Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-28 / 303. szám

LO <fc. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DEMGYARORSZAG 75. évfolyam 303. szám 1985. december 28., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Ipari szövetkezetek Beruházások és tervek A jól előkészített beruhá­zásokkal a gazdálkodóegy­ségek jövőjét leheti és kell megalapozni. Manapság nem­egyszer a termelés felfutása, korszerű termékek piacra kerülése helyett egy-egy nagyobb fejlesztés befe­jezése után inkább a megnövekedett hitelek­ről, a törlesztések nehézsé­geiről olvashatunk. Kornai János immár örökzöld köny­ve, A hiány megjelenése óta használatos a különböző te­rületeken elköltött forintok minősítésére a puha és a kemény jelző. Ma sehol a világon nem olcsó az épít­kezés. Idehaza az anyagárak­nak és e területen a munka­béreknek az elmúlt években bekövetkezett rohamos emel­kedése közismert. Mégis, a beruházásokra fordított össze­geket nem az építkezésre, gépek beszerzésére elköltött pénz miatt ítéljük napjaink­ban rendkívül keménynek, hanem a bővítést, moderni­zálást terhelő költségvetési befizetési kötelezettségek mi­att. A beruházások függvé­nye egy-egy szövetkezet vagy vállalat műszaki színvonala. Ez utóbbi pedig egyre in­kább befolyásolja az éves és a középtávú tervekben el­vállalható feladatok mennyi­ségét és minőségét. Nincs ez másképp a megye ipari szö­vetkezeteinél sem. Új üzem a vegyiparnak Csongrád megye hagyomá­nyos formában dolgozó ipari szövetkezetei 1985-ben mint­egy 14 millió forinttal na­gyobb értékű beruházást va­lósítottak meg, mint egy év­vel korábban. Ez százalékra átszámítva, 10 százalékos emelkedés. Az építkezésekre fordított összeg ötödével nőtt. A konvertibilis elszá­molású importból származó gépek beszerzésére az 1984­es összeg kétszeresét költöt­ték. Csökkent a belföldi gé­pek vásárlása, az egyéb be­ruházásokra és a szervezé­sekre fordított forintok szá­ma. Az építkezések százalékos növekedését főként a Medi­kémia Vegyipari Szövetkezet nagy beruházása, az új te­lephely elkészítése adja. Ezenkívül jelentős üzembő­vítés volt a Szevafémnél és az Elektrofém Ipari Szövet­kezetnél. Több millió forin­tot érő gépeket vásárolt a Szegedi Építőipari Szövet­kezet, a Medikémia és a Szevafém. A termelékenyebb berendezések segítik az élő­munka jobb felhasználását, az egy főre jutó anyagmen­tes termelés kedvező alaku­lását. A kisszövetkezetek összes beruházása több mint két­ötödével magasabb az egy évvel korábbinál. Az ebben a formában dolgozó szegedi gazdálkodószervezetek fej­lesztései közül kiemelkedő a Fémszelekt telephelybővítése és gépesítése, a Neokorr új üzemcsarnokának építése és a Szegedi örás és Ékszerész Kisszövetkezet gépesítése és energiaracionalizálása. A bővülő beruházásokhoz a források időben rendelke­zésre álltak. Ebben — a sa­ját pénzek mellett — jelen­tős szerepe volt a szövetségi közös fejlesztési alapnak. Néhány szövetkezet bankhi­telt is felvett. Számolnak az igényekkel Most pedig, az egyes szö­vetkezetek bővülő lehetősé­gei után, nézzük az űj évre készült terv jelentősebb fel­adatait! Ezek természetesen sokban hasonló elvárásokat fogalmaznak meg, mint az Országgyűlés által nemrégi­ben tárgyalt népgazdasági terv. A szigorodó keresetszabá­lyozás különösen nagy gon­dokat okoz az ipari szövet­kezeteknek, mert a kisebb gazdálkodóegységek költsé­gei kö2ött jelentós tétel a bér és a hozzá kapcsolódó befizetési kötelezettség. Az eddiginél alacsonyabb bér­fejlesztés is csak akkor ér­hető el, ha javul az élőmun­ka kihasználása. Ez a mun­kafegyelem javításával, az egész és a tört napi hiány­zások csökkentésével, a mun­ka jobb előkészítésével és megszervezésével, a szüksé­ges anyag időben és a kí­vánt minőségben történő be­szerzésével érhető el. Várha­tóan a szövetkezetek jelen­tős része 1986-ban a kereset­szint-szabályozási forma be­vezetésére fog vállalkozni. Csongrád megye szövetke­zetei egy év alatt termelésü­ket 4-5 százalékkal kívánják növelni. Ugyanakkor elen­gedhetetlen a nyereségnek ennél gyorsabb emelése. Csak így lehetséges, hogy mara­déktalanul kifizethessék a magasabb adót. Ehhez jobb nyereségtartalmú termék­szerkezetre van szükség. Ja­vítani kell a költséggazdál­kodást és fokozni az eszkö­zök kihasználását. Az iparon belül várható­an a legdinamikusabban a vegyipar termelése nőhet. A gépipar fejlődése a korábbi éveknél lassúbb lesz. Míg a könnyűiparban dolgozó szö­vetkezetek termelése eltérő mértékben emelkedik, de együttesen az ipar átlagánál kisebb lesz. Az összes érté­kesítésen belül a rubelelszá­molású export nagyobb bő­vülését várják. A konverti­bilis kivitel szerényebb mértékben nő. A hazai nagy­és kiskereskedelem számára az egy évvel korábbinál 4 százalékkal nagyobb értékű áru szállítását tervezik. Inkább gépet vesznek Az építőipar kapacitásá­nak egyre kisebb hányadát képesek beruházási megren­delésekkel kitölteni. Ezért az itt dolgozó szövetkezetek szerkezeti átalakítását a fenntartási tevékenység ja­vára folytatják. De szükség lesz a lakásépítés arányának növelésére is. A lakossági szolgáltatások a termelés nö­vekedését meghaladó mér­tékben fejlődnek az építő­iparban. A hagyományos szolgáltatásoknál (fodrászat, szabás-varrás, elektromos ké­szülékek javítása) az igények stagnálásával számolnak. Fejlesztési források az űj évben, az elvonások növeke­dése és a jelentős összegű kintlevő hitelek miatt, to­vább mérséklődnek. Ezért a megye ipari szövetkezeteinél a beruházások 1986-ban csökkenni fognak. Várhatóan több gépet vá­sárolnak, és kevesebb lesz az építkezés. A létszám növelé­sére nincs lehetőség. A több­lettermelés a termelékeny­ség lényeges javításával ér­hető el. A kisszövetkezeteknél né­hány dolgozóval többen dol­goznak majd az év végén, mint januárban. Egves hi­ányzó tevékenységekre új kisszövetkezetek szervezése is számításba jöhet. B. I. Felhő a földből Folytatódik a küzdelem a gőzkitöréssel Fenséges látvány, soha nem látott természeti tü­nemény: a Hortobágyot idéző, végeláthatatlan, asztal­lapsima pusztán gigantikus kumuluszfelhő gomolyog. A máskor elérhetetlen magasságokban naptól csillogó felhőtorony leült most a horizontra, s ha a keskeny úton a látványra bámuló autós nem megy a fának, közelebbrc érve, azt is észreveheti, nem LEJÖTT a földre, hanem ELÖJÖTT belőle. Ami viszont az ille­téktelen vándornak karácsonyi verőfénytöl megbűvölt csoda, az másoknak halálosan komoly ÜGY. Ügy hív­ják: Fábiánsebestyén—4-es kút. Tizenkét napja dübö­rög a felhő a földből. Legutóbb karácsony előes­téjén, 24-én tudósított mun­katársunk arról, hogy a kő­olajkutató szakma hazai tör­ténetében egyedülálló gőzki­törés elfojtására egy speciá­lis tömi tő-vezetékrendszert építettek ki, amelyen ke­resztül különböző fajta tö­mítőanyagokat akarnak a kútfejbe juttatni. Az akkori első próbálkozások nem ve­zettek eredményre. Miköz­ben mi odahaza Rörbeálltuk­ültük a karácsonyfát, a ki­törésvédelmi szakemberek a további megoldásokon, a fé­kevesztetten dübörgő „óriás­kukta" lezárásán fáradoztak. A már említett első kísérlet kudarca abból adódott, hogy eldugult a nagy erőfeszítések érán kiépített elfojtóvezeték, ráadásul másnap, 25-én olyan sűrű és makacs köd volt, hogy egy lépést nem tehettek a szakemberek élet­veszély vállalása nélkül. Ez­alatt sem tétlenkedett azon­ban senki. Götz Tibor, az OKGT biztonságtechnikai osztályának vezetőjétől tu­dom, hogy megterveztek egy olyan berendezést, amely a sérült részekhez illesztve al­kalmassá válik a kiáramló gőz megfékezésére — nem a teljes elzárására, de ha si­kerül feltenni, karnyújtás­nyira lesznek a győzelemtől. Hogy mennyire izgalmas és különleges szakma az olajbányászoké, ez is jelzi: ott, a helyszínen, az őrjöngő, imbolygó gőzoszlop szom­szédságában kellett megter­vezni egy olyan szerkezetet — a szakemberek szükítő­kúpnak nevezik —, amely eddig sehol a világon — se­hol a szakirodalomban! — nem létezett. A tervrajzok­kal irány Szolnok, s kará­csonyi műszakban fogtak hozzá a szolnoki műszakiak a gyártáshoz. Tegnap, pénte­ken délután 2 óráig még nem érkezett meg, jóllehet, •minden percben várták. A szűkítökűpos megoldás és az elfojtóvezeték „beveté­se" egy célért, de kétféle módon alkalmazott „táma­dás". Aligha bánná bárki is, ha az újra szabad vezetéken szakadatlanul folytatódó „tö­medékeléssel", az alumínium hengerek és golyók, illetve a danamid elnevezésű, hőre lágyuló műanyag gömbök bejuttatásával elhallgattat­nák a kutat, mielőtt a szol­noki szerkezet megérkezik. Egyelőre azonban csak gyűl­nek Götz Tibor polcán a szi­lánkosra tördelt fadugók, a gránátrepeszszerűen szét­robbant alumínium henge­rek és a kőkemény állapot­ban a gőzsugárba nyomott műanyag gömbök szivacspu­haságúra változott foszlá­nyai, melyeket az iszonyatos erejű „műgejzír" kilökött magából. Valamikor a kitö­résvédelmi panoptikum tör­ténelmet őr2ö relikviái lesz­nek. De addig ...? A biztonság­technikai szakértő szavai szerint, ha a két módszer nem vezet eredményre, to­vábbi, és esetleg hosszadal­mas eljárást kell kipróbálni — hogy a kutat elfojthassák. Mert mindenki azt szeretné. A kitörésvédelmi osztag tag­jai éppúgy, mint a csaknem két hete feszült készenlétben várakozó fúrósbrigád. Ma még mindenki reménykedik, hogy felszáll még az a felhő — oda, ahova való ... Igriczi Zsigmond Kokszoló épül Az előirányzott ütemnek megfelelően haladt ebben az évben a Dunai Vasmű űj kokszolóművének építése. A magyar kohászat legnagyobb beruházásán elkészült a szénelőkészítő átadóállomása, befejeződött az új kokszoló­blokk falazása, a gáz- és le­vegőrendszer szerelése, a biológiai szennyvíztisztító után az év végéig átadják a vízlágyító berendezést is. 1986-ban még további 1 milliárd 500 millió forint ér­tékű munkát kell elvégezni ahhoz, hogy az év második felétől megkezdődhessen a berendezések próbaforgatá­sa és próbaüzemelés, időben hozzáfoghassanak a kokszo­lóblokk felfütéséhez, amire 75 napot irányoztak elő Kender-siker Satimidt Andrea felvételei A KSZV Szegedi Kendergyára idei tervet 20 százalékkal teljesítette túl. Elsősorban a hazai kereskedelem számára küldik termékeiket, de jelentős a tőkés- és a szocialista­export is. Felvételeink a cérnázó- és a hálókötő üzemben készültek 1

Next

/
Thumbnails
Contents