Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-28 / 279. szám

Csütörtök, 1985. november 28. 5 Hz Országgyűlés kulturális bizottságának ülése Az Országgyűlés kulturális bizottsága szerdán a Parlamentben ülést tartott. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Péter János, az Országgyűlés alelnöke is. A testületet Berecz János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára ideológiai kérdésekről tájékoztatta. A bizottság ülésén szóltak arról, hogv napjaink egyik fontos feladata a tulajdonosi tudat fogalmának értelmezése. Nehézségeink leküzdésének egyik fontos eszköze az olyan társadalmi közhangulat kialakítása, amely előmozdítja értékeink megőrzését és gyarapítását. Ugyancsak a közfigyelem előterében álló kérdés napjainkban a nemzet fogalmának témaköre. Vállalnunk kell történelmi múltunk eredményeit és hibáit is. ideje összegezni, feldolgozni és tanítani a közelmúlt történelmi fejlődésenek tanulságait. Javasolták. hogy a művelődéspolitika vezetői bátorítsák azokat a kezdeményezéseket. amelyek nemzeti múltunk valóságos megismertetésére irányulnak. Felhívták a figyelmet arra is. hogy a magyarországi nemzetiségek művelődésének ügyét össztársadalmi feladatnak kell tekintenünk. Az ülésen többen is rámutattak a közgazdasági gondolkodásmód társadalmi fontosságára, és a kiemelkedő teljesítményeket létrehozók eddiginél jobb anyagi és erkölcsi megbecsülésének szükségességére. Másfelől több képviselő beszélt arról is. hogy napjainkban gyakran olyan területeken lehet nagy jövedelmekhez jutni, illetve anyagi sikert elérni, amelyek a társadalom számára egyáltalán nem kiemelkedő fontosságúak, s ennek demoralizáló hatása súlyos veszélyeket hordoz. Az ülésen vééül hangsúlyozták: a bizottsági munka tartalmi javítása és az információáramlás gyorsítása egyik feltétele annak, hogv a döntéshozatalban a jövőben erősödjön a parlamenti bizottságok szerepe. Onkológusok kongresszusa Megkezdődött a Magyar Onkológusok Társaságának XVI. kongresszusa szerdán Budapesten, a Kongresszusi Központban. A megnyitóülésen dr. Medre László egészségügyi miniszter üdvözlő beszédében hangsúlyozta: a következő tervidőszakban az eddigieknél jobban kell hasznosítani az anyagi és szellemi erőket a daganatos betegségek elleni küzdelemben. Szükséges többek között, hogy az egészségügyi szervek, intézmények országszerte megszervezzék a rákszűrő vizsgálatokat, lehetővé tegyék a rákbetegségek korai felderítését. Kiállítás és tanácskozás Szerdán a Skála-Metró és a MÁV közös kongresszusi termében kiállítás nyílt az élelmiszer-kereskedelem közhasznú újításaiból. Mintegy 100-120 olyan ötletet, újítást mutatnak be, amelyek segítik az élelmiszer kereskedelem munkáját, gyorsítják a kiszolgálást, könnyítik a nehéz fizikai munkát, energiát takarítanak meg. s fokozzák a biztonságot. Figyelemreméltó újítás például az, energiatakarékos hűtőtakaró, amely arra szolgai. hogv a nyitott tetejű bolti hűtőpultokból az üzlet zárva tartása idején ne „szökjön ki" a hideg, s a mirelitárut kisebb energiával is kellő hőfokon tarthassák. A Szolnok Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat. újítói olvan bolti felvonót fejlesztettek ki, amely a hagyományos lift árának csak egytizedébe kerül, s nagymértékben tehermentesíti a dolgozókat az árumozgatás fáradalmaitól. A kiállítást a belkereskedelem újítási hónapjának keretében azzal a céllal rendezte a Kereskedelemszervezés! Intézet, hogv az újításokkal, foglalkozó kereskedelmi szakemberek megismerkedhessenek a hasznos ötletekkel. tájékozódhassanak a már megvalósított újításokról, s elkerülhetőek legyenek a párhuzamos kutatások. fejlesztések. A megnyitó után került sor az. élelmiszer-kereskedelem újítóinak tanácskozására. A tűz háborúja új film Vita tudomány és gyakorlat kapcsolatáról Társadalomkutatások, politikai döntések Szines, szélesvásznú, kanadai film. Rendezte: Jean-Jacques Annaud. .1. H. Rosny A tüz meghódítása eimíi regénye nyomán irta: Gérard Brach. Operatör: Claude Agostini. Zene: Philippe Sarde. Főbb szereplök: Fverett MeGill, Rae Oawn Chong. Ron Perlman, Nameer El-Kadi. Tavasszal, mikor az egyik filmhét alkalmával Budapesten műsorra tűzték A tűz háborúja — akkor még „meghódítása" — cimü filmet, ismerősom úgy döntött, elviszi rá csemetéjét. Mondván, hadd tanuljon, úgyis érdekli a törtenelem. A kis srác hatéves. Hogy végül látta-e, nem értesültem róla. Arról mindenesetre igen. hogy most a széles mozihálózatban csak tiz évvel korosabbaknak — érettebbeknek? — ajánlják, Ennek oka — s valószínűleg annak is, hogy a filmet csak hosszas vita után engedték vászonra nálujik '— azt hiszem, nemcsak az élethűen vérengző jelenetekben keresendő. Más, a felnőttel^ oldaláról megközelítve a kérdést, szimpatikus állásfoglalásnak tűnik az alkotók részéről, hogy nem hallgattak álszemérmelesen arról, hogy a harci technika mellett termeszelesen az ősember szexuális kultúrája is fejlődött. Ki gondolná, hogy ezt a területet is lépésről lépésre fedezték fel, mint a pattintott köszerszám után a csiszoltat... Azért még sok egyebet is megtudhatunk a fimből. Beleszámítva természetesen, hogy készítői is a jelenlegi halandó embertársadalom tagjai közül kerültek ki, s adottnak tekintve „a tudomány mai állását" nem rendelkezhetnek lényegesen újabb vagy mélyebb ismeretekkel. mint a téma iránt érdeklődő kortársaik. Nem is bonyolódnak kockázatos ludományoskodásba, tartózkodnak a meghökkentő felfedezésektől. Nem markolnak sokat: ha egyéb céljuk lehetett az ős-sci-fi szórakoztatáson kívül. legfeljebb az illúzió, hogy segítenek felfogni, elképzelni a nyolcvanezer évvel ezelőtti világot. (Amely világ persze ugyanúgy nem fér a lejünkbe, mint a majdani harmincadik század.) Az alkotók dicséretére: szinte nem is kételkedünk, így volt-e valójában. Ok már sokkal hamarabb gondoltak a szkeptikus nézőre — minden lehetséges kérdésre, ha másképp nem, fantáziájuk segítségével tulajdonképp hihető választ adnak. Mert* hát, az ember olyasfajta bakikat. keres, mint amikor — jól emlékszem? — az Egri csillagokban az egyik várbeli' vitéz a csata hevében magán felejtette karóráját. Itt pedig, ha el is tűnődünk, hogyan lehet az egyébként, majomhoz hasonlóan ápolt ösférfiú épp csak picit borostás időben megnyíratnak: hát lerágják egymás szőrzetét, beretva híján. Tényleg minden igaznak és igazinak látszik, azokon a leküzdhetetlen akadályokon kivül, hogy napjainkra kihaltak a mamutok és a kardfogú tigrisek. Am találékony filmeseinknek, ez sem jelent problémát — ha nincs mamut. szőrcsimbókokkal ragasztják tele az elefántot, meg agyarat applikálnak az oroszlán szájába, és kész. Nem is kell hozzá egy E. T.-hez, vagy Cápához hasonlóan bonyolult és drága művi szerkentyű, elég szabadjára engedni egy-két állatkertet. Ha már a találékonyságnál tartunk, jó dolga lehetett az ötven maszkmesternek. akik kiélhették ambíciójukat, mig megalkották a különféle, mégis kiköpötten kőkorszakj alakokat. Csakúgy lubickolhatott a feladatában Anthony Burgess — a nálunk is sikert aratott Egv tenyér, ha csattan írója — ki a több mint kétszáz „érzékhangot" alkotta meg, melyen a film szereplői „beszélnek". E nyelv többnyire hangutánzó, s indulatszavakból, valamint egy-egy kulcskifejezésből áll. Segítségével nemcsak egymást értetlék, a mai nézőnek is képesek üzenni: vegyük tudomásul, hogy már •az ősember szívében is égett az — atra. Varjú Frika A társadalmi-gazdasági fejlődésünk az intenzív szakasz legkezdetén tart. A lár_ sadalmi-gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztése is csak az első lépéseket tette meg, ha ezt az intenzív fejlődés szükségleteihez mérjük. Ebben az időszakban kiemelkedő szerepe van azoknak a társadalomtudományoknak, amelyek az emberek kapcsolatait és tudatformáit vizsgálják, s ezzel társadalmi környezetet teremtenek az anyagi-műszaki fejlődés és az innováció számára, de egyben a termelési-íejlesztési feladatokat közvetlenül is befolyásolják. Ilyen társadalomtudományi területek a közgazdaságtudományok. a statisztika, az ökonometria, a szociológia, stb. Társadalmi-gazdasági fejlődésünk jelen szakaszában, az hogy a társadalomtudományok mennyibon tölhetik be funciójukat, nem kis mértékben függ attól, milyen a kapcsolatuk a politikával (az általános és rész politikákkal). Hazánkban az 1957 utáni időszakban a tudományos kutatus szabadsága és a kutatok bevonása a döntéselökészitésbe, a kutatók és politikusok gyakran meglévő „perszonnl uniója" alapvetően, országosan és a megyénkben is biztosítja a két társadalmi szféra gyümölcsöző együttműködését. Esetenkénti ellentétük egyrészt a tudomány és a politika különbözőségeiből, és ezeknek kölcsönös figyelmen kívül hagyásából ered. Hiszen a tudomány a társadalmi valóság felszínével csak azért foglalkozik, hogy mélyére tudjon hatolni, a politikának a rövidtávúfelszíni jelenségeket is komolyan kell venni. Ezen kivül más a két terület tevékeilysegenek idöritmusa. A tudomány inkább elméleti alternatívát nyújt hosszú •távra, a politika nem kerülhet meg napi érdekütköztetéseket sem Másrészt a feszültség esetenkent a tudomány és politika közöli nemcsak a fenti különbségből adódik, hanem a kölcsönös türelmetlenségből is. A oolitika sokszor hiányolja a társadalomtudományoktól az előre mutató elméleti tendenciák kidolgozását, s ebben nemegyszer igaza is van. Hiszen a társadalomtudományok a folyó társadalmigazdasági reformfolyamatokat elméletileg csak hiányosan alapozták meg. (Gyakran hallhatjuk, hogy a gazdaságirányítási rendszer elméleti megalapozása nem volt kielégítő, vagy a gazdaságelmélet nem látta előre az 1970-es évek közepének világgazdasági korszakváltását.) A kép azonban ennél bonyolultabb, mert a társadalomtudományok arra is rámutattak, hogy jelentós szervezetiintézményi változások nélkül csak a működési rendszer megváltoztatása visszafogott eredményeket hozhat a gazdasági reform során. A társadalomkutatások viszont azt hozzák fel a gyakorlati alkalmazókkal szemben, hogv tőlük gyakran a napi politikai döntések „tudományos" alátámasztását" várják. Továbbá esetenként ügy látják, hogy a politika túl sokat áldoz az. ún. társadalmi értékek (társadalmi egyenlőség, humanizmus stb.) leltárán a hatékonyság rovására. Ezek a feszültségek az alapvetően meglevő, együttműködési készségen belül találhatók. Erre utal az, hogy a politikai vezetés országosan (és megyénkben is) mindinkább bevonja a társadalomkutatókat a döntések előkészítésébe, sőt a döntésekbe is. (Pl. a Csongrád megyei Pártbizottság Gazdaság- és Szövetkezetpolitikai Bizottsága színvonalas vitát rendezett a kutatások es a gyakorlat kapcsolatáról.) A társadalomtudományok akkor szolgálják a politikát jól, ha a marxizmus—leninizmus elmélete 'és módszere alapján felhasználható eredményekel dolgoznak ki a politika számára. Ugyanakkor n politika pedig rendelkezik azzal a toleranciával, hogy többre becsül egy előrevivő kritikát, mint két fejbólintást, illetve egy koncepciózus tévedést, mint két felületes igazságot. A társadalomtudományok legszélesebb köre azáltal is segítheti a politikai döntések érvényesülését, ha az eddigieknél erőteljesebben közreműködik a történelmileg is változó reális szocializmuskép megalkotásában. Ha — kissé leegyszerűsítve — a szocializmusképen a társadalmi-gazdasági viszonyok lényegét kifejező eszmerendszert értjük, akkor ez a szocializmuskép történelmileg is változik: a változás fő vonulatát a szocializmus ténylegesen változó viszonyai adják, de a történelmi „jellemzők" esetenként abból adódtak, hogy a társadalomtudományok nem tudták vagy nem is tudhatták a szocializmus megfelelő eszmerendszerét felvázolni. Egyrészt saját gyengeségei, másrészt a politika kettős korlátozó hatása miatt: amennyiben esetenként a napi jelenségek kutatását ösztönözte, s amennyiben a valóságot volunlarisztikusun alakította. A társadalomtudományoknak a szocializmuskép kidolgozásában egyrészt ez a feladata. hogy feltárják a szocializmus társadalmi értekeinek változását(Nyilvánvaló ma a teljes foglalkoztatottság. a női emancipáció stb. kérdése is másképp merül fel, mint évtizedekkel ezelőtt. Másrészt kigyomlálja a szocializmusképből a sokszor feltételek nélkül meghatározott, túldimenzionált célokat.) Gondolhatunk itt arra, hogy a gazdaság túlcentralizált és túlkoncentrált rendszere nem szükséges eleme a szocializmusképnek.) Hadmudszor, a szocializmusképbe nem férnek bele a távoli kom m unizm usképből visszahozott elemek sem. Amilyenek: a társadalmi egyenlőség egyerilösdivé fajulásu, a szociálpolitika és a munka szerinti elosztás nem megfelelő viszonyának kialakítása. Ugyanis e hibás elemek a legfontosabbnak, a gazdasági hatékonyságnak a visszafogásával meg az érett szocializmus építését is gátolják. Mindezek mutatják, hogy az előttünk álló feladatok a társadalomirányítás korszerűsítése. az innovációskreativ tevékenység fellendítése, a természet- és a műszaki tudományok mellett a társadalom-gazdaságtudományok magas fokú aktivitását követelik meg. Nagy Lajos egyetemi tanúr, JATE Ülést tartott az Országos Béketanács Szerdán Budapesten ülést tartott az Országos Béketanács. A testületet HornGyula külügyi államtitkár tájékoztatta .időszerű nemzetközi kérdésekről, Sebestyén Nándorné, az OÜT elnöke megnyitóiéban kiemelte: a magyar békeszerető közvélemény örömmel fogadta a genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozó létrejöttét, amelv lehetőséget teremtelt a vitás kérdések eddiginél reálisabb elemzésére, a nézetek közelítésére. A konstruktív szellemű eszmecserék megteremtették a tárgyalások folytatáséhoz a lehetőséget. A fegyverkezési hajsza megfékezése, a béke megszilárdítására vonatkozó konkrét döntések meghozatala. a világűr militarizálásának megakadályozása azonban további tárgyalásokat sürget. A Béke-világtanács megalakulásának 35. évfordulójáról megemlékezve hangoztatta: a BVT mindig igyekezett előmozdítani a helyi konfliktusok megoldását. s nagy érdemei vannak egyes helyi háborúk megszüntetésében. a nemzetközi szolidaritás erősítésében a függetlenségükért harcoló népek támogatósában. A szervezett béke-világmozgalom megalakulása óta olyan erővé vált. amelyet ma már nem lehet ügyeimen kivül hagyni — mondotta. Az elnöki bevezetőt követően a magvar békemozgalom nemzetközi tevékenységéről készült értékelést Horváth Eva. az OBT titkára terjesztette elő. Mint elmondta, az OBT a nem zetközi békemozgalom tennivalóival összhangban eredményes munkát végzett az idén. Tevékenysége közmegbecsülésnek örvend, munkája széles körű érdeklődésre tart számot. Általános tapasztalat, hogv a szocialista országok békemozgalmai az idén elsősorban kétoldalú kapcsolataik ápolására. lehetőség szerint fejlesztésére fordították figyelmüket. A nemzetközi békemozgalom aktuális kérdéseinek érdemi megvitatását a közös feladatok meghatározását szolgálták a szocialista országok békemozgalmi konzultációi is. A hozzászólók között Bárd András, az OBT ifjúsági békebizoltságának elnöke elmondta, hogv a programjai közül kiemelkedett a törökmezei ifjúsági tóbor. a puszlavacsi békefesztiválon a Békecentrum munkájában való részvétel, a V1T hazai előkészítő akciói, az egyre szaporodó békeklubok es közösségek munkájúnak segítése. Vadász Anna. a HNF GvőrSopron megyei bizottságának titkára a népfront és a békemozgalom együttműködéséről beszélt, hangsúlyozva, hogy az OBT elvi irányításával és kiadványaival hasznos tevékenységet nyújt a népfrontaktivistáknak. Vályi Gábor, az OBT elnökségének tógia a most befejeződött európai kulturális fórum jelentőségéről szólt. Több OBT-tag. köztük Molnár Lászlóné, a Kazincbarcikái Vízművek raktárosa tett javaslatot felszólalásában a nemzetközi békeév egyes programjaira A hozzászólásokat követően Peth.es Imre, az Eszperantó Béke-Világmozgalom eLnóke bejelentette: a mozgalom kitüntető jelvényét adományozták a magyar békemozgalomnak eredményes tevékenysége elismeréseként. A kitüntető jelvényt Barabás Miklós, az OBT főtitkára vette át. (MTI) Magyar—lengyel textilkonferencia A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület és a Lengyel Textilipari Egyesület közös szervezésében szerdán magyar—lengyel textilkonferencia kezdődött Budapesten. A kétnapos konferencián a résztvevők — magyar és lengyel textilipari vállalatok szakemberei — a korszerű textilkészítési és termelésirányítási rendszerekben rejlő lehetőségekről, az eddig elért eredményekről, a továbbfejlesztés lehetőségeiről tanácskoznak. A lengyel előadók egyebek között foglalkoznak azzal, hogy a selyemiparban és a poliészterszálak gyártásában miként csökkenthető az energiafelhasználás. A géppark korszerűsítésével, új technológiák kidolgozásával a lengyel textilipari vállalatok az utóbbi években 17-40 százalékos energiamegtakarítást értek el. A tanácskozáson a lengyel szakemberek ismertették a pamutiparban és a kötött-hurkolt méteráruk készítésénél elért úi, energiatókarékossagot eredményező technológiai eljárásokat is