Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-07 / 262. szám
75. évfolyam, 262. szám 1985. november 7., csütörtök VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 2.20 forint Díszünnepség Szegeden A nagy októberi szocialista forradalom 68. évfordulója tiszteletére az MSZMP Szeged Városi Bizottsága, Szeged Megyei Város Tanácsa, a Hazafias Népfront Szeged Városi Bizottsága és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Szegedi tagcsoportjai díszünnepséget rendeztek tegnap, szerda este Szegeden, 'a Zenés Színházban. A megemlékezésen ott voltak a város és a megye dolgozóinak, a fegyveres testületeknek, a társadalmi és tömegszervezeteknek a képviselői, az országgyűlési képviselők, az ifjúság csoportjai. Az elnökség reprezentálta a város minden dolgozd osztályát és rétegét. Az elnökségben helyet foglalt Cserháti István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a SZOTE rektora, Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára, Papdi József, a megyei tanács elnöke, Székely Sándor, a szegedi pártbizottság első titkára, Papp Gyula, Szeged Megyei Városi Tanácsa elnöke, Barna Sándor - ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, Dobóczky Károlyné, az SZMT titkára, Dombi Gyula, a szegedi IV. lakóterületi pár.tvezetőség titkára, Fekete István, az Ikarus munkása. Gilicze Eva, a Szegedi Konzervgyár munkásnője, ' Hegedűs Tibor, Szatymaz tanácselnöke, Illés Istvánné, a zsombói szakszövetkezet növényter. A díszünnepség elnöksége, Fraknóy Gábor beszédét mondja mesztője, Kokainé Csada Edit, a deszki tüdőkórház orvosa, Körmöczi László, a munkásőrség . szegedi parancsnoka, Kulcsúmé Kiss Piroska, a Hazafias Népront Szeged Városi Bizottságának titkára, Nyitrai Antal, a munkásmozgalom régi harcosa, Petrovics Kálmán, a Szeol-Délép SE világbajnok kajakosa, Petemé Szabó Irén pedagógus, Rácz Katalin, a SZOTE KISZbizottságának titkárhelyettese, Szabó Gáborné, a Hazafias Népfront Csonjfrád megyei elnökségének tagja, Szániel Imre, a Szegedi Gabonakutató Intézet főigazgatója, Szeles János ezredes, a szegedi honvédhelyőrség parancsnoka. Takács Imréné országgyűlési képviselő, Tóth Alfrédné, az Éliker eladója, Tóth Tamás, a KISZ Szeged Várost Bizottságának első titkára. Vörös Lajos, röszkei nyugdíjas, valamint az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet fegyveres testületek képviselői. Az ünnepi megemlékezés a magyar és a szovjet himnusszal kezdődött. Csonka István, a Szeged Megyei Város tanácselnökének általános helyettese, a díszünnepség elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Fraknóy Gábor, az MSZMP Szeged Városi Bizottságának titkára mondott beszédet. Az ünnepség első része az Internacionáléval fejeződött be. Ezt követően a Szegedi Nemzeti Színház művészei adtak műsort Fraknóy Gábor beszéde Az ünnepség szónoka elöljáróban felelevenítette a nagy októberi szocialista forradalom győzelmének történelmi körülményeit. Ezt követően foglalkozott a forradalom győzelmét követő időszakkal, amikor sem a belső, sem a külső reakció nem volt hajlandó tudomásul venni az új történelmi körülményeket és a fiatal hatalomra évekig tartó véres polgárháborút kényszeritett abban a reményben, hogy a régi rendet restaurálja. Ma már köztudott, hogy ezek a törekvések csődöt mondtak, és a győzelem megszilárdított egy új társadalomba vetett hitet. Fraknóy Gábor egyebek között hangsúlyozta, hogy a szovjet külpolitika mindenkor a békére törekedett és az 1917-ben létrejött proletár hatalom is a békéért szólt. Történelmi áttekintést adott a békeharcról, egészen napjainkig, hiszen értelmetlen helyi háborúk, a terrorizmus mellett a tőkés nagyhatalmak, elsősorban az Egyesült Államok politikájában is mutatkoztak veszedelmes torzulások az elmúlt évtizedben. Hangsúlyozottan szólt arról: — Olyan határig jutottunk, amelyet nem lehet túllépni, ha nem születik felelősségteljes döntés arról, hogy megállítsuk a fegyverkezési hajszát. E döntések nem halogathatok, mert nem engedhető meg, hogy az emberiség létét fenyegető veszedelmes folyamatok kicsúszszanak az ellenőrzés alól! Ez korunk alapvető kérdése és a Szovjetunió híven első békedekrétumához, újabb és újabb javaslatokat tesz a béke érdekében. És minderre mi a válasz? Rakétatelepítés, korlátozott atomháborúval való fenyegetőzés, a kozmosz militarizálására való egyértelmű törekvések, a vegyi fegyverek gyártásának engedélyezése. Az októberi forradalomra való emlékezés során áttekintést adott a magyar társadalom fejlődéséről is: — Az 1985. esztendő a magyar társadalom megújulási folyamatának kezdete. Kezdődött ez a folyamat a párt XIII. kongresszusával, folytatódott az országgyűlési és tanácstagi választásokkal, és sok helyen megválasztották már a vállalati tanácsokat, üzemi, vállalati igazgatókat. A szakszervezetek és a Hazafias Népfront kongresszusára készülve elkezdődött a helyi vezetőségeinek, tisztségviselőinek újjáválasztása. Ez a megújulási folyamat a szocialista demokratizmus kiteljesedését jelenti. Eközben az a gazdasági környezet, ami. ben élünk nem lett velünk szemben humánusabb, vagyis változatlanul nehéz körülmények között kell dol_ goznunk. A nehezebb körülmények ellenére városunk és környéke továbbfejlődött, gyarapodott, amire joggal lehetünk büszkék, és amelyet nem szabad elhallgatnunk sem. Az eredmények felsorolása mellett a szegedi pártbizottság titkára munkánk minőségét is értékelte: — Tudomásul keli venni, hogy csak jól gazdálkodva, kiváló minőségű termékeket gyártva lehet megélni. Tudomásul kell venni, hogy a rossz támogatásának egyszer vége lesz a magyar gazdaság és a jók érdekében. A mai ünnepségen — nem ünneprontásnak szánva — feltehető a kérdés: lehet-e jobban végezni dolgainkat? A válasz elinjtézhető egy igennel is, és egy rövid magyarázattal, hogy mindenki végezze el saját munkáját jobban és pontosabban, ez önmagában is előrehaladást jelent. Én mégis úgy hiszem, hogy a jobban és pontosabban végzett munka tartalma szélesedett: megújított gondolkodásmódot, jobb alkalmazkodóképességet, nagyobb nyíltságot, ezzel együtt az élő szó megnövekedett szerepét, az állandó megújulásra törekvő és ezért kockázatot is vállaló vezetői magatartást jelent, és ezekben nagyok még a tartalékaink. Ezt követően részletesen beszélt a megújulási folyamatról, annak fontos állomásairól, felhívta a figyelmet a fiatalokra, akik mindig teli vannak ötlettel, tenni akarással, kérdéssel és gazdaságunkra vonatkozó kritikai észrevételekkel. Fontos aktiv bevonásuk a munkába, mert a szocializmus további építése és gazdagítása döntően rajtuk múlik. Fraknóy Gábor beszédét .i következő gondolattal feje/ te be: — Az októberi forradalom eszméje kötelez arra, hogy töretlenül a marxizmus— leninizmus útján járva, azt alkotó módon alkalmazva építsük hazánkban a szocializmust. A forradalom eszméje kötelez bennünket arra, hogy dolgainkat újra és újra átgondoljuk, kritikusan értékeljük, és ahol kell, ott változtassunk. Ezt tette pártunk XIII. kongresszusa is, és most a mi feladatunk az, hogy az elhatározott feladatokat saját környezetünkben végrehajtsuk. Éljen a nagy októberi szocialista forradalom, éljen a magyar és a szovjet nép közös utat járó megbonthatatlan barátsága! Éljen a szocializmus és a béke! Gyarapodó Ásotthalom Mozdonygarázsból iskolaszárny Bede István Tanyavilág című festményén a pusztuló, múlófélben levő életformát örökítette meg. Talán ez a képe kapcsolódik leginkább ahhoz a közeghez, ahol most nyugdíjasként élete nagy részét tölti, s amely közösség kiállítást rendezett munkáiból. Az ásotthalmi művelő. dési házban a napokban nyílt kamarakiállitása, s e kép tartalmát cáfolni igyekszik a négy és fél ezer lelket számláló település. Nem nyugszik bele „hátrányos helyzetébe", minden lehetőséget megragad, hogy szolgálja lakóinak épülését, szépülését. Az egykori kisvasút mozdonygarázsa újhódott meg mostanra. Ahol a masinák pihentek, tegnaptól négy új tanterem és két műhely várja az ásotthalmi kisiskolásokat. Az 1979-ben épült iskolaépület új szárnnyal bő. vült, s ezáltal rrtegoldódott az alsótagozatosok szakrendszerű oktatása. Ma négyszáznál több gyerek tanul az ásotthalmi általános iskolában, negyven pedagógus irányításával. Nyaranként az iskola szomszédságában, a Bedö Albert erdészeti szakmunkásképző intézet csodálatos parkjában tartja alkotótáborát a megyei rajztanárstúdió, ahol az e tájon élő amatőr szobrászok és fafaragók is tevékenykednek. Munkájuk legfrissebb eredményét az iskola udvarán birtokba vehetik a gyerekek — játszóteret ajándékoztak az ásotthalmiaknak. Az ünnepélyes átadást tegnap, szerdán délután tartották, Bakos Balázs Mórahalom városi jogú nagyközség tanácsa vb művelődési, egészségügyi és sportosztályának vezetője emlékezett meg a nagy októberi szocialista forradalom 68. évfordulójáról, szólt a község fejlődéséről és arról a társadalmi összefogásról, amelynek eredményeképpen átadhatták e felújítással kialakított új iskolaszárnyat és a játszóteret. Az ünnepi eseményen kitüntették a társadalmi munkában élenjáró kollektívákat és személyeket. Kiváló Társadalmi Munkás kitüntetést kapott a Szegedi Állami Gazdaság ásotthalmi sertéstelepének Asztalos János szocialista brigádja és az iskola Hunyadi János úttörőcsapata, valamint / Demus László, Frölich András, Nagy Sándor és Sági József. Érdemes Társadalmi Munkás kitüntetésben részesült a Bedő Albert szakmunkásképző intézet, az Alkotmány Szakszövetkezet. a Defag ásotthalmi kerülete, az Egyetértés Szakszövetkezet, a Felszabadulás Tsz és annak épitő brigádja, az NKFV helyi Határőr szocialista brigádja, a Szegedi Állami Gazdaság ásolthalmi kirendeltsége, valamint Ábrahám Antal, Kurucz Mi. hály, Polner Frigyesné és Somodi Sándor. Lajkó Lajos iskolaigazgató: — Nagyon örülünk az új iskolaszárnynak, mely lehetőséget teremt az oktatónevelő munka színvonalának emelésére, könnyíti a pedagógusok mindennapi tevékenységét és bebizonyította, hogy az összefogás jelentős eredményeket hozhat községünkben. Barsi Béla tanácselnök: — Az iskola környékén terveinkben egy kulturális centrum körvonalazódik. Már lerakták az iskola mellett az 50 személyes óvoda alapjait, jövő év decemberében szeretnénk átadni. A község lakóit arra mozgósítjuk, hogy településfejlesztési hozzájárulásukkal segítsék elő a tornaterem felépítését. A mostani összefogás reális reményekre jogosít. ' T. L.