Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-27 / 278. szám

75. évfolyam, 278. szám 1985. november 27., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Hatvan tagcsoport Csongrád megyében A barátsági munka értékelése Szegeden tartott ülést az MSZBT országos elnöksége Szegeden tartotta tegnap, kedden kihelyezett ülését a Magyar—Szovjet Baráti Tár_ saság országos -ügyvezető elnökséSe. A délelőtti ta­nácskozáson Apró Antal, az MSZBT Országos Elnöksé­gének elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük az elnökségben helyet foglaló Koncz Jánost. a Csongrád megyei pártbizottság titká­rát, Székely Sándort, a vá­rosi pártbizottság első tit­kárát, Papdi Józsefet, a me­gyei tanács elnökét, vala­mint Biró Gyulát, az MSZBT főtitkárát. A testület tagjai írásos beszámolóból ismerhették meg a Csongrád megyében működő mintegy 60 MSZBT. tagcsoport munkáját. A tag­csoportok tevékenysége az elmúlt években gazdagabbá, színvonalasabbá vált. Akti­vistáik széles körben mu­tatták be azokat a mélyre­ható változásokat, amelyek a Szovjetunió történelme során a társadalmi, gazda­sági, műszaki tudományos és kulturális életben történ­tek. Kiemelt figyelmet for­dítottak a Szovjetuniónak a háború elkerülése érdekében tett erőfeszítéseinek és bé­kekezdeményezéseinek is­mertetésére. A barátsági munkában résztvevők kulturális érdek­lődésének növekedését mu­tatja az a tény, hogy számos tagcsoport kapcsolódott be a „Baráti szövetségben" cí­mű munkahelyi, illetve a „Ki tud többet a Szovjet* unióról?" iskolai vetélke­dőkbe. A szovjet könyvek évenként megrendezett hete és a szovjet filmek feszti­válja is a baráti ország éle­tét mutatja be. A tagcsoportok bekapcso­lódtak a felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségsorozat szervezésébe és alkotó ré­szeseivé váltak a béke és barátság hónap rendezvény­sorozatának is. A testvérmegyei kapcsola­taink fejlődtek Odessza ke­rülettel. Széles körű mun­kaverseny bontakozott ki a két megye gazdasági kol­lektívái között és az üze­mek, szövetkezetek is gyak­rabban „cserélték" ki szak­embereiket. tapasztalataikat. Bozó Sándor, a megyei ba­rátsági munkát koordináló csoport elnöke a beszámoló szóbeli kiegészítésében azt hangsúlyozta, hogy a jövő­ben nagyobb mértékben kell bevonni a megyénkben élő, Szovjetunióban végzett szak­embereket a barátsági mun­kába. A beszámolót az el­nökség tagjai néhány hasz­nos észrevétellel egészítették ki. Többek között javasol­ták, hogy a szakmunkáskép­ző intézetekben, a mezőgaz­daságban. illetve a műszaki területen dolgozók körében mélyítsék, szélesítsék a ba­rátságot erősítő tevékeny­séget. Schmictt Andrea felvétele Az MSZBT vezetői megkoszorúzták az emléktáblát Apró Antal beszámolt a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége megalakulásának 60. évfordulója alkalmából a Szovjetunióban járt MSZBT-delegáció útjáról­Elmondta, hogy a 91 or­szágból érkezett képviselők e találkozón is határozottan kiálltak a béke és a lesze­relés ügye mellett. A ple­náris ülésen Apró Antal a szocialista országok nevében mondott beszédet. Ezután Pócs Ilona, a Gor­kij Nyelviskola igazgatója tájékoztatta az elnökséget az Orosz Nyelv és Irodalom­tanárok Nemzetközi Szövet­sége (Maprjal) VI. kongresz­szusa előkészületeiről. Töb­bek között elmondta, hogy a jövő év augusztusában Bu­dapesten megrendezésre kerülő kongresszusra eddig 40 országból érkezett jelent­kezés és 527 magyar — leg­többen Csongrád megyéből — jelezte részvételi szán­dékát. Már elkészült a kong­resszus tudományos prog­ramja és az úgynevezett té­ziskötet, amelyet hamaro­san kiadnak. A kongresszu­son bemutatják — video­felvételek segítségével — a hazai orosz nyelvoktatás eredményeit, követésre mél­tó módszereit. Schmek Miklósné, az MSZBT kulturális osztályve­zetője az idén októberben megrendezett szovjet kultúra napjai rendezvénysorozatát értékelte. Délután az ügyvezető el­nökség tagjai - koszorúzási ünnepségen vettek részt, a Dugonics tér 12. számú ház falán elhelyezett emléktáb­lánál. E házban kezdte meg működését lí)45-ben a szov­jet irodalmat, művészetet és tudományt népszerűsítő cso­port. A koszorúzási ünnep­ségen Anderle Adám, a JA­TE pártbizottságának titkára és Farkas István, a JATE­pártbizottság tagja mondott megemlékezést. Ezután az MSZBT ügy­vezető elnöksége konzultá­ciókat tartott. A vendégek egyik csoportja ellátogatott a József Attila Tudományegye­temre, ahol az intézmény párt- és állami vezetőinek tájékoztatóját hallgatták az oktató-, politikai és barát­sági munkáról, majd a Kal­már László kibernetikai la­boratóriumot tekintették meg. A másik két csoport pedig a textilművekbe, il­letve a szegedi kendergyár­ba látogatott el, és ismerke­dett az üzemek gazdasági, politikai és barátsági tevé­kenységével. Javaslatok az együttműködéshez Befejeződött az európai kulturális fórum Hat hétig tartó tanácsko­zássorozat után, kedden a hajnali órákban olenáris üléssel befejezte munkáját Budapesten az európai kul­turális fórum, összehívásá­ról két évvel ezelőtt hatá­roztak Madridban a helsin­ki záróokmányt aláíró 33 európai és a 2 észak-ameri­kai állam kénviselői. A ta­nácskozásra a helsinki fo­lyamat részeként került sor, de sajátos új vonása volt, hogy munkájában kiemelke­dő kulturális személyiségek, alkotóművészek vettek részt. A fórumon a kulturális al­kotótevékenység, terjeszi.es és együttműködés kérdéseit vitatták meg. Az első hét plenáris ülé­seit követően négy munka­bizottságban folyt az eszme­csere. A résztvevők a kéD­ző- és iparművészet, az épí­tészet és a műemlékvédelem; az előadóművészetek; a film, a rádió és a televízió kultu­rális műsorai; az irodalom, a könyvkiadás és a műfor­dítás; továbbá a?! egymás kultúrájának ismeretével és a kulturális örökséegei ösz­szefúggö területeken vizs­gálták meg az együttműkö­dés továbbfejlesztésének le­hetőségeit. A résztvevő államok kul­turális életének vezető kép­viselői valamennyi szakmai területen hasznos és érdemi eszmecserét folytattak. A küldöttségek, a tanácskozás munkájában részt vevő sze­mélyiségek számos konstruk­tív javaslatot terjesztettek elő a két 'és többoldalú kul­turáliis együttműködés to­vábbfejlesztése érdekében. A hétfőn késő este kezdő­dött nyílt plenáris záróülé­sen sorrendben Franciaor­szág, Nagy-Britannia, Lu­xemburg, Ausztria, a Német Szövetségi Köztársaság, Né­met Demokratikus Köztár­saság, Spanyolország, Cseh­szlovákia. Lengyelország, Portugália, az Amerikai Egyesült Államok, Törökor­szág, Olaszország. Bulgária, Dánia, Norvégia, Hollandia, Svédország, Szovjetunió és Kanada képviselője szólalt fel. A delegátusok méltatták a fórum jelentőségét a hel­sinki folyamatban, hangoz­tatták azt az óhajukat, hogy a fórum eredménvei. a kul­turális együttműködést szol­gáló javaslatok a tanácsko­zás befejeztével ne merül­jenek feledésbe. Elismerésü­ket fejezték ki a vendéglátó ország kormányának és a magyar népnek, valamint a fórum végrehajtó titkársá­gának a tanácskozás meg­rendezéséhez nyújtott felté­telekért. körülményekért, a szervezőmunkáért. Kifejezés­re juttatták, hogy a kulturá­lis fórum a helsinki folya­mat jelentős állomása, amely hozzájárult a nemzetközi párbeszéd előmozdításához, a szakmai és baráti kap­csolatok, a kölcsönös megér­tés elmélyítéséhez, az euró­pai népeket összekötő közös humanista értékek tudatá­nak erősítéséhez. Végül a magyar küldött­ség nevében — s házigazda­ként — Köpeczi Béla műve­lődési miniszter, a delegáció vezetője szólalt fel. Elöljá­róban utalt a fórum egye­dülálló vonására, a konfe­rencián részt vett kulturális személyiségek aktív, gyümöl­csöző tevékenységére. Han­Magyar-bolgár tárgyalások Magyarország és Bulgária párt- és kormányvezetőinek legfelsőbb szintű találkozói újabb ösztönzést adtak a gazdasági együttműködés fejlesztéséhez, s számottevő eredmények születtek, ezek azonban még imindig el­maradnak 'a két ország gaz­dasági lehetőségeitől — hangsúlyozták a magyar— bolgár gazdasági és műsza­ki-tudományos együttmű­ködési bizottság Szófiában tartott 20. ülésszakán. A no­vember 25—26-án tartott ta­nácskozáson a két küldött­séget Maróthy László, illet­ve Andrej Lukanov minisz­terelnök-helyettesek. a bi­zottság társelnökei vezették. Az ülésen kiemelték: a felsőszintű megállapodások elősegítették az 1986—1990 közötti időszakra a két or­száa közötti tervkoordiná­ciót. A legfontosabb feladat most már a tervkoordiná­ciós megállapodások tel'esí­tése, illetve azok kölcsönö­sen előnyös bővítése. Rámu­tattak. hogy nagyobb figyel­met kell fordítani a gazda­sági kapcsolatok távlati fej­lesztésére. Egyes területe­ken — főképpen az úi sza­kosítási és kooperációs meg­állapodásoknál — gyorsítani kell az előkészítést. Egyet­értettek abban is. hogv a jövőben nagyobb figyelmet fordítanak a kétoldalú együttműködésben résztvevő szervezetek munkáját — í"v a bizottság tevékenységét is — hatékonyabbá tevő meg­oldások kidolgozására. Kedvezően értékelték Ma­gyarország és Bulgária nép­gazdasági tervegyeztetésének eredményeit. Ennek alapján bővül a termelési eevüttmű­ködés a gének és berende­zések gyártásában, a köz­úti jármüvek, emelő-szálító­eszközök előállításában, szé­lesedik az elektronikai ' és számítástechnikai termékek cseréje, és tovább nő a fo­gyasztási cikkek választék­cseréje. Az ülésszakon kijelölték a gépiparig a vegyivari gyártásszakosítási és koope­rációs megállapodások meg­hosszabbításának teendőit, illetve újabbak előkészíté­sének főbb tennivalóit. Jó­váhaevták az illetékes szakminisztériumok tárgya­lásainak eredményeit a sze­mélygépkocsi-gyártásról. Döntés született arról, hogy meggyorsítják, a gyártandó típus kiválasztását. Megvitatták az Intran,s2ü. mas magyar—bolgár válla­lat tevékenységéről készí­tett beszámolót, ióváhaevták fejlesztésének irányelveit. Megállapították, hogy a magyar—bolgár «árucsere október 31-ig már 7,3 szá­zalékkal meghaladta az 1981—1985 közötti időszak­ra szóló egyezményben fog­laltakat. Egyetértettek az 1986-os. valamint az 1986— 1990 közötti időszakra szóló árucsere-forgalmi és fizeté­si megállapodások aláírásá­nak feltételeivel. Elfogadták a két ország műszaki-tudományos együtt­működésének helyzetéről és problémáiról készített be­számolót. valamint a Bul­gária és Magyarország kö­zötti együttműködési me­chanizmusának javítására kidolgozott munkaprogra­mot. Áttekintették a mező­gazdaság, a közlekedés, az építőipar, az idegenforga­lom. valamint a közszük­ségleti cikkek cseréjében ki­alakított együttműködést, megvitatták a fejleszés to­vábbi lehetőségeit. Az ülésszakon részt vettek a két ország tervhivatalá­nak és illetékes minisztériu­mainak képviselői, valamint az együttműködésben jelen­tős szerepet játszó nagy vállalatok vezetői. Maróthv László kedden Szófiából hazaérkezett Bu­dapestre. (MTI) goztatta: a kulturális fórum nagv felelőssége, hogy itt elhangzott javaslataikból az államok igyekezzenek min­dent megvalósítani, ami megvalósítnató a két, vagy többoldalú együttműködés­ben. Ezután a tanácskozás vi­táit idézve arról szólt, hogy a különböző társadalmi rendszerekhez és • kulturális rég'ókhoz tartozó országok képviselőinek eltérő nézetei vannak a kultúra funkciói­ról és a kulturális politiká­ról, annak feladatairól. A résztvevők különböző néze­teket képviselték, egyebek között az alkotás szabadsá­gáról. az embert jogok ér­vényesítéséről a kultúra te­rületén, a kulturális jogok­ról és értékekről, az állam, illetve az egyén szerepéről — mutatott rá. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nemcsak az elválasztó vonások jellemzik a mai eu- , rópai helyzetet. Vannak olyan közös sajátosságaink, amelyek nem csupán az eu­rópai kulturális örökségből származnak, hanem azokból a leghumánusabb törekvé­sekből is, amelyek ma az irodalomban, a művészetek­ben és a tudományban Eu­rópa minden régiójában je­len vannak, és amelyekről oly sok beszédes példát ad­tak a fórumon felszólalt írók, művészek és tudósok. — Véleményem szerint nem szabad az ellentéteket absztrakt módon túlhangsú­lyozni, és ezzel az együtt­működést akadályozni — folytatta. — Mi, magyarok végig azon az állásponton voltunk, hogv nem a konf­rontációt kell keresni. ha­nem az együttműködést. Ha a .politikában nincsen más alternatíva, mint a békés egymás mellett élés — s ezt bizonyította Mihail Gorba­csov c-s Ronald Reagan gen­fi találkozója —, akkor nem hisszük, hogy éopen a kultúrában kellene ennek az ellenkezőjét tenni, csak a konfrontációt és nem a koo­perációt érvényesíteni. Meg­győződésem, hogy Európa értelmiségének Nyugaton és Keleten egyaránt egvik nagy reménysége volt a kulturá­lis fórum, A továbbiakban kijelentet­te: — A Magyar Népköz­társaság delegációja megelé­gedéssel állapíthatja meg, hogy a konferencia jó mun­kalégkörben zajlott le. Ha­zánk mindent megtett annak érdekében, hogy teljesítsük szervezői feladatainkat. és ezzel hozzájáruljunk a fó­rum sikeréhez. Köpeczi Béla végezetül hangsúlyozta: — A kulturális fórum va­lami újnak a kezdete az eu­rópai kulturális együttmű­ködésben, s reméljük, hogy ezt mindenki ígv is fogja fel a jövö év novemberé­ben sorra kerülő bécsi kon­ferenciára való felkészülés szempontjából is. A fórum folyamat része, s remél­jük, hogy e folyamatnak nem akadályozója, hanem éppen ellenkezőleg, előbbre­vivője lesz. Végül az ülés elnökeként Köpeczi Béla befejezettnek nyilvánította a tanácskozás munkáját. • --J

Next

/
Thumbnails
Contents