Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-10 / 263. szám
Vasárnap, 1985. november 10. 5 „Mert ez műanyag..." Belecsíp orromba, fülembe a hideg hajnali szél. amikor kilépek a háromnapos ünnep második napján lakásom ajtaján, A trolimegállóban csak néhányan várakozunk. Rész. vétpi Hántások következnek, és egy kis megnyugvás, nem csak nekem kétnapos a háromnapos ünnép. Alig múlt 6 óra. és a Marx téri piac már „él". Sorokban kígyóznak az emberek az árusok között. Az asztalokon a tavasz zöldié: pompázó melegágyi saláták, karfiolok, újhagyma és paprikahegyek. * A piac büféjében egy fiatalember pezsgővel kezdi a napot, de összecsendülnek a ffóccsöspöharak is. A jobban „menő" üzletek még /árva. a bazárosok, rövidárusok már pakolnak. Idős néni rendezgeti kis bódéjának kínálóipultján a bugyigumikat. — Hogy megy az üzlet? — Megy eget. — Mi a sláger? — A gumik, a cérnák ... — És mi az. amit meg sem kérdeznek a vásárlók? Mennyibe kerül? — Príma hajcsavaróim vannak. Fél évvel ezelőtt még hiánycikk volt. Manapság meg ... Rá .si-m néznek. Valószínű, a mai fiatalok nem is tudják használni. Egyszerűbb fodrásznőhöz járni. Pénzűk van rá, vagy kapnak a szüleiktői . „Mert ez műanyag. ..." — hallom a tévéreklám szövegét. és megborsódzik a hátam. Gyermekjátékok pvcözone szakad rám a bazárosok utcájában. A vadí.tó színektől káprázik a szemem. A távcsöves elefántölő puskától a golyósgóróig, a bizsu gyűrűktől, a rettenetesen csúnva bábákig, minden megtalálható. Ráadásul a lejárt lemez. ..Jedi is visszatért". Uveggólya bólogat egy vizzel lelt kispohár felé. — Anvúűú! — Üvölti egv 4 év korüli kislanv. — Vedd meg nekem ezt a gólyát. Nézd. milyen aranyosan iszik . . — Jézus Mariam! Még csak ez hiany/.ik. Nem veszék gólyát — jelenti ki az édesanya, majd pirulva a barátnőjéhez fordul: — Kitől örökölte ez a kölyök a£ elferdült ízlését, nem tudom?! A kislanv bömböl, aztán dacosan kivagja: — Csak arra gondoltam, hátba megeszi azt a csúnya zöld porcelánbékát. amit aputól kaptál a szülinapodra! * Sült kolbász illata terül a környékre. Szemben az ajándékboltban árubőség, ömlesztve. Szálas és cserepes művirágok között bujkálok. — Ezekből a művirágokból van. aki vásárol? — Miért ne vinnék! — szói rám mogorván az egyik tulaj. — Ha szeretik, ha nem, előbb-utóbb mindenben ráállunk a műanyagra. (En tényleg legszívesebben csak ráállnék!) Elvégre praktikus. Nem kell locsolni nem hervad el! (Ettől a véleménytől én hervadok leginkább ...) A polcon gipsz- és porcelánfigurák. Szerelmespár, galambok, rénszarvas, medvék. Piroska kezében kiskosárral. Vad zöld és vad piros műanyagkerelben tükrök. — Falusiak vásárolják? — Inkább városiak. Manapság mar olt tartunk, hogv esküvőre is elmennek az emberek 100 forintos ajándékkal. A ,,seft"-utcaban szokatlanul nagy a csend. Nem kínálnak „zsebből-árut". nem látok kipakolva olcsó lengyel piperecikkeket, jugoszláv Napóleon Vinjakot. Vegetát Odacsoszog viszont es- szánalomra méltó öltözékű öregember. Diszkréten a fülembe sűeia: — ..Kvarcóra nem érdekli?" — És már mutatja is. „Ez vízhatlan. Az egyiken dél van, a másikból csak az elem hianvzik." Mondanom sem kell. nem kötünk üzletet! — Mit akar 280-ért? Tán toronyórát lánccal? — kapom a lelolást. * A tömeg egyre csak özönlik.' Telnek a bevásárlószatyrok, nem győzik sütni a halat, hurkát. kolbászt. Elkel néhány divatjamúlt póló. pvc-génpisztolyt akasztanak az üvöltő kissrác nyakába, bólogató kutyát vesz egy autótulajdonos. Hatalmas kakas piheg három kisgalamb mellett. Még kukorékolni is van kedve, mintha tudná, hogy a harmadik ünnepnapion jóllakott emberek sétálnak a Marx téri piac „utcasorai" között. Ruhabódék. Ha jól körülnéz az ember, talál is néhánv egyedi darabol. Ezek ára viszont tartja az országos ..magaspiafont".. Szőke, pattanásos arcú tinédzser próbál egy farmerdzsekit. A papa szótlanul megpödri magvaros bajuszát. látszik ra5'" nem tetszik. A testes néne megböki. — Hagyd mán rá. Dógozott öleget a szüretnél. Enynyit mögérdemöl. ha mán ez vót a vágva. — Flanc ez anyjuk. Ezön a pézön vöhetne négy malacot. Miközben a két öreg eldiskurál, a srác boldog arccal becsomagoltatja a „kamu" farmert. Egy viszont eredeti rajta. Mégpedig a Levi's címke. A cukorkás már a Mikulásra. a karácsonyra vár. A cukor (gnóm)-állatkák mellett, keleti édesség, (nyugati kit érdekel) virágok, töltetlen (fogakat ölő) cukorcsomagok. Gyerek paradicsom ... Az egyik édesapa három zacskóval vásárol a gyerekeknek. A hat év körüli kislány csillogó szemmel szájába gyömöszöl egy nagy cukor-málnaszemet, é.s azonnal rágni kezdi önfeledten. (A fogorvosi ügyelet száma egyébként benne van lapunk Mi? Hol? Mikor? rovatában!) * Dél körül csökken a forgalom. A vásárlók kezdik kipihenni a vásárlás okozta fáradalmakat. Az eladók pedig összerendezik portékáikat. Aztán zsebbe.' kasszába nvúlnak. hogy megszámolják az aznapi bevételt. Csak egy kis önhipnózis kell hozzá. hogy elhiggvük valamennyien: ezen a napon mindenki jol járt! Bagamcry László Igazi lokálpatrióta volt Aigner Károly emlékezete Akit egykoron Tisza Lajos és Kállay Albert méltó utódaként emlegettek, már ötven éta" nincs közöttünk. Aigner Károly, tehetségevei, szívós és kitartó munkabírásával a nagy elődök munkáját kívánta folytatni. Hosszú, eredményes közéleti szereplése méltán fémjelzi elhivatottságát. Régi szegedi család leszármazottaként, 18K4. május 27-én született Szegeden. Középiskoláit a piaristák gimnáziumában végezte, Kolozsvárott tanult jogot, ügyvédi oklevelét Marosvásárhelyen szerezte. 1910tól gyakorló ügyvéd. Az első világháborúban a Honvédkerületi Hadbizottság referense. 1920. május 19-én Szeged kormánybiztos főispánjává nevezték ki, majd ez év szeptember 13-án főispánná. 1922. június 7-től szeptember 9-ig Csongrád vármegye (székét is) hivd1alat is betöltötte. 1922. január ll-lől 1924. február 22-ig Csongrád vármegye és Szeged lakásügyi biztosa. 1924. január 8-tól megbízást kap — egyben — a hódmezővásárhelyi szék betöltésére. Ezt a hivatalt 1927.* március 1-jéig tartotta meg, hogy minden idejét szülovarosa javára szentelje. Kitűnő adminisztrátor és jó politikus, ám emellett kiváló szociális érzéke van. 1930-ban, főispánságának tizedik évfordulója alkalmából Szeged közönsége meleg ünneplésben részesítette. A közgyűlés nevére húszezer pengős alapítványt létesített, azzal a céllal, hogy kamatqjl minden évben az általa kezdeményezett „gyermekbarát mozgalomra" fordítják, melynek keretében felruházzák az ínséges családok gyermekeit. Nevéhez fűződik, hogy Szegeden az országban elsőként sikerült megteremteni a társadalmi és felekezeti békét. Nagy tapintattal, ha kellett, szigorral, munkálkodott az ellentétek kiküszöbölésén. Jelentősek érdemei a fogadalmi templom továbbépítésében és befejezésében Széles körű társadalmi gyűjtést szervezett, melynek százmillió korona eredménye lett. 1930-ban az egyetem elhelyezése körül szerzett érdemei elismeréseképpen a Ferenc József Tudományegyetem az államtudományok tiszteletbeli doktorává avatta. Ugyanebben az évben kapta meg a Signum Laudist. Kezdeményezésére indult el az a mozgalom, amelyben Zala György elkészítette a Nemzeti Megújhodás cimű emléktábláját, ami a csonkatorony falában kapott állandó kiállítási helyet. A jelenlegi Béketelepet, melyet korábban Csányi János alapított. 1925-ben Aignertelepre keresztelték. Az első világháború ulán a város nem segítette a telep fejlődését. Aigner Károly azonban lépéseket tett érte. Közhivatali tevékenységét megelőzően, jelentékeny publicisztikai munkát is kifejtett a Szegedi Naplóban, ahol komoly tudásra valló vezércikkei és elbeszélései jelentek meg. Kerülte a feltűnést, soha sem kívánt szerepelni. Tizenkét évet töltött el Aigner Károly a szegedi közélet élén, csakis a benne rejlő lelkierő segítségével. „Nyugodtan alhatik ezután is a város minden rendű és rangú, becsületes lakója, még én őrködöm felette, jogtalanság nem érheti" — mondotta a főispáni instellációján. 1932 nyaráig töltötte be felelős hivatalát, majd nyugdíjazását kérte. 1932-től korán bekövetkezett haláláig néhai Kószó István közjegyzői irudájál vezette. 1934. október 9-én hunyt el, nagy részvét mellett temették el a belvárosi temetőben. Igazi lokálpatrióta volt, a szó nemesebb érielmeben. Aigner Jenő Kidobófiúból énekes Tisza Gyöngye. Éjfél előtt néhány perccel. A Baltimora Tarzan Boys-a, Madonna és a Modern Talking termet, fület-töltő zenéje után igazi revűmüsor szórakoztatja a tiniket. Aztán egyszercsak „placcra" lép egy srác, és három takarítónőnek énekli, hogy „Minden éjjel látom az arcát". A záróképben ismét énekel, óriási vastaps kíséretében. Volt „kocsmáros", „kidobófiú" és még sorolhatnám az idézőjeles szakmákat. Aztán egyszercsak gondolt egyet, kezébe kapta a mikrofont, és még legádázabb ellenségeit is elkápráztatta hangjával, mozgásával. Ha arra gondolok, hogy milyen szegényes a magyar popéneklés férfi mezőnye,nagy vétek volt eddig mással foglalkoznia. Percek szaladnak le, mire a gratulálok gyűrűjében közelebb kerülök Kovács Lászlóhoz, — A gépipariban érettségiztem. A színművészeti és a képzőművészeti pálya vonzott. Ennek ellenére, szüleim tanácsára, hogy kenyér legyen a kezemben, szakmát tanultam. Pódiumra először a katonaságnál léptem. A leszerelés után voltam pincér, kidobófiú, üzletkötő büfévezető. Nem titok, pénzt akartam keresni ahhoz, hogy gürKovács László cölés nélkül énekelhessek. Azt ugyanis láttam, hogy kollégáim azért énekelnek, hogy megéljenek. Én viszont azért akarok élni, hogy énekelhessek. Ügy gondoltam, csak akkor élhetek teljes odaadással az éneklésnek, ha megteremtem magamnak a gondtalan életet. Hogy kezdődött énekesi pályafutásod? — Megkerestem a Szeged Bárban Kovács Gábort és Kovács Évát. ök inspiráltak nekik köszönhetem, hogy elindulhattam a pályán. Kitűnően sikerült a vizsgám az OSZK-ban. és büszke vagyok arra, hogy Garay Attila és Szendró Mária kurzusába kerülhettem. Az pedig külön1 szerencsém, hogy Kiss Eszter lehetőséget adott arra, hogy a „Gyöngyében" felléphessek. — Kedvenceid? — Lionel Richie, a Times, Village People, Stevie Wonder, George Bensőn es A1 Jarreau. A hazaiak közül az LGT. az Edda és Vikidál Gyula. — Óriási sikered van. pedig csak két hónapja kezdted az énekesi pályát. Változott-e az egyéniséged azóta, hogy a kiszolgáló személyzetből főszereplővé léptél elő? — Én csak a fellépés idejére változom meg, azután ugyanolyan leszek, mint voltam. Nincsenek sztárallürjeim. Tisztában vagyok vele, hogy rengeteget kell tanulnom. Egy biztos, ha nincs egyénisége egy énekesnek, csak középszerű' lehet. Szerencsére Magyarország legszínvonalasabb diszkó bárjában énekelhetek, igényes, vájtfülü közönség előtt. A barátok, ismerősök jelenléte mindig feldob, bátorságot ad. B. L. m Irósztár a popsztár? Egy estém Sacival Kérték, ugorjak be, vállaljam el a nyilvános interjút. Hiába szabadkoztam, nem olvastam a könyvet, s nem is láttam a Nem vagyok én apáca című kötetet, mert pult alatt sem lehetett kapni. Körülbelül két perc alatt elmesélte, nagyjából miről szól — őszinteseg és sok szex —, úgyhogy kérdezzek nyugodtan. Zalatnay Saroltát utoljára élőben húsz evvel ezelőtt láttam. Siófokon az egyik étteremben zenész barátaival sörözött, borozott vagy kólázott. Könyvérőt már sokat hallottam, főleg a szexuális gondokkal küszködő középkorú hölgyektől, természetesen botránykőnek tartva sorait. Amikor telefonon felhívtam, tudtam, hogy vállalom. Csak abban nem voltam biztos, hogy ismeretlenül belemegy a nyilvános szereplésbe. Vállalta. Még az sem zavarta, hogy nem olvastam a könyvét. Nyolc óra előtt 5 perccel találkoztunk a Royal Szálló előtt, arra sem volt idő, hogy megbeszéljük, ml lesz az esti. műsor. A JATEklub zsúfolásig megtelt diákokkal, jó sztorikra várva figyeltek a bevonulást — é.s természetesen könyvet is akartak a népszerű énekesnőtől. Kormos Tibor klubyezető csak arra kért, keményen kérdezzek. Bíztattam, megteszek minden tőlem telhetőt. Állítólag az est jó sikerült. Éjjel 1 órakor lakásomon telefonon többen követelték Sacit, várják a Szeged bárban, én is jöjjek nyugodtan. Ö ekkor már Budapesten lehetett 'Am a hívásból arra következtettem, Saci valóban őszinte és közvetlen volt, de a szituációt egyesek félreértették. Saci Igazán jó fej, aranyos, közvetlen ember, s a mai tizenévesek nyelvét is kitűnően. értiFiatalságát megőrizte, csinos és rendkívül érzékeny, olyannyira, hogy kicsit agreszszivnek tűnik. Aki ismeri, tudja, hogy ez csak önvédelem a világgal, az önző, mindenkit letaposni akaró alakokkal szemben. Most pedig következzék az az interjú, amelyet néhány nappal az egyetemi fellépés után készítettem, hiszen a klubest után még sokan érdeklődtek, mi van a könyvvel? * — Negy évvel ezélött májusban kezdtem írni. Melypontra jutottam, úgy éreztem, kifutott alólam a talaj. Gyerekel akartam, és nem sikerült. Elkeseredésemben nyúltam tollhoz. Senki nem segített írni. Sokszor éjszakákon át magnóra diktáltam vallomásomat, és edesanyám másnap gyorsírásban levette a szöveget. — Kapott biztatást valakitől a könyviráshoz? — Eleinte senkitől. Almomban sem mertem volna gondolni, hogy a könyvemnek ilyen nagy sikere lesz. Másfél év alatt irtam meg a könyvet, és hónapról hónapra éreztem egyre jobban belejövök ebbe a melóba. A kéziratot megmutattam két írónak, Hernádi Gyulának és Karinthy Ferencnek. Hernádi arra biztatott, meg őszintébben. Karinthy pedig visszafogásra intett, szerinte túl őszinte vagyok, s erre nem vevő a magyar olvasótábor — Ha másfél év alatt elkészült a könyv, miért csak négy év után jelenhetett meg? — Több kiadónál kilincseltem, de mindenült viszszautasítoltak. Végül is Hernádi Gyula járta ki, hogy megjelenhessen. A minisztériumban például egyszer azt a választ kaptam, inkább énekeljek. Aki ezt mondta, nem is olvasta a kéziratot. — Végül is ki jelentette meg a könyvét? — Természetesen a minisztérium engedélyezte, és egy gmk nyomta ki. Az idén májusban 50 ezer, augusztusban 80 ezer példányban jelent meg, s most remélem, a harmadik kiadás 60 ezres lesz. A Skála, a Művelt Nép és más nagyobb Cég terjeszti. Ez a inagy példányszám tehát üzletnek sem rossz, körülbelül 5-6 forint hasznom van egy köteten. Persze az első kiadás hasznát elvitte a nyomdaköltség, de valójában nagyon jól jártam, mert a könyvkiadók kergettek egy kitűnő üzletbe azáltal, hogy nem vállaltak fel. De én se reméltem, hogy fél év alatt 120 ezer példány is elmegy. — Minek tulajdonítja a nagy sikert? — Olyan érzelmeket mozgatok meg, amit csak az őszinteséggel lehet. Érdekesen reagáltak a különböző korosztályok. A tinik többnyire azt mondták, ha csak ynnyi történt velem, az nem sok. Az en generációm tárgyilagosan elfogadta, amit írtam. Tartottam az idősebbektől, mondván, hogy én ilyen meg olyan nő vagyok. Kellemesen csalódtam. Kaptam ugyan leveleket, amelyek sértegettek, de keményebbeket vártam. A nők irigyelték azt a miliőt, amiben éltem, a könnyedséget, az utazást, a fiúkat. A „sérelem" csak ennyi. Ugyanakkor sokan azok közül, akik korábban nem fogadtak el, most közelednek hozzám. — Hallom, színpadi bemu. tatkozásra is készül. — Verebes István rockoperát akar csinálni könyvemből.' olyat, mint a popfesztivál. Zeneszerző Somló Tamás, de még egyetlen színházzal sem tárgyaltunk. — Barátai, ismerősei csak szignóval szerepelnek, de mindenkiről ki lehet találni, kicsoda. Nem sértődtek meg az őszintesége miatt? — A kéziratot mindenkinek megmutattam, volt aki egy-két sort ki is húzott, de hozzájárultak, hogy a könyvben szerepeljenek. — És most, a siker után, hogyan tovább? — Az éneklést tovább szeretném folytatni s most lemezfelvételre készülök. Nem fordítok hátat a popéletnek, de az irás után az emberek lélektana még jobban érdekel. Hozzákezdek egy másik könyvhöz, de hogy az miről szól nem árulom el. Sokszor szenvedek a magánytól, és az egyedüllétemet csak egy gyerek tudná lelök:., a. Férjhez nem akarok menni, mert hosszú ideig senkit seift tudok elviselni. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy magamban élek. Halász Miklós t t : w