Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-17 / 295. szám

3 Hétfő, 1985. december 16. Holnap, szerdán Ülést tart a megyei tanács A Csongrád Megyei Tanács ez évj utolsó ülését december 18-án, holnap, szerdán délelőtt 9 órai kezdettel tartja Szegeden, a megyei tanács székházában. A tanács végrehajtó bizottsága javasolja a testületnek, hogy tűzze napirendre és vitassa meg a vb két tanácsülés közötti tevékenységéről szóló beszámolót, valamint hagyja jóvá az 1986. évi költségvetési és fejlesztési terv előirányzatait, határozza meg a jövő évi munkatervét. A tanácsülés nyilvános. r Uj orsózógépek ' Üj kötözőzsineg-üzemet alakítottak ki a szegedi kenderfonógyárban. A gépek többségét a Kendergép nevű leányvállalat szakemberei készítették el. Tizenkét orsózógépet gyártottak, amelyért több millió forint értékű devizát kellett volna kiadni. Évente 200 ezer kilóval több kötözőanyagot adnak a hazai mezőgazdasági nagyüzemeknek Megbízatások Átvették megbízólevelüket a Tisza—Maros Vidéki Idegenforgalmi Bizottság újjáválasztott, illetve új tagjai a testület tegnap, hétfőn Szegeden tartott tisztújító ülésén. A következő öt évre megbízott kereskedelmi, vendéglátóipari. természetés környezetvédelmi szakemberek bizottságának elnöke Szabó Jánosné, a megyei tanács elnökhelyettese lett, titkárául Varga Józsefet, a Szeged Tourist vezetőjét választották meg. Csonka István, a szegedi tanács elnökének általános helyettese és Forgó Zsuzsa, a csongrádi tanács vb-titkára a bizottság elnökhelyettesi tisztét töltik be. Az ifjúsági turizmussal kapcsolatos teendők koordinálására létrehozott albizottság titkára Lénárt Béle, az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda vezetője lett. Variálható kisbútorok Harmincféle elemből variálható bútorcsalád első sorozatai készültek el. a Csongrádi Tisza Bútoripari Vállalatnál. A kisebb és nagyobb méretű színes, fényes laminált és pácolt felületű gömbölyített, tükröse világítós, szennyesruha-tartós fürdőszobai, előszobai stb. elemekből a szobaberendezés számtalan variációjá*" alakítható ki. Az elemenként megvásárolható bútorok tömeges gyártását a jövő év elején kezdik meg. A vállalat másik újdonsága, a víkendházakba szánt öszszecsukható konyhabútor, a külföldi vevők tetszését is megnyerte. Az első garnitúrákat már el is szállították Ausztriába. Nehéz körülmények — példás helytállás Nagyvállalatok, üzemek, gyárak, intézmények, ipari és mezőgazdasági termelőszövetkezetek pártalapszervczetei most tartják a beszámoló taggyűléseket, mérlegre teve az 1985-ben végzett gazdaságpolitikai munkát cs a pártéletben végbement eredményeket. Mi a Maros utcai szalámigyárban jártunk, hogy megtudjuk: hogyan dolgoznak itt a kommunisták? A pártalapszervezet titkára, Kmetykóné Pamuk Etelka tulajdonképpen maga is vizsgázott a beszámoló taggyűlésen, hiszen tisztségébe alig egy éve választották. Fiatal, nagy gyakorlata nem volt a pártmunkában, viszont közgazdasági egyetemet végzett. Most is tanul, s diploma után ő lesz Szegeden az első húsipari szakmérnök. Az alapszervezet vezetősége élén sokat vártak tőle? Sokat, talán erőn felettit is. ' Nem hagyták egyedül. Vele volt az alapszervezet vezetősége és a jó, közepes létszámú tagság is, amely há rom pártcsoportban dolgozik, s mintegy 8-10 munkahelyet képvisel. Ez az összetétel alapvetően meghatározó mind a gazdaságpolitikai munkában, mind a pártéletben. A lényeg az, hogy minden munkaterületen érezni lehessen a párt politikájának jelenlétét. Hogy ez mennyire sikerült. arról gondoskodtak a párttagok becsülettel és helytállással. LaDunk olvasói előtt ismeretes. hogy a Maros utcai szalámigyárban három évvel ezelőtt nagyszabású rekonstrukcióba fogtak annak érdekében. hogy befejeztével — 1985 végén — évente 600 tonna szalámival többet lehessen termelni hazai és külföldi piacra. Mindezt amellett kezdték és folytatták, hogy az eddigi termelés menetét mindenképpen biztosítsák. Az építkezések menetében a gyár megszokott élete felfordult, épületek,/ új berendezések és korszerű technológiák kértek maguknak helyet, miközben nem érte csorba a környezeti és a személyi higiéniát. Ez ugyanis feltétele az exportnak. A több mint 420 millió forint értékű beruházás menete olyan helyzetet teremtett a gyárban, hogy ezt a párttagok önzetlen, sokszor áldozatot követelő helytállása nélkül nem lehetett volna biztosítani. Túl az új létesítmények felépítését kísérő zajon, felforduláson, rendetlenségen, ki kellett elégíteni a beruházásban részt vevő külső vállalatok dolgozóinak szociális igényét. Közel annyian voltak, mint a gyár dolgozói, S itt domináltak a partneri kapcsolatok. Tárgyalások, egyeztetések, beszámoltatások egész sora kísérte a rekonstrukciót a párttaggyűlések fórumáig. Az alapszervezet vezetősége ilyenformán az előbbi két esztendőben végzett munka tükrében is nézte az alapszervezet 1985. évi tevékenységét, a kommunisták helytállását, amely példás. Egv megelőző taggyűlésen értékelték a személyekre szabott pártmegbízatások elvégzését. A 43 főnyi tagságból sokak nevét lehetne itt leírni, akik kiemelkedően jó munkát végeztek. Álljon itt Sebők Ferenc. Németh Jánosné, Nagy Mihályné, Nagy István, Cseszor Elndréné, Rácz Jánosné, Margit Sándor neve. A pártmunkában kiemelkedő a tevékenységük és másoké is, akik a termelésben, a szervezésben sokat tettek azért, hogy a folyamatos gyártás biztosítása mellett a rekonstrukció is haladjon a maga útján tervszerűen, pontosan, határidő szerint. A gyár teljes kollektívájának, azop belül a szocialista brigádoknak köszönhető, hogy az évi 600 tonnával több szalámiból az első tétel márciusban már szállítható. Az érlelőtornyok már dolgoznak. Nem lehet centizni, kimérni, hogy ebben a folyamatban kinek mi az érdeme. Együttesen mindenkié, párttagoké és pártonkívülieké egyaránt. Minden pártalapszervezet egés/. évi munkáját felsőbb testület Is értékeli, minősíti. A Maros utcai szalámigyár pártalapszervezete jó véleményt kapott a vállalat párt-végrehajtóbizottságától. A rekonstrukcióra odafigyelés mellett volt ereje az alapszervezetnek a politikai oktatásra, a pártépítésre, a szervezeti élet erősítésére, a tagság szókimondásának, véleményének ösztönzésére. A párttitkár, Kmetykóné Pamuk Etelka is jól vizsgázott. Azt mondta, a politikai munkát úgv lehet elvégezni jól, ha mellette áll az alapszervezet teljes tagsága. Nyert: vele voltak és vele vannak. Lődi Ferenc A Jéghegy csúcsa Mert bizony a felszín mögé látni mindig nehéz, s a tolakodó látszat kevesebbet mond a valóságnál. Csak a jéghegy csúcsát figyelni s eszerint manőverezni, mindenképp rövidlátásra vall. Mert a bajok, vagyis a jégtömb kilenctizede láthatatlan, de ha tudjuk, hogy ott van. nem tehetünk úgy mintha nem is lenne. Bakson, a Magyar—Bolgár Barátság Tsz-ben már látni lehet a zátonyt, amely ha nem is jégből, de legalább olyan rideg valóságból, a növekvő tartozásokból hízik egyre félelmetesebbé. A mostani felmérések szerint a 280 fős, ezerhétszáz hektáron működő kis téesz 12 milliós veszteségre számíthat. Az elmúlt év rájuk ijesztett, mert a mérleg akkor is 4 /nillióval hibádzott. Sajnos az ijedtség nem serkentett, hanem inkább bénított. Hogy megint a kezdeti példánál maradjunk, a bajokat csak a víz alá nyomták azzal, hogy saját maguk hitelből vállalták a veszteség rendezését, miközben emialt az idei fejlesztési alapjukat is felélték. A vége mégis az lett. hogy be kell dobni a törülközőt, a szanálás elkerülhetetlen. Ez a szövetkezet már több mint liz éve csak évről évre él, bukdácsol. Elnökök, szakemberek jönnek, egy kis idő múlva mennek, s minden marad a régiben. A környező községekben sokszor leegyszerűsített véleményként csak annyit tartanak erről, hogy a baksi ember nem szeret dolgozni. Ez így természetesen nem igaz, mert a községben szebbnél szebb házakat, gondozott utcákat látni, s a háztáji földjüket sem pázsitfűvel vetik be. A felvásárlók tudnák igazából megmondani mennyi zöldséget vesznek át évente, nem is szólva a piacozásokról. Létezik hát kettős munkamorál, s hogy a kettősségből csak a közös húzhatja a rövidebbet? A ténvek pillanatnyilag erről árulkodnak. Vajon ők maguk miben látják a hibát? Szabó István termelési elnökhelyettes szorgalmasan töltögetett egy táblázatot, hogy milyen műtrágyából mennyit rendeljenek jövőre. A vezetés válsága nem lehet az egész téeszé, veszteség ide, veszteség oda, ezt a földet jövőre is művelni kell. Méghozzá az itteni tagoknak! Furcsa érzés lehet a sikertelenség árnyékában naponta meglenni, amit a becsület kíván, ö azt a tanulságot vonta le, hogy jövőre, három itteni év után másutt próbál szerencsét. Beszélgetésünk során kiderül a termelés minden nehézsége, de hogy hogyan lehetne másként, arra igazán nem várhattam választ. Hisz. ha tudta volna, bizonyára ő Mindannyian tudjuk, hogy a tengeren úszó jéghegyek alattomos képződmények. Mire a hajós megpillantja már zátonyra is futott. Természetesen csak a radar vagy képletesen szólva az előrelátás hiányában történhet manapság efféle katasztrófa. is próbált volna változtatni a gazdálkodás menetén. A növénytermesztés, állattenyésztés hozamai közepesek, az aszály és belvíz váltakozó hatásait enyhíti a már elkészült melioráció. A kis területen itteni vélemény szerint nem tudnak ekkora létszámot eltartani, így a tagság egyharmada dolgozott a lakatosüzemben. A veszteség zömét ez hozta, elvitt minden pénzt. A mezőgazdasági termeléshez szükséges gépekre alig jutott. Ezen a talajon jó traktorokkal is nagyon ki kell lesni, hogy mikor dolgozzanak. Ha száraz, akkor kemény, ha elázik, minden beleragad. Kevés eszközzel nem lehet a munkát beosztani. A költségek meg egyre nőnek, míg két éve 2 millióba, az idén ötbe került a növényvédelem. Egyedül a háztáji ágazat, a paprikatermelés a nyereséges, talán tavasszal 25—30 hektáron a közösben is beválik. Remélhetően ez a váltás nem kerül annyiba, mint oly sok korábbi. Jött egy új vezető, új elképzelésekkel, más termelési szerkezetet alakított ki, s egy csomó gép, berendezés feleslegessé vált. Helyette az új profilnak megfelelő gépeket kellett milliókért megvásárolni. Bagány Ferencné, az új főkönyvelő friss szemmel és szellemmel kezdett a munkájához. Sokan ezt a szemére is vetik, hogyan tudna mindent jobban, mikor előtte, nem is a mezőgazdaságban dolgozott. Erre mit lehet most mondani, majd meglátjuk. Szerinte a szövetkezet adottságai csak részben indokolják a veszteséget. A kevés pénzt sem mindig a legszükségesebbre költötték. A szakemberek szerirnt itt műtrágyára sohasem volt pénz. A szervestrágyát eladták, pénzzé tették. A tavalyi saját erejű veszteségrendezés erősebb téeszt is lehetetlenné tett volna, már akkor be kellett volna ismerni a sikertelenséget. Munkatársai szerint az ő ösztökélésének is szerepe van abban, hogy mindent megtettek a jövő évi termésért. Időben felszántottak, elvetettek, trágyáztak. A tervek -már úgy készülnek, hogv egv nyereségesebb gazdálkodást előkészítsenek. Nagyobb területen lesz zöldség, és a pecsenyelibatenyésztést is szorgalmazzák. Megfelelő irányítással a baksi egy közepes téesz lehetne. Ami veszteséges, azt nem lehet tovább csinálni. A lakatosüzem alkalmazottait elbocsátották, néhány tag dolgozik már csak ott. A csengelei téesznek öt évre, művelésre átadott ötszáz hektárnyi terület igaz, hogy most biztos bevételt ad, de a munkalehetőséget csökkenti, s ez később még hiányozhat. Váczi József né téeszelnök számvetéssel kezdi. Ügy érzem szavaiból, hogy valaha úgy vágott neki a munkájának, hogy hozzáértő vezetőtársai segítségével a már előtte Is gyengélkedő szövetkezetet következetes szigorral, de ugyanannyi jóindulattal talpra állítja. Hogy mikor tört meg a lendület, hol vált nehézzé a feladat, ki tudja. Nem titkolhatja, ebben a játszmában alul maradt. Hat éve egy egyedi rendezés után tiszta lappal, úgyis mondhatjuk nulláról indultak. Amíg három évig jöt a központi segítség, vagyis az átmeneti támogatás, valahogy boldogultak. A 83— 84-es aszályos évek veszteségeit saját alapjaik felhasználásával rendezték, minden tartalékot feléltek. A mostani veszteség az előző éviek hatását is magában hordozza. A tavaly drágán termelt takarmány az idén tette drágává az állattenyésztést. A költségek, mint mindenütt, folyamatosan nőttek, így hiába nőtt a termelési érték Öt év alatt 45-ről 80 millióra. Belső okok is közrejátszottak. Az állami támogatás megszűntével a főagronómus és a főkönyvelő is távozott, az újabb főkönyvelő most tavasszal, A középvezetők hasonlóan jöttek-mentek. A sűrű váltás kikezdte a munkafegyelmet. s a közös vagyon becsülésével is akadnak gondok, A mostani aggodalom érthető, hisz a tagság a háztáji révén jól /él, s ehhez ragaszkodnak is. Fölmérték, hogy változtatni kell, ha az a tét, hogy marad a téesz vagy sem. Emiatt talán a közös érdekében is többet nyújtanának ezután. A talpraálláshoz —> s ez a beszélgetésekből is kiderült — már csak az kell, ami eddig sem volt. Pénz és szakembergárda. Hogy mindez jövőre honnan lesz meg egyszerre, talán nem én vagyok az egyetlen, aki még csak nem is sejtem. Mindenesetre bizni muszáj — hisz más községekben, téeszekben is jártak már hasonló cinő^en s egyszercsak megemberelték magukat. Miért ne lehetne pár év múlva hasonló sikerek kapcsán felemlegetni a baksiakat? Tóth Szeles István Magyar technológiával A Minőségi Cipőgyár ós a szovjet Zarja Cipőipari Egyesülés egyik tagvállalata együttműködési szerződést kötött, aminek értelmében már a jövő év első hónapjaiban magyar technológiát vezetnek be a Szovjetunió egyik legnagyobb cipőgyárában. A megállapodás szerint a Zárak 300 ezer Ladához Már teljesítette az idei szovjet megrendeléseket az Elzett Művek sátoraljaújhelyi gyára: 300 ezer darab Lada gépkocsi-ajtóveretet és zárat szállítottak ebben az évben a Szovjetunióba. A három gépkocsitípushoz készülő zárakat a gyárban fejlesztették ki, és a gyártáshoz szükséges célgépeket is maguk készítették A tervezettnek megfelelő üteműek a gyár tőkés exportszállításai is, december elejéig mintegy 250 millió forint értékű terméket: speciális mágneses zárakat, különböző színű, galvanizált ajtóvereteket értékesítettek az NSZK-ban, az Egyesült Államokban, Irakban, Kanadában és több más országban Mino 10 női cipő modelljét, illetőleg ezek gyártási eljárását adja át szovjet partnerének. Vállalta azt is, hogy a felső- és a bélésbőrök kivételével a gyártáshoz szükséges anyagokat, a talpat, a sarkat, a kérget, a merevítőt és a iközbélést is leszállítja, elkészíti a hiányzó kiegészítő berendezéseket, és bevezeti a gyártást. A munkálatok már megkezdődtek, jelenleg — magyar szakemberek irányításával — a próbagyártás folyik, sikerrel. A magyar cipőgyártók részben a helyszínen, Moszkvában adják át szakmai tapasztalataikat, részben pedig szakmai csoportokat fogadnak a Mino-cipők gyártásának tanulmányozására. Az évi 24 millió pár női lábbelit készítő szovjet cég a tervek szerint jövőre 150 ezer pár cipőt gyárt magyar technológiával. (MTI) Barnaszén Jugoszláviából A Lignimpex Külkereskedelmi Vállalat hosszú lejáratú — öt évre szóló — megállapodást írt alá jugoszláv partnerével, a boszniai Rudhem Tuzla céggel, évi 350 ezer tonna háztartási tüzelésre alkalmas barnaszén vásárlásáról. A magyar külkereskedelmi vállalat az idén hozott be először nagyobb menynyiségű barnaszenet Jugoszláviából. A hazai ellátás javítására 1985-ben több mint 200 ezer tonna barnaszén érkezett, amelynek nagy részét a Rudhem Tuzla cég szállította. A közelmúltban megkötött keretmegállapodás lehetővé teszi a lakossági ellátást javító jugoszláv barnaszénimport további növelését; 319 ezer tonna barnaszenet vásárol a Lignimpex