Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-20 / 298. szám
2 Péntek, 1985. december 20. Dél-alföldi tévé heti egy órában A következtetésre az a tény is följogosít, hogy a regionális adások, létük eddigi, kilenc hónapja alatt, egyre több nézőt hódítottak. A szerkesztőség leveleket, telefonokat kap a szűkebb haza ügyeit-bajait szívükön viselő emberektől — egyre többektől. A helyi hírközlés, •tájékoztatás e legújabb fóruma nemcsak polgárjogot nyert viszonylag széles tévénézői körökben; jó néhány, az áprilisi indulás óta műsorba került kisriport, stúdióbeszélgetés, tudóSífas talált kedvező fogadtatásra, vált visszhangossá. A tévéstúdió munkatársi gárdáját dicséri, hogy a feladathoz nem egészen megfelelő technikai apparátussal is, létszámgondokkal küszködve is," ha kellett, „külső érők" bevonásával, de egészében jól megoldották a magyarországi tömegkommunikációs gyakorlatban vadonatújnak számító feladatot. Az egyenletes minőségért van még mit tenni, természetesen; a heti félórák között akadtak, amelyekben kevés nyomát lehetett fölfedezni a szerkesztői végiggondoltságnak. Tudjuk persze, a dolog — nem könnyű. Ahhoz, hogy heti rendszerességgel a legfontosabb és legfrissebb információkat, eseményeket, jelenségeket lehessen „tálalni" négy megye életéből —, ahhoz nagyon sokat, aprólékos figyelemmel kell dolgozni. Széles • tájékoztató hálózatra kell építeni, tudni kell szelektálni, rangsorolni, kiemelni-elhagyni, tudni kell. A jelenlegi heti fél óra helyett januártól heti egy órában sugározza a szentesi adó a szegedi tévéstúdió körzeti adásait. A négy megyéről. s e négy megyének szóló műsor — az időtartam növekedésével — minden valószínűség szerint jóval nagyobb szerepet kap a helyi tájékoztatásban, mint eddig. melyik téma miféle feldolgozásmódot kíván, s nem utolsósorban meg kell csinálni — ahogy elgondoltatott. Aztán a részleteket műsorrá kell szervezni, s ha mindezenközben erősen szorít az idő, hátráltatnak a technika fogyatékosságai, s a műsor némely közreműködőjének még ezután kéne megtanulni a szép magyar beszédet — bizony erőn felüli teljesítésnek tetszik, ha mégis „lemegy" a félóra S ezután ennek a duplájában kell gondolkodni. Regös Sándortól, a stúdió vezetőjétől s a regionális adások főszerkesztőjétől megtudtuk, milyen tartalmi változtatásokat terveznek. A megnő-' vekedett műsoridő lehetőséget ad. hogy a közvetlen információk, rövid tájékoztatók mellé januártól más műfajok is kerülhessenek a programba. Szolnok, Bács, Békés .és Csongrád megye lakóit több szolgáltató jellegű müsorblokkal kívánják tájékoztatni: időjárás-előrejelzés, „útinform", ellátási fémák, s a mindennapi élethez szükséges egyéb tudnivalók ismertetése szerepel a tervekben. Az érdekes, fontos eseményekkel vagy je lenségekkel bővebben, akár dokumentumfilmben, akár terjedelmesebb oknyomozó riportban tudnak foglalkoz ni. Szeretnék bővíteni a művészeti és sportéletről szóló műsorrészletek idejét. Több alkalommal szervezhetnek fórumjellegü adásokat is, amikor egy-egy sajátos település kérdéseire közvetlenül kaphatnak válaszokat a nézők. A technika persze még mindig határt szab az óhajoknak, az eszközök némi gazdagodása csak hónapok múlva várható. A belső szervezeti rend egyelőre változatlan lesz, továbbra is a négy szerkesztő irányításával készülnek az adások, A műsorjelleg, a hatás felerősítése céljából szeretnék, ha egy-egy programban az eddiginél több arc tűnne fel a képernyőn, ezért gondolkodnak azon, hogy a műsorvezetői feladatkörben többen is szerepelhessenek. Az eddiginél is nagyobb gondot fordítanak az információs hálózat kiépítésére és működtetésére. Ebben a nézők segítségét is várják, azt szeretnék — ahogy az induláskor a főszerkesztő mondta —, hogy a ..szerkesszünk egyiitt"-kivánság rendszeres gyakorlat legyen, vagyis témajavaslatokat szívesen fogadnak. S. E. Á filmstúdiók jelentik Készülő játékfilmek nyeket. az azóta eltelt het- közreműködésével forgatott ven év tükrében. A produk- film cselekménye egy vidéki ció vágási munkálatai már termelőszövetkezet ládaelkezdődtek. gvártó melléküzemágának A Dialóg Stúdió idei ^ produkciói közül Xantus Já- ^ nos „Hülyeség nem akadály Tobb játékfilm készült, s c mű filmje december végé- ci. ""/l'.1 .-1 i -.u „ u .a „^.c Kristóf Kata. Haumanrr Pe4 tol lathato a budapesti mo- . •,,-„, U . Mafilm műtermei- zikban. A burleszkelemek- Ler' .Varfia --Éva' Karpathy bert. Rajhona Adám. Sotonya József. Néitieth Judit, — viliin luin.ie: ucvcmuci veftekészül el ezekben a ben a Mafilm mű u.uoll „ uuiw^cit.uwv- i-, • . » ^ • ben. A Budapest Stúdió ke, átszőtt mulatságos tör- Demse es Marton Katl sze' produkciói közül a iövő év ténet egy fiatal ügyvédről rnélvesiti meg. januárjában láthatiák a mozilátogatók Gaal István Orfeusz es Euridiké című műveb Eiemgr fényképezett. A törUgyancsak bemutatásra sem környezete nem tudja ^net a hatvanas évek fiavár Erdőss Pal Visszaszam- elfogadni. Matkócsik András talságának mai helyzetét lálás" című produkciója. A operatőr kamerája előtt a mutatja be. A főszerepeket szokásokat vesz fel. Furcsa András Ferenc úi produkönmaga, cióiának- amelyet Raeályi viselkedését sem történet középpontjában a főbb szerepeket Lukáts AnCserhalmi György. Eperjes Károly, Kiss Mari és Kólvállalkozás, a vállalkozói uur- Jadviga Jankowska, tai Rób<,rt játesza. (MTI) magatartás áll. A film azt dor, Koltai Róbert és Úsákanyi mutatja be, hogy sok kese- Eszter alakítja, rű tapasztalat szükséges ah- Szurdi András és .Szurdi hoz, hogy a társadalom tu- Miklós „Képvadászok" című . , , , , filmje az utomunkálatoknal databan kialakul iának a tert A Szalay Andras opevállalkozói magatartás mo- ratőr fényképezte vígjáték délijei. A mű operatőre Pap középpontjában kóorablók Ferenc és Szabó Gábor, a ^Jnak, s egy fiatal tanár _ „. , aki veletlenul belekeveredik faszerepeket Eperjes Karoly az eseményekbe. A filmben és Ozsgyán Erika alakítja. Hollósi Frigyes. Kern And„Én is jártam Isonzónál" rás. AndOrai Péter Gásnár a címe Gulyás János és Gu- Sa"dnr JaLs-sza a ff,bb s/-crelyás Gyula filmszociográfia^ Peketjának, amely az első világ- Timár Péter „Egészséges háborút túlélő szemtanúk erotika" című alkotása is a emlékezései alapján rekonst- közeljövőben készül- el. A ruálja a történelmi esemé- Kardos Sándor operatőr Hit csinál egy tudományos társaság ? Kulcsfigura: a biológia szakos középiskolai tanár Kétségtelen, hogy ha az utóbbi két, két és fél évtized világméretű szemléletváltozásait vizsgáljuk, a biológia tudománya forradalmi átalakulásának és térnyerésének tanúi lehetünk. Ahogy az előző évtizedeket a fizikai világkép, úgy a mostaniakat a biológiai jellemzi. Szeged a hazai biológiai kutatás központja, az SZBK, az egyetemek és a tanárképző főiskola, valamint a Gabonatermesztési Kutatóintézet e tevékenység nemzetközi hírű műhelye. Különös ellentmondás, hogy éppen itt, nálunk, mind égetőbb az utánpótlás-nevelés. A középiskolákból alig-alig jelentkeznek az egyetemek biológus és biológia tanári szakára. Ennek a felismerésnek jegyében fogalmazta meg programját a Magyar Biológiai Társaság nemrégiben megújult szegedi csoportja. A tervekről Fehér Ottó egyetemi tanár, a Magyar Biológiai Társasáé szegedi csoportjának elnöke a következőket mondta: — A társaság céljai, működési területei és munkaterületei is aF átalakulás időszakát élik. Ez nem pusztán abból adódik, hogv új vezetőséget választott a kollektíva. hanem korparancs is. Ügy tűnik, hosszú időn át a szeeedi csoport őrizte különállását, némi, lépéshátrányban tevékenvkedett a biológiai tudomány csúcsteljesítményeitől," eluralkodott eev kissé konzervatív. amatőr jelleg Érdeklődési köréből kimaradt az ifjúság. A' hazai biológiai kutatás fellegvárának Ságvári gimnáziuma például évek óta egvetlen biológiai szakra jelentkező hallgatót sem nevelt. A ió képességű fiatalok nagv része — akik a biológia iránt is érdeklődtek — kizárólag az orvosi pályát célozták meg. Hiányzik az a középiskolai tanári bázis. akik biztonsággal ió színvonalú utánpótlást nevelhetnének. Igény van viszont nincs presztízse a szakmának. Ezekből a felismerésekből kiindulva az úi vezetőségnek programiában súlvpont — éd hangsúlyeltolódások figyelhetők meg. Céljaink legfontosabbika a tudom ár""", korszerű irányzatainak legfrissebb eredményeinek többé-kevésbé szakértő közönséggel való megismertetése. Mi elsősorban a közéniskolai tanárokra és az érdeklődő középiskolai ifjúságra számítunk. Kulcsfiguránk a középiskolai tanár. hisz rajta múlik, hogv a ió képességű diákok megszeressék a biológiát, hivatásul is válasszák azt. Gausz János, a SZAB tudományos munkatársa. a társaság szegedi csoportjának titkára; — A Magyar Biológiai Társaság az MTESZ egyik tagcsoportja. Mig a Szegedi Akadémiai Bizottság biológiai szakbizottsága az é régióban dolgozó tudós kutatók és szakemberek műhelye, a TIT biológiai szakosztálya pedig a legszélesebb körű ismeretterjesztés feladatait vállalta fel. a mi csoportunk a kettő között helyezkedik el. és a szakemberek széles rétegeinek információigényét szeretné kielégíteni. Tagjaink sorába léphet mindenki, aki nálam az SZBK-nál jelentkezik. Programjainkat az MTESZ Technika Házában tartí>>k. A következő évben például genetikai. mikrobiológia, neurobiológiai előadásokat tervezünk, olyan témákról, a nitrogénfixálás, a tiövények genetikai változtathatósága. a genetikai rendellenességek szülés előtti diagnosztikája stb. Programjaink nyilvánosak. Kívánságra középiskolákba is elmegyünk, tanórákon, szakköri összejöveteleken. fakultációs foglalkozásokon megbeszélt niákiól demonstrációs anyaggal kisért programokat tartunk. T. E. Barátunk a komputer Szoftver, hardver IBM. HTI, Commodore . . . Valószínűleg többen vagyunk, akik ezeket 'a fogalmakat azzal intézzük el hogy agyunk homályos, „számítógép" címkéjű rekeszébe süllyesztjük. Hogy valójában mit takarnak, talán nem is érdekel igazán — el sem tudjuk képzelni, mit kereshetne (legalábbis egyelőre) életünkben a komputer. Ha közvetlenül a háztartásban még nem is, a társadalom megannyi területén kétségtelenül megkezdődött, s előbb-utóbb kiteljesedik az elektronikai forradalom. Gondoljunk csak arra, máris hányféle gyártási folyamatot automatizáltak; gépesítették a pénzátutalási, az államigazgatási munka egy részét. A műszaki tudományok mellett egyre több humán tudományág is igényli a számítástechnika segítségét. Az Magyar művészek kitüntetése Két magyar származású opart művészeti irán"zat kimüvészt magas kitüntetés- alakításában játszott megben részesített a francia ál- határozó szerepét. Arra is lam: Paul Arma zeneszerző rámutatott, hogy Vasarely és képzőművész 80. születés- mindig törekedett a festénapja alkalmából Nemzeti szet. szobrászat és építészet Érdemrendet kapott. Victor összhangjára. KépzömüvéVasarely festőművész és szeti alkotásai mindig szerszobrász a művészeti és iro- vesén illeszkednek beie abba dalmi érdemrend tiszti fo- az épületbe, amelynek díszíkozatában részesült. A ki- tésével megbízták, tüntetéseket Jack Lang kul- Az 52 éve Franciaországturalis ügyekkei megbízott byn Pau, Arma miniszter adta át. 80. . szüVasarely munkásságát letésnapját újabb állami kiméltatva Lang kiemelte az tüntetés köszöntötte. Tájékoztató A felsőoktatási (elvételekről Az 1986. évi felsőoktatási A legfontosabb tudnivaló: felvételi tájékoztató Buda- a felvételi lapok beküldési pesten már a könyvesboltok- határideje a felsőoktatási inba került, s hamarosan az tézményekbe március 10. egesz országban kapható lesz. A kiadvány a felvételi vizsgákra vonatkozó tudnivalókat, a felsőoktatási inMind a nappali, mind az esti és a levelező tagozatra jelentkezők ugyanarra a tanévre csak egy hazai felsöoktézmériyek kínálta továbbta- látási intézménybe adhatják nulási lehetőségeket ismer- be kérelmüket, kivéve a műtéti, tájékoztat a felvételire veszeti főiskolákra, a Testjelentkezés feltételeiről, az intézményekben választható szakokról, tagozatokról és a felvételi eljárásról. Ebben az évben új felvételi nyomtatványokat bocsátott ki a Művelődési Minisztérium. Ezeket is — akárnevelési Főiskola tanári szakára, a néphadsereg katonai főiskoláira, a hajózási, üzemmérnöki szakra, repülő üzemmérnöki szakra és a külföldi egyetemekre pályázókat; ők egyidejűleg bárcsak a korábbiakat — szá- mely más hazai felsőoktatámítógépen dolgozzák fel, de si intézménybe is pályázhatkitöltésük jóval egyszerűbb , a tavalyinál. Megkönnyíti a na " dolgot az is, hogy a kódszá- Az 55 ezer példányban mokat nem a felvételizőnek megjelent tájékoztató melkell feltüntetnie. A jelentke- lett kapható a könyvesboltokban az Egyetemek és főiskolák 1985. évi felvételi zési lapok a nyomtatványboltokban szerezhetők be. A lapok kitöltését útmutató írásbeli tételek című kiadsegíti, amelyet a lapokhoz is vánv, amely ismerteti ' a mellékeltek. Az útmutatót a vizsgatételeket, felvételi tájékoztató is közli, kat. (MTI) megoldásoelektronikai forradalom a társadalom és a gazdaság szinte minden részét valam'ilyéh' módon és' várhatban' gyorsan/.befolyásolja. E fo'íyamat índökóTtá. hogy újragondolják a kapcsolódó oktatási programot, melyet 1979 és 81 ' között dolgoztak ki. A Művelődési Minisztérium új fejlesztési koncepciója szerint az informatikaelektronika tanítását az egész képzési rendszerre — általános és középiskolák, felsőoktatás, tanfolyamok — ki kell terjeszteni, hogy a számítástecnika alapjaival az egész társadalom megismerkedjék, alkalmazására mindazok felkészüljenek, akik munkájukban használhatják. Rendszerszemléletű tervet dolgoznak ki, amelyben a követelmények, ismeretek egymásra épülnek, de az egyes szintek önálló tudást is nyújtanak. A program új oldala, hogy a számítástechnika területén úgy húszéves hagyományokkal rendelkező közép- és felsőfokú intézmények mellett az általános iskolákat is bevonják a képzésbe. Biztató, hogy már az 1983—84-; es tanévben kétezer szakkörben 28 ezer diák ismerkedett az informatikai kultúra alapjaival. A szakkörvezetők úgy ítélik meg, hogy körülbelül 11 ezer tanuló lelkesen és hozzáértéssel foglalkozik számítástechnikával. Jó lenne a hetedik ötéves tervben e'zt fokozatosan valamennyi — majd 300 ezer — általános iskolásra kiterjeszteni. Ehhez időben meg kell teremteni a feltételeket: elegendő módszertani anyag, kézikönyv, oktatófilm és jól képzett tanár — iskolánként átlagosan kettő — valamint három-tíz számítógép álljon rendelkezésre. A középfokú oktatásban ennél távolabbra tekintenek. Az alaipsmereteket valamennyi tanulónak el kell sajátítania. Szakképzésre is lehetőség nyílik: műszerész, operátor, folyamatszervező és programozó képesítést szerezhetnek. Egy.egy intézményben átlagosan 18 számitógép segíti majd a munkát. A felsőoktatás feladata magas s'zihtü elektronikai alkalmazási isir\yretek oktatása, szakemberek és tanárok felkészítése. A következő tervidőszakban teljessé válhat az alkalmazási ismeretek oktatása a műszaki egyetemeken és főiskolákon, a tudományegyetemek temészettudományi karain, a közgazdaságtudományi egyetemeken és a főiskolákon. A legnagyobb a lemaradás az állam- és jogtudományi karokon, az orvostudományi egyetemeken és a művészeti főiskolákon. A szakemberképzés színvonalát emelik majd — s a korábbinál szélesebb körben teszik lehetővé a pályakorrekciót — az iskolai rendszertől független tanfolyamok. Bővíteni, tartalmában korszerűsíteni kell az ipari, építőipari, mezőgazdasági ágazatok informatikai színvonalát. Az iparnak mielőbb szüksége van a szakemberek ismeretszintjének emelésére. Sajátos feladat az egészségügyben, -.a tömegtájékoztatásban dolgozók alkalmazásközpontú kiképzése. Hatékonyan kapcsolódhatnak be a művelődési intézmények, a szakmai, társadalmi szervezetek, egyesületek. Az elmúlt évben országos szinten közel 7 ezer felnőtt és 3 ezer tanuló látogatta a TIT számítástechnikai tanfolyamait, rendezvényeit. Az egész program megvalósításában kulcskérdés az eszközbázis megteremtése. Az előzetes elképzelések szerint elsősorban belföldi és szocialista országokból származó termékekre kívánják alapozni. A berendezéseket néhány alapvető típusra szűkítik, az oktatási szinttől függően. A szellemi kapacitással rendelkezünk, s a szakemberek az eddigi tapasztalatok szerint kellő színvonalon tudják megoldani feladataikat. Gondot okoz viszont, a számítástechnika tantárgyakba integrálása, ezért az oktatási szoftvertermékek fejlesztésére vállalkozók kiemelt tamogatást kapnak. Varjú Erika