Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-29 / 280. szám

JF" Péntek, 1985. november 29. Nem lesz ok panaszra Javul az élelmiszer-ellátás Ülést tartott az Édosz központi vezetősége Zavartalan, kiegyensúlyozott lakossági ellátást biztosított az élelmiszeripar az elmúlt 5 évben. Az érté. kesítési tapasztalatok szerint a korábbinál nagyobb arányban növekedett az érdeklődés a jó minőségű, gazdagabb összetételű termékek iránt — állapította meg a Édosz Központi Vezetősége csütörtöki ülésén, amelyen az ágazat eredményeit elemezték. Szabó Ferenc, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes elmondotta, hogy a VI. ötéves terv időszakában a mezőgazdaság termelésénél nagyobb arányban nőtt az élelmiszeripar árukibocsátása, ám a növekedés a tervezettnél valamivel mérsékeltebb ütemű volt.-A növényi eredetű termékek előállítása a tervezettnél kisebb mértékben emelkedett, de még így is megfelelő volt a kínálat. Az állati eredetű termékek gyártása viszont az előirányzottnál jobban fejlő, dött, ami lemérhető volt a húskészítmény-ellátás színvonalának további javulásán és például még azon, hogy minden korábbinál gazdagabb volt a tejtermékek választéka. Az ágazat kitett magáért az exportmunkában is; 1980-hoz képest 37 százalékkal nőtt az élelmiszer-kivitel 1985-re. A kivitel jövedelmezősége azonban nem fokozódott ilyen mértékben, mivel a külpiaci árak kedvezőtlenül alakultak. A árak esését többnyire csak többlet áru értékesítésével sikerült ellensúlyozni. A termelés minőségi színvonalának javításával több ágazatban már figyelemre méltó eredmények születtek, utalva arra, hogy a nagyobb igénnyel készített termékek előnyben részesülnek, a külpiaci értékesítésnél. Az élelmiszeriparban a szociális ellátás javítására a Ví. ötéven terv időszakára előirányzott 15 milhárd fo. rintot négy év alatt elköltötték, s az idén már terven felüli összegekből javították a munka feltételét, az üzemegészségügy helyzetét. Mindent egybevetve a tervidőszakban 50 ezer dolgozó Részesült magasabb színvonalú üzemi szociális ellátásban. A VII. ötéves terv során — mutatott rá a miniszterhelyettes — a rekonstrukciókkal és a műszaki fejlesztés gyorsításával teremtik meg a minőségi termelésnek az eddiginél kedvezőbb feltételeit. A gabonaiparban például a tárolás körülményeit javítják, átépítik az öreg növényipari üzemeket, a tartósítóipar, ban pedig a választék bővítését segítik a technológia korszerűsítésével. (MTI) Határtalan munkakedv Gyermekbalesetek (2.) // Védő" falak között MOTTÓ: „Bűnnek mit neveznél? Mit bárki, ha arra eszmei: ezt tűrni is hiba ..." (Goethe) A szegedi gyermekklinika intenzív osztályán ezekben a napokban fekszik egy 19 hónapos kisfiú. Testét a nyakától az ágyékáig rozsdabarna, páncélszerű anyag borítja, amely alatt az agyonégett sejtek roncsai próbálnak új életre kelni. Kísérőm — a főnövér — szakszerűen elmagyarázza, xni végre a páncél, mit miért. és hogyan tesznek az égési sebek begyógyításáért, az emberke életben tartásáért. A szavak értelme nem jut el hozzám, csak a tehetetlenségre ítélt, kifeszített kis embert látom, s hallom egészen halk nyöszörgését. Ügy hiszem, ha most azt írom, szívszaggató, csak töredékét fejezem ki annak az érzésnek, amit ember átélhet ilyen körülmény között. A látvány keltette döbbenet szavakkal le nem írható, jelzővel nem illethető. Néhány héttel ezelőtt futótűzként terjedt a hír a városban arról a hároméves kislányról, aki a fürdőkádban lelte halálát áramütés miatt. A pillanatokig magára hagyott gverek belerántotta a vízbe a konnektorba csatlakoztatott hajszárítót. A mentőorvos közel egy óráig próbálta újjáéleszteni. Eredménytelenül. Égés és áramütés — a két leggyakrabban előforduló háztartási baleset a gyermekek között. A tűzhelven fortyogó olaj, zsír, a Szobában párologtatott forró kamillás víz. a disznóvágáskor fortyogó ételek a legjellemzőbb tragédiaforrások. Az idén tizeneav égett kisgyereket ápoltak a szegedi gyermekklinika intenzív osztályán. Közülük kettőt a sérülések súlyossága miatt •nem tudtak életben tartani: a hároméves Melindát, aki a konyha kövére tett forró paradicsomlébe zuhant, s a hat hónapos Gábort, akire rádőlt a felmelegített leves. .. és az áramütések: a zárlatos háztartási gépek, a konnektorok babrálgatása, a villanypóznákra mászás. Cukornak vélt tabletták A gyerekklinika intenzív osztályán az otthoni gyermekbalesetek majd minden válfajával találkozott már dr. Bittere István tanársegéd. Meséli a történetet arról a kisfiúról, aki a nagymama táskájában talált — cukornak hitt — színes tablettákból eszegetett, azokról a gyerekekről, akik az üdítős üvegekben tárolt permetezőievekből, vagy más mérgező anyagokból kóstoltak, a rajzszöget, gyöngyöt, apró játékokat nyelőkről. Beszélt a nikotinmérgézést szenvedőkről, akik ettek az asztalon hagyott dohányból, és a húsvéti alkoholmérgezések áldozatairól. Amíg 1977—78-ban otthon 158 baleset történt (45 a játszótéren, 183 az utakon), addig tavaly, tavalyelőtt mindössze 95 a lakásban (102 a játszótéren és 273 a közlekedésben). A számadatok alapján tény és való, a háztartási gyermekbalesetek száma csökkent az elmúlt majd egy évtized alatt. Mindez azonban nem vigasztaló, hiszen párhuzamosan növekedett a szabadtéri gyermektragédiák száma, mintegy igazolva a „kulcsos gyerekek" jelenségét. Hiszen a mai kiskorúak — mint köztudott — sokkal több időt töltenek az utcákon. tereken, mint az otthon falai között Mindezek ellenére és mellett a családi fészekben egyre több és több baleset-lehetőség leselkedik gyermekeinkre. Mert otthon gyűlne1' a háztartási gének, mérgező vegyi anvcok, bővülnek a házi patikák. Es sajnos. egyre kevesebb idő jut — ebben a felfokozott élettemnóban — az odafigyelésre. Hazaérünk késöri. kapkodunk, és örülünk, ha a gyerek — amíg mi az otthoni teendőkkel bajlódunk — csendben van. elfoglalja magát. De nem biztos, hogy csendes elfoalaltsága mindia veszélytelen. Félelem és vakmerőség Előre félni valamitől emberi gondolkodást, előrelátást feltételez. Ez az emberi vonás a személyiségfejlődés első éveiben még nem jelenik meg. Az évek múlásával alakulnak csak ki azok az idegi mechanizmusok, amelyek a tapasztalást eredményezik. Legvégül pedig a tanulás útján szerzett tudatos félelem, amikor a gyerek már megtanulja a környezetétől. mi miért jelent számára veszélyt. Az idáig vezető út azonban sok-sok év a születéstől. A járni tanuló kisgyerek, a világ felfedezésének vágyától hajtva, mindenhez hozzá szeretne férkőzni. Ez a megismerési óhaj számtalan veszélyhelyzetbe sodorja. De nem tudja, hiszen még nem tapasztalhatta, hogy a gáztűzhelyen fortyogó víz fájdalmasan éget, a fürdőszobában sorjázó színes dobozokban az ő számára is mérget jelentő por, vagy folyadék van. Ez az a kor továbbá, amikor próbálja a konnektorba dugdosni aoró játékait, mászik föl a számára magaslatot jelentő ágyra, rántja magára a nehéz tárgyakat. Később — tízéves kor körül — aztán szeleburdiságból, vakmerőségből, bátorsága és ügyessége fitogtatása okán sodorja magát a veszélyt jelentő helyzetekbe. Utószó helyett Úgy hiszem, a sors ajándéka, • a véletlenek szerencsés összjátéka, ha gyermekeinket fiatal éveikben nem éri szerencsétlenség. Hisz tudja minden gyakorló szülő. hogy a pillanat tört része alatt történhetnek tragédiák. Fizikai és szellemi képtelenség állandóan és folyamatosan figyelni rájuk. Ez azonban csak azt jelentheti. hogy nem zárhatunk ki minden veszélyforrást, de nem azt, hogy a baleseti lehetőségeket — saját felelőtlenségünk miatt -r mi magunk „kínáljuk tálcán". Üvegházban kellene nevelnünk őket. ha a gyermekbalesetek számát a nullára szeretnénk csökkenteni. Ez a lehető legnagyobb szülői óvatossággal sem elérhető céL De igenis lehet a veszélyforrások körét a lehető legkisebbre szűkíteni otthon és az otthon védőfalain kívül is. Kalocsai Katalin Három éve jelent meg az a rendelet, amely lehetővé tette ' magyar állampolgárok számára a külföldi egyéni munkavállalást. A lehetőség rendkívül nagy érdeklődést keltett. Ennek oka, 'hogy 1980 óta nem szerveznek munkaakciökat az NDK-ba, a dekonjunkturális időszakban a.külföldi szerelési munkák szama igencsak visszaesett, a határokon túli munkahelyeken dolgozó vállalatok nem az utcáról felvett embereket küldik ki egyből a fontos feladatok elvégzésére. (Az országos nagyvállalatok közül jelenleg csak a FOKA keres nagyabb létszámú szakmunkásgárdát idegenben végzendő munkára, a Gabcsikovo—Nagymaros között épülő vízi erőmű csehszlovákiai szakaszára.) Az egyéni (munkavállalási lehetőségek felderítésében a rokoni, baráti, régebbi üzleti kapcsolatoknak van nagy szerepe. Jelenleg, mintegy 2 ezer hon fiitársunk tartózkodik egyéni munkavállalóként külföldön a művészeket és sportolókat, edzőket nem számítva. Az engedélyezést az ágazati minisztériumok és a megyei (fővárosi) tanácsok végzik. Az elbírálás alapja a külföldi ajánlat és a vállalkozó szakképzettségének összhangja. A munkahelyi javaslatot nem egyszer felülbírálja az engedélyező szerv, hiszen a jól dolgozókat sokszor nehezen engedi el hazai munkáltatójuk, így ők hátrányosabb helyzetből indulnának a számukra előnyös lehetőségért. Az idehaza elutasítottaknál többen vannak azok, akik a kiutazás után kénytelenek gyorsan hazatérni, mert a fogadó országtól nem kapják meg a munkavállalási engedélyt. Ma már a Közel-Kelettől a Bermudákig, Laosztól az Egyesült Államokig dolgoznak magyarok egyéni vállalkozás alapján. A legtöbben Ausztriában és az NSZK-ban kaptak állást. A foglalkozások között található számítástechnikus, tanár, szakács, sokféle szakmunkás, egyre több manöken, de volt tuiipánkertész, aki Hollandiában dolgozott 2 evet, is dolgozik hegedűkészítő Cremonában is. Kért és kapott engedélyt szörfoktató Görögországban végzett munkához, szerződött biztonsági szakember házidetektív szolgálatra Bécsbe, és gyermek ikerpár kéthetes cipőbemutató-turnéra NyugatEurópába. A szocialista országokban általában a vendéglátóiparban helyezkednek el az engedélyt kapott honfitársaink. Csongrád megyéből eddig tizenhatan kaptak egyéni munkavállalási engedélyt a határokon túl végzendő munkára a tanácsi vállalatok és a szövetkezetek alkalmazottai közül. Hárman már a rendelet megjelenése előtt külföldi munkáltató alkalmazásában álltak: egy szerelő és egy esztergályos az NDK-ban, egy szakács pedig az USA-ban. A legtöbben az NDK-ba távoztak. Líbiában hárman kaptak munkát. Egyegy szakember utazott Hollandiába, Görögországba, Svédországba. Az itthoni foglalkozások: kertészmérnök, kertész, szőlőtermesztő, villanyszerelő, víz-gázvezeték szerelő, autószerelő, hegesztő, lakatos és nyugdíjas. Túlnyomó többségük a hazai beosztásukhoz hasonló munkakörben helyezkedettel új környezetében is. A legélesebb váltás a szőlőtermesztőé, aki odakint kőművesként dolgozik. Az októberben kiadott két legfrissebb engedély Kanadába szól: egy gépkocsivezető és egv házvezetőnő számára. Jelenleg egy engedélyeztetési eljárás van folyamatban. Feltűnő, hogy a férfiak sokkal többen próbálnak szerencsét, mint a nők. A lakóhely szerinti megoszlást vizsgálva: a legtöbben szegediek, de akadt vállalkozó Hódmezővásárhelyről, Makóról. Mindszentről, Baksról és Ottömösről is. A kiutazóknál lényegesen többen vannak az érdeklődők. Az engedélyező szervet gyakran összetévesztik A munkaközvetítővel. A megyei tanácsok munkaügyi osztályai nem foglalkoznak a külföldi állásajánlatok gyűjtésével. Idehaza erre a tevékenységre nincsenek szervezett formák. A kiutazók általában 1—2 éves szerződéseket kötnek, amelyek 5 éves időtartamig hosszabbíthatók. A külföldi keresetük 20 százalékát kötelesek a Magyar Nemzeti Banknak vételre felajánlani. Ennek ellenértékét forintban hazatérésük után a bankszámlájukról felvehetik. Ugyancsak valutában kell befizetni az előző évi átlagkereset után megállapított nyugdíjjárulékot is. A külföldi munka itthon elismert munkaviszonynak számit, a nyugdíj megállapításánál számításba veszik. Ha valaki perifériális, jelentéktelen kuriózumnak tekintené a külföldi egyéni munkavállalást, számára csak egyetlen ellenérv: tavaly csak a fővárosi tanács munkaügyi osztályának engedélyével külföldön dolgozók valutahazautalása elérte a százezer dollárt. Az engedélyt kérők általában hazánknál fejlettebb ipari országokba igyekeznek. Nem elhanyagolható tehát az évek során elleshető szakmai ismeret sem. Ennek a jelentőségét csak növeli, hogy jórészt fiatalok indulnak útnak. Persze, a személyes anyagi haszon sem lebecsülendő. Az állandó otthonuktól országnyi távolságokban dolgozók között egyáltalán •nem ritka az, akinek átszámított jövedelme meghaladja a havi G0 ezer forintot. Bőié István Makói pályázat — szegedi siker Peremkerületeknél hasznosítható Van Makónak egy városrésze — a Honvéd —, amelynek telkeivel a szabadságharc volt katonáit ajándékozta meg a múlt század hatvanas éveiben a város kénviselőtestülete. A mél.yfekvésü legelőt a felmérést készítő mérnök tiltakozása ellenére parcellázták föl. A jóslat, hogy a jövendő lakók sokat szenvednek majd a fölfakadó és összefutó vadvizektől, bevált. A helyzet száz éven át nem változott, ezért az 1979-ben készült általános rendezési terv elsorvasztásra ítélte a területet. A legutóbbi években azonban a zsilipes főcsatorna megépítésével nagymértékben javult a Honvéd helyzete, noha a városrész népessége az 1976-os 3100-ról 1990-ig várhatóan 2300-ra csökken. E területnek a városban meglehetősen negatív ugyan a minősítése, de az ott élők mégis ragaszkodnak — főként az ipartelep közelsége miatt. E tényeket mérlegelve született meg a döntés, hogy az ÉVM. valamint annak magánlakás-építési célprogram bizottsága, a megyei és a makói városi tanacs országos tervpályázaton kér javaslatokat a Honvéd aprótelkes. mélyfekvésű területének fokozatos rehabilitációjára. A varos törekvése ugyanis, hogy a további felértékelődést elősegítse, ne csupán városrendezési eszközökkel, hanem az, ellátási-szolgáltatási lehetőségek szaporításával. a terület szociológiai, történeti. életmódbeli elemzésének és az építészeti lehetőségeknek az összehangolásával. A tervpályázat. eredményét a közelmúltban hirdették ki. A zsűri megállapítása szerint az alapkérdést azok a pályázók közelítették meg helyesen, akik a komplex intézkedéseket, infrastrukturális. szervezési, ütemezési. szabályozási és szolga Itatásnövelő megoldásokat összehangoltan javasolta. Elsődijas egy budapesti tervezőcsoport lett. második díjban részesült a Csomiterv kollektívája: Szemerey. Márta. Kiss Lajos. Maróthy Győző. (Munkatársuk Szuszik Zsuzsanna volt.) Ez a tervpályázat arra is felhívta a figyelmet, hogy a presztízsüket vesztett, leértékelődött peremkerületek, megújítására fel kell készülni. sorsukat nem feltétlenül a szanálásban, hanem rehabilitációjukban is lehet keresni. Nem csupán Makón. P. K. A Szövosz és a szakszervezetek A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete közelgő, 34. kongresszusának előkészületei során a szakszervezet és a Szövosz vezetői csütörtökön megbeszélést tartottak a fogyasztási szövetkezetekben dolgozó 130 ezer alkalmazottat érintő kérdésekről. A tanácskozást Vas János, a szakszervezet főtitkára és Szlamenicky István, a Szövosz elnöke vezette. A két vezető testület különös fontosságot tulajdonit a fogyasztói érdekvédelemnek. mindenekelőtt annak, hogy kifogástalan legyen az áruk minősége, javuljon a kínálat, érvényesüljenek a kereskedelmi etika követelményei. Régi szövőgépek hasznosítása Gazdára talált a Pápai Textilgyár 150 régi szövőgépe, amelyet a rekonstrukció során korszerűbbel váltottak fel. A század elején üzembe helyezett masinákat a gyár műhelyében felújították, majd pedig hirdetésben ajánlották megvételre. A nagyüzemi körülmények között már nem üzemeltethető, alacsony termelékenységű berendezéseken ugyanis a gyár szakemberei szerint a kis szövödékben még jó minőségű kelmét készíthetnek. Az első jelentkező a csetényi termelőszövetkezet volt, és Bakonynánán egy használaton kívüli épületben 30 géppel berendezte kis üzemét, amely a tsz asszonyainak folyamatos munkát ad. A tapasztalatok olyan jók. hogy most újabb gépeket igényeltek. Mintegy 100 szövőgép kisvállalkozásokhoz került, volt szövőnők, szövőmesterek, zömmel családtagjaikkal hoztak létre gazdasági munkaközösségeket. Garázsokat, tárolókat alakítottak át a családi házak szomszédságában, s általában 4-5 gépet helyeztek üzembe. A Pápai Textilgyár ezeket a gépeket bérbe adja, és gondoskodik a szakmai felügyeletről, tanácsadásról és természetesen az alapanyagról is. A kész terméket visszavásárolja, s azok egy részét hazai, más részét külföldi piacon értékesiti. A jövő évben már ezekből a kisüzemekből több mint egymillió négyzetméternyi kelmére számít a Pápaj Textilgyár. (MTI) l