Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-27 / 278. szám
75. évfolyam, 278. szám 1985. november 27., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Hatvan tagcsoport Csongrád megyében A barátsági munka értékelése Szegeden tartott ülést az MSZBT országos elnöksége Szegeden tartotta tegnap, kedden kihelyezett ülését a Magyar—Szovjet Baráti Tár_ saság országos -ügyvezető elnökséSe. A délelőtti tanácskozáson Apró Antal, az MSZBT Országos Elnökségének elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük az elnökségben helyet foglaló Koncz Jánost. a Csongrád megyei pártbizottság titkárát, Székely Sándort, a városi pártbizottság első titkárát, Papdi Józsefet, a megyei tanács elnökét, valamint Biró Gyulát, az MSZBT főtitkárát. A testület tagjai írásos beszámolóból ismerhették meg a Csongrád megyében működő mintegy 60 MSZBT. tagcsoport munkáját. A tagcsoportok tevékenysége az elmúlt években gazdagabbá, színvonalasabbá vált. Aktivistáik széles körben mutatták be azokat a mélyreható változásokat, amelyek a Szovjetunió történelme során a társadalmi, gazdasági, műszaki tudományos és kulturális életben történtek. Kiemelt figyelmet fordítottak a Szovjetuniónak a háború elkerülése érdekében tett erőfeszítéseinek és békekezdeményezéseinek ismertetésére. A barátsági munkában résztvevők kulturális érdeklődésének növekedését mutatja az a tény, hogy számos tagcsoport kapcsolódott be a „Baráti szövetségben" című munkahelyi, illetve a „Ki tud többet a Szovjet* unióról?" iskolai vetélkedőkbe. A szovjet könyvek évenként megrendezett hete és a szovjet filmek fesztiválja is a baráti ország életét mutatja be. A tagcsoportok bekapcsolódtak a felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségsorozat szervezésébe és alkotó részeseivé váltak a béke és barátság hónap rendezvénysorozatának is. A testvérmegyei kapcsolataink fejlődtek Odessza kerülettel. Széles körű munkaverseny bontakozott ki a két megye gazdasági kollektívái között és az üzemek, szövetkezetek is gyakrabban „cserélték" ki szakembereiket. tapasztalataikat. Bozó Sándor, a megyei barátsági munkát koordináló csoport elnöke a beszámoló szóbeli kiegészítésében azt hangsúlyozta, hogy a jövőben nagyobb mértékben kell bevonni a megyénkben élő, Szovjetunióban végzett szakembereket a barátsági munkába. A beszámolót az elnökség tagjai néhány hasznos észrevétellel egészítették ki. Többek között javasolták, hogy a szakmunkásképző intézetekben, a mezőgazdaságban. illetve a műszaki területen dolgozók körében mélyítsék, szélesítsék a barátságot erősítő tevékenységet. Schmictt Andrea felvétele Az MSZBT vezetői megkoszorúzták az emléktáblát Apró Antal beszámolt a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége megalakulásának 60. évfordulója alkalmából a Szovjetunióban járt MSZBT-delegáció útjárólElmondta, hogy a 91 országból érkezett képviselők e találkozón is határozottan kiálltak a béke és a leszerelés ügye mellett. A plenáris ülésen Apró Antal a szocialista országok nevében mondott beszédet. Ezután Pócs Ilona, a Gorkij Nyelviskola igazgatója tájékoztatta az elnökséget az Orosz Nyelv és Irodalomtanárok Nemzetközi Szövetsége (Maprjal) VI. kongreszszusa előkészületeiről. Többek között elmondta, hogy a jövő év augusztusában Budapesten megrendezésre kerülő kongresszusra eddig 40 országból érkezett jelentkezés és 527 magyar — legtöbben Csongrád megyéből — jelezte részvételi szándékát. Már elkészült a kongresszus tudományos programja és az úgynevezett téziskötet, amelyet hamarosan kiadnak. A kongresszuson bemutatják — videofelvételek segítségével — a hazai orosz nyelvoktatás eredményeit, követésre méltó módszereit. Schmek Miklósné, az MSZBT kulturális osztályvezetője az idén októberben megrendezett szovjet kultúra napjai rendezvénysorozatát értékelte. Délután az ügyvezető elnökség tagjai - koszorúzási ünnepségen vettek részt, a Dugonics tér 12. számú ház falán elhelyezett emléktáblánál. E házban kezdte meg működését lí)45-ben a szovjet irodalmat, művészetet és tudományt népszerűsítő csoport. A koszorúzási ünnepségen Anderle Adám, a JATE pártbizottságának titkára és Farkas István, a JATEpártbizottság tagja mondott megemlékezést. Ezután az MSZBT ügyvezető elnöksége konzultációkat tartott. A vendégek egyik csoportja ellátogatott a József Attila Tudományegyetemre, ahol az intézmény párt- és állami vezetőinek tájékoztatóját hallgatták az oktató-, politikai és barátsági munkáról, majd a Kalmár László kibernetikai laboratóriumot tekintették meg. A másik két csoport pedig a textilművekbe, illetve a szegedi kendergyárba látogatott el, és ismerkedett az üzemek gazdasági, politikai és barátsági tevékenységével. Javaslatok az együttműködéshez Befejeződött az európai kulturális fórum Hat hétig tartó tanácskozássorozat után, kedden a hajnali órákban olenáris üléssel befejezte munkáját Budapesten az európai kulturális fórum, összehívásáról két évvel ezelőtt határoztak Madridban a helsinki záróokmányt aláíró 33 európai és a 2 észak-amerikai állam kénviselői. A tanácskozásra a helsinki folyamat részeként került sor, de sajátos új vonása volt, hogy munkájában kiemelkedő kulturális személyiségek, alkotóművészek vettek részt. A fórumon a kulturális alkotótevékenység, terjeszi.es és együttműködés kérdéseit vitatták meg. Az első hét plenáris üléseit követően négy munkabizottságban folyt az eszmecsere. A résztvevők a kéDző- és iparművészet, az építészet és a műemlékvédelem; az előadóművészetek; a film, a rádió és a televízió kulturális műsorai; az irodalom, a könyvkiadás és a műfordítás; továbbá a?! egymás kultúrájának ismeretével és a kulturális örökséegei öszszefúggö területeken vizsgálták meg az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit. A résztvevő államok kulturális életének vezető képviselői valamennyi szakmai területen hasznos és érdemi eszmecserét folytattak. A küldöttségek, a tanácskozás munkájában részt vevő személyiségek számos konstruktív javaslatot terjesztettek elő a két 'és többoldalú kulturáliis együttműködés továbbfejlesztése érdekében. A hétfőn késő este kezdődött nyílt plenáris záróülésen sorrendben Franciaország, Nagy-Britannia, Luxemburg, Ausztria, a Német Szövetségi Köztársaság, Német Demokratikus Köztársaság, Spanyolország, Csehszlovákia. Lengyelország, Portugália, az Amerikai Egyesült Államok, Törökország, Olaszország. Bulgária, Dánia, Norvégia, Hollandia, Svédország, Szovjetunió és Kanada képviselője szólalt fel. A delegátusok méltatták a fórum jelentőségét a helsinki folyamatban, hangoztatták azt az óhajukat, hogy a fórum eredménvei. a kulturális együttműködést szolgáló javaslatok a tanácskozás befejeztével ne merüljenek feledésbe. Elismerésüket fejezték ki a vendéglátó ország kormányának és a magyar népnek, valamint a fórum végrehajtó titkárságának a tanácskozás megrendezéséhez nyújtott feltételekért. körülményekért, a szervezőmunkáért. Kifejezésre juttatták, hogy a kulturális fórum a helsinki folyamat jelentős állomása, amely hozzájárult a nemzetközi párbeszéd előmozdításához, a szakmai és baráti kapcsolatok, a kölcsönös megértés elmélyítéséhez, az európai népeket összekötő közös humanista értékek tudatának erősítéséhez. Végül a magyar küldöttség nevében — s házigazdaként — Köpeczi Béla művelődési miniszter, a delegáció vezetője szólalt fel. Elöljáróban utalt a fórum egyedülálló vonására, a konferencián részt vett kulturális személyiségek aktív, gyümölcsöző tevékenységére. HanMagyar-bolgár tárgyalások Magyarország és Bulgária párt- és kormányvezetőinek legfelsőbb szintű találkozói újabb ösztönzést adtak a gazdasági együttműködés fejlesztéséhez, s számottevő eredmények születtek, ezek azonban még imindig elmaradnak 'a két ország gazdasági lehetőségeitől — hangsúlyozták a magyar— bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság Szófiában tartott 20. ülésszakán. A november 25—26-án tartott tanácskozáson a két küldöttséget Maróthy László, illetve Andrej Lukanov miniszterelnök-helyettesek. a bizottság társelnökei vezették. Az ülésen kiemelték: a felsőszintű megállapodások elősegítették az 1986—1990 közötti időszakra a két orszáa közötti tervkoordinációt. A legfontosabb feladat most már a tervkoordinációs megállapodások tel'esítése, illetve azok kölcsönösen előnyös bővítése. Rámutattak. hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a gazdasági kapcsolatok távlati fejlesztésére. Egyes területeken — főképpen az úi szakosítási és kooperációs megállapodásoknál — gyorsítani kell az előkészítést. Egyetértettek abban is. hogv a jövőben nagyobb figyelmet fordítanak a kétoldalú együttműködésben résztvevő szervezetek munkáját — í"v a bizottság tevékenységét is — hatékonyabbá tevő megoldások kidolgozására. Kedvezően értékelték Magyarország és Bulgária népgazdasági tervegyeztetésének eredményeit. Ennek alapján bővül a termelési eevüttműködés a gének és berendezések gyártásában, a közúti jármüvek, emelő-szálítóeszközök előállításában, szélesedik az elektronikai ' és számítástechnikai termékek cseréje, és tovább nő a fogyasztási cikkek választékcseréje. Az ülésszakon kijelölték a gépiparig a vegyivari gyártásszakosítási és kooperációs megállapodások meghosszabbításának teendőit, illetve újabbak előkészítésének főbb tennivalóit. Jóváhaevták az illetékes szakminisztériumok tárgyalásainak eredményeit a személygépkocsi-gyártásról. Döntés született arról, hogy meggyorsítják, a gyártandó típus kiválasztását. Megvitatták az Intran,s2ü. mas magyar—bolgár vállalat tevékenységéről készített beszámolót, ióváhaevták fejlesztésének irányelveit. Megállapították, hogy a magyar—bolgár «árucsere október 31-ig már 7,3 százalékkal meghaladta az 1981—1985 közötti időszakra szóló egyezményben foglaltakat. Egyetértettek az 1986-os. valamint az 1986— 1990 közötti időszakra szóló árucsere-forgalmi és fizetési megállapodások aláírásának feltételeivel. Elfogadták a két ország műszaki-tudományos együttműködésének helyzetéről és problémáiról készített beszámolót. valamint a Bulgária és Magyarország közötti együttműködési mechanizmusának javítására kidolgozott munkaprogramot. Áttekintették a mezőgazdaság, a közlekedés, az építőipar, az idegenforgalom. valamint a közszükségleti cikkek cseréjében kialakított együttműködést, megvitatták a fejleszés további lehetőségeit. Az ülésszakon részt vettek a két ország tervhivatalának és illetékes minisztériumainak képviselői, valamint az együttműködésben jelentős szerepet játszó nagy vállalatok vezetői. Maróthv László kedden Szófiából hazaérkezett Budapestre. (MTI) goztatta: a kulturális fórum nagv felelőssége, hogy itt elhangzott javaslataikból az államok igyekezzenek mindent megvalósítani, ami megvalósítnató a két, vagy többoldalú együttműködésben. Ezután a tanácskozás vitáit idézve arról szólt, hogy a különböző társadalmi rendszerekhez és • kulturális rég'ókhoz tartozó országok képviselőinek eltérő nézetei vannak a kultúra funkcióiról és a kulturális politikáról, annak feladatairól. A résztvevők különböző nézeteket képviselték, egyebek között az alkotás szabadságáról. az embert jogok érvényesítéséről a kultúra területén, a kulturális jogokról és értékekről, az állam, illetve az egyén szerepéről — mutatott rá. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nemcsak az elválasztó vonások jellemzik a mai eu- , rópai helyzetet. Vannak olyan közös sajátosságaink, amelyek nem csupán az európai kulturális örökségből származnak, hanem azokból a leghumánusabb törekvésekből is, amelyek ma az irodalomban, a művészetekben és a tudományban Európa minden régiójában jelen vannak, és amelyekről oly sok beszédes példát adtak a fórumon felszólalt írók, művészek és tudósok. — Véleményem szerint nem szabad az ellentéteket absztrakt módon túlhangsúlyozni, és ezzel az együttműködést akadályozni — folytatta. — Mi, magyarok végig azon az állásponton voltunk, hogv nem a konfrontációt kell keresni. hanem az együttműködést. Ha a .politikában nincsen más alternatíva, mint a békés egymás mellett élés — s ezt bizonyította Mihail Gorbacsov c-s Ronald Reagan genfi találkozója —, akkor nem hisszük, hogy éopen a kultúrában kellene ennek az ellenkezőjét tenni, csak a konfrontációt és nem a kooperációt érvényesíteni. Meggyőződésem, hogy Európa értelmiségének Nyugaton és Keleten egyaránt egvik nagy reménysége volt a kulturális fórum, A továbbiakban kijelentette: — A Magyar Népköztársaság delegációja megelégedéssel állapíthatja meg, hogy a konferencia jó munkalégkörben zajlott le. Hazánk mindent megtett annak érdekében, hogy teljesítsük szervezői feladatainkat. és ezzel hozzájáruljunk a fórum sikeréhez. Köpeczi Béla végezetül hangsúlyozta: — A kulturális fórum valami újnak a kezdete az európai kulturális együttműködésben, s reméljük, hogy ezt mindenki ígv is fogja fel a jövö év novemberében sorra kerülő bécsi konferenciára való felkészülés szempontjából is. A fórum folyamat része, s reméljük, hogy e folyamatnak nem akadályozója, hanem éppen ellenkezőleg, előbbrevivője lesz. Végül az ülés elnökeként Köpeczi Béla befejezettnek nyilvánította a tanácskozás munkáját. • --J