Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-01 / 257. szám

3 Péntek, 1985. november 1. Bővített iskola Piackényszer Somogyi Kirolyné felvétele Megkezdték Szegeden, a Tanácsköztársaság útján a hídfő és a Vörösmarty utca között az úttest aszfaltozását. A munkálatokat — az időjárástól függően — a liét végére be­fejezik E lterjedt vélemény, hogy a mezőgaz­daság sikerágazat. Van is ebben igazság, hiszen a termelés — leg­alábbis mennyiségi értelemben — rend­kívül gyorsan bővült, szembetűnően vál­tozott. Vegyük példának a gabonát. A FAO — az ENSZ mezőgazdasági szerveze­te — adatai szerint az 1978 és 1982 évek átlagában a világ országai hektáronként 1912 kilogramm búzát termeltek, a KGST­hez tartozó országokban 1808 kilogram­mot, a Közös Piac országai 4 ezer 393 kilogrammot. Magyarországon pedig 4 ezer 199 kilogrammot. Ennél is beszédesebb az adatsor, ha az elözö tíz évhez hasonlí­tunk: a világon összességében 25 százalék­kal növekedett a hektáronkénti búzater­més, a KGST-tagországokban 16, a Közös Piacon 30, Magyarországon 55 százalékkal. De lehet más adatokkal is érvelni. Ha­zánkban 1970 és 1984 közötti az egy hek­tár mezőgazdasági területre jutó terme­lési érték 80 százalékkal emelkedett. A termelési eszközök hatékony mozgatását bizonyítja, hogy a száz forint állóeszköz­értékre jutó termelési érték meghaladja a száz forintot, megközelíti az ipari átla­got, ami nemzetközileg szinte példátlan. Az Amerikai Egyesült Államokban példá­ul száz dollár értékű termeléshez három­száz dollár értékű állóeszközre van szük­ség, a kisgazdaságokra épülő nyugat-euró­pai országokban pedig 500-700 dollár érté­kűre. Kétségtelen, van mire büszkének len­nünk. Nem is szabad a tényeket elhall­gatni, hiszen olyan emberek szorgalma van mögötte, akik az újabb eredmények eléréséhez a régi sikerekből is erőt me­rítenek. Am igazságtalan lenne csak az egyik oldalon található statisztikai adatok felsorakoztatása, mert így a jogos büszke­ség elhomályosíthatja a jövendő feladato­kat. Petiig ezekbőL is van bőven. Aligha lehet felsorolásuknál a teljesség­re törekedni, hiszen a felszínen „elterülő" eredmények alatt a bajok serege sorako­zik. Nézzük például a hústermelést. Sokat emlegetett büszkeségünk mellett szóló érv, hogy az egy főre jutó hústermelésben a negyedik helyen állunk a világban. De amíg a valóban élenjáró hústermelő or­szágokban egy koca után évente 2-2,5 tonna húst lehet előállítani, nálunk csak másfél tonnát. A magyar baromfigondo­zók kétharmadnyi, a sertéstartók felényi húst tudnak termelni egy óra alatt, mint Amerikában dolgozó társaik. Nálunk ma­gas az állatok elhullásának aránya, szapo­rodásuk nem kielégítő, jórészt korszerűt­len telepeken folyik a termelés. Valójában tehát csak a gabonatermelés­ben vagyunk a legjobbak között, más ágazatokban nemcsak fejlesztésre, hanem sok tekintetben megújításra is vár a ter­melés. Kétségtelen, a lendülethez pénz kell, hiszen a gyenge szaporodási és ma­gas elhullási mutatók is összefüggésben vannak az állattartás anyagi helyzetével. Nevezetesen, alacsonyabb az ágazatok jö­vedelmezősége, s ezért saját erőből nincs elég pénz a fejlesztésükhöz. S az teljesen nyilvánvaló, de például az állami gazda­ságok és a termelőszövetkelzetek közötti Munka és Ismét meghirdették Csong­rád megye immáron hagyo­mányos, legnagyobb szabá­sú kulturális mozgalmát, a munka és műveltség vetél­kedőt. A megyei tanács mű­velődési központja október végéig eljuttatta az illeté­kes ágazatokhoz tartozó bri­gádoknak a részletesen ki­dolgozott, irodalomjegyzék­kel ellátott módszertani út­Szinte példa nélkül álló társadalmi ösz­szefogással bővítették a zsombói általános iskolát, és építettek új tornatermet hozzá: tizenegymilliós tényleges kiadáshoz 10 millió forint értékű társadalmi munka kapcsolódott. Az olajasok Münnich Ferenc szocialista brigádja 500 ezer forint értékű, a Szögterv 300 ezer forintot! érő társadal­mi munkát végzett, a Szegedi IKV pedig 13 lakást adott lebontásra, ingyen. Az egyik kiskunhalasi cég az ajtókat és ab­Schmldt Andrea felvétele lakokat ezer forintnyi gépi órában, szintén társadalmi munkában készítette. És akik egyénileg segítettek? Csak mutatóban né­hány: K. Tóth Imre, Böcskei István, Gyu­ris Antal, Banga István és özvegy Szakala Istvánné, aki egész nyáron a bontásból származó téglákat tisztította. Tegnap még szinte az egész falu dolgozott, mellettük azonban, ahol lehetett, már a gyerekek ta­nultak. Ünnepélyesen ma avatják a kis község nagy vállalkozását. Bővítik az úrkú Egy 1800 méter hosszú fel­táróvágat építésével meg­kezdték az úrkúti mangánbá­nya bővítését. A jelenleg művelt bánya érckészlete ugyanis olyan rohamosan csökken, hogy a szakembe­rek szerint már legfeljebb csak 1990-ig lesz elegendő a i mangánbányát hazai és az exportigények kielégítésére. Az új vágattal, az úgynevezett mezőkapcso­lással hozzáférhetővé tett mangántelep viszont egészen az ezredfordulóig meghosz­szabbitja az ország egyetlen mangánbányájának életét. különbségek is igazolják, hogy elmaradott technológiákkal, korszerűtlen épületekben nem lehet kimagasló eredményeket elérni. Am nemcsak a technikai felszereltség­ben térnek el egymástól a gazdaságok, ha­nem munkafegyelemben, tenni akarásban, vezetési színvonalban is. Bármennyire is elcsépeltük a hatékony­ság kifejezést, annak tartós javítása nél­kül nem lehetünk versenyképesek a világ­piacon. Enélkül pedig öncélúvá válhat a mezőgazdaság fejlesztése, hiszen a hazai szükségleteknél Lényegesen többet terme­lünk már ma is, s a felesleg külpiaci érté­kesítésekor — éppen az ország gazdasági helyzetét javítandó —, erós versenyben kell helytállnunk. A verseny két hadszintéren is tart: az árak és a minőség mezején. Egyik helyen sincsenek stabil állásaink. Európában pél­dául egész „éleimiszerhegyek" Vannak, s a nagy fölösleg leszorítja az árakat, igy eladni már-már nem is érdemes őket. Szinte példa nélküli eset, hogy fagyasz­tott marhahúst 400 dollárért is eladtunk tonnánként. A hazai — imagas — terme­lési költségek nem bírják ezt a versenyt, ráadásul még a számunkra kedvezőtlen megkülönböztetést jelentő piacpolitika is növeli a terheket. Az utóbbi években kü­lönösen nagy a magyar élelmiszerexport árvesztesége. A7, export jövedelmezősége és verseny­képessége azonban nemcsak a csökkenő árak miatt romlott. Egyes nyugat-európai országok is drágán termelnek, ám kiváló minőséget állítanak elő, s ezért a vevőik hajlandók magasabb árakat is fizetni. Ez­zel szemben a magyar külkereskedők többségében kommersz élelmiszereket kí­nálnak, amelyeket főként azért vesznek meg az importőrök, hogy alacsonyabb árú termékekkel is ellássák fogyasztóikat. N em kellene ennek feltétlenül így lennie. Sőt éppen ellenkezőleg: kis ország vagyunk, azt tudomásul kell vennünk, hogy a mennyiségi versenyben eleve hátrányos helyzetből indulunk. Le­hetne viszont némi fórunk a minőségben, vagyis olyan árukat kellene a külpiacon kínálni, amelyet éppen azért vesznek meg, mert jellegzetes, mondhatnánk, pótolha­tatlanul finom magyar termék. Van né­hány ilyen élelmiszerünk, det a gyakorlat tanúsága szerint nem hogy ezek számát gyarapitanánk, a meglévőket is elveszít­jük. Példaként elég, ha a magyar papri­kát említjük. Az ellentmondásnak számos oka van, a legjellegzetesebb és a leginkább szembe­tűnő, hogy sem a termelök, sem a külke­reskedők nem igazán érdekeltek az ilyen termékek előállításában és forgalmazásá­ban. A magyar élelmiszer-gazdasági ex­port tehát belső feszültségekkel is terhes. A hanyatló világpiaci, árak mellett gya­korta a hiányzó piaci stratégia is sújtja az exportot. Ilyen helyzetben viszont a ter­melés sikerei öncélúvá válhatnak, mert felesleges valamiből sokat termelni, ha a készlet eladhatatlan vagy csak olcsón ta­lál gazdára. V. Farkas József Kinevezés A Minisztertanács Do­bóczky Istvánt mezőgazda­sági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettessé kinevezte Takarékossági világnap mm Ünnepség Rúzsán Milánó a világtakarékos­ság fővárosa, ugyanis eb­ben az itáliai nagyvárosban vitatták meg 1924-ben Európa, Ázsia, és Ausztrá­lia huszonnyolc országának képviselői ' a takarékosság akkori ügyeit, gondjait. El­határozták ezen a fórumon, hogy október utolsó napját u takarékosság világnapjá­vá nyilvánítják. Az ésszerű, beosztó gazdálkodás évfor­dulóján tegnap, csütörtö­kön rendezett ünnepséget az OTP Csongrád Megyei Ig?zgatósága, a Hazafias Népfront Megyei Bizottsá­ga, az SZMT és a KISZ Megyei Bizottsága Rúzsán, a művelődési házban. Ünnepi beszédet Bibók Istvánné, országgyűlési kép­viselő mondott. Szólt egye­bek között arról, hogy a ta­karékosság az ember életé­nek Ösztönös és tudatos ve­lejárója, sajátossága. Kez­detben az emberiséget a létfenntartás kényszerítette, majd a feudalizmusban és azután a gyakori szükség szorította arra, hogy a ter­mény vagy netán a pénz egy részét félretegye. A XVIII. század végétől vi­lágszerte létrejöttek a ta­karékpénztári hálózatok. Magyarországon a takaré­kossági gondolat élharcosa, Fáy András 190 évvel ez­előtt hívta életre az oszt­rákoktól független első ha­zai takarékpénztárt. Az el­ső világháború utáni inf­láció ösztönözte a takarék­pénztárakat, hogy síkra szálljanak a takarékosság gondolatáért, annak valóra váltásáért. Napjainkban különösen lényeges, hogy gondosan gazdálkodjunk energiával, anyagi javakkal és szellemi értékekkel. Alapigazság, hogy mindenekelőtt az ér­tékteremtő munka, az anya­gi javak létrehozása hatá­rozza meg társadalmunk gazdaságát, az állampolgá­rok jövedelmi 'viszonyát. A takarékos gazdálkodás az egyes emberek életszínvo­nalának meghatározója. Az előadó beszélt arról is, hogy a nemzeti vagyon jelentős részét képezi a lakás. Meg­említette azt is, hogy az elmúlt öt esztendőben Rú­zsán, Pusztamérgesen és Öttömösön 200-nál több la­kás épült OTP közreműkö­déssel. A takarékossági világnap alkalmából hallhattuk azt is, hogy az OTP fejlődésé­nek új szakaszába lépett, a változások korát éli. A pénzintézeti rendszer álta­lános korszerűsítését meg­határozó intézkedések sze­rint sok tekintetben új fel­adatok megoldására készül. Az idén az Országos Taka­rékpénztár is részt vesz a kötvénypiacban. Az ünnepségen jelentet­ték be, hogy az OTP új betétformát vezet be a jö­vő héttől: az életbiztosítás­sal egybekötött nyugdíj-elö­takarékossági betétet. Szin­tén a takarékossági világ­nap eseményeként az OTP 2000 forintos ifjúsági betét­tel ajándékozza meg Buda­pesten az ezen a napon született öt, megyénként pedig egy-egy kisgyerme­ket. A megemlékezés után az OTP megyei igazgatósága a takarékosságban végzeit ki­emelkedő tevékenységéért jutalmat adott a kisteleki Árpádfejedelem Gimnáizum és Postaforgalmi Szakkö­zépiskola, a pusztamérgesi Rizling és a rúzsai Népsza­badság Tsz KlSZ-alapszer­vezetének, az Üllés és Vi­déke Afész Béke szocialista brigádjának és a Szegedi Városgazdálkodási Vállalat Lenin szocialista brigádjá­nak. A jutalmakat Szent­györgyi Pál a KISZ megyei bizottságának titkára és Perjési László megyei igaz­gató adta át. * A takarékossági világna­pon nyolcadszor rendezték Kiskundorozsmán a megye takarékszövetkezetei nek szakmai—politikai vetélke­dőjét A szoros küzdelem­ben a házigazda Kiskun­dorozsmai Takarékszövetke­zet csapata lett az első, a második a Székkutas és Vi­déke Takarékszövetkezet, harmadik pedig a Szatymaz és Vidéke Takarékszövetke­zet. A takarékszövetkezetek a takarékossági világnapon 5 ezer forintos gépkocsinye­remény-betétkönyvvel ju­talmazták! a megyében e napon elsőként születelt olyan gyereket, akinek a szülei takarékszövetkezeti tagok. A szerencsés nyertes a hódmezővásárhelyi Daru Sándorné és Sándor nevű gyermeke; a betétet a Székkutas és Vidéke Taka­rékszövetkezettől kapják meg. Ellenállók emlékülése A második világháború idején harcolt antifasiszta bányász ellenállók részvéte­lével emlékülést rendeztek csütörtökön Budapesten, a Bányaipari Dolgozók Szak­szervezetének székházában. A hősi küzdelmekre Döme Piroska, a MEASZ titkára emlékezett vissza. műveltség mutatót. Így a mai naptól, november l-jétől február kö­zepéig tartó szakaszban ké­szülnek föl a nevezett kol­lektívák (egyéni vagy szer­vezett közös tahulással) a megadott témakörökből. Az 1985/86-os'munka és műveltség témakörei között találhatók szakmai és politi­kai ismeretek, az ismerjük meg múltunkat! sorozatban történelemből az első világ­háborútól a második világ­háború végéig tartó időszak a vizsgálódás célpontja, mű­velődéstörténetből pedig a huszadik századi magyar művészet útjai és lehetősé­gei 1945-ig. Az évfordulók jegyében témakörben Tóth Árpád vagy Liszt Ferenc életét és művészetét bemu­lató felkészülési lehetőségek közül választhatnak a brigá­dok. A munkahelyi vetélkedő­ket jövőre február 15. és március 15. között, a terüle­tieket április 15-ig rendezik meg, a megyei írásbeli elő­döntő időpontja április 26., a megyei „nagydöntőé" pe­dig május 17. lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents