Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-24 / 301. szám

4 Szombat, 1985. december 28. Ünnep és számvetés Csongrád megye a nyolcvanas évek felezőjén CII onnan 3 karácsonyt és az óévet tV VCyCII, búcsúztató ünnep hangula­tában az emberek sikereik és gondjaik felidézésekor már a következő esztendő várható eseményeire is gondolnak. A csa­ládokhoz hasonlóan számvetést készítenek a politikai, az állami és a gazdasági szer­vezetek irányító testületei is. A megyei pártbizottság évzáró és évindító ülése po­litikai és gazdasági eredményekben gaz­dag esztendőt, s vele tartalmas ötéves tervidőszakot búcsúztatott. Az elmúlt 12 hónapban a felszabadulás negyvenedik évfordulóját, a pártértekezleteket, az MSZMP XIII. kongresszusát és a válasz­tásokat hagytuk magunk mögött. Szocia­lista fejlődésünk most lezárult időszaka egyszerre hozott folyamatosságot és vál­tozást. Épitömunkánk elmúlt öt évét régi ér­tékeink óvása és az újak létrehozása jel­lemezte. Megyénk alapvetően az ország egészére jellemző módon fejlődött. Ipari és mezőgazdasági üzemeink, a tudomá­nyos kutatóintézetek élénkebben alkal­mazkodtak a külső és a belső feltételek változásaihoz. Az eredményeket a gazda­sági szerkezet megszilárdításával, a korábbi­nai intenzivebb módszerekkel értük el. Sikereinket a piaci körülmények gyors változásai, az alapanyag-ellátás és a .szál­lítás fogyatékosságai kisebbítették, de nem akadályozták meg. Ezért elért ered­ményeinkkel joggal büszkélkedhet me­gyénk lakossága. A felszabadulási ünnepségek nyitánya­ként már 1984-ben megemlékeztünk a Ma­gyar Nemzeti Függetlenségi Front meg­alakulásának 40. évfordulójáról, hangsú­lyozva, hogy megyénk földrajzi fekvésé­nek köszönhetően a Szovjetunió felsza­badító harcai következtében elsőként kezdhetett az új társadalom építéséhez. A négy évtized gyors gazdasági fejlődése, a Dél-Alföld iparosodása, a mezőgazdaság nagyüzemi kereteinek kialakulása döntően hatolt az e tájon élők életére. Az elmúlt években a közigazgatási szerkezet a társadalmi változásokhoz iga­zodva korszerűsödött. A megyeszékhely igazi regionális központtá vált, mellette valódi, városi arcot öltött Csongrád, Vá­sárhely, Makó es Szentes. Minőségileg új helyzetbe, került a gyorsan épülő Kistelek és Mórahalom. A települések fejlődésé­ben döntő jelentőségű a lakosság segítő­készsége. A most záruló ötéves tervben például kétmilliárd forintra tehető az itt élők pénzbeli hozzájárulásának és társa­dalmi munkájának értéke. MpflUPPilf 'PU'ában az előző tervidő­mcyyclin szakhoz képest 8 százalék­kal kevesebben dolgoztak. A meglevő technikák korszerűsítése, a termékszerke­zet néhány sikeres váltása ellenére az ipari termelés növekedési ütemével nem lehetünk elégedettek. Ugyanakkor a sza­lámigyár időben turténő rekonstrukciója, a tejipar exporttevékenységének felfutta­tása. több nagyüzemünk magára találása igazán elismeresre méltó, akárcsak a pi­aci problémái után újból eredményes évet záró Hódiköt és Alföldi Porcelán­gyár tevékenysége. A nehezebb termelési körülmények ellenére az. ország továbbra is számíthat a szegedi szénhidrogén­medence „kincseire", az itt dolgozók szor­galmára. Nem feledkezhetünk meg a vi­lágpiaci változásokra frissen és rugalma­san reagáló ipari szövetkezetekről sem. Noha anyagellátási gondjaik nem szűn­tek meg, mégis növelték tőkés exportju­kat és megőrizték mind magasabb köve­telményeket támasztó szocialista piacu­kat. A megújulási készség a nagyüzemek­ben is érezhető. A várakozás és a kez­deti viták után a kisvállalkozások tevé­kenységének hatására is élénkül gazda sági fejlődésünk. A jelenleg működő több mint ezer gazdasági munkaközösség 11 ezer munkást vagy középvezetőt foglal­koztat. A VI. ötéves tervidőszak csökkenő ál­lami beruházásai, differenciálódó válla­lati és szövetkezeti fejlesztései miatt, az építőipar teljesítménye megcsappant. Az ágazatban 20 százalékkal dolgoznak keve­sebben, mint öt évvel ezelőtt. A tartalé­kok lassú feltárása miatt az építőipari szervezetek gazdálkodási színvonala vjsz­szaesett, munkájuk minősége pedig alig javult. Mindez kizárólag a kevesebb új építkezéssel, vagy a felújítási igények nö­vekedésével nem magyarázható. Ugyan­akkor remélhetően átmeneti lesz a lehe­tőségeikben korlátozott tervezők és mű­szaki értelmiségiek rossz hangulata. Gazdasági fejlődésünket az elmúlt idő­szakban a mind hatékonyabb termelési módszereket alkalmazó nagyüzemi mező­gazdaságban lehetett a legjobban nyomon követni. A mezőgazdasági üzemek jelen­tős lépéseket tettek a megye termálvíz­készletének hasznosítására is. Megyénk állattenyésztése az 1985-ös év kivételével eredményesen fejlődött, s részaránya az ágazaton belül 50 százalék folé emelkedett. Az utóbbi hónapokban a központi intézkedések hatására ismét fel­élénkült a sertéstenyésztési kedv. Itt jegy­zendő meg, hogy az utóbbi évek időjárási gondjai miatt sok helyen kimerültek a mezőgazdasági nagyüzemek tartalékai, ezért megnőtt a jelentősége az igényesebb szakmai munkának, a rugalmasabb piaci alkalmazkodóképességnek. Eleikörülményeink az új létesítményekben egyaránt lemér­hető. Jelképes erejű a Tisza felett Csong­rád és Szentes között feszülő új híd, mely lerövidíti az utazást és elősegíti egy új minőségű város kapcsolat fejlődését Több mint 17 ezer új lakás épült 1981-101 85-ig és ez idő alatt a víztermelő kapacitás 53 ezer köbméteres bővülése, a csatornaháló­zat, az utak, a gázvezetékek és a parkok bővülése mellett érdemi előrelépés tör­tént. a kommunikáció fejlesztésében. Az eddig átadott ötezer új telefonállomás mellett folyamatosan fejlődnek a hálóza­tok és a központok. Megyénk majdnem minden városa és a közséRek többsége az elmúlt években kapcsolódott be az or­szágos távhívó hálózatba. Ali a televízió új stúdióépülele, készül a szegedi és a hódmezővásárhelyi kábeltelevízió, épül a Magyar Rádió szegedi stúdiója. Kulturál­tabb vásárlási körülményeket biztosít a Szeged Nagyáruház, fejlődik a városok és a nagyközségek üzlethálózata. A kisvállal­kozások terjedésével megszűnt az. öt év­vel korábbi taxihiány, a városok arcu­latát számos új kis üzlet, műhely díszíti. Az intenzivebb munkatempó, az idős­korúak számarányának növekedése nagy terheket rótt az egészségügyi intézmény­hálózatra A szociális otthonok szómban és felszereltségben előreléptek. Jelenleg 553-mal többen élhetnek intézeti körül­mények között, és 360-nal többen igé­nyelhetik a napi ellátást nyújtó öregek otthonait, mint öt évvel ezelőtt. Az egész­ségügyi hálózat fejlődését a deszki gyógy­intézet új. 200 ágyas pavilonja, a 15 ágy­g.val bővülő csongrádi belgyógyászat, a szentesi kórház kétezer adagos konyhája, a makói kórház főépületének felújítása bizonyítja. Üj gyógyítóéi járások honosod­lak meg a kézműtéteknél, a vesekő-eltá­volításban, a gyermekek mű vesekeze léséV ben. illetve a nők daganatos' betegségei­nek megelőzésében, és természetessé vált az ultrahangos diagnosztika a szegedi kli­nikán és kórházban. A gyógyintézetek mű­szerezettsége a lakosság anyagi támoga­tásával is fejlődik, de a növekvő igé­nyektől még mindig elmarad. J|7 ont/ani támogatás egyenletes, bár Hí anyai)I a korábbinál kevésbé in­tenzív fejlődése mellett az elmúlt évek­ben is kiemelkedő jelentőségű volt me­gyénk kulturális élete, elsősorban Szeged szellemi vonzereje. Tudományos kutatóin­tézeteink megőrizték rangjukat, új kezde­ményezésükkel (például a biotechnológiá­ban) mélyítették el több tudományos és állami kitüntetéssel, díjjal fémjelzett hír­nevüket. Az elmúlt időszakban a megye felsőoktatási intézményei tobb mint tíz­ezer diplomást adtak az országnak. A Sze­gedi Orvostudományi Egyetem a nemzet­közi képzésbe is bekapcsolódott. Jelenleg hazánkban a kutatók 13-15 százaléka ren­delkezik tudományos minősítéssel, nálunk egynegyedük. A tudományos műhelyek alkotótevékenysége 1985-ben konkrétab­ban kapcsolódott a gyakorlati hasznosítás­hoz. Fontos eredménynek tekintjük, hogy az elhúzódó rekonstrukció, a nehezebb játék­feltételek ellenére megőrizte művészi szín­vonalát a Szegedi Nemzeti Színház, a vá­ros nagy múltú zenei élete és zenészkép­zése. A Szegedi Szabadtéri Játékok prog­ramjában 1984-ben új, populárisabb mű­faj kapott elismerést. Alkotó kezdeménye­zések, magas színvonalú viták és felelős­ségteljes irodalomszervező tevékenység jellemezte a Tiszatáj munkáját. Üjra be­népesült az irodalmi kávéház Szegeden. A Kincskereső, az egyetlen vidéken meg­jelenő országos gyermekirodalmi folyóirat értékőrző és értékátadó küldetését tele­víziós együttműködéssel bővítette. A nagy hagyományokkal rendelkező képzőművészeti élet Makón új múzeum­mal, Vásárhelyen az Alföldi Galéria, Sze­geden a Kass Galéria megnyitásával gaz­dagodott. A művelődés, az alkotás ered­ményeit az. itt élő vagy ide kötődő képző­művészek i-s gyarapították. A/, elmúlt években tett szert nemzetközi elismerésre a makói Maros menti művésztelep, uj színt hozva a hazai grafikai alkotások sorába. Minőségi előrelépést jelent me­gyénk kulturális életében a Somogyi Könyvtár és a levéltár új, impozáns épü­letének átadása, a Fekete-házban látható munkásmozgalmi emlékhely megnyitása. MpflVPIfk fiataljai sz3mos or-szágos ta­ITICyyCIIn nulmányi versenyen és sportvetélkedőn szereztek értékes dijakat. A tervezettnél tobb általános iskolai tan­és tornaterem épült. Országosan talált kö­vetőkre a mindennapos testnevelés Csong­rád megyében született kezdeményezése. Kevesebb jó állítható az egyetemi kollé­giumok épületeinek állapotáról. Hiába az. orvosegyetem új diákszállása, a hallgatók szociális körülményeit nem ez az. épület reprezentálja. Az elmúlt öt évben az ipart é>s a mező­gazdaságot is próbára tette a két kémény tél és a három aszályos esztendő. A piaci feltételet; alakulása, a központi szabályo­zás néhány új eleme tovább nehezítette több, korábban neves és eredményes nagy­vállalatunk helyzetét. Megyénk a hazai és a nemzetközi mun­kamegosztásban egyaránt érdekelt. Ma­gyarország jelentős nemzeti és nemzetközi érdekei valósággá testesülnek Csongrád me­gye határmentiségében. A lakosság, a gaz­dálkodóegységek, a politikai és a társa­dalmi szervezetek testvérmegyei kapcso­latai szilárdak. A lehetőségek teljesebb ki­használása rajtunk kívül, másokon is mú­lik. A gazdasági és a szellemi élet eredmé­nyei, eflent mondásai megélénkítették a politikai közgondolkodást. A/, öt év ered­ményéit összegező pártalapszervezeti be­számoló taggyűlések, majd a pártértekez­letek jelezték: 1985 a megújulást elősegí­tő. alkotó társadalmi aktivitás éve lesz. Visszatekintve az idei esztendőre, megál­lapíthatjuk: megyénk lakói állampolgári felelősséggel, a szocializmus melletti elkö­telezettséggel vetlek részt az országgyű­lési képviselők, a tanácstagok megválasz­tásában. A szocialista demokrácia fejlő­désének új lépcsőfokán még érzékelhetőb­ben fejeződtek ki a jó értelemben vett lo­kális közösségi érdekek. Az. előremutató politikai aktivitást sike­rült megőrizni a szakszervezeti és a nép­frontválasztások helyi, megyei fórumain is. Lakosságunk közéleti érdeklődését je­lezték a településfejlesztési hozzájárulás előkészületeit kísérő viták. Az. állampolgá­rok általában elfogadták az elvet, misze­rint anyagilag is érdekeltek szűkebb kör­nyezetük fejlesztésében. A viták tanulsága szerint a nemmel szavazók sem a község vagy a város gyarapodását; hanem a meg­jelolt célt ellenezték. A jövőben ezért szükséges a döntéseket jobban előkészí­teni, az emberek véleményét már a szava­zás előtt megismerni. fl7 iinnpni alkalomkor, a fenyőfa alá Hí (JIIIIC|II közösen kell elhelyezni ajándékunkat. Célunk az, hogy a megyei adottságokat az eddigieknél hatékonyab­ban kiaknázva növeljük vállalataink és szövetkezeteink jövedelmezőségét. Me­gyénk tudományos bázisai és a termelő­egységek érdekeltségen alapuló együtt­működését sem szabad elhanyagolni. Az akadémiai és az. ágazati kutatóintézetek elsősorban a termelési szerkezet megújítá­sában, a biológiai kutatási eredmények hasznosításában, a számítástechnika elter­jesztésében és a korszerű környezetvéde­lemben segíthetnek. A VII, ötéves tervben folytatódik a vegyipar gyorsabb ütemű fejlesztése, az energiatakarékos eljárások meghonosítása. Az élelmiszeripar jelentősége különösen a korszerű tartósítás módszereinek terjedé­sével nőhet. Szeretnénk az elektronikai számítógépgyártás országos programjához kapcsolódni Leendő feladatunk még a Szegedi Konzervgyár hűtőházának létre­hozása, a helyi húsipar fejlesztése, egyen­letesebb termelési, illetve feldolgozási kö­rülmények teremlése a makói hagymának, a szegedi paprikának, a szatymazi ősziba­racknak, és más tájjellegű kultúráknak. Ezenkívül folytatni kell a termálenergiái hasznosítását a mezőgazdaságban, az ipar­ban, a lakások fűtésében, illetve a meleg­víz-ellátásban. A cselekvések középpont­jába a műszaki fejlesztés gyorsítása, a ter­melési szerkezet átalakítása és a .piaci munka javítása kerül. Az előttünk álló ót évben kell tető alá kerülnie a makói kisegítő iskolának és nevelőotthonnak, a szentesi iskolának és nevelőotthonnak, 55 középiskolai tante­remnek, valamint a 341) személyes kollé­giumnak. Nem feledkezhetünk meg a JA­TE és a Juhász Gyula Tanárképző Főisko­la konyháinak, kollégiumainak építéséről, felújításáról sem. A megyeszékhelyen megkezdődik a Móra Ferenc Múzeum re­konstrukciója es a szabadtéri játékok né­zőterének korszerűsítése. Eseményekben gazdag lesz 1911(1 is. Befejeződik a Szegedi Nemzeti Színház felújítása, elkészül az ópusztaszeri emlékpark főépülete A tömeg­tájékoztatás minőségi fejlesztése szüksé­gessé teszi a vételi lehetőségek javítását, a kábeltelevíziós és a telefonhálózatok fo­lyamatos bővítését. Szegeden, Hódmezővásárhelyen és Szin­tesen megkezdődik, Makón folytatódik a kórházak korszerűsítése. A megyeszékhe­lyen SZOT-gyögyszá 1 ló és a klinikai tömb megkezdett építésének a folytatása a l" feladat. Nővérszálló -a klinikákon, -<)') ágyas kórházi pavilon Szegeden. • rvnsi rendelő Kisteleken, 200 .személyes szociá­lis otthoni bővítés Hódmezővásárhelyen, 100 fős bővítés Csongrádon — ezek az egészségügy ötéves programjának löbb jelzői. A VII. ötéves tervben előirányzott !"> ezer új lakás többsége magánerőből .valósul meg, jelentős részben családi há­zakban. A már meglevő otthonokból mint­egy 3 ezer 200-at szeretnénk l'clújitni A kivitelezők a több generációt is kiszolgáló lakások építését ígérik. Folytatódik az al­győi szénhidrogén-medence kornyékén le­vő települések gázhálózatának építése. Tá­mogatjuk a kis településeken dolgozó mesterembereket, ha bővítik szolgáltatá­saikat. A kereskedelmi hálózat új ABC­áruházakkal gyarapodik, főleg a peremke­rületekben. A magánlakás-építés támoga­tására Fészek áruházak létesülnek Szege­den, Kisteleken és Mindszenten Korsze­rűsödnek a megyeszékhely, valamint a városok szállodái és éttermei. A nemzet­közi tranzitforgalom növelése mellett gon­dolunk a külföldre utazókra is. A jövő év első hónapjában új idegenforgalmi iroda, a Volán Tourist szegedi kirendeltsége nyílik meg. A hazai és a nemzetközi köz­lekedés, valamint a szállítás javítása ér­dekében a vasút felújítja többek között szentesi és makói pályaudvarait. IW iinnpni hangulatban megfogalma­HL ulllilf[Jl zódott számvetés és terve­zés szeretné kifejezni: Csongrád megye mindenkinek biztos otthont, nyugodt megélhetést biztosit. Az itt élők méltán lehetnek büszkék fejlődésünk eredményei­re, de gondolnunk kell az előttünk álló közös feladatokra is. Jólétünk biztosítása, anyagi és szellemi gazdagodásunk ma pártunk programja. Politikai, állami szer­vek ösztönöznek arra, hogy a dolgozók egyre több helyen maguk válasszák meg vezetőiket, hogy a vállalati tanácsok bő­vülő körében felügyeljenek a gazdasági döntésekre, hogy az alulról jovö kezdemé­nyezéseket többé ne lehessen visszaszo­rítani. Ezután még nagyobb szükség lesz a munkás, a vezető, a mérnök, a tudós, az alkotó értelmiség és a földet mind nagyobb haszonnal forgató ember találko­zására. Végezetül: nem tudjuk, milyen lesz az előttünk álló egy vagy öt év. Azt viszont tudjuk, hogy milyennek szeretnénk és el­képzeléseinket miként kívánjuk megvaló­sítani. Célunk és erőnk ismeretében bízunk abban, hogy tizenkét hónap múlva egy sikerekben, gazdag időszakot fogunk bú­csúztatni. SZABÖ SÁNDOR. az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága első titkára

Next

/
Thumbnails
Contents