállalatok, termelök költségérzékenysége, kevésbé szakszerű kifejezéssel élve, csak ily módon érezhetik a vállalatok a saját bőrükön is a nehezedő gazdasági feltételeket. Az NDK-ban ennek érdekében növelték a vállalatok hozzájárulását az úgynevezett társadalmi alapokhoz, és drágították meg a munkát az eszközökhöz képest. Ezzel is ösztönöztek a technikai megújulásra, a munka termelékenységének emelésére. Az erkölcsi ösztönzés legváltozatosabb formái mellett ez az intézkedés is érzékelteti, hogy — más országokhoz hasonlóan — a pénzügvi eszközök nyelvén igyekeznek jelezni az NDKban is a vállalatoknak: szigorodnak a gazdálkodási feltételek. Általános érvényű az, amit a csehszlovák közgazdászok megfogalmaztak: az ésszerű gazdálkodásra való ösztönzést nem lehet úgy elérni, hogv valamennyi ágazat számára egyöntetűen és felülről határozzanak meg normákat és a teljesítményeket, és ezeket ugyancsak fölülről lebontott számtalan tervmutató teljesítéséhez kössék. Az érdekeltséget kell úgv központilag szabályozni, hogy csak a hatékony munka nyerjen elismerést. 0 Marton János Új bányagépek Hét hazai szénbánya vállalatnak több mint 600 millió forint értékű bányagépet és részegységet szállított az idén az Országos Bányagépgyártó Vállalat. Ezzel teljesítette szerződésben vállalt kötelezettségeit. Az OBV a hagyományosan gyártott vágatépítő gépcsalád két tagjából az idén nyolcat adott át a bányaüzemeknek. Gumihevederes szállítószalagokból több mint negyvenet gyártottak. Ezek együttes hossza meghaladja az ötvenezer métert. A hazai bányavállalatok többségében már ilyen szalagokon küldik a felszínre a szenet és a meddőt. Néhány üzemben még továbbra is szükség van csillékre, amelyekből az OBV ebben az évben kétezer darabot készített. Ezenkívül több bányaliftet, kétszáz hajtóművet, és ugyancsak kétszáz búvárszivattyút szállítottak. Az OBV és a Borsodi Szénbányák konstruktőrei az idén kifejlesztettek és elkészítettek egy, ű korábban gyártottaknál lényegesen nagyobb teljesítményű, új típusú fejtő- és rakodógépet, s most a Borsodi Szénbányáknál próbálják ki. Ugyancsak ott vizsgáztatják a vágatépitő géphez kifejlesztett úgynevezett iránytörő átfedő szalagot, amelynek alkalmazásával a bányában dolgozók időt takaríthatnak meg: a szalagpályát a vágatépitő gép előrehaladását követően az eddigi 25 helyett csak 50 méterenként kell új helyre telepíteni. (MTI) Fejlődő gyümölcsös zöldségkonzervexport tneJA .terveknek megfelelően alakult a Hungarofruct Külkereskedelmi Vállalat forgalma. Az év végéig várhatóan 970 ezer tonna friss, valamint konzervzöldséget és -gyümölcsöt exportálnak. A vállalat rugalmas piaci munkával igyekezett felkutatni a vevőket azokra a termékekre. amelyekből a vártnál több termett. Egyes cikkekből viszont — a szűkebb termelői kínálat miatt — nem tudták kielégíteni a szú kség 1 etek et. A napokban indítják útnak az idei utolsó almaszállítmányokat a legnagyobb vásárlóknak, a Szovjetuniónak. A gyümölcsből, amelyből a vártnál kevesebb termett, 270 ezer tonnát külföldön értékesítettek. A hagyományos európai vásárlókon kívül Brazíliába is szállítottak almát.' Az idén a tavalyinál több vöröshagymát kínált fel a mezőgazdaság. A kiváló minőségű áruból rekordmenynyiséget, 40 ezer tonnát Ötmillió éves csigapeték ötmillió éves megkövült csigapetékre bukkantak osztrák öslénykutatok Bécstől délre egy homokbányában. A geológiai réteg megőrizte az egykori fauna megkövült maradványait is — ezekből ítélve akkoriban meleg, nedves volt ennek a tájnak a klímája. A megkövült csigapete ritka őslénytani lelet. A tudományos elemzés szerint a petéket rakó csigák öt-tiz milliméter nagyságúak lehettek. Valószínűleg szárazföldi csigák voltak. Ezek az öscsigák kihaltak: igy a ma élö csigaformákkal nem lehet összehasonlítani őket. Pusztuló őserdők Az Amazonas menti őserdők sokáig az elpusztíthatatlan trópusi vegetációt testesítették meg a világ számára, ám az Amazonasmedence őserdőinek már mintegy 20-25 százalékát kiirtották. Korábban főként az Amazonas alsó folyásának a vidékén irtották az őserdőket, az utóbbi tiz esztendőben azonban a felső folyamszakasz és mellékfolyói mentén települtek le sokan, a Bolíviához, Peruhoz, Equádorhoz és Kolumbiához tartozó területeken. Egyedül Peruban 51 ezer négyzetkilométernyi őserdőt irtottak ki. Az erdőirtásnak nagy hatása lesz a klímára és a megmaradt erdőállományra is. Az Amazonasmedencére hulló csapadék 50 százaléka a terület párolgásából származik. Az őserdő kiirtásával csökken a talaj vízmegtartó képessége, sokkal több víz távozik hasznositatlanul, mint a korábbi évtizedekben. A minimális vízszint ugyan 1962 óta nem változott, az árvízszint viszont a perui Iquiotos folyón jelentősen megnőtt: 1970 előtt sohasem volt nagyobb 26 méternél, azóta viszont sohasem volt kisebb. Az árvízszint növekedése a talaj rosszabb vizmegkütő képességének a következménye. A nagy árhullámok nemcsak több vizet visznek magukkal hasznositatlanul, hanem jelentős kárukat is okoznak az Amazonas alsó szakasza körüli vidéken. küldtek a szocialista és a tőkés piacra Az utóbbi évek slágercikkéből, a kínai kelből is jelentős mennyiség talált vevőre határainkon kívül. A magas tápértékú salátafélét a finnek és a svédek kedvelik a legjobban, de vásároltak belőle az NSZK-beli és az osztrák cégek is. A házai zöldségek közül nagy keletje volt még az üvegházi fejes káposztának és a zöldpaprikának. Európa-szerte keresett volt az uborka, az eladottnál jóval több is elkelt volna. A nyáron azonban növényi betegség támadta meg a termést ezért a szokottnál korábban, már augusztus közepén befejeződött az uborka szezonja. Ennek ellenére a Hungarofruct igyekezett eleget tenni a legnagyobb belga. holland, dán és NSZK-beli vásárlók megrendeléseinek. Burgonyából a bőséges termés miatt, jelentős felesleg mutatkozott a termelőknél, a külkereskedelmi vállalat végütis külföldön értékesítette a jó minőségű árut. Dinamikusan fejlődött a gyümölcs- és zöldségkonzervek exportja. Az idén a tavalyinál többet, várhatóan 517 ezer tonna konzervet adnak el a külpiacon. A Glóbus és az Aranyfácán címkét viselő termékek szinte minden kontinensre eljutottak. A hagyományos exportcikkek, a gyümölcsalapú konzervek, dzsemek és a különféle savanyúságok mellett elsősorban a nyugateurópai piacokon kelt el jelentős mennyiségű csemegekukorica. A közel-keleti országok kereskedői az Aranyfácán márkájú paradicsompüréből és zöldborsóból vásárollak szívesen. A Hungarofruct ú j termékekkel is jelentkezett; a lóbab és a paradicsomos babkoBzerv, valamint a különböző ízesítésű kechupok és mustárok is vevőre találtak. (MTI) 19b. DECEMBER 29., VASARNAP — NÉVNAP: TAMAS A. Nap kft 7 óra 32 perrkor, és nyugszik 16 óra I perrkor. A Hold krl 17 óra 52 perckor, es nyugszik 9 óra 31 perckor. VI/.A LLAS A Tisza vízállása Szegednél szombaton plusz 173 rm (apadó). HETVENÖT EVES Tolnai Gábor (sz. 1910) egyetemi tanár, akadémikus, József Attila-díjas kritikus, szerkesztő, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának egykori tagja, a regi magyar irodalom kutatója és Radnóti Miklós cletművenek íoltárója. SZ.AZ EVE született Hóman Balint (138"'— 1951) egyetemi tanár, történész, kultuszminiszter. Háborús bűnösként a váci fegyházban halt meg. S7.AZ.TfZ EVE' született Szilágyi Géza (1876— 1958) költő, iro. újságíró, a 20. századi magyar lira egyik elindítója. Ady előfutára. Kész) vett a Nyugatot előkészítő folyóiratok, majd magának a Nyugatnak a munkájában is. ZENES SZÍNHÁZ Este 7 órakor Viktória — Bérletszúnet. KISSZtNHAZ Este 7 órakor: A kaktusz virága — Bérlotszünet. MOZIK Vörös Csillag: délután 1,7, negyed 4. fél 6 es háromnegyed 8 orakor: Eleiben maradni (szine.s. zenés amerikai film. JJI. helyár). Fáklya: délután háromnegyed 3 és negyed 6 orakor. Ké.k negyek (színes, m. b. szovjet), este fél 8 órakor: Életben maradni (színes, zenés amerikai film. 111. helyári). November 7.: délután 5 és 7 órakor: Flashdance (szines amerikai zenés film. Kiemelt helyár!). Dugonics mozi: délután fél 4 és fél 6 órakor: Hét merész kaszkadőr (színes amerikai kalandfilm. III. helyár!). Poslás mozi: délután 5 órakor: Ez Amerika (amerikai film). Gyálarét (Komszomol u. 35): délután 5 órakor: Segítség, felszarvaztak ! (színes olasz filmvígjáték) . ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7-lg. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBESZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegeden az Idegsebészeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti és urológiai felvételi ügyeletet a II. Kórház (Tolbuhln sgt. 57.) tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 óra tói reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. L sz. alatt. Telefon: 19-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14-420. SOS LELKISEGÉLYSZOLGÁLAT Mindennap esto 7-tól reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. nnf/j BUDAPEST 1. 8.25: Tv-torna 8.30: Szünidei matiné 9.25: Gyalogbéka — ifjúsági tv-filmsorozat — ti. 9.55: Hirek 10.00: Újévi esztrádmüsor — Interviziós átvétel Moszkvából L0.40: Linda — „Oszkár tudja" — (ism.) 15.20: Képújság 15.25: Reklám 15.30: VII — krónika 10.20: Reklám 16.30: Műsorainkat ajánljuk! — avagy Nézzük együtt Győrffy Miklóssal L7.00: Leg ... leg ... leg . .. — különleges rekordok és rekorderek 17.55: Hirek 18.00: Delta 18.25: Reklám 18.40: Tv-torna 18.45: Esti mese 19.00: A Hjrr 20.00: Hírek 20.05: James Stewartsorozat — Mr. Smith Washingtonba megy — amerikai film 22.10: Áruházak ajanlata 22.15: Mexikó '86 — beszélgetés Mezey György szövetségi kapitánnyal 22.40: Hírek 22.45: Himnusz BUDAPEST 2. 19.55: Képújság 20.00: Zene és béke — a World Philharmonic Orchestra hangversenye Stockholmban, az UNICEF javára 21.35: Képújság BELGRÁD 1. 9.00: Barázdák 9.30: Gyermekműsor 10.20: Hirek 10.30: Vasárnap délelőtt gyerekeknek 12.00: Mezőgazdasági műsor 13.00: 14.00: 14.15: 15.15: 17.15: 18.55: 19.30: 20.00: 21.00: 2L.35: 22.05: 10.30: 12.00: 15.30: L7.00: 16.25 19.10 19.30 20.(10 20.45 21.05 Művelődési műsor Tv-lemez Abigél — filmsorozat Szabadon Idegenek a vonaton — amerikai játékfilm Rajzfilm Tv-napló Dráma Sport 1985. Tenger, emberek, partok — dok.-műsor Tv-napló BELGRÁD 2. A háború előtt — jugoszláv játékfilm Komoly zene Zenés délután Kézilabdabajnokság: Borac— Crvena Zvezda Kulturális műsor Forgalmi kör Tv-napló Dok.-sorozat Tegnap, ma, holnap Amareord — olasz játékfilm EWxl KOSSUTH 8.20: Énekszóval, muzsikával 8,50: Téli muzsika — vetelkedó 9.50: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa Balazs Árpad müveiből énekel 10.05: Edes anyanyelvünk 10.10: Rádiószínház. A levél — illeg Szöszin színmüve 10.54: Kamarazene 11.41: llt a lathatatlan házhoz — epizódok Lénárd Sándor önéletírásából — 1. 12.30: Ot kontinens egy éve 1.1.00: Zenekari muzsika 1.3.49: Az élo népdal L4.10: Hangfotó — (Ism.) 15.20: Zengjen a muzsika! 15.50: Rózsavölgyi Márk: Elsó magyar társastánc 16.05: Ivanhoe — Walter Scott regénye — 217.18: szonyi Erzsébet müveiből 17.50: Ferencz Eva és Lukácsi Huba népdalfelvételeiból I.9.15: Diákkönyvtár hangszalagon 20.08: Huszár Lajos: Régi magyar táncok és dalok fúvósötösre 20.20: Eszmélőség az év fordulóján 21.00: Evszuzadolí,.jvJ7Cq mesterművei 22.20: Tiz pere külpolitiká 22.30: A Budapest Rézfúvósegyüttes két Melehior Franck partitát játszik 22.38: Nagy utazás — Paul Eluard versei — (ism.) 22.50: Kína kinyitott — 7. 23.00: Mi a titka? 0.10: Himnusz 0.15: — 4.20: Éjfél után . . . PETŐFI 7.05: A római katolikus egyház félórája 7.35: Vasarnapi orgonamuzsika 7.52: Torna 8.03: A kis hableány — Andersen meseje 8.50: Tiz perc külpolitika 9.05: Napközben — zenés délelőtt 12.00: Jó ebédhez szól a nóta 12.53: Néhány szó zene közben 12.05: Érdekességek a jövő hét műsorából 13.30: Ady Endre versei 14.00: Popzene sztereóban 14.45: Törvénykönyv — (ism.) 15.05: Táskarádió 16.03: Slágerműzeum 17.05: Nóták 17.30: kézfogások . . . 18.30: Haj — McDcrmot zenes játékából 19.05: Toltscin egy órát kedvenceivel 20.05: Stanley Clarké együttesének hangversenye Budapesten 21.05: Társalgó - (ism.) 22.21: tlázy Erzsébet operettfelvételeiból 23.20: — 0.13: Könnyűzene Lengyelországból, Bulgáriából és az NDK-bói 0.15: — 4.20: Éjfél után... 3. MOSOK 9.08: Martha Argerich (zongora) és James Galway (fuvola) felvételeiből 10.00: Operacgyüttesek 10.45: Szimfonikus könnyűzene II.35: Kompakt-hanglemezbemutató 12.55: Kis magyar néprajz 13.05: Eszperantó híradó 13.10: Kórusainknak ajánljuk 13.50: Beethoven: Fisz-dúr szonáta 14.02: llündel: Hat concerto grosso 15.04: Erkel: Sarolta — háromfelvonásos opera 16.00: Petröczi Eva versei J7.45: tJJ Zenei Újság — (ism.) 18.30: Na maternjem jezíku — a Magyar Rádió szerbhorvát nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről 19.05: In der Muttersprache — a Magyar Rádió nemet nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről 19.35: A kamarazene kedvelőinek 20.35: Félóra népzene — (ism.) 21.05: Kockűjság — (ism.) 22.00: tlj kamarazenefulvctoleinkból 22.55: Rádiószínház: Stég — Vámos Miklós hangjátéka » i