Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-27 / 302. szám

Szombat, 1985. december 28. 7 X i- •* iU. ra' "i'1 1 m m m r j a 18 • i I a' a • /*! 11: S • H P| m" • "i j v -w • a r* ; a 'pl pi J M : j SÁSfí Tízemeletesek a Tisza-parton SohmWt Andrea felvételei Néhány évvel ezelőtt városunk egyik legelhanyagoltabb kerületének számított a felső Tisza-part vidéke. Aztán meg­jelentek az építők, százával adták át az új lakásokat, s mint képünkön is látszik hamarosan elkészül az a tízeme­letes épületsor, amely évtizedekre meghatározza a Tisza­part képét. Hegyei kór-körkép (1.) Hogy szolgál az egészségünk ? „Hogy vagy?" — vetjük kört? Az egyén ezekkel szem- mozottabban fordulnak elő, oda egymásnak a sztereotip ben gyakran tehetetlen, s mint az ország más terüle­kérdést, s futunk ás tovább, megesik, hogy a szervezel tein. válaszra se várva. .Felelet- védelmi rendszere gyönge- Célom, hogy korhű képet ként olykor elrebegjükMnek .bizonyul az efféle hatá- készítsék az itt születő, itt ugyan, „kösz, jól", de valója- sokkal szemben is. A felelős- élő, itt megöregedő emberek ban mi magunk sem szente- ség a szakembereké, a ter- egészségéről, kilátásaikról, lünk rá se időt, se energiát, .'melést finanszírozóké, a ugyanakkor — egyetlen át­hogy belegondoljunk: hogy is pénzt elosztóké, az intézkedé- fogó vizsgálat híján — lóbb vagyunk tulajdonképpen, seket pecséttel szentesítőké, szakember segítségével meg­Jiog.y szolgál az egészségünk, az egyén legfeljebb csak ál- kísérlem fölvillantani azokat E miként szolgáljuk mi az dozat. Kellő szakértelem, az életmódbeli okokat, amc­egészségünket gondosság híján akár egy jyt,.k jiyen komorrá festik a Mert általános fizika! és nagyobb közösség ks azzá váJ- képet. Ügy hiszem csak a lelki állapotunk addig nem hJt diagnózis ismeretében ke­téma, nem ügy, amíg valahol A tervező, a közgazdász, a csegtet sikerrel a „gyogyke­nem hasogat, nem fáj, s nem mérnök, a gyárigazgató sze- zeles", amely közel sem csu­k rá ltunk orvos után. Pedig me előtt állandóan ott lebegő P3" az egeszsegugy feladata a későbbi bajok jó része el- szó manapság a gazdaságos­odázható, elkerülhető, ha jó- Ság. Az, hogy minél keve­zan .meggondolással védelmi sebb forint befektetésével stratégiát dolgozunk ki minél nagyobb haszonra, Mondjuk, ha csak annyi fi- ínyereségre tegyen szert az gyeimet szentelünk egészsé- üzem, a gyár, az ágazat, az g'ünk karbantartására, mint ország. A baj csak az, hogy kertünkre, házunkra, laka- amikor értékről beszélünk, sunkra. kedvelt bútoraink, mindenki pénzre, házra, ko­ékszereink, netán a bolt falú- csira, festményre, ékszerre; hoz támasztott biciklink őr- avagy termelési értékre, áru­zésére. Ismerek egy aVinden- ra, s a termelő erő tárgyi Hit ér a találmány, ha magyar? A szegedi Andó Julianna magas, szép lány, nincs még húszéves. Alkalmazott prog­ramozást tanul a József At­tila Tudományegyetemen, nevét mégis szárnyra kap­ták a hírügynökségek jelen­tései. Ismerősei, a beavatot­tak világszenzációként hir­detik a játékot, aminek nem­csak egy nő a feltalálója. Két fiatalember társa, szin­tén szegedi. Építőmérnökök. Furcsa módon kilétüket nem akarják a nyilvánosság előtt felfedni. í„Sok az irigyünk, amíg nem fogadják el a labirintot világra szóló szabadalomnak, mondjunk a játék további úrrá lett a nosztalgia. Így „ U.xi í rvx r. „n á i i „ I . C , , 1 ­li Jf ér klasszikussá vált a kérdés: mit ér a talál­Irl ha mní7!/ar. Ugyanis a hazai gyakorlat nem ad egyértelmű feleletet: tehát sikert, egy­értelmű örömöt, meglepő újdonságot, boldog szeren­csét és egy kosár pénzt: az ötletgazdának. Igy a t'<i­lasz sokszor bonyolult és ellentmondásos, mint a kö­vetkező történeté. „Tokióban, a fiatal feltalálók márciusban meg­nyílt világkiállításán, a japán Találmányi és Inno­vációs Intézet által rendezett nagyszabású nemzetközi bemutatón harminc ország előzetesen legjobbnak itélt pályamunkái vesznek részt. A kiállított palyamunkák között található a magyar Andó Julianna Magnetola­birint címet viselő alkotása is, amely a Kiemelkedő Pályamunka dijat nyerte." a háttérben maradunk. Sok a rosszindulatú ember és a bűvös kocka ügyéből tanul­tunk." Igy indokolta egyikük a névtelenség okát. hasznáról. Az általános isko- a régi és az új elemeket öt­lás kortól kezdve a nyugdi- vözve Andó Julianna nevé­jas nagyapáig minden kor- vei fémjelzett mágneses sze­osztálynak élvezetes szóra- rencsejáték a logikát is kozást nyújt produktumunk, igénybe veszi. Egyszerre két. Amikor elkértem a rend- három vagy négy sflemély kívül ötletes szerkezet szak- ülhet a táblához. A bábuk akarjuk a Rubik-koc'kához ™ai leírását, hogy a/ olvasó haladásának iránya és a lé­hasonlítani, az hatalmas ta- közönséggel megismertes- pések száma a hagyományos lálmány volt. A mienk sze- sem. megijedtek a fiatalok, szerencsejátékoktól eltérően (A másik bólogatva hozzá­tette. „A mi játékunkat nem rényebb, de az bizitos, hogy Magyarországon még ilyet nem kreáltak és elképzelhe­tő, jó piaca lenne külföldön is. Sajnos előfordulhat, ha — Szabadalmazva még nincs, de a szabadalmi eljá­rás már elkezdődött — ag­gódva rám néztek, s ma­gyarázatképpen hozzátette az nem leszünk ügyesek, nem OKyikük _ nehogy. ellopja találunk megfelelő me- valaki a talalmányt. e/jért vagyunk bizalmatlanok. — És ha a világkiállitá­valamelyik japán cég nedzsert. akkor könnyen kallódhat ez- a játék." Andó Julianna adja nevét a vállalkozáshoz, hosszú rá- lekoppintja • beszélés után vállalja, hogy találmányukat népszerűsítse. közbe. — A tokiói son a beküldött 1(12 pálya munkából huszonnyolcat mu- szabadalom külföldi bejelen tattak be. És hogy dijat ^re az elsőbbségi jogunk nyertünk, úgy érezzük, ha nem is kincset, de értéket is nf™. . engedték tartunk a kezünkben. Talál- 11e«; h(0ífv 3 la5,rln,: Hiányunkat áprilisig az Al- e,ra^at ^.zreadjam. Kozo­kotő Ifjúság Egyesülés me- sen feszítettek egy olyan .s­nedzselte. A magyarországi A megelőzés össztársadalmi cél kell hogy Jegyen, hova­tovább létszükségletünk. Chikán Ágnes (Következik: „Lenni vagy nem lenni?") pályázatot is ük szervezték: tást enfíod a találmányba. A hazai hat legjobb munka A szegedi fiatalok másfél közé került a mienk, de a japán közönség már csak a netolabirint kifejlesztéséhez, magnetolabirintot láthatja. Abból az ötletből indultak Köszönjük az alkotó ifjúság ki, hogy a logikai játékokból segítségét, de azért bontot- már nagy a túlkínálat. Egy­tuk fel kölcsönösen a szer- re inkább a hagyományos ződést, mert egy összegben szerencse- és társasjátékok akartak bennünket kifizetni, iránt növekszik az igény. Ügy látjuk, sokkal értéke- Ennek a folyamatnak egy­sebb dolog van a birtokunk- szerű a magyarázata, a szó­ban, mintsem önként le- rakozás minden területén nem dobókockával határoz­ható meg, hanem a mágne­ses erőtérben mozgó bábuk forgó eleméről történik a visszajelzés. A mágneses erőtér is lépésről lépésre változik, és előre kiszámít­hatatlanok az irányok. A matematikailag lehetséges variációk száma — a bemu­tatott mintadarabnál— in'." vetettem nagyságrendű. Mivel a bá­buk lépését nem szakítja meg a kockadobás — a lépés­meghatározás —, ezért n misztikus szerencsejáték fo­lyamatosan élvezhető. (A já­ték logikai részét nem árul­ták el.) A labirintnak még nincs happy endje. Az ötletgazdák olyan megbízható gyártót keresnek", aki nem semmizi ki őket. Néhány fröccsöntő­géppel sorozatban lehet ké­szíteni a labirintot. Külön­böző cégek menedzserei vet­évvel ezelőtt kezdtek a mag- ték fel a szegedi fiatalokkal — Megtörténhet, de bizo­vilagkiallita- nyos pontig védelmet élve­zünk, ugyanis úgy tudjuk, a mertetőt, ami azért bepillan­ki által pedánsnak vélt asz­összetevőjére : üzemegységek­... re, gépekre, műszerekre, al szonyt, aki naponta szidoloz- katr«szekre( nyersanyagokra za rézkilincseit, de nem tart gondol. Pedig minden érté­fogkefét a fürdőszobában kek között legnagyobb kincs Biztonsági láncot szereltetett <kalJene ho.«>' le«>'en) az em' ber egeszsege. Az embere, az ajtajara, de 80 .kilója eJle- lhivat;-iSa az élct t0. nére korlátlanul kész fogad- vábbadása, hivatása — ha ni az igazi vesztére töröt" a jó zsíros pörköltet, kilószám­ra a kenyeret és mindenféle nyalánkságot. úgy tetszrik, termelő erőként — a munká, s aki boldogság­ra született. A köztudat úgy tartja, e célok eléréséhez nél­Jó, tudom, a fölviJágosult- külözhetetlen eszköz az ság, az önfegyelem, az egyem egészség. Enélkül, igaz, egyik elhatározás nem minden, hi- . , .,- , , , ., , szen az ember -beleszületik 'som erlu'tü el< de nem tuIzas> egy adott társadalomba, adott ha magat az egeszseg megor­természeti, gazdasági körül- zését emeljük a cél rangjára, menyek közé. S hiába mond Enélkül nem teljesedhet ki is Je valaki a cigarettáról, „., ,„,,.- f szobatársai tesznek róla, az emben e,et hogy az ő tüdeje is rendre Hogy szolgál az egészsé­megfürödjék a szénmonoxid- günk, hogyan élünk, milyen ban. Nem zárhatjuk el ma- betegségekkel küszködünk gunk'at hermetikusan a kül- mi 465 ezren itt, Csongrád világtól: a közlekedés, az megyében? Erre igyekszik ipari termelés zajától és bü- feleletet adni ez a sorozat, zétől, nem mondhatunk le a Eddig sem titkolt tények ad­vegyipar egyes korszerűnek Iák az ötletet -megírásához, mondott, ám — olykor titkol- Köztudott, hogy az egészség­tan — .mérgező termékeiről, ügyi ellátás számottevően Ki tudja, hány ezer ember lejlödöU az elmúlt évtize­szivja be a belső faburkolat- dokben, hogy például hazánk ra kent Xyladecor elpárolgó, harmadik a világranglistán káros elemeit. évtizedeken a 10 ezer lakosra jutó orvo­át? S tisztában vagyunk-e sok számát tekintve, s e téren azzal, hogy a tartósító- és szí- Csongrád megye mutatói kü­nezőszerekkel kezelt élelmi- Ionosén jónak -mondhatók, szerékkel, a növényvédő sze- Jelentősen növekedett a kór­rekke! permetezett gyümöl- házi ágyák szárra, a -beteg­csökkel mit juttattunk nap ellátás minőségén igyekszik mint nap szervezetünkbe? javítani meggondolt szerve­Gondolunk-e arra, hogy egy- zéssel az Integráció. Mind­egy nem elég körültekintően ennek ellenére azonban ha­meghozott intézkedés, jog- zánk lakosságának egészségi szabály, elhamarkodott dón- állapota nem javult, sőt lés, a rossz szervezés, dgaz- Csongrád megyében — a sta­ságtalan elbirálás, mind- tisztikai adatok szerint — mind szintén mérgezi a Jég- egyes súlyos betegségek hal­Éjjel is hivják Hegedűs Miklós rendőr törzsőrmester másodpercnyi pontossággal érkezik meg­beszélésünkre. — Sosem szokott késni? — Én sem szeretem, ha megvárakoztatnak, úgyhogy vigyázok magam js, ne kés­sek. — Kérem, mondjon magá­ról, a családjáról néhány szót! — Elég messziről kerültem Csongrád megyébe. Szegedre. Szabolcsi születésű vagyok. 1970-ben jöttem Szegedre, itt nősültem, három kislá­nyom és egy fiam van. A fiú a legkisebb, 8, a legna­gyobbik lányom meg 15 éves. A rendőrség köteléké­be 1978 óta tartozom. Előtte a Móra Termelőszövetkezet­ben dolgoztam. Szegeden, a Dobó utcai 2-es számú ismeretlen volt számomra a rendőrőrsön kezdtem egyen- község, a lakosok, a nagy tudok , úgy végigmenni az utcán, hogy rám ne köszön­nének, s ami ennél is fon­tosabb, segítik a munkámat, készek együttműködni ve­lem. — Miként jellemezné a domaszékieket? — Meg kelt nézni a há­zakat. Dolgos, szorgos embe­rek lakják a falut. Kevés­szer fordul elő bűncselek­mény. A járőr figyelő szol­gálatunk is jól működik, rit­kán fordul elő például lo­pás. Sajnos az alkohol a legtöbb baj előidézője. Gya­koribbak a családi összezör­dülések. Az italozó apák ellen többször kérnek vé­delmet. Tudják a községben, bármikor fordulhatnak hoz­zám. Ha úgy adódik éjjel is kimegyek rendet tenni, s ak­kor egy pár hónapig nincs szükség rendőri beavatko­zásra. Egyébként, mint mondtam, segítőkészek ruhás pályafutásomat. Több szakmai jellegű képzésen vettem részt. Elvégeztem a rendőr-tiszthelyettesi kép­zőt, a zászlósképzöt, hogy kollégáim példákat is mondjak. — Mióta teljesít körzeti mészetesen napi kapcsolatot lométert tesz meg egy hó­megbízotti szolgálatot Do- tartunk. maszéken? — Hogyan tudott beillesz kedni a község életébe? — Nem volt könnyű elfő — Még csak nagyon rö­vid ideje. 1981. június else­jén kezdtem ott dolgozni. — Ismerősként került oda? tanyavilág. Kezdetben a 9 tagú önkéntes rendőri cso­portom és a zákányszéki, a tettes után nyomozunk, szín. rúzsai körzeti megbízott te órák alatt megtaláljuk. rengeteget segi- _ Azt mondta sokat van teltek. Utóbbiakkal is ter- úton. Kiszámolta-e, hány ki­ért napban? — Hát nem hiszem, hogy nagyot tévednék, ha azt vá­laszolom: 2000—2800 kilomé­gadtatni magam, hisz az tert vezetek havonta. Sajnos elég rosszak az utak, a ta­a kapcsolatot, de ők azt mondják, megbízható, ko­moly és jó marketing poli­tikával dolgozó partnert nem találtak eddig. Attól tarta­nak, hogy tájékozatlanságuk miatt nem tudnak eligazod­ni a magyar gazdaság út­vesztőiben. Különösen nehéz innen Szegedről feltérképez­ni a helyzetet, ezért bizal­matlanok mindennel és min­denkivel szemben. Azért is, mert a hazai gyakorlat még nem adott megnyugtató meg­oldást az ilyen esetekre. Pe­dig a játék gyors sikerére jellemző, hogy a plovdivi világkiállításon is bemutat­ták. •idegennel általában bizal — Az az igazság, hogy matlanok az emberek. Min- nyákhoz földút visz, De ép mielőtt megkaptam a kör­zetet. egyetlenegyszer jár­tam Domaszéken, akkor is között lenni. Én az irodában járműveivel dolgozni. Verekedés volt a csak akkor vagyok, ha föltét- mennyit. dig azt kerestem, hogyan pen most tették rendbe a tudok minél többet a lakók szakszövetkezet tolólapos szinte vala. Egy idő óta szinte heten­te keresem a fiatalokat. Be­csületesen elmondjak, hogy Budapestről melyik cég, mi­lyen feltételekkel kereste őket. Néha boldogan mond­ják: „holnap utazunk a fő­városba az üzletet megköt­ni" Aztán néhány nap múl­va hallom, nem jött össze semmi. Valami miatt min­dig meghiúsul ez a vállal­kozás, pedig dicsérik a leen­dő gyártók a játékot, dq mégis menetrendszerűen jön a kudarc. Talán nem tartják elegendőnek a tokiói világ­siker garanciáját. Talán to­vábbra is rajtunk ül az a régi átok. amely szerint is­ten malmai lassan őrölnek. Vagy úgy vannak a cégek, pontosabban az üzletkötők. Ha | hogv vegyék be őket is a buliba. (Sok újító ismerősöm mesélte, csak akkor lett az ötletekből valami, ha a fő­nököt is felvették a listára.) A szegedi fiatalok sztori­jában a legutolsó hír, hogy amíg a magyar cégekkel a tárgyalások tartanak, jelent­kezett egy NSZK-beli válla­lat. megszerveznék és elkez­denék a játék sorozatgyártá­sát. A fiatalok azonban ha­zájuknak akarják — egye­lőre — a haszonnal kecseg­tető találmányt kamatoztat­ni. kocsmában Szóval teljesen len odaköt a munkám. Nem M, E. Halász Miklós l

Next

/
Thumbnails
Contents