Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-14 / 267. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I DELMAGYARORSZAG 75. évfolyam, 267. szám 1985. november 14., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1985. december 12-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kivül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői és a központi sajtó képviselői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről adott tájékoztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a VII. ötéves népgazdasági terv irányelveiről szóló javaslatot. A Központi Bizottság Németh Károly elvtársnak, a párt főtitkárhelyettesének előterjesztése alapján — a párttagoknak a kongresszusi előkészületek menetében elmondott észrevételeit, javaslatait hasznosítva — módosította a tagdíjfizetés rendjét. Határozatát a Pártélctben közzéteszi. I. A Központi Bizottság áttekintette a nemz.etközi helyzet időszerű kérdéseit, a párt- és az állami szervek külpolitikai tevékenységét. Megállapította, hogy továbbra is súlyos veszélyeket rejt magában a szélsőséges .imperialista körök által szított fegyverkezési verseny, a világ különböző részein kialakult katonai és politikai feszültség. Ugyanakkor a szocialista országok békepolitikája, a néptömegek növekvő békeakarata, a tőkés országok felelősen gondolkodó politikusainak a fellépése, az élénkülő kelet—nyugati párbeszéd hozzájárul a nemzetközi légkör javításához, a feszültség enyhítéséhez. 4 A Központi Bizottság tájékoztatót hallgatott meg a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1985. október 22—23-i szófiai üléséről. Jóváhagyta küldöttségünk tevékenységét, és hangsúlyozta: a Magyar Népköztársaság a maga részéről mindent megtesz annak érdekében, hogy az ülésen elfogadott nyilatkozatban foglaltak megvalósuljanak. A Központi Bizottság kifejezte meggyőződését, hogy a Szovjetuniónak, a a Varsói Szerződés tagállamainak a javaslatai jó alapul szolgálnak a feszültség csökkentéséhez, a nemzetközi biztonság megszilárdításához; megfelelő feltételeket teremtenek ahhoz, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok legfelsőbb vezetőinek közelgő genfi találkozóján a világbéke ügyét szolgáló, érdemi megállapodások szülessenek: A Genfben folyamatban levő szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási és leszerelési tárgyalásoktól a világ népeivel együtt a magyar nép is olyan megállapodást vár, amely elejét veszi a világűr militarizálásának, lehetővé teszi a hadászati, valamint a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek számának jelentős csökkentését, és a fegyverzet alacsonyabb szintjén szavatolja minden érintett fél biztonságát. A Központi Bizottság az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakulásának 40. évfordulója alkalmából hangsúlyozta, hogy az ENSZ és szakosított szervezetei hozzájárulnak az egész emberiséget érintő kérdések megoldásához. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének részvétele a jubileumi ülésszakon kifejezte, hogy hazánk változatlanul sikraszáll az ENSZ egyetemessége mellett, és fellép a tevékenységét gyengítő, megosztó törekvések ellen, s lehetőségeivel összhangban a jövőben is aktívan részt vállal az ENSZ munkájából. A Központi Bizottság kifejezte azt a reményét, hogy a Budapesten tanácskozó európai kulturális fórum hozzájárul a kulturális együttműködés, a nemzetközi légkör javításához, a népek közötti megértés és bizalom erősítéséhez. O Pártunk és kormányunk az elmúlt időszakban tovább erősítette az együttműködést a testvéri szocialista országokkal. A magyar—szovjet kapcsolatok fejlesztésének kiemelkedő eseménye volt Kádár János és Mihail Gorbacsov elvtárs szeptemberi moszkvai megbeszélése, amelyen áttekintették az országainkban folyó szocialista építés tapasztalatait, és a kétoldalú együttműködés kérdéseit. A Központi Bizottság megerősítette a Politikai Bizottságnak ? tárgyalásokról hozott állásfoglalását. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy pártjaink azonosan ítélik meg a nemzetközi helyzetet, és a kibontakozás érdekében szükséges lépéseket. Kifejezte meggyőződését, hogy a magyar—szovjet baráti kapcsolatok fejlődése hozzájárul országaink előrehaladásához, a szocialista közösség egységének erősítéséhez. Kádár János és Gustáv Husák elvtárs prágai találkozója elősegítette a két szomszédos, baráti szocialista ország együttműködésének fejlesztését. A munkamegbeszélésen kifejezésre jutott, hogy az élet minden területére kiterjedő kapcsolataink erősítése közös törekvésünk. Hangsúlyozták, hogv népeink baráti szövetségének elmélyítését szolgálja a lenini nemzetiségi politika következetes megvalósítása. Kádár János és Erich Honecker elvtárs budapesti megbeszélésén megelégedéssel állapították meg, hogy kétoldalú kapcsolataink a barátság és az egység jegyében folyamatosan bővülnek. A 2000-ig szóló gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési program előmozdítja a korszerű technológiák bevezetésének meggyorsítását, az ipari kooperáció fejlesztését. O A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy hazánk a békés egymás mellett élés szellemében változatlanul érdekelt a más társadalmi rendszerű országokkal folytatott párbeszédben, a kapcsolatok bővítésében. A kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése az enyhülési folyamatok szerves része, hozzájárul a nemzetközi légkör javulásához. Kádár János elvtársnak Nagy-Britanniában tett hivatalos látogatása, megbeszélése Margaret Thatcher kormányfővel az elmúlt évben megkezdett legfelső szintű magyar—brit párbeszéd folytatását jelentette, és kifejezte a törekvést egy békésebb világ megteremtésére. A tárgyalások megerősítették a két félnek a kapcsolatok bővítésére irányuló szándékát, hozzájárultak az ehhez szükséges feltételek javításához. Lázár György elvtárs Japánban tett látogatása, tárgyalása Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnökkel alkalmat teremtett országaink helyzetének, egymás álláspontjának jobb megismerésére, és fontos lépés volt a kétoldalú együttműködés fejlesztésében. J A Központi Bizottság megerősítette pártunk és népünk szolidaritását az afrikai, ázsiai és latin-amerikai országok népeinek a politikai és gazdasági függetlenségért, a társadalmi felemelkedésért folytatott küzdelmével. Ezt juttatta kifejezésre a Losonczi Pál elvtárs vezette párt- és állami küldöttség hivatalos, baráti látogatása Angolában és Zimbabwéban. Az Angolai Népi Köztársaság elnökével, Jósé Eduárdo dos Santossal, valamint a Zimbabwei Köztársaság vezetőivel, Róbert Mugabéval és Canaan Sodindo Bananával folytatott tárgyalások megerősítették hazánk szolidaritását a dél-afrikai agresszió és megszállás ellen küzdő országokkal és a nemzeti felszabadító mozgalmakkal, úgyszintén a korábban kiépített kapcsolatok továbbfejlesztésének közös óhaját. Suhartónak, az Indonéz Köztársaság elnökének magyarországi látogatása államközi kapcsolataink fejlesztését szolgálta. C A Központi Bizottság megállapította, hogy a nemzetközi helyzetre továbbra is kedvezőtlenül hat a megoldatlan közel-keleti válság. Az imperialista beavatkozás aláásta a térség népeinek biztonságát, és növeli a nemzetközi feszültséget. A Magyar Népköztársaság változatlanul a közelkeleti válság olyan átfogó, igazságos, tárgyalások útján történő rendezése mellett száll síkra, amely megfelel minden érintett fél jogos érdekeinek. A magyar közvélemény aggodalommal figyeli a Délafrikai Köztársaságban kialakult helyzetet, elítéli a faji megkülönb.öztetés és elnyomás rendszerét, a jogaiért küzdő többség ellen alkalmazott rendőri terrort. Támogatásáról biztosítja az apartheid teljes felszámolásáért küzdő haladó és demokratikus erőket. II. I A Központi Bizottság áttekintette a VI. ötéves terv teljesítésének tapasztalatait, és megállapította: A terv fő céljainak megfelelően, népünk odaadó munkájának eredményeként a nehéz viszonyok között is gyarapodott az ország, megőriztük a népgazdaság stabilitását,' alapvető szociális vívmányainkat. A tapasztalatokból azonban kitűnik az is, hogy a termelés szerkezetének és a gazdálkodás hatékonyságának lassú ütemű javulása miatt az egyensúlyt főleg a belső felhasználás visszafogásával teremtettük meg, és a nemzeti jövedelem a tervezettnél mérsékeltebben növekedett. A Központi Bizottság kiindulva a XIII. kongresszus határozatából, mérlegelve az ország lehetőségeit, a VII. ötéves terv legfőbb gazdaságpolitikai céljául a' gazdasági növekedés élénkítését, a külső és a belső egyensúly megszilárdítását, az életszínvonal és az életkörülmények érzékelhető ja_ vitását tűzi ki. Ennek megvalósításához elengedhetetlen a hatékonyság fokozásának, a műszaki haladásnak és a termelési szerkezet kor_ szerűsítésének a meggyorsítása. 4 A Központi Bizottság '* rámutatott, hogy az intenzív fejlődés kibontakoztatásának alapvető feltétele szellemi és anyagi erőforrásainak jobb hasznosítása. A teljes foglalkoztatottság fenntartása mellett jobban kell érvényesíteni a hatékony foglalkoztatást. Ez megköveteli a céltudatos, fegyelmezett munkát, a jobb munkaszervezést, a vállalatok" és a dolgozókV érdekeltségének növelését a teljesítmények fokozásában. A termelő ágazatokban nagy figyelmet kell fordítani a korszerű, versenyképes, jövedelmező termékek gyártásának bővítésére, a gazdaságtalan termelés gazdaságossá tételére, illetve visszaszorítására. A termelés fejlesztésének a gazdaságos kivitel bővítését és a belföldi kereslet megfelelő kielégítését kell szolgálnia. A nemzeti jövedelem (Folytatás a 2. oldalon.) Vállalati-szövetkezeti közösködés Konzervgyár épül Ásotthalmon Komplett kis konzervgyárat hoz létre két partnergazdaságával a Szegedi Konzervgyár. Az Ásotthalmi Felszabadulás Termelőszövetkezettel kötött megállapodás szerint a téesz adja az üzem. házat és a munkaerőt, a gyár pedig a berendezést. Egyebek között egy orosz ételspecialitást, zakuszkát készítenek majd benne, helyben termelt paprikából és paradicsomból. A békéssámsoni közös gazdaságban ugyancsak zöldség- és gyümölcskonzerveket állítanak elő. A két szövetkezeti üzem együttesen 120 embert foglalkoztat, és évente körülbelül 5000 tonna zöldséggyümölcskonzervet ad piacra. A gyár és a téeszek a beruházási költségből való részesedésük arányában osz_ toznak a nyereségen, a szövetkezetek tagjai tehát anyagilag is érdekeltek lesznek, hogy jó minőségű, exportképes, illetve jó áron értékesíthető termékeket állítsanak elő. A termelési költségek szempontjából nagy előny, hogy a nagy tömegű nyersanyagot nem kell Szegedre szállítani. Az új kisüzemek létrehozására a Szatymazi Finn— Magyar Barátság Termelőszövetkezettel közösen kialakított pritaminpaprikafeldolgozó működésének kedvező tapasztalatai ösztönözték a gyárat és a mezőgazdasági üzemeket. A Szegedi Konzervgyárnak egyébként ezeken kívül is mintegy félszáz termelőszövetkezettel van különféle szintű termelési együttműködése. Közülük tizeneggyel 1000 tonna áru befogadására alkalmas hűtőházat épít közösen. Számvetés az Édoszban Tanácskozás a szalámigyárban Tegnap, szerda délután a szegedi Szalámigyár és Húskombinát pihenőépületében az Elelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének Csongrád megyei bizottsága az elmúlt öt év szakszervezeti munkáját értékelte. Tóth László, a megyei bizottság elnöke megnyitójában az iparág szakszervezeti hagyományait elevenítette fel. A kezdetek a valódi harc évei voltak, az 1905-ben megalakult Élelmezési Munkások Országos Szövetségében. Már ekkor megmutatkozott, hogy a munkásság ereje a szervezettségében rejlik. A mai feladatok természetesen ettől messze esnek, de akad még tennivaló bőven. A tartalmi változást formai követi a megyei bizottságok munkáját megyei titkárságok veszik át. Kovács Sándor a megyei bizottság titkára szóbeli beszámolójában a VI. ötéves tervben végzett munkát értékelte. A főbb gazdasági feladatok megvalósultak, a lakosságot nemcsak elegendő, de jó minőségű élelmiszerekkel látta el az ipar, miközben a növekvő exportkövetelményeknek is lehetőségei szerint eleget tett. Javult a kapcsolat a mezőgazdasági üzemekkel. A szocialista munkaversenymozgalom elősegítette a minőségjavulást és a termelési költségek csökkenését. Egyes trösztök megszűntével az ónállóvá lett vállalatok sikeresen vészelték át az átállás nehézségeit. Az élelmiszerágazat az új vállalatirányítási formák létrehozásában is élenjárt, sorra alakultak a vállalati tanácsok. A titkos választásokon a vállalati vezetőket kivétel nélkül megerősítették tisztségükben. A kollektív szerződések tartalmasak, de még sok középvezető nem ezek szellemében dolgozik. A • beruházások, rekonstrukciók a dolgozók élet és munkakörülményeit is javítják. Ott ahol a gőz, a pára, a hideg nehezíti a munkát továbbra is várják a mielőbbi korszerűsítést. Az elkövetkező időben még sokat kell tenni a fiatal, családaiapító dolgozók, a kispénzű nyugdijasok hatékony támogatásáért. A szakszervezeti választásokon több mint 10 ezer tag 523 bizalmit és 144 szakszervezeti bizottsági tagot választott. Ez az aktíva is ennek a megújulási folyamatnak az egyik állomása. A felszólalások egy-egy szakterület sajátos gondjait vetették fel. Cséfalvay Ignác, az Élelmiszeripari Főiskola tanulmányi osztályvezetője elmondta, törekednek, hogy a gyakorlathoz értő szakemberek; kerüljenek az iparba. Varga Lászlóné. a nöbizottság vezetője a nők helyzetével, Papdi József, a tanácsi iparvállalatok pártbizottságának titkára a politikai együttműködés, a munkahelyi demokrácia sajátosságaival foglalkozott. Az Édosz vezetőségi tagjai. Doktor Jánosné. Gyulai István és Hódi Ilona is szót kaptak. Gajdán István, a Csongrád Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója a gazdasági vezető szemszögéből szólt hozzá a napirendhez. Juhász Géza, a megyei párt-vb taeia a következő tervidőszak fő feladataként a következményekhez való gvors ulkalmazkodust jelölte meg. Hídvégi Béláné. a konzervgyár népművelője a közművelődés eredményeiről és gondjairól szólt. Vanek Béla. az Édosz központi vezetőségének titkára jónak értékelte a megyei beszámolót. Elmondta, hogy á jövőben az élelmiszeripar dolgozói a társadalomtól nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülést érdemelnének. Bejelentette, hopv az Édosz kongresszusán javasolják az eddigi bizottsági titkárt. Kovács Sándort az új megyei titkárság vezetőjének. k