Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-06 / 261. szám

2 Szerda, 1985. november 6. Gorbacsov fogadta Shultzot Mihail Gorbacsov — balról — és George Shultz (és más politikusok) a tárgyalóasz­talnál. (Telefotó: TASZSZ— MTI— KS) Mihail Gorhacsov, az SZKI3 KB főtitká­ra kedden Moszkvában fogadta George Shultzot, az Egyesült Államok külügymi­niszterét. Shultz a novemberi genfi szov­jet—amerikai csúcstalálkozó előkészítésé­re hétfőn érkezett munkalatogatasra a szovjet fővárosba. A nyílt., tárgyszerű légkörben lefolyt ta­lálkozón, amelyen részt vett Eduárd Se­vardnadze, a Szovjetunió külügyminiszte­re, a szovjet—amerikai kapcsolatok kér­déseit és a jelenlegi nemzetközi helyzetet tekintették át. Az SZKP KII főtitkára megállapította, hogy a szovjet vezetés nagy jelentőséget tulajdonit a kitűzött genfi találkozónak. Az a véleménye, hogy építő, tárgyszerű csúcstalálkozó hozzájárulna a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcso­latok javulásához, a világhelyzet szilár­dabbá tételéhez. A Szovjetunió véleménye szerint — mu­tatott rá Gorbacsov — a csúcstalálkozón a figyelmet főleg a biztonsági kérdésekre kell összpontosítani, s elsősorban a leg­fontosabb feladatok megoldására, az űr­fegyverkezés! hajsza megakadályozására, a földi fegyverkezési hajsza megállítására kell törekedni. Lényeges, hogy mindkét részről törekedjenek a katonai veszély csökkentésére, a feszültség enyhítésére. George Shultz, az Egyesült Államok külügyminisztere kedden befejezte tárgya­lásait Eduárd Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszterrel, és elutazott Moszkvából. Az amerikai vendégeket a repülőtéren Eduárd Sevardnadze és más hivatalos személyiségek búcsúztatták. RÁDIDTEUX PÉTER .LÁNOS KITÜNTETÉSE Az Országos Béketanács kedden bensőséges ünnepsé­gen köszöntötte 75. születés­napja alkalmából Péter Já­nosi, az Orssággyűlés alelnö­két, aki több évtizede meg­becsült személyisége a ma­gyar, és a nemzetközi béke­mozgalomnak. Ex alkalom­ból az OBT elnöksége a Békemozgalom kitüntető jelvényét adományozta Pé­ter Jánosnak. A kitüntetést Sebestyén Nándorné, az OUT elnöke nyújtotta át. MAGVAK SEGÉLY KAMBODZSÁNAK Harsai Lajos, hazánk phnompeni nagykövete át­adta a Kambodzsai Vörös­keresztnek a Magyar Vö­röskereszt ás más társadal­mi szervezetek segélykülde­ményét, 42 tonna gyógy­szert, gyógyászati segédesz­közt és élelmiszert. A se­gély a legrászorultabbak, így az árvizek károsultjai*­nak gondjait fogja enyhí­teni. KZOVJ EI—A M ERIK AI KONZULTÁCIÓK Kedden Genfben befejező­dött a Szovjet—Amerikai Állandó Konzultatív Bizott­ság ülésszaka. A bizottság­nak, mint ismeretes, az a feladata, hogy elősegítse a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló szer­ződés és a hadászati táma­dó fegyverrendszerek kor­látozására vonatkozó né­hány intézkedést tartalmazó ideiglenes szovjet—amerikai egyezmény (11172), valamint az atomháború veszelyenek csökkentésére irányuló In­tezkedesekról szóló szov­jet—amerikai egyezmény (11171) céljainak es rendel­kezéseinek végrehajtását szolgáló együttműködést. — Az atom- és ürfegyvcrokról folyó szuvjet—amerikai tár­gyalások keretében kedden Genfben ülést tartott a kö­zepes hatótávolságú atom­fegyverek kérdésével fog­lalkozó munkacsoport. Hz európai kulturális fórum keddi eseményei A/, európai kulturális fó­rum keddi tanácskozásán a művészeinkül tás i i n tézmé­nvek vezetői és a könyvtá­rosok folytattuk eszmecse­rét. Ezen Szabolcsi Miklós akadémikus, az Országos Pedagógiai Intézet főigazga­tója, a magyar delegáció tagja felszólalásában töb­bek között arról beszélt, hogy a közoktatási szakem­berek számára milyen di­lemmát jelent a művészetek megismertetése. El kell dönteni például — mon­dói ta —, hogy a tantervek és a tankönyvek összeállí­tásánál milyen arányt ula­kjtsanak ki a nemzeti iro­dalom oktatásában, a nagy és a kis országok irodal­mát milyen terjedelemben mulassák be Szabolcsi Miklós a zenei nevelésről szólva elemezte a Kodály-módszer alkalmazá­sának tapasztalatait. El­mondta, ez a zeneoktatás! forma nagy nemzetközi hír­névre tett szert. Rózsa György, a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának főigazgatója felszólalásában rámutatott: a különböző könyvtáraknak létszükséglete, hogy a bib­liográfiáikat állandó jelleg­gel kicseréljék. Az MTA könyvtára több mint 1600 tudományos intézménnyel áll jlyer. cserekapcsolatban 0!) országban. Országgyűlési bizottság ülése Kedden a Parlamentben — Strauh F. llrunó akadé­mikus elnökletével — ülést tartott az Országgyűlés tele­pülésfejlesztési és környe­zetvédelmi bizottsága. A tes­tület az Építésügyi és Vá­r< >s fej 1 esz t és i Min jsztéri u in, illetve az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke előterjeszté­se alapján megvitatta a bu­daoesti agglomeráció regio­nális rendezesi tervét, vala­mint a levegőtisztaság-véde­lemről szóló jogszabály kor­szerűsítésével kapcsolatos elkéozelóseket. Az új regionális rende­zési terv kidolgozását 1983­ban rendelte el az Állami Tervbizottság. A tervezésre vonatkozó fejlesztési kon­cepciót a kormányzat és az illetékes tanácsi szervek 19H5-ben jóváhagyták es társadalmi vitára bocsátot­ták. Az elhangzott észre­vételeket a tervezők figye­lembe vették. A regionális rendezési tervnek — amely a fővárosra és n környeze­tében levő 43 településre ké­szült — fő feladata, hogy a várható fejlődés területi vo­natkozásait az ágazati kap­csolatok és összefüggések fi­gyelembevételével hosszú távra, körülbelül az ezred­fordulóig meghatározza. Er­re azért van szükség, mert alapvelő népgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy az or­szág települései a köztük le­vő munkamegosztás alap­ján összehangolt rendszert alkossanak; a településeken belül az egyes területek fel­használása tervszerűen, a helyi adottságok figyelembe­vételével történjék. A regio­nális rendezési t*rv éppen ennek u koordinációnak elő­segítését, műszaki megala­pozását szolgálja — hung­zott el az ülésen. Az ENSZ-ben U közgyűlés tárgyalja a kambodzsai kérdést 0 New York (MTI) Hétfőn az ENSZ közgyű­lése megkezdte a kambo­dzsai kérdés vitáját. Előter­jesztett beszámolójában Ja­vier Perez, de Cuellar úgy fogalmazott, hogy a kambo­dzsai probléma megoldása feltételezi minden külföldi erő kivonását az országból, a nemzeti megbékélést. a kambodzsai nép önrendelke­zési jogának elismerését és az ország függetlenségének, területi egységének, el nem kötelezett státusának tiszte­letben tartását. JKSZ KB-határozat c Belgrád (MTI) A JKSZ Központi Bizott­sága a Jugoszláv SZSZK al­kotmánya következetes gya­korlati érvényesítése szem­pontjából kulcsfontosságú­nak tartja az ország „szo­cialista önigazgatásé integ­rációjának" szilárdítását. A központi bizottság u mólt csü'örtökön tárgyait az 1974-ben életbe lépett al­kotmány rendelkezéseinek gyakorlati megvalósításáról, s erről hozott határozatát most tették közzé. A dokumentum hangsú­lyozza. tarthatatlanok azok az állítások, hogy a Jugo­szláv SZSZK, a köztársasá­gok és a tartományok vala­miféle szerződésének az eredménye, amely 'pillanat­nyi megállapodásuktól .füg­gően létezik és működik. A jugoszláv föderáció ugyan­akkor nem nevezhető a köz­társaságoktól és a tartomá­nyoktól elidegenült és önál­lósult. nemzetek feletti »1­lamnak sem. A határozat megállapítja, hogy a jugoszláv föderáció alkotmányos koncepciójá­nak gyakorlati megvalósítá­sa napjainkban ellentmon­dásoktól és elhajlásoktól terhes. „A kommunistáknak a köztársaságokban és a tar­tományokban elsősorban a purtikulurisla és a szepara­tista törekvésekre, a föde­ráció szintjén pedig a cent­ralizmus és az unitarizmus veszélyére kell érzékenyen, elutasítóan reagálniuk" — hangoztatja. Felszólítja a köztársasá­gok és tartományok vezető párt- ós állami szerveit, hoiív a jövőre sorra kerülő pártkongresszus és a parla­menti választások előkészí­tése porán legjobb káderei­ket jelöljék a központi, fö­derációs tisztségek viselésé­re. Megszökött fogságából az elrabolt szovjet diplomata Sajtótájékoztató Washingtonban — Tiltakozó jegyzék 0 Washington (MTI) Megszökött a Cl A fogsá­gából és sajtókonferencián számolt be Washingtonban meghurcol Igt á sá ró! egy szovjet diplomata, akit Ró­mában raboltak el a CIA, az Amerikai Központi Hír­szerző Ügynökség emberei. Vltalij Juresenko elrablása miatt a Szovjetunió wa­shingtoni nagykövetsége hi­vatalos jegyzékben tiltako­zott az Egyesült Államok kormányánál­Az amerikai sajtó az el­múlt napokban szenzációs tálalásban közölte, hogy Juresenko, aki szerintük a szovjet felderítés vezető munkatársa volt. önként je­lentkezett Rómában a CIA képviseleténél és — ameri­kai tartózkodása idején — „rendkívül értékes felvilá­gosításokat" adott az állító­lagos szovjet felderítő tevé­kenységről az Egyesült Ál­lamokban. A Szovjetunió washingtoni nagykövetsége hétfőn délután váratlanul sajtókonferenciát hívott össze, s ezen mulatták be a megjelent újságíróknak Jurcsenkót, aki több hóna­pos fogság mán megszökött a C|A őrizetéből. Juresenko elmondat Jj., hogy augusztus elején hiva­talos küldetésben járt Ró­mában, s számára ismeretlen személyek a nyílt utcán ra­boltak el. öntudatlan álla­potban szállították az Egye­sült Államokba, ahol teljes elszigeteltségben tartották és különböző gyógyszerek­kel és kábítószerekkel foly­tatolt kezelésnek vetették alá. Bár józan pillanataiban szüntelenül követelte, hogy haladéktalanul kapcsolatba léphessen a szovjet hatósá­gokkal, ezt megtagadták tő­le és erőszakos módszerek­ke! próbáltak hírszerzési adatokat kicsikarni belőle. Juresenko korábban a wa­shingtoni szovjet nagykö­vetségen biztonsági tiszt­ként teljesített szolgálatot, ezzel összefüggő tevékeny­Líbiai közlemény o Párizs (AI'T) Libia erélyesen elitelte az amerikai kormányzatot, ami­ért felhatalmazta a Köz­ponti Hírszerző Hivatalt, a CIA-l arra, hogy titkos ak­ciókkal megbuktassa Moa­mer al-Kadhafit, az észak­afrikai ország vezetőjét. A CIA 0TV l.'lo/ésóről és leg­magasabb s/.irilu — Reagan­elnök altul történt — jóvá­hagyásáról a The Washing­ton Bost című amerikai lap számúit be vasárnap. A JANA líbiai hírügy­nökség hétfőn este ismer­tette a külkapcsolatok né­pi irodájának, a külügymi­nisztérium szerepel betöltő testületnek a közlemenyet. Ez határozottan megbélyeg­zi az amerikai kormányza­tot „a líbiai néppel es ál­talában az amerikai ural­mat elvető népekkel szem­ben folytatott, állami szint­re emeli terrorizmus" mi­att. Mint jelentetlük, a líbiai vezető megbuktatására ki­dolgozott CIA-terv kiszivá­rogtatása miatt Reagan el­nök szigorú vizsgálatot ren­delt el. ségéröl a sajtókonferencián sem adott felvilágosítást, de mint mondotta, munkája hasonló volt ahhoz, amit az amerikai biztonsági tisztek végeznek a diplomáciai képviseleteken. „November másodikát? őreim pillanatnyi fig.velmet­lenátgét kihasználva sikerült megszöknöm, és eljutnom a szovjet nagykövetségre" — mondotta Juresenko. Az amerikai hírszerzés ve­zetői, akiket Juresenko sor­ra megnevezel t, s akik a CIA apparátusában felelős beosz­tást töltenek be, különböző gvog.vsz.erek adagoláséval akartak tőit) adatokat sze­rezni az állítólagos szovjet felderítő tevékenységről. Ké­sőbb azzal próbálkoztak, ho^y állítólagos „vallomá­sait" a sajtóban tették köz­zé. s ezzel próbálták most már valódi vallomásra kény­szeríteni, arra hivatkozva, hogy számára ezek után nem lehet visszaút a Szovjet­unióba. Más alkalommal egymillió dollár készpénzt, évi 82 ezer dolláros fizetést, házgt, 48 ezer dollár értékű bútort és egyéb járandóságo­kat ígértek neki. ha haj­landó a CIA „szaktanács­adójaként" működni. Jellem­ző a személyének tanúsított fontosságra, hogy WiUigm Casey, a CIA igazgatója sze­mélyesen Is találkozott vele a kémügynökség központjá­ban és gyakran legmagasabb rangú munkatársait bfzta meg Juresenko „meggyőzésé­vel". A szovjet nagykövetség •>/. amerikai külügyminisztéri­umhoz intézett jegyzékében egyebek között megállapítja-' Jurcsenkpt Rómában ameri­kai ügynökök rabolták el augusztus elsején, de csalt október elején ismerték el hivatalosan, hogy az Egye­sült Államokban van- A szovjet nagykövetség ismé­telt — és a nemzetközi jo­gi eljárásoknak megfelelő — kérései ellenére minő Jur­csenkónak. mind a nagykö­vetségnek lehetetlenné tették a személves találkozást. Az. got, rendkívüli mértékben megsértették az államközi kapcsolatok és a nemzetközi jog normáit". „Ez újabb konkrét megnyilvánulása az Egyesült Államok hatóságai részéről az állami szintre emelt terrorizmusnak" — szögezi le a jegyzék. Jur­esenko egyébként maga is így minősítette elrablását és fogva tartását a sajtókonfe­rencián. A szovjet jegyzék a leghatározottabb tiltakozást juttatja kifejezésre az ügy kapcsán­Mint ismeretes, korábban Ugyancsak Rómában egy szovjet újságírót raboltak el és elűbb az Egyesült Álla­mokba, majd Angliába vit­ték. ahonnan végül i» sike­rült hazatérnie. Juresenko azt mondotta, ho"" a jelek szerint a CIA különleges egységet, tart fenn erre a célra Olaszországban. A sajtókonferencián egyébként a szovjet diplo­mata kijelentette: haladék­talanul haza akar térni csa­ládjához, amelyről az ame­rikai fogságban semmit sem hallott Egyelőre nem vilá­gos, milyen magatartást ta­núsítanak ezzel kapcsolat­ban az amerikai hatóságok. Az amerikai külügymi­nisztérium még hétfőn este nyilatkozatban igyekezett tagadni a tényeket. A mi­nisztérium szóvivője szerint n szovjet diplomata „ön­ként ment az Egyesült Ál­lamokba", s akkor hagyhat­ja el az ország területét, ha az amerikai kormány „meg­győződik arról, hogy dönté­se teljesen önkéntes". A mi­nisztérium egyébként eluta­sította a szovjet tiltakozást. Az amerikai hírközlő szer­vek hétfőn estétől kezdve Vezető helyen foglalkoztak az üggyel. Mivel a legnagyobb lapok, hírügynökségek, rá­dió- és televíziós állomások munkatársul személyesen voltak jelen Juresenko saj­tókonferenciáján, a közlések egy pillanatra sem vonták kétségbe állításainak igaz­ságát. * Jurcsenkót a virginiai Fredericksburg közelében, egy birtokon emelt új ház­ban őrizték. A szovjet dip­amerikai közlések a jegyzék Homata szerint őrei csak az megállapítása szerint arra irányultak, hogy úgy tün­tessék fel, mintha Juresenko elárulta volna hazáját. és együttműködnék az amerikai felderítő szervekkel. „Teljességgel világos, h<>gy egy előre kitervelt, rendkí­vül embertelen akcióról van szó, amellyel az amerikai különleges szolgálat elrabolt és erőszakkal fogságban tartott egy szovjet diploma­tát". — szögezi le a jegyzék, amely szerint az érdekelt amerjkai szervek „nyíltan lábbal taposták az emberi jogokat, az emberi méltósá­utolsó hetekben lazítottak állandó őrzésen, mert úgy vélekedtek, hogy számára már nem lehet visszatérés, és előbb-utóbb beletörődik sorsába. Addig viszont még éjjel is felügyelet alatt tar­tották, csak nyitott ajtó mellett alhatott, nehogy esetleg öngyilkosságot kísé­reljen meg. Vallatói mind­végig azt állították, hogy önként állt át az amerikai hírszerzéshez. A lapok véleménye sze­rint Juresenko sikeres szö­kése súlyos csapást jelent a CIA-nak.

Next

/
Thumbnails
Contents