Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-25 / 276. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 75. évfolyam, 276. szám 1985. november 25., hétfő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Erősödött a népfrontmozgalom társadalmi szerepe Megyei értekezlet Szegeden A Csongrád megyei nép­frontértekezletet szombaton tartották Szegeden, a megyei tanács székházában. A ta­nácskozáson a megye váro­sait, nagyközségeit és köz­ségeit mintegy 350-en képvi­selték. Az elnökségben töb­bek között helyet foglalt Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára, Horváth Károly­né, a megyei pártbizottság titkára, Papdi József, megyei tanácselnök, Ágoston Jó­zsef, az szmt vezető titká­ra, Turcsikné Süli Mária, a KISZ megyei bizottságának titkára, Takács Imréné, az országgyűlési képviselők me­gyei csoportjának vezetője. A Himnusz után Nagy Ist­ván, a népfront megyei el­nöke köszöntötte a résztve­vőket, majd Molnár Sándor, a népfront megyei titkára terjesztette elő a népfront megyei bizottságának beszá­molóját a VII. kongresszus óta végzett munkáról. Az írásos jelentéshez szóbeli ki­egészítőt fűzött. A beszámo­ló ismertetése után huszon­ketten kértek szót és az élénk vitában a népfrontmozgalom eredményeire mutattak rá. Az értekezleten Molnár Béla emléklapot adott át azoknak az aktivistáknak, akik több évtizeden keresz­tül eredményesen dolgoztak a mozgalomban. Ezt a kitün­tetést kapta Babos József nyugdíjas klubvezető (Szen­tes), Borka Józsefné, a nép­front makói elnökségének tagjai, Kevei Béla, a népfront megyei gazdaságpolitikai bi­zottságának titkára. Lovas István, a népfront Csongrád A küldöttértekezlet résztvevőinek egy városi bizottságának volt' elnöke, Mester Já­nos, a megyei környezet­védelmi bizottság elnö­ke, Mózes Ervin, a megyei közjogi és településpolitikai bizottság tagja, Nagy Imré­né, a megyei nő- és rétegpó­litikai bizottság tagja, Olt­vai Ferenc, a szegedi honis­mereti bizottság titkára, pintér Aladárné, szegedi körzeti népfrontelnök, Tóth Imre hódmezővásárhelyi körzeti népfrontelnök. Deák Ágnes, a jelölőbi­zottság elnöke ismertette a választás lebonyolításának menetét, s javaslatot tett a megyei elnökségre, a tiszt­ségviselőkre, a munkabi­zottságok vezető tisztségei­nek betöltésére. Az értekez­let megerősítette a váro­sokban és községekben már megválasztott megyebizott­sági tagokat, majd a nép­front megyei bizottsága meg­tartotta első nyilvános ülé­tés, ahol megválasztották az elnökséget és tisztségvise­lőket, a kongresszusi kül­dötteket, és a HNF Országos Tanácsának megyei tagjait. Az értekezlet Nagy István zárszavával, majd a Szózat­tal fejeződött be. Beszámoló öt év munkájáról A megyei bizottság nép­fronttitkára a szocialista nemzeti egység erősítése ér­dekében végzett munkáról számot adva, hangsúlyozta, hogy szélesedett a népfront­mozgalom társadalmi bázi­sa. A korábbinál nagyobb számú volt a munkások je­lenléte, és az együttműkö­dés révén tovább erősödtek az üzemekkel a kapcsola­tok. így a munkások na­gyobb részt vállaltak a la­kóterületi politikai munká­ból. A mozgalom befolyása a szövetkezeti parasztság körében is tovább erősödött, amit jól szolgáltak a mun­kás-paraszt találkozók, a hagyományos alkotmány­napi ópusztaszeri rendezvé­nyek. és a különböző politi­kai akciók. Az értelmiség szerepe és száma is növeke­dett a megye népfrontmoz­galmában. Eredményként könyvelhető el, hogy a pe­dagógusok, jogászok és or­vosok mellett, egyre inkább bekapcsolódtak a mozga­lomba a közgazdászok, ag­rármérnökök, műszakiak is. A megelőző időszakhoz ké­pest, a népfrontbizottságok nagyobb figyelmet fordítot­tak az alkalmazottak köz­életi aktivizálására. Jelentős fejlődés tapasztalható a kis­iparosokkal, kiskereskedők­kel kialakított kapcsolatok­ban is. A településfejleszté­si mozgalomban, a béke-ba­rátsági rendezvények szer­Molnár Sándor szóbeli ki­egészítőt fűz a beszámolóhoz vezésénél jobb volt a velük való együttműködés, mint öt esztendővel ezelőtt. Javult a megyében élő délszláv, szlovák és román anyanyelvű lakosság állam­polgári közérzete. A nemze­tiségi nyelvek tanulásához a személyi és tárgyi feltételek megfelelőek. Háromszoro­sára nőtt a nemzetiségi nyelvet tanulók száma. Kü­lönösen jól működik Szege­den a délszláv, szlovák és a román, Deszken a szerb klub, és a bánát néptánc­együttes, valamint Pitvaro­son a Pávakör és néptánc­csoport. örvendetes előrelé­pés, hogy az elmúlt időszak­ban rendszeresebben szer­vezték a nemzetiségi talál­kozókat. Fiatalok, közéleti szereplése Csongrád megye népfront­mozgalma igyekezett előse­gíteni, hogy a közgondolko­dásban az ifjúság iránti fe­lelősség erősödjék. Ez a fi­gyelem hozzájárult ahhoz, ma már a közvélemény ál­talában nem a külsőségek, hanem a munka alapján ítéli meg az ifjúságot, ör­vendetes, hogy — ha nem is mindenhol —, érezhetően növekedett a fiatalok köz­életi érdeklődése. Ez külö­nösen az életkörülményeiket érintő, társadalompolitikai kérdéseket tárgyaló fóru­mokon volt tapasztalható. Azonban nem lehet a nép­front elégedett a választott testületekben való részvéte­lükkel és aktivitásukkal. Ez részben azzal is magyaráz­ható, hogy esetenként a fia­talokkal szemben bizalmat­Nagy László felvételei csoportja lanság tapasztalható, és nem mindig határoztak meg számukra olyan tartalmas célokat és feladatokat, me­lyeket szívesen vállalnak és végeznek. A népfront nőpolitikáját meghatározta az a tény, hogy szűkebb pátriánkban a keresőképes korú asszonyok és lányok foglalkoztatottsá­ga meghaladja az országos átlagot. A népfrontbizottsá­gok segítették közéleti sze­repvállalásukat és érvénye­sülésüket is. A sajátos eszközökkel a népfront igyekezett javítani az idős és magukra maradt, vagy rossz anyagi körülmé­nyek között élő emberek helyzetét. Ezért jelentősen segítették a körükben vég­zett népi ellenőrzési vizsgá­latokat, a társadalmi szer­vek javasolták a tanácsok­nak a -^szociális segélyek igazságosabb elosztását. Felkarolták és aktívan tá­mogatták az olyan országos akciókat, mint az Életet az éveknek, a Gelka segítség­nyújtása ... Az így össze­gyűlt közel 185 ezer forintot szociális otthonok és öregek napközi otthonainak felújí­tására, illetve felszerelésük javítására, karbantartására használták fel. A népfront VII. kongresz­szusának állásfoglalásai alapján megkülönböztetett figyelmet fordítottak a csa­ládpolitikai feladatokra. Előtérbe került a család összetartozásának, szocia­lista vonásainak erősítése. A népfrontszervek rendszere­sen elemezték a családok helyzetét, szociális körülmé­nyeit, nevelő funkciójának érvényesülését. Sajnos, az erőfeszítések ellenére fel­erősödtek és károsan hat­nak a családok széthullását előidéző tényezők, mint az alkoholizmus, a válások. Üj terület volt a fogyasz­tói érdekvédelem. A Fo­gyasztók Országos Tanácsa megalakulását követően az elmúlt években létrejöttek a megyei, városi és nagy­községi fogyasztói tanácsok. Felmérték, elemezték, töb­bek között az olyan kérdé­(Folytatás a 2. oldalon.) Hat óra egy klubért Szombaton rendkívüli műszakot tartottak a Szegedi Öntödében, amelynek bevételét új vállalati klub kialakí­tására fordítják. Régi gondja az öntöszakmának, hogy je­lentkező híján, kevés fiatal szakmunkást tudnak oktatni. Ügy gondolják, akkor lehet csábítóbbá tenni ezt a munka­helyet, ha az anyagi ösztönzéseken túl, más eszközökkel is megpróbálják javítani dolgozóik közérzetét. — Milyen lesz a Szegedi öntöde majdani klubja? — kérdeztem Sódar Lászlót, a vállalat KISZ-titkárát. — A volt Köjál-épületben most egy nagy alapterületű tanácskozó van. ezt szeret­nénk átalakítani, hangszige­telő függönnyel, két helyi­ségre osztani, álmennyezet beépítésével barátságosab­bá tenni. Majd később szí­nes tévével, videolejátszó­val, számitógépes játékok­kal felszerelni. Azért, hogy az első lépést már a jövő év elején meg­tehessék, szombatra rendkí­vüli műszakot szerveztek. Mintegy százan jöttek be a pihenőnapon, hatórás mű­szakra. Idősebbek és fiata­lok, szocialista brigádok teljes létszámmal és „ma­gányos" ajánlkozók, fizikai dolgozók és vezetők. Az irodák ezúttal üresek ma­radlak, lent a műhelyekben izzott, és világítva folyt a fém. Az öntőminták sorra teltek, és szilárdult bennük egy-egy új öntvény. Szóvá', majdnem minden olyan, mint a hétköznapokon. Ta­lán egy kicsit furcsa volt, hogy az öntvénycsiszoió munkakönyvében a követ­kező beosztások szerepel­nek: meóvezető, műszaki osztályvezető, főkönyvelő, főmérnök, igazgató. (Mond­ják, ez az átszervezés nem okozott különösebb fenn­akadást a termelésben.) A vállalat előcsarnokában kiragasztott plakát szerint, a klub valamennyi öntödei dolgozót várja majd, de egészen bizonyos, hogy a legtöbb időt a fiatalok töl­tik majd el itt. De lesznek­e annyian a tizen-huszon évesek, hogy ne kelljen újabb mozgatható falakkal tovább osztani két termet? Köztudomású, hogy nyolca­dikban már évek óta alig néhányan írják be a jelent­kezési lapjukra azt, hogy öntő szakmunkások szeret­nének lenni. Így "vakon az átirányítás. De a többé-ke­vésbé kényszerből idekerül­tek könnyen hagyják abba még a szakmunkás-bizo­nyítvány megszerzése elölt a tanulást. A sikeresen vizsgázók közül is többen gyorsan távoznak a nehéz munkakörülmények és az ehhez képest alacsony fize­tés miatt. Kétségtelen tény, hogy az utóbbi években a munkaerő megtartásában lényegesen megnőtt az anyagiak szere­pe. Azért még most sem le­het csak erre az egyetlen területre koncentrálni a munkahelyi vezetőknek, a munkáskezekért való küz­delemben. A fiataloknak a „megyek vagy maradok" el­döntésében sokat számit a ió hangulatú közösség meg­léte, avagy hiánya. Az ön­tödében van egy körülbelül 40-tagú kis csapat. Az idén háromszor voltak együtt ki­rándulni, és több közös sze­gedi programon is részt vet­tek. A szervező erő a KISZ­szervezet volt. Az ifjúsági szövetség ezekben az évek­ben a nelyét keresi a vál­tozó körülmények között. Sódar Lászlót hallgatva, úgy tűnik, hogy a Szegedi ön­tödében már közel van ah­hoz, hogy megtalálja. — Már az első szakmun­kástanulókkal foglalkoznia kell az alapszervezetnek. Sőt, nem elég a gondosko­dás —, elvégezhető felada­tokat is adunk. Az érdeklő­dési körüknek megfelelő programokat szervezünk. El kell jutni addig minde­nütt, hogy ne a városi vagy a megyei bizottság írja elő a kisebb csoportok tenni­valóit, hanem a helyi sajá­tosságok figyelembevételé­vel, a gyár gazdasági és pártvezetésével konzultál­va alakuljanak ki a fel­adatok. A jó közösség megléte mellett ugyancsak megtartó erő lehet a lakásvásárláshoz adott támogatás. A Szegedi Öntöde önálló vállalattá alakulása óta többet tehet ennek az alapnak a növelé­séért is. A pártszervezet az idén az egyik kommunista szombat bevételét erre a célra ajánlotta fel. Épülő klub, és néhány tíz­ezer forinttal magasabb összeg a lakásvásárlás tá­mogatására. Apróságok? Lehet, de ha ettől csak né­hány fiatal dolgozó munka­helyi közérzete javul egy kicsit, már megérte. B. I. Szombati öntők és öntvények

Next

/
Thumbnails
Contents