Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-18 / 296. szám

Szerda, 1985. december 18. 1 Kiállítási napló il szerencsés tizenhárom Azazhogy helyesebb vol­na bennünket, kiállításláto­gatókat szerencsésnek ne­vezni, akik együtt láthatjuk a tizenhárom grafikusmű­vész alkotásait a Paletta Galériában. A tárlat cime ugyan 13+1, a „plusz egy" művét a vásárlók között 22-én, vasárnap délben sor­solják ki. Nyugodtan jelent­hetem, hogy a hazai gra­fikusművészet középnemze­dékének színe, java került a falakra az Oskola utcai galériában. íme a névso": Ágotha Margit, Almásy Ala­dár, Banga Ferenc, Berki Vilo, Gácsi Mihály, Gajzá­gó Sándor, Gross Arnold, Gyulai Líviusz, Kovács Ta­más, Rékassy Csaba, Somo­gyi Győző, Szemethy Imre és Tulipán László. A sokszorosított grafika szinte minden ágát repre­zentálják a rézkarctól a réz­metszeten át a linóig és szi­tanyomatig, mégpedig a le­helő legmagasabb mester­ségbeli színvonalon. De ta­lán még ennél is sokkal fontosabb az a művészi tar­tás, etikai bizonyosság és alkotói tartalom, amivel múltunk történéseit vallat­ják, jelenünk ellentmondá­sait tárják fel, emberségünk méltóságát teszik próbára. Hol nosztalgikus derűvel, hol áradó fantáziával, hol ironikus-groteszk megvilágí­tásban, de mindig rólunk és értünk szólnak. Vannak a kiállított munkák között olyanok, amelyek elsősorban a mese korlátokat nem is­merő, áradó birodalmába kalauzolnak el (Berki Ilo­na, Gyulai Líviusz), s van­nak, amelyek katartikus él­ménnyel ajándékoznak meg (Somogyi Győző, Kovács Tamás). Költök ök valamennyien, a linókés, a karcolótű. a metszőszerszám poétái. Gaz­dag érzelemmel, kristálytisz­ta logikával és emelkedett intellektussal igyekeznek tetten érni fergeteges gyor­sasággal változó világunk megörökítésre érdemes je­leneteit. Igen tanulságos idézni há­rom alkotó vallomásából: Kovács Tamás például azt írja: szerencse, hogy gyerekkoromban megismer­hettem a füvek, fák, virá­gok, allatok világát. Ezt a tiszta és rendezett világot szeretném a grafikáimmal másokkal is felismertetni." Banga Ferenc önportréjá­ból: „Hiszek abban, hogy minden mozog... nekünk is állandóan mozognunk kell külön-külön, kinek-kinek al­kata. érzékenysége, tudása szerint, magunk és mások legnagyobb örömére." És végül Szemethy Imre Ars ppetica? című írása: „A ki nem mondott tehertételt nö­velni a népgazdaságon? Ta­lán. Hatékonyan művelni a vizuális szájbarágást? Nem. Kellemetlen, húsba vágó dolgokról szólni, ostornyéllé válni, felesleges cirádákat nyesni, lelket hántani, ma­homet-kultúrát beolvasztani, harmóniátlan rendet szer­keszteni? Igen." Zsurnálfotók Mint arról már hírt ad­tunk, Liebmann Béla, aki több mint hat évtizede Sze­ged neves zsurnálfotósa, két évvel ezelőtt alapítványt lé­tesített a Csongrád megyei újságfényképezés fellendíté­se, a fényképezés népszerű­sítése, a helyi napilapok, fo­lyóiratok és alkalmi kiadvá­nyok fotóinak esztétikai gyarapítása érdekében. Az első pályázati szakasz a kö­zelmúltban zárult, ás a saj­tónapon megnyílt a beérke­zett anyagból rendezett kiál­lítás. Az elmúlt esztendő megjelent képei láthatók újra a klub falain, s mégis mennyire mások ezek a fényképek, mint a lapban megjelentek. Mielőtt azonban ezekről a fotókról szólnék, hadd em­lékeztessek arra, hogy sze­rencsésen esett egybe a pá­lyázati kiírás és a lapelöál­litás nyomdai kivitelezésé­nek korszerűsítése. Elvitat­hatatlan tény, hogy az utób­bi hónapokban javult a na­pilapokban megjelenő ké­pek minősége, és ennek kö­vetkeztében az eddiginél több helyet és jelentősebb szerepet kapott újságjaink­ban a fotó. Ügy is, mint szövegkisérő fénykép, úgy is, mint önálló alkotás, és úgy is., mint több kockából álló képriport. Ez a tendencia a kiállítás arculatán is nyo­mon követhető. A pályázatra kilenc fotós mintegy hatvan munkát Magyarország megyéi Csongrád megye a Kossuth Könyvkiadó sorozatában küldött be. (Csak sajnálhat­juk, hogy több lap és üze­mi újság elsiklott a lehető­ség mellett, különösen érvé­nyes ez a Csongrád Megyei Híriap és a Szegedi Egye­tem fotósaira.) Feltűnő a sok képriport, egy-egy gondolat képi körbejárása; érzékel­hető részint a mesterségbe­li felkészültség presztizse.de a művészi színvonalú tema­tika keresése is. Igazi fotó­riporteri feladat a sportese­mények gyorsan múló pil­lanatainak megörökítése, e téren Gyenes Kálmán és Sipos István jeleskedett. Az építészet, az architektúra és a hözzá kapcsolódó életmód jelenik meg Pataki Zoltán és Nagy László képein. Szinte szürreális világba ka­lauzolnak Sipos István Hun­gária-álom és Simon László Körhinta című képei. Emlé­kezetes Somogyi Károlyné humora (Ifjúsági presszó, „Csak ennyi az egész..."). Schmidt Andrea szívműtétet bemutató képsora. Stekovics János mártélyi életképei és Csizmazia György természet­fotói. A közeljövőben ismét meg­jelenik a pályázati hirdet­mény, s minden reményünk megVan arra. hogy a követ­kező esztendőben színvona­las fényképekkel örvendez­tethetjük meg olvasóinkat. A pályázaton pedig a mostani­nál többen vesznek részt, és az ideihez hasonló minősé­gű fotókat láthatunk majd. Tandi Lajos Vásárra vitt bőrök Mi mindenből lehet pénzt csinállni, nem is gondolná az emlber! Hát még iha a valu­tát említjük, imég inkább el­b 1 zonybaflanoduník. Az egyre romló devizaszorzóik tudato­sítják, munlkéhk nemzetközi mércéje rtajp mint nap szigo­rúbb. Ha a fejlett technoló­giák versenyében időnként hátrébb szorulunk is, azért mindig martadnak területek, ahol egy kis ország nyugod­tan elboldogul. Sokszor a maradék .lehetőségek szegé­nyesnék tűnnek, de aki eze­ket sem becsüli, még többet vészit. Hazánkban évente másfél mUllió hörcsög .bőrét viszik a vásárba, méghozzá dollá­rért. Ebből 800 ezer és egy­miil'Lió közötti .mennyiséget a kisteleki áfész bőrfelvásárló és -földolgozó szerződéses üzeme szállít. Ariinál is meglepőbb e szám, mi ve! környékünkön ez a legendás gyűjtögető áíllla't csaknem is­meretlen. A magas talajvíz­szint .miatt .nem tudja jára­tait, raktárait kiépíteni. Ha itt nincs hörcsög, ott kell összefogdosni, ahol él.i vilá­gát. Hajdú és Borsod megye déli részén sokan foglalkoz­nak e rendikívül kártékony álilat befogásával. Április, május hónapokban egy-egy nagy fogó 3-4 ezer tőrt, csap­dát elhelyez. Ha egy környé­ken veszélyeztetve érzi ma­gát ez a rafinált állat, ván­dorútra kél és más vidéke­ken telepedik le. Így Békés ós Szolnok megye területén is időnként elszaporodnak, a mezőgazdasági nagyüze­meknek tetemes kárt okoz­va. Egy-egy hörcsög télire képes 30-50 kilónyi szemes terményt bespájzolni. Talán hia ezt is figyelembe vesszük, nem is a bőrönkénti 30 fo­rint a legnagyobb érték, ha­nem az elmaradt kártétel. Gyémánt Zoltán egy szűcs­dinasztia leszármazottja, ötödik éve dolgozik a kiste­leki áfésznál. A szerződéses üzletet akkor hárman kezd­ték, most negyven főt fog­lalkoztat. .Egy ember felelős­segére sok is ez a szerteága­zó, .bedolgozókkal és felvá­sárlókkal. dolgozó nagyra nőtt üzem. Saját magukat hajtatták bele az egyre bő­vülő üzletbe. Kapós volt az áru, a vevő ragaszkodott hozzá, hát a kedvére tettek. Az lakkori 3 milliós export ma már 35 millióra rúg. Most igaz, épp egy értékesítési mélypontot él át a kis koll­léktiva, de reménykednek a kibontakozásban A megtor­pant piacon szigorúbbak, úgymond „szőrszálhasoga­tók" lettek a .minőségi köve­telmények, így a szokásosnál több áru vesztegel a raktár­ban. A raktározás költségei tetemesek, hisz a bankhite­lek inem ismernek pardont. A 3. negyeidévben ki' fizetett kamat félmillió fo­rint vdlt. A sok gond fúl sok egy embernek, így a vezető jö­vőre visszaadja szerződéses üzletét. Üjra kiadni ugyan­úgy nem lehet már, hisz 14 dolgozónál többet nem fog­lalkoztathatnak szerződé­ses üzletben. A i bevet él kell az áfésznek, majdcsak ta­lálnak megoldást, a 3 millió forint körüli nyereséget nem lehet csak úgy félredobni. Mindenesetre az új rendszer­ben .már több kockázatot kell váHalniük, mint most. A lanyhább piacon erőteljesen "Kiütköznek a llegfőbb nehéz­ségek. A közvetítők, a külke­reskedelmi üzletkötők nem vállalnak rizikót, ha nem megy az eladás, csak a juta­léktól esnek el. amit mással könnyedén pótolhatnak. A bedolgozok viszont sürgetik a munkát, hisz munkájukul itt jobban meg tudják fizet­ni, mint a környékbeli üze­mekben. A változó körülmények a jövőben remélhetően inem a hörcsögöknek fognak csak kedvezni, s továbbra is „hörcsög"-módjána ki tudjuk használni lehetőségeinket. T. Sz. I. Nem hiszem, hogy nagy kockázatot vállalt volna a Kossuth Könyvkiadó. ami­kor útra bocsátotta a Ma­gyarország megyéi című so­rozatot. Inkább azt mond­hatnánk: jó érzékkel ismert fő egy korszerű szükségle­tet. miszerint ehhez a vál­lalkozáshoz egyrészt készsé­ges partnereket talál, más­részt biztos „piacot". Ami­kor a helytörténetírás oly nagy divattá vált. hogy minden magára valamit adó város és nagyközség monog­ráfiákban gondolkodik, s e monográfiák népsze­rűsége a csúcson áll,' persze hogy rá lehet érezni: a megye, mint közigazgatási kéoződménv ugyancsak beáll ebbe a sor­ba, minden különösebb biz­tatás nélkül. Pedig a ..környűállás" eléggé fonák. Mi az. hogy megye? Ha megrónak is ér­te. elmondom erről a ma­gam véleményét. Község, falu — az tapintható, emlé­kekkel, érzésekkel világosan követhető számomra. Va­ros ... — az is. Természe­tes közösségek, emberekkel, házsorokkal. jellegzetessé­gekkel. Mindegviknek lelke van. Valaki büszkén mond­hatja. hogv ő mezőhegvesi. szegvári, kisteleki, levelénvi. makói. ' Ennek bizonyosan van érzelmi fedezete. De ha nem kérdeztek rá például kifejezetten megyei illetősé­gemre. én sose mondtam, hogy Csongrád megyei va­gyok. Csan.yteleki — igen; szegedi — igen! Megyében azonban sosem igyekeztem magamat azonosítani. Mert a megvét határozatokkal át lehet írni. községeit, váro­sait ide-oda lehet csatolni (mást ne mondjak: hol van) Csanád? vagv miért van annyi Zala-előtagú helység Veszprém megyében?) de a község, a falu. a város az marad, ami volt: szülőhely, fölnevelő fészek, otthont, adó melegség. Persze, megyékbe szerve­ződtünk. s mégvében is gondolkodunk, mert ki ta­gadná: életünk. munkánk egyik legélőbb szervezési eleme, egyensúlyozó lénvc­zője. Igazából ugvan nem érzelmi kategória, de mint öröklött és élő formáció, testté vált. Akkor pedig ka­raktere is. fizimiskája is van. kell. hogv legyen. Nagv kerülő ez az egysze­rű lényeghez, a Magyaror­szág megyéi című sorozat tizenegyedik kötetéhez. Csongrádhoz, tudom, de er­ről a könyvről akkor is csak így tudom kezdeni, a mon­dandómat. Sőt, bizony, el­akadok még ezután is néJ hányszor műfaji meg egyéb kérdéseken. A „bemutatkozik" műfaj­nál semmi sem nehezebb a világon — ez a másik fő­benjáró észrevételem a so­rozat és a kötet ürügvén. Márpedig ez a sorozat ilyen, „bemutatkozó" természetű. Ennvi négyzetkilométeren terül el. ennyi lakosa >n. ezek a földrajzi jellegzetes­ségei. ilyen a hagyomány­világa . . . Ismereti közhe­lyek tulajdonképpen. Ma­gunknak kevés már — má­sóknak esetleg érdekes. De nem tudom. kinek írták. Egyféle színvonalas ismeret­terjesztés? Leülepedett is­meretek újbóli rendszerezé­se? Nem haszontalanságá­nak kimondásához ievek-. szem, dehogyis. A könyv­ismeretanyaga példásan gazdag s jól forgatható — csak éppen a müfai nem alkalmas szellemi eredeti­ségre. úi ismeretek követe­lesére. érzelmi elragadtatá­sokra. Egv könyv szellemi izgalom nélkül megannyi szellemi erőfeszítés >ellenére is legföljebb hiúságunkat vagy kényelmünket szolgál­ja (mondjuk: itt minden karakteres adatot. számot, jellemzőt megtalálhatunk). Ezzel igazán nem az igen korrekt munkát végzett szerzői és szerkesztői gárdát akarom ..elfenekelni". Aki tíz íven többet:, rendszere­zettebbet. alaposabbat tud nvújlani — a legmagasabb elismerésre érdemes. De honnan vette a kiadó, hogy ez a megyék igénye? Hol van ez a kiadói vállal­kozás mondjuk a Magyaror­szág felfedezése" sorozat iz­galmaihoz? Sainos. proto­kolláris tisztelgés marad, immár a tizenegyedik — de a sorban igazán a jobbak közé sorolható. S ez már valóban a magunk dicsősé­ge. Mert a tanulmányok kü­lön-külön és együttesen is igen becsületes és felelős munkát tükröznek. A meove földrajzáról ilyen terjede­lemben valóságos izgalmat teremtve tud beszélni Ja­kucs László. Hogy itt az Al­földön milyen ..hegyvidé­ken" élünk, hogyan s mikor süllyedtek alá többkilomé­teres ormok és völgyek ... Történelmünk ívét miiven határozott vonással húzza meg a kezdetektől Tamasi Mihály . . . majd egy másik, fejezetben a politikai és társadalmi szervezetekről ad igen áttekinthető és reális, tudományosan megalapozott vázlatot Településviszo­nyaink és a közigazgatás témakörét valóságos kis tu­dós közösség (Mészáros Dezső, Krajkó Gyula. Bába Imre, Hencz Aurél. Oltvii Ferenc. Horváth Károlyné) dolgozta föl nagy gondos­sággal.'.. A gazdasági viszo­nyok Krajkó Gyula dolgo­zatában elevenednek meg ... Milyen kevés helven kellett művelődésügyről vallania Nikolényi Istvánnak... A tudományos élet. az egész­ségügy és a sport Végh Gyulának jutott. Hálás és nagy téma. ragyogó ügysze­retet, de mennyi hiányérzet itt is . .. Az idegenforgalom és a műemlékvédelem zete pedig Varga Józse­fé.. . majd Ocsák Miklós foglalja össze a testvérme­gyei kapcsolatokat. . . Méltatlan lenne fölsorolni, mi minden maradt ki. mi minden kapott jelentőségé­hez mérten csupán sorokat. Minden ilven jellegű kiad­vány örök adósságai a hiáá nyok. Ami van. korrekt és arányos, pontos és fegyel­mezett. tudományosan meg­alapozott és mértékadó, ez bizonyos, s a szerzőgárda elismerésére vall. Csak az emberben megmarad az az érzés: aki száznyolcvan­kétszáz centit tud ugrani, annak miért teszik a mér­cét százhúszra? De úi és úi kéf-dőjelek ... A földrajzi leírás visszamegy húszmillió évre; a históriai rész a honfoglalástól araszol előre, egyre sűrűsödve a máho:i közeledvén: a településháló­zat tárgyalása a török idők­től követhető: ;l politikai és társadalmi szervezetek le­írása már csak pár évtize­det ölel föl; a gazdasági'vi­szonyok taglalása ugyancsak ide koncentrál: bak ugróik­kal jut el a művelődésügy tárgyalása i.s a század har­madik évtizedétől a máig: s a tudomány is valahol itt kezdődik, az egészségüggyel együtt Sport torténét ünk meg mintha egyszerűen nem is volna. (Sainos. nincs is. fc-ígföljebb nyomvonalak­ban . ..) Szóval a vállalkozás maga szab korlátokat, s egvuttal maga parancsol. Egv ilyen sorozatból nem lehet s nem szabad kimaradni — de egv rtven sorozat ennél több lehetőséget sem tud fölkí­nálni. Egvik szerző fogal­mazott így. a kötetről be­szélgetve: ..Valóban nehéz megmondani, kinek is ké­szült ez a könyv. Vendégek­nek jó-szívvel a kezükbo lehet adni ... Akik keveset tudnak rólunk... Külföldi­eknek már idegen nyelvű összefoglaló hiánva miatt csak képeivel lehet beszé­des ..." Tárgyilagos, igaz. őszinte beszéd. Sz. Simon István Csehszlovákiában Magyar kulturális napok ,,A baráti egyetértésben és mind inkább kiteljesedő egymásra hatásban fejlődő magyar és csehszlovák kul­túra alkotó erőt merít köl­csönösen egymásból, számos találkozási pont lelhető fel benmü'k és .beletartoznak az összeurópai művészeti áram­ia'tolk'ba. A magyar kultúra Hungarológiai kongresszus 1986. szeptembereben Bécs­ben rendezik a II. nem­zetközi hungarológiai kong­resszust. Ez az első alkalom, hogy a magyar nyelvről és irodalomról, a magvar kul­túráról határainkon túl tar­tanak ilyen szintű nemzet­közi tanácskozást. Az előké­születekről és a várható programról kedden Klani­czay Tibor. a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság főtitkára .tájékoztatta a sai­tó képviselőit a Magyar Tudományos Akadémia székházában. Elmonda. hogv a társasá­got lí)77-ben alapították az­zal a céllal, hogv összeféria a világban a magvar kul­túrával, irodalommal, nyelv­vel foglalkozó kutatókat. A szervezetnek jelenleg csak­nem ezer tagja van. köztük 500 magyar, a többiek pedig Magyarországgal foglalkozó külföldi szakemberek. Fel­mérések szerint napjainkban Magvarországon kívül jelen­leg 25 ország csaknem 90 oktatóhelyén folyik egyete­mi-főiskolai szintű magyar nyelv- és • irodalomoktatás napjai ezért találhatnak kí­váncsi és értő (közönségre Csehszlovákiában." —. Ezt hangsúlyozta a Lidova De­mokracie, la Csehszlovák Néppárt, Japja a magyar kul­túra hetének eflső napjáról beszámólva kedden. A Qselhszilavákiában má­sodízben megrendezett ma­gyar kulturális napok jel­lemző keresztmetszetet igye­keznek adini a magyar kul­turális és művészeti élet irá­nyairól, méltóképpen viszo­nozva az egy évvel ezelőtt Magyarországon nagy sikert aratott cseh kulturális napo­kat. A Budapesti Katona József Színház hétfő esti prágai be­mutatkozásáról a Rudé Prá­vo megírta, hogy a magyar színházi élét élvonalába tar­tozó itársuilalt eddig már Eu­rópa több országába elvitte művészetét. A CSKP köz­ponti topja felsorolta, hogy a magyar kultúra napjai al­kalmából a magyar művé­szek feililépésevel, 'találkozó­kon és 'kiállításokon a .többi között 'Besztercebányán, Gstraváiban, Nyitrán. Vrach­lábiiban, Karlovy Varyiban, Hradec Kjrtál óvóban, Ceske Budojovicén, { Pilzonben, Trencsénben is megismer­kedhet a csehszlovák közön­ség Magyarország művésze­iével és az ország életével. Kedden (a magyar kulturá­lis küldöttség író tagjai, 'köz­tük ördogh Szilveszter, az írószövetség titkára találko­zik a cseh 'irodalmi élet kép­viselőivel és műfordítókkal. Megnyitják a magyar képző­művészet két világiháború közái szocialista irányzatait bemutató kiállítást. A Kato­na József Színház Csehov Mhinó című vígjátékát adja elő a prágai Laterna Magicá­ban. A Jiiri Wölker Színház­ban pedig Júhász István Vio­la című ifjúsági darabját mutatják be. A Smetana Színházban Kukély- Júlia Mozart Don Jüanjában ének­li Donna Anna szerepét. Po­zsonyiban kedden tartják Szabó István „Redl ezrede­sének" díszbemutatóját és megismétli élöző esti fellépé" sét a Győri Balett együttese I

Next

/
Thumbnails
Contents