Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-13 / 266. szám

r 11 Szombat, 1985. november 16. Kiállítás és konferencia A anya Kedden, az Építők Szakszervezetének székházában kiállítás nyílt és konferencia kezdődött „A gazdaságos anyagfelhasználás és tech. nológia korszerűsítése" címmel. A november 15-ig nyitva tartó bemutatón 43 hazai kohászati és gépipari vállalat olyan új eljárásokat, műszaki technikai megoldásokat és termékeket ismertet amelyek az anyagtakarékosságot szolgálják. A kiállításon egyebek között láthatók új, nagy szilárdságú. hegeszthető kohászati betonacélok, eddig hulladékként kezelt, de hasznosító eljárással az útépítkezésekhez alkalmazható kohászati salakok, alapötéves tervidőszak technológia korszerűsítési lehetőségeiről. A kiállítás és a konferencia megnyitója előtt a szervezők — az Ipari Miniszanyagként ismét felhasznál- térium és a KISZ Központi ható műanyaghulladékok és az anyagtakarékos technológiákhoz kapcsolható légpárnás anyagmozgató rendszerek. A kiállítással egy időben rendezett konferencián ipari szakemberek előadásokat tartanak az anyagtakarékos eljárásokról, és a következő Bizottságának képviselői — sajtótájékoztatót tartottak. Elmondták, hogy immár három -éve kiemelt programként kezelik a vállalatok a gazdaságos anyagfelhasználást és az ehhez kapcsolódó technológiák korszerűsítését. Környezet '85 2. Kékcinege és műanyag zsák Ha a Sándorfalva határában természetvédelmi terület táblával óvott háziszemét halmokat nézem, „belelátom" jelenkorunk teljes ellentmondását: igyekezetünk már van, de a megvalósítás útja göröngyös. Csongrád megye hosszú távú környezetvédelmi koncepciójában vastagon aláhúzva szerepel, hogy a hulladékok lerakását csak rendezett (ellenőrzött) módon szabad engedélyezni. A szeméttel borított nádas akkor sem keltené a központi elvek szellemében született lerakóhely benyomását, ha nem a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet határát kitűző jelzőtábla mögött — s nem a sokak kedvelt kirándulóhelyéül szolgáló homoki erdő közelében — volna. Ha benyomásról lehet beszélni, az csak egy: a szőnyeg alá söprés össznépi tévhite diadalmaskodik. Az a félelmetesen magyar felelőtlenség, hogy, ha nem látom, nincs. Megyeszerte az árokba, csatornába, tóba dobált ócskavasak, elsüllyesztett autógumik, biciklivázak aszálykor előmeredező „csontváza" fehérlik a sóbevonattól, megcsúfolva a felelősségérzet és a józan ész normáit. El a háztól, be a vízbe, a nádasba, a bokor alá, az erdőszélre, sőt még beljebb, hogy ne lássam, ha arra járok, elvégre bántja a szemem! Es ez már nemcáak Sándorfalva — ahol mellesleg megszervezték a városias, konténergyűjtésű szemétszállítást! A szép zsombói erdő akácai közt a zugszemetelök műanyag zsákjai éppúgy megjelentek, mint az ásotthalmi fehér nyárfák tövénél, az utakat szegélyező ligetekben, facsoportokban vagy a szegedi körtöltés szegélyerdejének korisfái alatt. Miután legtöbb ilyen hely viszonylag távol esik a lakóhelyektől, a szabályos és legális szemétlerakóhelyektől, az embernek az az érzése támad, van, akinek külön izgalmas kaland, hogy „kilopja" a szemetjét a szabad természetbe. Netán, éppen családi kirándulásokon viszik ki? „Na, gyerekek, most ezen a hét végén a rúzsai erdőbe megyünk. Fogjátok meg a zsákot, és ha beértek a közepére, nézzetek körül, de jól nyissátok ám ki a (zsákban levő összes) — szemeteket ..." Szegeden betelt a korábbi központi szemétlerakóhely a Béketelepen. Az újat a sándorfalvi út mentén nyitották meg, alig két éve. Varjak és sirályok feketefehér felhője kavarog a házmagas földgátakkal védett telep fölött. A lerakóhely jobb oldalán máris a töltések tetejét közelíti a dózerrel rendezett szeméthegy. Nehéz elhinni, hogy az ezredfordulón is ide hordják a város szemetjét. Ü.i, korszerű, sőt az ország egyik legkorszerűbb leleoe. mondják. A korszerű ez esetben azt jelenti, hogy a szociális és gépmosó épületek elkészültével 40 millió forintba kerülő telepen a dolgozók emberi körülmények közé kerülnek, s a gépek kiszolgálása is biztonságossá válik, ám ami a szemét kezelését illeti, nem sokkal hasznosabb az új rendszer, mint a gödörbe temetős régi. Az értékmentő guberálást — amelyet a másikon „hatóságilag" tiltottak — a MÉHvállalattal együttműködve a városgazdálkodási vállalat saját dolgozóinak hivatalossá tette. A napi szeméttel kihordott hatalmas mennyiségű szerves anyagot viszont nem tudják hasznosítani. Sem hőtermelő szemétégető, sem trágyát adó komposztálás, sem fűtőanyagként hasznosítható biogázgyártás nem várható a közeljövőben. Pénzügyi adottságainkat ismerve elmondhatjuk, valóban korszerű: jelenkorszerú. De a jelenkorszerűséghez hozzátartozik a város peremkerületeinek szemét (egy) helyzete is. Tápén hosszú ideje viták gyújtópontjában áll a szemétlerakóhely. Zsoldos Ferencet a Rév utcában, akinek a háza közelébe ér a szeméttelep, az sem vigasztalja, hogy ami neki nyári estéken az orra alá büzölög, legális, engedélyezett gyűjtőhely. És attól sem tud megértően elérzékenyülni, hogy a lápéival együtt a városi tanács a peremkerületekben 10 ilyen telepet jelölt ki („a társadalmi szervek véleményének kikérése mellett"), s hogy ezeknek az ürítése évente 1,1 millió forintba kerül, miközben az összesen félmillióért épített kerítésekre évi 150 ezer forintot költenek, hogy a rongálást kijavítsák ... szóval, Zsoldos Ferencnek más biztatás kell. Márton György tanácstagtól és Fekete Istvánná tanácsi területfelelőstől tudom, hogy a területet panelépítéses megoldással zárttá alakítják, kirekesztve a lakókörnyezetből a — saját szemetjéből termelődött bűzt. A tápaiaknak már csak egy dolguk lesz: pontosan oda (!) szállítani a szemetet. Kiserdő az ATI-pálya közelében. A fák közt keresem a tavasszal látott kékcinege odúját. A kis madár fiókáinak etetésekor nemcsak vitt a csőrében valamit — hozott is. A fehér Römböcskék elárulták, „pelenkázta" a kicsinyeket, kihordta az ürüléküket. A fészekodút nem találom, de a svájcisapkás biciklis urat igen, amint .lehengeríti a két műanyag zsákot a szederindák közé. — Miért ide hozza? — Maga ellenőr? — Nem, de azért megkérdezhetem ... — Ne fontoskodjon itten maga! Nem látja, hogy mindenki ide rakja? Kínomban legyintek egyet, s arra gondolok, lesz dolga a városi tanács „alakulatának" az újonnan létrehozott közterület felügyelőségnek. S vajon, lesz-e ereje rendet követelni? — gondolom, de hangosan mást mondok neki. — Kár, hogy maga nem a kékcinege! — Miért? — vág elképedt arcot az atyafi. — Mert az legalább nem sz...,a saját fészkébe! Igriczi Zsigmond Következik: Anonymus, a kiváló Mezőgazdasági szabályozók — a szakember szemével Az utóbbi időben a mező- búza szabványát visziont rolt kötelező tartalékalap, gazdaság termelési eredmé- módosítják. Csak a nedvesen ott a szövetkezetek felhasznyeire büszkék lehetünk, az mért, 28 százalék feletti si- nálhatják a hiány rendezéexport mennyisége is foko- kértartalmú búza minősül sén tú'l, 1987-tól, fejlesztési zatosan növekszik. Ám ez az étkezésinek. E módszerrel hiteleik törlesztésére vagy ágazat sem mentes a fe- az idei termések legalább átutalhatják a kölcsönös tászültségektől. A külpiacon az egyharmada minősülne ol- mogatási alapba. állandósult cserearányrom- csóbb takarmánygabonának. . ,„ . tómot,atá«r>w Vö lás rontja teljesítményein- így jövőre üzemeinket ár- ^fm Zk S.at ... „ - veszteség éri. keivS érinti,^ho^a A mezőgazdasági nagyüze- kedvezőtlen termőhelyi mek költségeit érintő várha- adottságú téeszek árkitó áremelések közül kiemel- egészítése a nővén yterszét használ iák fel a evenee kedik a rnűtráSya 3-7- a nö- melés, a szarvasmarha- és a szét nasznaijaK iei a gyenge vényvédő szerok 2,5, a beru- juhágazatok árbevételei után házási javak 6, a gépek 5,5, növekednek, az aranykorona az építés 6, s a/, alkatreszek szerinti savbeasztas alapjan. E SS t£2£r2SE A bLrUehS°rkn v ÍSff ségeket őrségében 1 szá- TLZ^l^t^ a fehér jétakarmá- zalékkak A támogatott beA . KK hk • ••„_ nyok árát 5-7 százalékkal ruházások köre kiterjed a ^elmektel kecsegtető kiegé- ™kelik: ^árbevételeket tejelő tehenészeti telepek szító inari és szolgáltató fel- l^^Tldl^ építésére, felújítására, baromfi-féröhelyek létesítésére, ket, miközben a termelésbe veszteség éri. begyűrűző árak kétszeresen nőttek a termelői árakhoz képest. A rendelkezésre álló anyagi eszközök nagy rémellett az alacsony színvonalon gazdálkodók. S ez ja kétl kategória érdekes módon legtöbbször nem esik egybe. A húsz év óta támo- ZZf^y gatottaknál évről évre újratermelődnek a veszteségek. szítő ipari és szolgáltató jel- tétele a tej literenkénti át legű tevékenység megtör- iag 90 filléres árkiegészítépant, az új vállalkozási for- se A sertések felvásárlási mák erős konkurenciát jelentenek működésük előnyösebb feltételei miatt. Az állattenyésztésben, élelmiszeriparban a kelleténél keveára egy forint 50 fillérrel nő, a fehérjék árcsökkenése 40 fillérrel csökkenti az ágazat költségeit. Míg a 75— 95 kilogramm közötti serté bekötőutak építésére, öntözőtelepek létesítésére, a meliorációval megvalósított öntözésfejlesztésre. FelhaLmozási adó alóli mentességet kapnak az edsebb jutott beruházásokra, sekért több jár, addig az e di8'eken túl azok, akik sertermelési színvonalukra ez súly alatt, illetve felett leerősen rányomja bélyegét. A vőkért az eddiginél kevetermelés szerkezetében is sebb pénzt kapnak. A kiskialakultak olyan ellentmon- üzemi sertéseknél nem vedások, mint például az, hogy be a vágásminősítést, búzát gazdaságosabban lehet A baromfi termelői ára szetermelni, mint kukoricát. zonar iesz. A téli ár a jeEzek és sok más gond tel- lenleginél 2 forinttal több jes megoldását az 1986. ja- lesz A takarmány nuár elsejétől 1 *—J" tésférőhelyet építenek vagy felújítanak, bekötőutat építenek. Az üzemgazdasági beruházásokra, használt eszközök megvásárlására az atfö mértékét csökkenteni fogják, amit a népgazdasági terv fog tartalmazni. A termelés kisebb-nagyobb korrekcióit szolgáló szabályozók bevezetéséről az elItthon otthon van _ __ aranak módosított közgázos ™rséklése kilónként 60 fiibályőzöktől sem várhatjuk, lérnyi előnyt jelent. A nap- müit évektől eltérően a táAz aránytalanságok feloldá- raforgó olajtartalom szerin- jékoztatást jóval előbb megsához sokkal több pénzre y átvételének a részletei kapták az érintettek. Külölenne szükség, az anyagi le- . ismertek nösen funtos ez il tisztán hetőségek csak a legégetőbb ntm i " látás, a következő ötéves gondok enyhítését szolgál- Az alaptevékenységen kí- terv hosszabb távú célkitűják. Rostás László, a Csöng- vüli tevékenység adói to- zéseinek reális felmérése érrád Megyei Teszöv közgaz- vább mérséklődnek, hogy a dekében, s talán sok cikcakk dasági osztályvezetője így kisvállalkozásokkal állhas- után a' tervszerűség elemei foglalja össze a változtatá- sák a Versenyt szövetkeze- is erősödhetnek, sok lényegét: teink. Ahol még létezik zá- T. Sz. I. A szabályozók elvonó jellege 1979 óta először most nem erősödik, sőt az intézkedések hatására a mezőgazdasági nagyüzemek jövedelempozíciója nő. A termelői árakat ajjonban az infláció mérséklése miatt kevésbé növelik, ehelyett a támogatások mértékét, körét és összegét emelik. Nagyüzemenként differenciáltan érvényesülnek e hatások, termelési szerkezetük függvényében. A változások csak a jelenlegi szerkezet megtartására elegendőek. A homoki gazdaságokban ezután sem lesz kifizetődő a kukoricatermesztés. A hektáronkénti 800 forint adókedvezmény a jövedelmezőséget nem befolyásolja kellően. A rivális növény, az étkezési Házikenyér az új gyárból Már a emberei, SchmJdt Andrea felvétele Képeket szerelik a Gáz utcai új kenyérgyárban a sütőipar karbantartó szakA műszaki átadást követően főként házi jellegű kenyeret sütnek majd az új üzemben — már decemberben Kedvezményes belföldi turizmus Kedden a Magyar Sajtó Házában Somogyi Jenő, a (Magyar Szállodaszövetség elnöke sajtótájékoztatót tartott a szezon eddigi tapasztalatairól, a szövetség eredményeiről, valamint az elkövetkező időszak kedvezményes utazási kínálatairól. Elmondta, hogy az idén a szocialista országok közül elsősorban Bulgáriában és Csehszlovákiában nőtt meg az érdeklődés hazánk iránt: e két országból 20—20 százalékkal több vendéget fogadtunk, mint a megelőző évben. A lengyel turistaforgalom az év elején rendkívül visszafogott volt, csak az utóbbi hónapokban tapasztalható némi élénkülés. A tőkés országokból 10 százalékkal többen érkeztek, ezen belül az NSZK-ból például 12, az Egyesült Államokból pedig 28 százalékkal többen keresték fel Magyarországot, mint az elmúlt évben. A devizabevételek általában elmaradtak a forgalomnövekedéstől: az év első 8 hónapjában mintegy 4 százalékkal kevesebb bevétel származott az idegenforgalomból. mint 1984 hasonló időszakában. A Magyar Szállodaszövetség eredményeiről szólva Somogyi Jenő elmondta, hogy 1968 — a szövetség alapítása — óta a tagok száma meehétszereződött, s a tagszállodák férőhelyeinek száma négyszeresére bővült. Jelenleg 142 tagja van a szövetségnek — ebből 135 szálloda — az ország összes szállodai helyeinek csaknem kétharmada a szövetséghez tartozik. A magyar szállodások munkájának nemzetközi elismerését jelzi, hogy 1986 őszén a Nemzetközi Szállodaszövetség Budapesten rendezi kongresszusát. A tervek között megemlítette, hogy foglalkoznak az úgynevezett Hotel 2000 szállodalánc kialakításának . gondolatával: a házgyári elemekből, viszonylag olcsón felépítendő szállók a kispénzű turistáknak nyújtanának megfelelő szállást és ellátást. A belföldi turistaforgalom, s egyben a szállodák hazai vendégkörének bővítésére szolgál a Magyar Szállodaszövetséghez tartozó szervezetek akciója, melynek keretében a téli és a kora tavaszi hónapokban száz szállodában 200 féle programot kínálnak kedvezményes áron. A programokra — több mint 300 utazási irodában — az ország szinte valamennyi jelentősebb településén lehet jelentkezni. Az „Itthon otthon van" címmel most megjelentetett programfüzet számos különleges ajánlattal szolgál a belföldi turistáknak. A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat például Pannónia naletta elnevezéssel 20 szállodájában varia kedvezménnyel a vendégeket. A HungarHotels Vállalat a nászutasokat várja kedvezményes ajánlattal a oécsi Nádor és Pannónia Szállodába. A vasút 20—50 százalékos tarifakedvezménnyel jánjl hozzá az akció sikeréhez. 4 1