Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-07 / 262. szám

75. évfolyam, 262. szám 1985. november 7., csütörtök VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 2.20 forint Díszünnepség Szegeden A nagy októberi szocialista forradalom 68. évfordulója tiszteletére az MSZMP Sze­ged Városi Bizottsága, Sze­ged Megyei Város Tanácsa, a Hazafias Népfront Szeged Városi Bizottsága és a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság Szegedi tagcsoportjai díszünnepséget rendeztek tegnap, szerda este Szegeden, 'a Zenés Színházban. A meg­emlékezésen ott voltak a város és a megye dolgozói­nak, a fegyveres testületek­nek, a társadalmi és tömeg­szervezeteknek a képviselői, az országgyűlési képviselők, az ifjúság csoportjai. Az elnökség reprezentálta a vá­ros minden dolgozd osztá­lyát és rétegét. Az elnökségben helyet foglalt Cserháti István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a SZOTE rek­tora, Szabó Sándor, a me­gyei pártbizottság első tit­kára, Papdi József, a me­gyei tanács elnöke, Székely Sándor, a szegedi pártbi­zottság első titkára, Papp Gyula, Szeged Megyei Vá­rosi Tanácsa elnöke, Barna Sándor - ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság veze­tője, Dobóczky Károlyné, az SZMT titkára, Dombi Gyula, a szegedi IV. lakó­területi pár.tvezetőség titká­ra, Fekete István, az Ikarus munkása. Gilicze Eva, a Szegedi Konzervgyár mun­kásnője, ' Hegedűs Tibor, Szatymaz tanácselnöke, Il­lés Istvánné, a zsombói szakszövetkezet növényter. A díszünnepség elnöksége, Fraknóy Gábor beszédét mondja mesztője, Kokainé Csada Edit, a deszki tüdőkórház orvosa, Körmöczi László, a munkásőrség . szegedi pa­rancsnoka, Kulcsúmé Kiss Piroska, a Hazafias Népront Szeged Városi Bizottságának titkára, Nyitrai Antal, a munkásmozgalom régi har­cosa, Petrovics Kál­mán, a Szeol-Délép SE vi­lágbajnok kajakosa, Petemé Szabó Irén pedagógus, Rácz Katalin, a SZOTE KISZ­bizottságának titkárhelyette­se, Szabó Gáborné, a Haza­fias Népfront Csonjfrád me­gyei elnökségének tagja, Szániel Imre, a Szegedi Ga­bonakutató Intézet főigazga­tója, Szeles János ezredes, a szegedi honvédhelyőrség parancsnoka. Takács Imréné országgyűlési képviselő, Tóth Alfrédné, az Éliker eladója, Tóth Tamás, a KISZ Szeged Várost Bizottságának első titkára. Vörös Lajos, röszkei nyugdíjas, valamint az ide­iglenesen hazánkban állo­másozó szovjet fegyveres testületek képviselői. Az ünnepi megemlékezés a magyar és a szovjet him­nusszal kezdődött. Csonka István, a Szeged Megyei Vá­ros tanácselnökének általá­nos helyettese, a díszünnep­ség elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Fraknóy Gábor, az MSZMP Szeged Városi Bizottságának titkára mondott beszédet. Az ün­nepség első része az Inter­nacionáléval fejeződött be. Ezt követően a Szegedi Nem­zeti Színház művészei adtak műsort Fraknóy Gábor beszéde Az ünnepség szónoka elöljáróban felelevenítette a nagy októberi szocialista forradalom győzelmének tör­ténelmi körülményeit. Ezt követően foglalkozott a for­radalom győzelmét követő időszakkal, amikor sem a belső, sem a külső reakció nem volt hajlandó tudomá­sul venni az új történelmi körülményeket és a fiatal hatalomra évekig tartó vé­res polgárháborút kénysze­ritett abban a reményben, hogy a régi rendet restau­rálja. Ma már köztudott, hogy ezek a törekvések cső­döt mondtak, és a győzelem megszilárdított egy új tár­sadalomba vetett hitet. Fraknóy Gábor egyebek között hangsúlyozta, hogy a szovjet külpolitika minden­kor a békére törekedett és az 1917-ben létrejött prole­tár hatalom is a békéért szólt. Történelmi áttekintést adott a békeharcról, egé­szen napjainkig, hiszen ér­telmetlen helyi háborúk, a terrorizmus mellett a tőkés nagyhatalmak, elsősorban az Egyesült Államok politiká­jában is mutatkoztak vesze­delmes torzulások az elmúlt évtizedben. Hangsúlyozottan szólt arról: — Olyan határig jutot­tunk, amelyet nem lehet túl­lépni, ha nem születik fele­lősségteljes döntés arról, hogy megállítsuk a fegyverkezési hajszát. E döntések nem halogathatok, mert nem en­gedhető meg, hogy az embe­riség létét fenyegető vesze­delmes folyamatok kicsúsz­szanak az ellenőrzés alól! Ez korunk alapvető kérdése és a Szovjetunió híven első békedekrétumához, újabb és újabb javaslatokat tesz a béke érdekében. És mind­erre mi a válasz? Rakéta­telepítés, korlátozott atom­háborúval való fenyegetőzés, a kozmosz militarizálására való egyértelmű törekvések, a vegyi fegyverek gyártásá­nak engedélyezése. Az októberi forradalomra való emlékezés során átte­kintést adott a magyar tár­sadalom fejlődéséről is: — Az 1985. esztendő a magyar társadalom megúju­lási folyamatának kezdete. Kezdődött ez a folyamat a párt XIII. kongresszusával, folytatódott az országgyűlési és tanácstagi választásokkal, és sok helyen megválasz­tották már a vállalati taná­csokat, üzemi, vállalati igaz­gatókat. A szakszervezetek és a Hazafias Népfront kongresszusára készülve el­kezdődött a helyi vezetősé­geinek, tisztségviselőinek újjáválasztása. Ez a meg­újulási folyamat a szocia­lista demokratizmus kitelje­sedését jelenti. Eközben az a gazdasági környezet, ami. ben élünk nem lett velünk szemben humánusabb, vagyis változatlanul nehéz körülmények között kell dol_ goznunk. A nehezebb körül­mények ellenére városunk és környéke továbbfejlődött, gyarapodott, amire joggal lehetünk büszkék, és amelyet nem szabad elhallgatnunk sem. Az eredmények felsorolása mellett a szegedi pártbizott­ság titkára munkánk minő­ségét is értékelte: — Tudomásul keli venni, hogy csak jól gazdálkodva, kiváló minőségű termékeket gyártva lehet megélni. Tu­domásul kell venni, hogy a rossz támogatásának egyszer vége lesz a magyar gazda­ság és a jók érdekében. A mai ünnepségen — nem ün­neprontásnak szánva — fel­tehető a kérdés: lehet-e jobban végezni dolgainkat? A válasz elinjtézhető egy igennel is, és egy rövid ma­gyarázattal, hogy mindenki végezze el saját munkáját jobban és pontosabban, ez önmagában is előrehaladást jelent. Én mégis úgy hiszem, hogy a jobban és pontosab­ban végzett munka tartalma szélesedett: megújított gon­dolkodásmódot, jobb alkal­mazkodóképességet, na­gyobb nyíltságot, ezzel együtt az élő szó megnöve­kedett szerepét, az állandó megújulásra törekvő és ezért kockázatot is vállaló vezetői magatartást jelent, és ezek­ben nagyok még a tartalé­kaink. Ezt követően részletesen beszélt a megújulási folya­matról, annak fontos állo­másairól, felhívta a figyel­met a fiatalokra, akik min­dig teli vannak ötlettel, ten­ni akarással, kérdéssel és gazdaságunkra vonatkozó kritikai észrevételekkel. Fon­tos aktiv bevonásuk a mun­kába, mert a szocializmus további építése és gazdagí­tása döntően rajtuk múlik. Fraknóy Gábor beszédét .i következő gondolattal feje/ te be: — Az októberi forradalom eszméje kötelez arra, hogy töretlenül a marxizmus— leninizmus útján járva, azt alkotó módon alkalmazva építsük hazánkban a szo­cializmust. A forradalom eszméje kötelez bennünket arra, hogy dolgainkat újra és újra átgondoljuk, kritiku­san értékeljük, és ahol kell, ott változtassunk. Ezt tette pártunk XIII. kongresszusa is, és most a mi feladatunk az, hogy az elhatározott fel­adatokat saját környeze­tünkben végrehajtsuk. Éljen a nagy októberi szocialista forradalom, éljen a magyar és a szovjet nép közös utat járó megbonthatatlan barát­sága! Éljen a szocializmus és a béke! Gyarapodó Ásotthalom Mozdonygarázsból iskolaszárny Bede István Tanyavilág című festményén a pusztuló, múlófélben levő életformát örökítette meg. Talán ez a képe kapcsolódik leginkább ahhoz a közeghez, ahol most nyugdíjasként élete nagy ré­szét tölti, s amely közösség kiállítást rendezett munkái­ból. Az ásotthalmi művelő. dési házban a napokban nyílt kamarakiállitása, s e kép tartalmát cáfolni igyek­szik a négy és fél ezer lel­ket számláló település. Nem nyugszik bele „hátrányos helyzetébe", minden lehető­séget megragad, hogy szol­gálja lakóinak épülését, szé­pülését. Az egykori kisvasút moz­donygarázsa újhódott meg mostanra. Ahol a masinák pihentek, tegnaptól négy új tanterem és két műhely vár­ja az ásotthalmi kisiskoláso­kat. Az 1979-ben épült is­kolaépület új szárnnyal bő. vült, s ezáltal rrtegoldódott az alsótagozatosok szakrend­szerű oktatása. Ma négy­száznál több gyerek tanul az ásotthalmi általános is­kolában, negyven pedagógus irányításával. Nyaranként az iskola szomszédságában, a Bedö Albert erdészeti szak­munkásképző intézet csodá­latos parkjában tartja alko­tótáborát a megyei rajzta­nárstúdió, ahol az e tájon élő amatőr szobrászok és fafaragók is tevékenykednek. Munkájuk legfrissebb ered­ményét az iskola udvarán birtokba vehetik a gyerekek — játszóteret ajándékoztak az ásotthalmiaknak. Az ünnepélyes átadást tegnap, szerdán délután tar­tották, Bakos Balázs Móra­halom városi jogú nagyköz­ség tanácsa vb művelődési, egészségügyi és sportosztá­lyának vezetője emlékezett meg a nagy októberi szo­cialista forradalom 68. év­fordulójáról, szólt a község fejlődéséről és arról a tár­sadalmi összefogásról, amely­nek eredményeképpen átad­hatták e felújítással kiala­kított új iskolaszárnyat és a játszóteret. Az ünnepi eseményen kitüntették a társadalmi munkában élen­járó kollektívákat és szemé­lyeket. Kiváló Társadalmi Munkás kitüntetést kapott a Szegedi Állami Gazdaság ásotthalmi sertéstelepének Asztalos János szocialista brigádja és az iskola Hu­nyadi János úttörőcsapata, valamint / Demus László, Frölich András, Nagy Sán­dor és Sági József. Érdemes Társadalmi Munkás kitünte­tésben részesült a Bedő Al­bert szakmunkásképző inté­zet, az Alkotmány Szakszö­vetkezet. a Defag ásotthalmi kerülete, az Egyetértés Szak­szövetkezet, a Felszabadulás Tsz és annak épitő brigádja, az NKFV helyi Határőr szo­cialista brigádja, a Szegedi Állami Gazdaság ásolthalmi kirendeltsége, valamint Áb­rahám Antal, Kurucz Mi. hály, Polner Frigyesné és Somodi Sándor. Lajkó Lajos iskolaigazga­tó: — Nagyon örülünk az új iskolaszárnynak, mely le­hetőséget teremt az oktató­nevelő munka színvonalának emelésére, könnyíti a peda­gógusok mindennapi tevé­kenységét és bebizonyította, hogy az összefogás jelentős eredményeket hozhat közsé­günkben. Barsi Béla tanácselnök: — Az iskola környékén ter­veinkben egy kulturális centrum körvonalazódik. Már lerakták az iskola mel­lett az 50 személyes óvoda alapjait, jövő év decembe­rében szeretnénk átadni. A község lakóit arra mozgósít­juk, hogy településfejlesztési hozzájárulásukkal segítsék elő a tornaterem felépítését. A mostani összefogás reális reményekre jogosít. ' T. L.

Next

/
Thumbnails
Contents