Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-27 / 278. szám

Szerda, 1985. november 27. 3 véleménye a tervekről A Magyar Nők Országos életét, de azok drágulása Tanácsa Duschek Lajosné miatt az átlagjövedelmű elnökletével kedden ülést családok alaposan meggon­tartott a Parlament vadász- dolják, hogy mikor és hány­tei méhen. A tanácskozáson szor vegyék igénybe azokat. Havasi Ferenc, az MSZMP Szorgalmazták, hogy a ke­Politikai Bizottságának tag- reskedelmi hálózat fejleszté­ja, a Központi Bizottság tit- se során találják meg azokat kára időszerű gazdaságpoli- az értékesítési formákat, tikai kérdésekről tájékoz- amelyekkel gazdaságosan el­láthatják friss hússal, tej­jel, és a legszükségesebb tatta a nőtanács tagjait. A vitában felszólalók szükségesnek vélték, hogy a következő tervidőszakban megfelelő szabályozókkal is segítsék elő a műszakig fej­lesztést, szorgalmazták a minőségi munka, az alkotó ember jobb társadalmi meg­becsülését. Rámutattak: á munkaerő-átcsoportosítás, szakmai átképzés a vállala­toknál a nőket erőteljeseb­ben érinti — ezért ága­zatonként részletesen szük­séges elemezni a női mun­kavállalók helyzetét és idő­ben megteremteni átképzé­sük lehetőségét. Többen rámutattak: a szol­gáltatások segítik a családok iparcikkekkel a kisebb te­lepüléseket is. Fontosnak mondották a gyermekélelme­zés minőségének javítását is. Az ülésen Duschek La­josné bejelentette: a Nem­zetközi Demokratikus Nő­szövetség megalakulásának 40. évfordulója alkalmából november 28. és december 2. között Prágában ünnepi ta­nácsülést tartanak. Ezen az ülésen — amelyen a Ma­gyar Nők Országos Taná­csát delegáció képviseli — számba veszik az-NDNnégy évtizedes tevékenységének eredményeit. (MTI) Vezetői megbeszélés A VII. ötéves tervidőszak várható kereskedelmi és ide­genforgalmi feladatairól tar­tottak megbeszélést Juhár Zoltán miniszter és Vas Já­nos főtitkár vezetésével a Belkereskedelmi Minisztéri­um és a KPVDSZ vezetői. Megállapították: a kereske­delemnek a következő terv­időszakban is ala,pvető fel­adata. hogy jó színvonalú ellátást biztosítson élelmi­szerekből és az úgynevezett napi cikkekből. Különösen fontos követelmény az olcsó cikkek kínálatának javítása. A vendéglátásnak és az ide­genforgalomnak elő kell se­gítenie a szabad idő kultu­rált eltöltését. Szükségesnek ítélték a kereskedelmi háló­zat korszerűsítését. A minisztérium és a szak­szervezet vezetői egyetértet­tek abban, hogy elsősorban a vállalatok jövedelmezőbb gazdálkodásával kell megte­remteni a kereskedelmi dol­gozók bérezésének kedve­zőbb feltételeit. Idegenforgalom — vállalkozás Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának tanácskozása Nyelviskolában egyre többen Tegnap, kedden délután tartotta soros ülését a TIT megyei szervezetének elnöksége, a Kárász utcai klubban. A résztvevők beszámolót hallgattak meg a TIT által szerve­zett idegennyelvi oktatás megyei tapasztalatairól (Szent­péteri István megyei alelnöktől), valamint a közigazgatás átszervezésével kapcsolatos, ismeretterjesztő tennivalókról (Szabó G. László megyei alelnöktől és Vántus Istvánné megyei titkártól). tapasztala­jelentéshez Kedden a Parlamentben közt elmondta: a nem ru- Az új üzemelési és vállal­— Nyers Rezső elnökletével belelszámolású nemzetközi kozási formákkal kapcsola­— ülést tartott az Ország- idegenforgalomban az öt ^ szövetkezeti gyűlés kereskedelmi bizott- évre előirányzott dollár­sága. A tanácskozáson részt bevételi terv lényegében toKat osszegzo vett és felszólalt Sarlós Ist- teljesül, s ez egyben azt is fűzött szóbeli kiegészítőjé­ván, az Országgyűlés elnöke, mutatja, hogy érdemes volt ben jmre István, a Szövosz A testület tájékoztatót hall- erre az ágazatra áldozni. gatott meg az idegenforga- A VII. ötéves tervben 47— lom VII. ötéves tervkoncep- 48 százalékkal kívánják nö­cióiáról, valamint az új üzc- vélni a tőkés devizabevéte. melési és vállalkozási for- leket. A következő évben mák szövetkezeti tapasztala- f(mlos feIadat jdegenforgal­tairól. murik versenyképességének javítása a szolgáltatások színvonalának növelésével, a gyógyidegenforgalom ki­terjesztésével. Rubelelszámolású idegen­forgalmunk bevételeinek és kiadásainak egyenlege öt év alatt 900 millió rubelt tesz •ki. A VII. ötéves terv ide­jén különös figyelmet szük­séges fordítani a Lengyelor­szágból és Csehszlovákiából érkezők szervezett, csoportos turizmusára. Végezetül a miniszter ki­emelte: az idegenforgalmi mint a vállalati és a SZOT- szakmában ma már számos A Belkereskedelmi Mi­nisztérium előterjesztése szerint a Ví. ötéves terv idején folytatódtak azok a kedvező tendenciák, ame­lyek 1979-től bontakoztak ki idegenforgalmunkban. A tervidőszak alapvető céljai teljesülnek: így például a nemzetközi idegenforgal­munkban a devizabevételek dinamikusan növekedtek és a forgalom szerkezete is kedvezően változott. A ha­zai lakosság turizmusa vár-, hatóan a terv szerint alakul. Kedvező változások tapasz­talhatók a falusi és az ifjú­sági turizmusban, a város­környéki üdülésben, vala­üdülőhelyek idegenforgalmi hasznosításában. Szóbeli kiegészítőjében Juhár Zoltán belkereske­delmi miniszter egyebek tehetséges. idegen nyelvet beszély fiatal szakember te­vékenykedik, ám a jövőben a szakember-utánpótlásra még nagyobb figyelmet szükséges fordítani. Szövetkezetek ipara A fogyasztási szövetkeze- denekelőtt élelmiszeripari tek ipari tevékenysége job- termékeket állítanak elő. A ban alkalmazkodik a keres- korábbinál nagyobb megren­lethez. az árukínálat egyre deléseik vannak iparcikkek­inkább megfelel az export- re, ezekből évente több mint követelményeknek is. — Ezt 4 milliárd forint értékben állapította meg a Szövosz szállítanak. Az áfészek és a elnökségé keddi ülésén, szövetkezeti vállalatok éven­amelyen az ipari ágazatok te mintegy kétmilliárd forint munkáját elemezte. értékben gyártanak export­A szövetkezetek és a vál- ra szánt árut; feldolgozott lalatok ipari termelésének élelmiszereket, és például az árbevétele 1980—84 között egyre kelendőbb fatomeg­tobb mint egyharmadával cikkeket, nőtt, és megközelítette az Az elnökség arra fievel­évi 13 milliárd forintot. A meztetett, hogy a következő tevékenységből származó években javítani kell a tech­nyereség összesen 800 millió nológiai szinvonalat, forintot tesz ki. A fogyasz- A testület megtárgyalta és tási szövetkezeti ipar ter- jóváhagyta az augusztus— melése erőteljesen koncent- szeptemberi földrengéssoro­rálódik. A közös fejlesztési Mt által károsodott szövet­alánokból 400 millió forintot kezeti boltok üzemek hely­biztosítottak az ipar támo- reállitásával ka^-solatos ter­gatására. további 500 millió veket. Berhida és Peremar­forint származott bankköl- ton térségében 60 egységből csonból, illetve saiát erőből. 45 megsérült 11-et le is kel­A VI. ötéves terv időszaka- iott bontani. Tizennégy ban mintegy 100 ipari u/e- al,.s/ ,vsz,.ro csaknem 80 met lelesitettek, illetve kor- millió forintot juttattak a szerusitettek. KTA-alaDból és más módon A termelés 85 százalékát is segítik az újjáépítést, belföldön értékesítik. Min- (MTI) elnökhelyettese hangsúlyoz­ta: az áfészeknél és a szö­vetkezeti vállalatoknál mű­ködő szerződéses egységek igazolták az új vállalkozási formák hasznosságát, élet­képességét. Ezekben az üz­letekben lényegesen nőtt a forgalom és a termelékeny­ség, a jövedelmezőségük jó­val meghaladta a hagyomá­nyos formában működé bol­tokét. Nem csökkent azon­ban az adminisztráció a szö­vetkezeti központokban. A tapasztalatok szerint az új vállalkozási formák kibon­takozását megnehezíti, hogy az üzletek csak a központo­kon keresztül szerezhetik be áruikat. s ezért a vállalko. zók inkább alkalmazott­nak • érzik magukat. Bebi­zonyosodott, hogy számos szerződéses bolt egyedül is megállna a lábán — emelte ki az elnökhelyettes —, az önállósodás azonban nem az egyedül elképzelhető út. Az új vállalkozási formák azo­kon a területeken működ­tek eredményesen, amelye­ken valódi verseny bonta­kozott ki. Ezekben az üzle­tekben a befektetett szellemi tőke jó hatásfokkal térült meg. (MTI) Azon ma már senki sem vitatkozik, hogy a mi viszo­nyaink között minél többek­nek kellene idegen nyel­veiken tudni, használni. A vita inkább arról folyik, mi­lyen okok miatt rosszabb a helyzet a lehetségesnél és a szükségesnél — két szem­pontból is: 1. kevesen tud­nak nyelvet; 2. a nyelvtudás átlagos színvonala is megle­hetősen alacsony. A TIT beszámolójában is okokat soroltak, melyek egy­úttal azt magyarázzák: miért van föltétlenül szükség a társulat szervezte nyelvtanu­lási lehetőségekre. „Az ide­gen nyelvi képzés még min­dig nem eléggé megbecsült feladata sem a közoktatás­nak, sem a szakmai képzés­nek." E megállapítás igazá­ban nincs, okunk kételked­ni, sajnos. Ezúttal csak egyetlen tényre utalunk: a középiskolás-korúak többsé­ge szakmunkásképzőkbe jár, ahol egyáltalán nincs ide­gennyelv-oktatás ... Általá­ban is elmondhatjuk: az is­meretterjesztő társulatnak nem volt túl nehéz megtalál­ni a közoktatás „réseit"; s akár hiánypótlást, akár tár­sadalmi igényeket emlege­tünk, el kell ismernünk: a TIT nyelviskolái helyett egy­előre semmilyen más intéz­mény vagy szervezet nem képes ellátni e közhasznú feladatot. A szegedi nyelviskola kü­lönösen jól működik. Nem­csak impozáns adatsor ta­núskodik erről, hanem az is, hogy itt még nincs a nyelv­iskolának konkurense. (A gazdasági munkaközösségek más nagyvárosokban, de főként Budapesten bizony versenyre késztetik manap­ság a TIT-tanfolyamokat!) A viszonylag magas színvo­nalú tanítás és a szintén re­latíve alacsony árak mellett az is a „TIT-ben tanulás" mellett szól. hogy sokféle tanfolyam közül lehet vá­lasztani. Részletezés nélkül, csak emlékeztetőül; Szege­den már az óvodások is ide­gen nyelvet tanulhatnak, az általános és középiskolások­nak bentlakásos nyári tábo­rok léteznek, üzemekbe ki­helyezett tanfolyamokon messzemenően alkalmazkod­ni lehet speciális helyi igé­nyekhez, a nyelvvizsgákra pedig szintén többféle, in­tenzív kurzuson lehet'fölké­szülni. Mindazonáltal van még mit tenni. Újabb tagozatok indítását tervezik szakmun­kástanulóknak, és a legki­sebbek oktatására való föl­készítés céljából — óvónők­nek. A technikai eszközök fejlesztése és egységesítése mellett a tanárok tovább­képzésére is több gondot kí­ván fordítani a megyei szer­vezet. Idegen nyelvű klubok, előadások, mozi létrehozását latolgatják. A mostaninál hatásosabb reklám sem ár­tana. Akár bizonyos arányta­lanságok elkerülése, éssze­rűbb döntések hozatala ér­dekében: a tegnapi beszá­moló adatai között leltem például a következőt: a TIT által szervezett orosz nyelv­tanfolyamokon egyetlen ér­telmiségi sem tanul.. .• S. E. Holnap, csütörtökön Képviselők klubja nyílik Szegeden A közélet történetében ügy jegyzik majd, a szegediek kezdeményezésére az országban először itt nyitották meg az ország­gyűlési képviselők klubját. A színhely a MAV-művelö­dési ház (Rákóczi utca 1.) és mindez történhet holnap, csütörtökön délután 5 órai kezdettel, a közélet iránt, ér­deklődő szegedi • állampolgá­rok részvételével. A lakos­ságon kívül természetesen ott lesznek a város ország­gyűlési képviselői is. Ám, hogy miért „született' ez a klub, arról beszéljen Király Zoltán, az 5. számú válasz­tókerület képviselője, akinek kezdeményezésére alakítják ki ezt a fórumot. — A választóinkkal a kapcsolat ápolására, a rend­szeres találkozásokra nem elegendő a képviselői fo­gadóóra. Különben is, azokon az állampolgárok csak saját gondjaikat mond­ják öl. Kell egy olyan fó­rum, ahol a közélet időszerű kérdéseit is megvitathatják közösen, országgyűlési kép­viselőikkel. A választópolgá­rok véleményét megismerve a döntéshozatal előtt való­ban egy széles népróteg ál­lásfoglalását tudjuk majd továbbítani a parlamentben. Az össznépi bölcsesség így méginkább érvényre jut. — Remélhetőleg a klub nem protokolláris intézmény lesz ... — Ennek még a lehető­ségét is el szeretnénk ke­rülni oly módon, hogy a klubfoglalkozások teljesen kötetlenek, ad hoc szerűek lesznek. Persze egy beveze­tő. egy nagyon rövid vitain­dító előadás megelőzi a mindenkori beszélgetést. A találkozókra mindig hívunk egy vendéget, minisztert, áL lamtitkárt, 'tanácselnököt, közéleti személyiséget. Most, az első klubfoglalkozás egyik szereplője Balassa A kos, az Országos Tervhivatal köz­gazdasági főosztályvezetője és a VII. ötéves tervja­vaslatot ismerteti. Azért ezt a témát tűzzük napirendre, mert az országgyűlés a kö­zeljövőben tárgyalja a kér­dést. Meghívót nem kül­dünk senkinek, de várjuk Csongrád megye többi vá­rosának képviselőit is, nyi­tott közéleti fórumot aka­runk. A beszélgetés témá­ját az országgyűlési napi­rendek határozzák meg, s a lakossági vélemények meg­ismerésével készülünk a tisztelt ház vitáira. Beharangoznak ennyit az új kezdeményezésről, a fó­rum sorsa a továbbiakban rajtunk, szégedi állampol­gárokon múlik. II. M. Szakszervezeti értekezlet A Képzőművészek, Ipar­művészek és Művészeti Dol­gozók Szakszervezete kedden a Fészek Müvészklubban küldöttértekezleten értékelte az elmúlt öt év munkáját. Orosz Sándor titkár átte­kintette a művészeti szak­szervezetek IX. kongresszusa óta eltelt időszak tevékeny­ségét, majd a küldöttértekez­let résztvevői sokoldalúan elemezték az ágazat helyze­tét. A szakszervezet értéke­lése szerint ma határozot­tabban mutatkozik a támo­gatáshoz szükséges anyagi források hiánya, amely ki­hat a Művészeti Alap tevé­kenységére. Sokszor zavaró a különböző rendeletek ér­telmezése körüli vita. A szakszervezethez tartozó in­tézményeknél és vállalatok­nál az elmúlt években ja­vultak a munkakörülmé­nyek. A vitában felszólalók szor­galmazták: a szakszervezet az eddigieknél határozottab­ban vegyen részt a terület ál­lami irányításának korszerű­sítésére irányuló munkában. Határozatot fogadtak el, amelyben többek között cé­lul tűzték, hogy a jövőben rendszeresen elemzik a mű­vészet és a művészeti dolgo­zók foglalkoztatásának gond­jait, és javasolták: az eddi­gieknél jobban segítsék a pályakezdő fiatalok művészi alkotó munkájának kibon­takoztatását. A küldöttértekezleten vé­gül megválasztották a tiszt­ségviselőket: a szakszervezet elnöke Szabó Iván szobrász­művész, titkára pedig Orosz Sándor lett. (MTI) Á városi NEB ülése A kereskedelmet vizsgálják Ülést tartott a szegedi Né- alapozásig jutottak. A ró­pi Ellenőrzési Bizottság teg- kusi üzletházban háromszo­nap, kedden. A testület meg- ros határidő-módosítás után hallgatta — többek között — a kereskedelmi hálózat fej­lesztéséről szóló vizsgálati jelentést. Az ellenőrzés ké­pet adott a VI. ötéves terv­időszak üzlethálózat-bővíté­séről és feltárta a kivitele­zést gátló körülményeket. Vizsgálták a városi kereske­delmi osztály, a Mészöv, az Éliker, a Centrum Áruház és a Dél-Tisza Menti Afész munkáját is. Az elmúlt öt évben a ta­nácsi fejlesztésből 15 l_.kó­nemrégen megindulhatott a belső fűtés, de a nyitásig még hosszú az idő. Szó volt a peremkerüle­tek, illetve á városkörnyéki községek ellátásáról is. Csök­kent a kis üzletek száma, ami tovább rontotta az áru­sítás színvonalát. Való igaz, hogy a bezárt boltok közül sok nem felelt meg az elő­írásoknak, de felmerült az is, miszerint körültekintőbb intézkedésekkel — fokozott (és folyamatos) állagmeg­telepi kis üzlet épült, viszont óvással, felújítással — több a nagyobb beruházások — elsősorban az ABC-k kivite­lezése késett. Különböző okok miatt hét ABC meg­nyitása a VII. ötéves terv­időszakra húzódik át. Az ok a kivitelezők munkájában üzletről nem kellett volna lemondani. A Centrum Áruház zsú­folt — állapítja meg a je­lentés, de több belvárosi üz­letről is hasonló a bizonyít­vány. Elgondolkoztató azon­ban az a tény, hogy csak keresendő. Igaz az is, hogy ott tolonganak a vevők, ahol a móravárosi ABC-nél a bőséges az árukínálat, műemléki felügyelőség kör- A vizsgálat megállapítása­nyezetbe illő tetőformát irt it a NEB-ülés határozatai­elő, amelynek készítője (egy val egészítették ki. Szeged alvállalkozó) elvonult a színvonalasabb kereskedel­munkaterületről. Az alsóvá- me érdekében, rosi ABC esetében csak az A. S. I

Next

/
Thumbnails
Contents