Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-23 / 300. szám
Szombat, 1985. december 28. 7 99 Három király mi vagyunk Elhagyottak karácsonya „Londonban" 99 „Végig a vámson nem csilingel' a szan, mint gyermekkoromban. Nem gőzölög a hó fazó. lovak hatan." (Babits Mihály.) Tavaszi langyos fuvallat az idei decemberi szél, nem úgy, mint tavaly, amikor viztócsák .jégszoknyáját zörgette... Felnőtek rohangálnak az utcákon. Boltból ki, áruházba be, ormótlan papírdobozokban gyűjtik a karácsonyi ajándékokat. Kalácsszagú gyerekek várják a gyertyák, csillagszórók es a fenyő illatát. De jaj azoknak, akik magukra maradtak, mert a karácsony nemcsak meghitt családi ünnepet jelent, hanem könnyeket pergető szomorúságot is. Gyermekeiket váró szülők, szüleiket váró gyerekek reménykednek, hátha betoppan .. . A sarki négylépcsős kocsmából cigarettafüst, savanyú fröccsök, zavaros sörök és keritésszaggató vegyes pálinka gőze menekül az utcára. Szemben, a 15. szám alatt, fiúnevelő intézet. Ablakszemeiben gyerekkönnycseppek . . . Anyákat várnak, dédelgetőt, puha kezűt, mindig megbocsátót. Apákat várnak, kemény markút, védelmezőt, erőset. A lestben szétáradó szeretetről álmodnak, s a remény mindig bennük van, nappal nevetve, este sírva „Szeress hát minket is Ikoidusokat! Lelkünkben gyújts pici (gyertyát sokat. Csengess éjünkön át. |s csillantsd elénk törékeny játékunkat, |a reményt." (Babits Mihály) Ügyeletes fogad a kapun belől és máris kísér az ünnepi terembe. Csinosan öltözött lurkók sorfala között lépkedek ügyetlenül. Megsimogatom a szőke, fekete, barna üstököket, csillogó szemek háláját kapom. Az egyik megfogja a kezem: — Te vagy a Mikulás? Műsor kezdődik. Együtt énekelnek a „dalstafétával", verseket mondanak a Télapónak, aztán mind a nyolcvanan becsukjak a szemüket es rágondolnak azokra, akikkel együtt szeretnék ünnepelni a karácsonyt ,. Anyám-angyal, angyalom edes, álmok mögül figyellek téged..." (Katona Judit). Szomorú vagyok, hiszen annyira megható az elhagyottak karácsonya. Legtöbbjüknek einek a szüleik, mégsem érezhették soha a szülői ház meleget. Arról sem tehetnek, hógv'a világra jöttek, ráadásul a gyermek elhagyását nem bünteti törvény! „Adjon, Isten Jézusunk. I Jézusunk! Három király mi vagyunk. Lángos csillag állt felettünk, gyalog jöttünk, mert siettünk, kis juhocska mondta — (biztos itt lakik a Jézus Krisztus. Menyhárt király a nevem. Segíts édes Istenem." Balla Gyuszi az egyetlen nyolcadikos. Közgazdasági szakközépiskolába készül. Március 3-án lesz 14 éves. öt éves koraban került „Londonba". (Így hívják a gyerekek a Londoni körúti nevelőotthont). — Arra meg most is emlékszem, hogy nagyon sírtam. — Miért kerültél nevelőotthonba? Élnek a szüleid? Hosszú c*end telepszik közénk. Idegesen babrál az előbb kapott ajándékon, elfordítja az arcát, torka öszszeszorul: — Nagyon nehéz erről •beszélni — megtörli a szemüvegét, aztán hozzáteszi : — Apám meghalt 82-ben, anyám él. — A karácsonyt az intézetben töltöd? — Van egy patronálom, Ibolyka néni. Minden hétvégén ott vagyok, a karácsonyt is együtt töltjük. Ajándékot is viszek neki. de ez titok. Olyan jó, amikor azt mondja. Gyuszikám! — Kit szeretsz a legjobban? * — Édesanyámat. Sajnos oda nem mehetek (megtörli a szemét), rosszak az* életkörülményei. — Mi volt a legnagyobb örömöd? — i Amikor egy lapot knplam édesanyámtól! — Milyen embernek tartod magad? — Eléggé befelé fordulónak. — Mit jelent számodra a barátság? — Örömet! — A karácsony? •— A szeretetet! „Isten fia. jónapot, jónapot! Nem vagyunk mi vén papok. Ügy hallottuk, megszülettél, szegények királya lettél. Benéztünk hát kicsit hozzád, üdvösségünk, égi ország! Gáspár volnék, afféle földi király személye." Mrsan Pali 15 éves, épületburkoló szakmát tanul. Markáns, izmos srác. A sport a hobbija, „badizik". Négy testvére van. akik a szülői házban élnek. — Nem szerettem tanulni. Biztos én voltam a hibás, hogy nevelőotthonba adtak. — Mikor voltál otthon? — Novemberben. Apámék megígérték, hogy az általános iskola elvégzése után kivisznek. Aztán később hozzátették, bírjam még ki ezt a három évet. Azóta nem emlékszem, hogy örültem volna valaminek, szomorú viszont voltam elégszer. — Milyenek az osztálytársaid? — Sok rendes srác van köztük. de olyan is, aki ..Gettósoknak" nevez bennünket. Ha tudnák mekkora fájdalmát okoznak ezzel, biztosan nem csúfolnának! — Aztán gyorsan elköszön, mert mozijegye van az esti előadásra ... „Adjon Isten Megváltó, IMegváltó! Jöttünk meleg országból. Fötl kolbászunk mind (elfogyott, fényes csizmánk is Imcgrogyott, hoztunk aranyat hat Imarékkal, tömjént egész vasfazékkal. Én vagyok a Boldizsár, aki szerceseny király." Balogh Zsolt 1(1 éves. A legújabb divat szerint aprókockás szövetnadrág, NIKEtrikó rajta. A kereskedelmi és vendéglátóipari szakközépiskolába jar, műszaki cikk eladónak készül. „Örült jó fej!" — mondanák rá a lányok. Igaz is, John Travolta elbújhat mellette. — Születésem óta állami gondozott, azaz intézeti vagyok. Évekig vártam arra, hogy valaki betoppan és azt mondja, kisfiam! Ma már nem gondolok erre, nem is kívánom, hogy valaha is megismerjem a szüleimet Kot év óta van nevelőanyám. öt szeretem a legjobban. Imádom a discót, az Alphaville a kedvencem, a kötöttséget viszont nehezen viselem. , — Ha igaz lenne a mese és három kívánságod teljesülne, mi lenne az? . — Hogy állandóra kimehessek az intézetből, legyen pénzem es szerencsém az életbyn . . . „Irul-pirul Mária, Mária, boldogságos kis mama. Hulló könnye záporán át, alig látja Jézuskáját. A sok pásztor mind • (muzsikál. Meg is kéne szoptatni már. Kedves háromkirályok, jóéjszakát kívánok!" Bagaméry László Ilyen az, amikor kiássák a csatabárdot az indiánok persze játékból Tündér a padláson • Gyerekdarab a Kisszínházban A színpad: egv padlás. Amolyan régi pad'lás, amilyent városi gyerek talán sose látott: Jó kis zegzugokkal, ideális búvóhelyekkel, pókhálókkal, összekötözött hajdani iskolakönyvekkel, öreg, szúette, kiselejtezett bútorokkal. Varga Mátyás színpada nosztalgiákat ébreszt a felnőttekben, a gvereknézök szemében pedig irigylésre méltó „dühöngő" képzetét keltheti. Olyan hely t>z, ahol háborítatlanul csatározhatnak a sziu indiánok, elrejthetők a féltve őrzött kincsek, hordható a legtoprongyosabb trikó, ráadásul mindenféle (mai) varázslatok is megtörténhetnek. Mint például . . . De tartsunk sort. A padláshoz tartozó családi házban három fiú lakik, a mamával és a nagyszülőkkel, mert a papa— meghall. A fiúk elevenek. Nem csoda, ha a mama „idegalapon van", s ezért egyhetes pihenőre szánta el magát, elutazott. A gyerekek nagyban élvezik a viszonylagos szabadságot, amikor betoppan közéjük — egy lány. Kijelenti, ezentúl ö is itt akar lakni, mert itt sokkal jobban érezné magát, mint pénzsóvár, lelketlen, Piri nevű nevelőanyjánál, aki kivette őt a „lelencből". A bonyodalmak többfélék. A darab arról szól, hogyan fogadják maguk közé a fiúk a kislányt, s miként igyekeznek bujtatni a nagyszülők elöl — a padláson. A történet — ugyebár — könnyen átlekinthdtö, teljes megértése valószínűleg nem okoz gondot egyetlen mai iskolásgyereknek sem. Ha feltesszük, tudják, mit jelent állami gondozottnak lenni, „idegalapon" lenni, van fogalmuk a nagypapai szenilitás mibenlétéről, s az sem teljesen ismeretlen ügy számukra, hogy „új- apuka" is van a láthatáron (a darabban a család orvosa, Kálnrán doki csapja a szelet a mamának). A mai gyerekek alighanem mindezt tudják — ha elmúltak már 10—1,2 évesek. Következésképpen: ha ilyen korú gyerekek mennek éf a Kissifnházbíi. megnézni a Tündér a padláson című, Kopecz Zsuzsa—Pataki Éva vígjátékából. Angyal Mária által rendezett előadást — a siker nem marad el. Mert tűnjék bár első hallásra túlontúl kiagvaltnak a szturi, néhány igen jól jellemzett, karakteres " figura, s a komikus helyzetek sorozata feledtetni képes az írói mesterkéltség nyomait. A vasárnap délelőtti bemutatón meg-megdöccent még az előadás ritmusa, annak ellenére, hogy kifejezetten érződött: a rendező éppenhogy a tempó fölgyorsításával igyekezett volna észrevétlenné tenni tartalmi ismétlődéseket, s a textus ©n \ új film líw Színes amerikai film. Irta: Sylvcster Stallone és Norman YVexler. Fényképezte: Nick McLean. Zene: The Bee Gees — Barry. Robin és Maurice Gibb. Rendezte: Sylvcster Stallone. Főbb szereplök: John Travolta. Cynthia Rhodes. Fiola Hughes, Stevett Inwood. Hát végre ideért John Travolta us. Ha vesszük, hogy hét-nyolc esztendővel ezelőtt. a diszkókorszak fénykorában készült, állítólag ferenetikus sikert aratott filmjei, a Szombat éji láz és a Grease után az első nagy siker, a Szombat iái laz legelső dalának címét viselő — talán igy a kontinuitást. hangsúlyozandó? —, hozzánk elért frissebb orfusz imígyen karácsonyi ajándéknak is tekinthető, akar még örülni is lehetne. A kérdés ksupán az: mihez képest? Életben maradni Mondjuk először — nem (a klasszikussá vált kabarétréfa helyett) a Vasedényhez, hanem a szabvány karriertörténetekhez képest. Ez esetben viszont nem örvendezni kell, hanem inkább kárörvendeni: lám, akár Travolta. akár nem. — ama bizonyos Nagy Kiugrás útjamódja legalább annyira örök, mint a Broadway kb. kismilliomodszorra bemutatott fényözön-világa. Mert ez a Travolta-íiú — úgy néz ki, mint egy 25 korüli italiano, aki azonnal tőrt ránt, ha valaki a nőjére néz — pompásan táncol ugyan, de hogy valami lehessen belőle, meg kell tanulnia kivel (és hogyan!) érdemes jóban lenni s az eredmény természetesen nem is marad el. Kezdő karrieristáknak akár roceptkönyvkéni is fölfogható mindez: hajts rá egy nagymenőn'. dobj Ix- apait-anyait, s noha később szükségszerűen konfliktusaid támadnak ugyan, azért sínen vagy. Ami a konfliktusokat illeti, erőteljesen hangsúlyoztatnak (lásd szerelmi háromszög-históriák, teljes avitt fegyverzetben), végtére is a nevelő szándék se kutya. Más kérdés, hogy minden valamirevaló ifjú karrierista betéve tudja a fenti útmutatást, legföljebb a nemi szerepek változnak, node ez természetes, tudjuk. 11a a dramaturgia kívánalmai felöl nézzük a mihez képesl?-el. valahol a legalsó. a békahátsó alatti régiokban kell kereskedni. Mivel a Rocky hires'alakitójunak műve cselekmény, jellemek és hasonló, esztétikai célzatú eszközök szempontjából, fölöttébb nagyvonalúan, az originalitasnak leghaloványabb nyomait sem mutatja. Igaz, a Tony Manero, tehát még hangzásra is tökéletesen digós nevezetű főhős táncos megdicsőüléséhez. nincs szükség ilyesmire: csekély gyakorlattal úgy a huszadik perctől kiv.dve bárki bizton megjósolhatja, mi minden lesz mondjuk a nyolcvanadikban. Persze a látványhoz, és a főként nem filmes természetű teljesítmény minőségi követelményeihez képest Jiagy lehet az örömünk: amit az. utolsó negyedórában, A Sátán utcája című Broadwayprodukció előadásából láthatunk, szemkápráztató. A Travolta-filmiikböl megszokott Bee Gees-muzsika kiváló, a filmbéli előadás pedig egyszerűen pyrádés. Mármint lehet(ett). Mert noha az. egész előző, jó egyórás vacakolás végső soron ezért van. sajna, csak sejthető. milyen szédületes, elsöprő erejű, dinamikus és pompás kiállítású lehet egy ilyesféle táncos darab. Úgyhogy én a (film eme részéhez képest örvendezhettem, ha már itt a karácsonyi meglepetés, azaz hogy Travolta Magyarországra érkezett. Persze ebbe az örömbe is jókora üröm vegyül: az aposztrofált show-ból csak morzsák jutnak. Holott szívem szerint az egész. Stallone-attrakció helyett végig ezt néztem volna. Így jár, aki karrierhistória helyett másra vágyik. Domonkos László helyenkénti üresjáratait. Angyal Mária a szerepek kiosztásakor sem lehetett irigylésre méltó helyzetben, megérthető, ha kissé korositotta a gyermekeket . . . Varsa Mátyás. Goda Márta és Szabó Maria kapta a három fiút. A középsővel, Ádámmal, szerencsésen járt Goda Márta — es a közönség is. Nemcsak azért, mert a darab legkarak teresebb figurája ez az Ádám; az érzékenységét, jószívűségét és eleset tseget flegmatikussággal és némi arroganciával titkoló kiskamaszt pompás azonosulással, sok telitalálatos ötlettel játszotta Goda Márta. Ellenállhatatlanok voltak „zsebkendőjelenelei": a mindig szipogó, orrát törölgető fiú valahányszor előhúzta zsebkendőjét, szertegurultak „kincsei". A zsebben tárolt kacattömeg guruló kacagást fakasztott a nézőtérén. Varsa Mátyásnak igen kevés játéklehetőség adatott, Szabó Mária „versben besiélö korában", a játék második részében tudta feledtetni, hogy — „nem is fiú"... Vadasi Tünde kedves „lelenclány", Fodor Zsóka okos és szép mama volt, akinek kedvéért Kálmán doki (Szántó Lajos) igazán elvállalhatta a plusz egy gyermeket is, merthogy — minden jó, ha jó a vége — a' kislányt örök befogadták. A tündéri mama aranyszívű szüleit, a mindent értő nagyszülőket l)éry Mária és Flórián Antal formálta, korrekt eszközökkel Egyedi Klára Piri nénije a világ legizléstelenebb ruhájában tEk Erzsébet tervezte a jelmezeket) olyan önző liba volt, akinek igazán nem lehetett. helye a családi padláson . . . Nekünk viszont — felnőtteknek és gyerekeknek — aligha haszontalan egy pillantást vetnünk, így karácsonytájt, az egymás iránti megértés és szeretet eme mesebeli, romantikus fészkébe .. Í Sulyok Erzsébet Emléktábla A második világháború idején a márianosztrai fegyházban raboskodott magyar és jugoszláv kommunista és antifasiszta nőkre emlékeztek szombaton Márianosztrán. Az ez alkalomból rendezett ünnepségen a politikai foglyok tevék'T a 'megörökítő cin. avattak, amelyen a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a HNF Ors'áe.os Tanácsa. Pest megye es a község képviselői, valamint löbb egykori politikai fogoly helyezte el koszorúit.