Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-22 / 274. szám

85 Péntek, 1985. november 15. Népíronftanácskozás A kongresszusi dokumentumokról A decemberre összehívott, VIII. népfrontkongresszus előtti utolsó ülését tartotta csütörtökön a Parlamentben a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett és felszólalt Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke is. Kállai Gyula elnöki megnyitója után a testület kegye­lettel emlékezett meg a közelmúltban elhunyt Salgó Lász­ló ról és Nánasi Lászlóról, a HNF OT tagjairól. Ezután Pozsgay Imre főtitkár tájékoztatta az országos tarfács tag­jait a községi gyűlések, a városi és az eddig megtartott megyei értekezletek tapasztalatairól, a különböző szintű népfrqnttestületek újjáválasztásának eredményeiről. Ezt követően szóbeli kiegészítést fűzött a tanács tagjaihoz el­juttatott kongresszusi dokumentumtervezetekhez. A főtitkári referátumot vita követte, az eszmecsere az előterjesztett dokumentumok elfogadásával zárult. Végeze­tül a testület megválasztotta a kongresszusi jelölőbizott­ságot. (MTI) Illyés Gyuláné kiliintetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Illyés Gyu­láné dr.-nak, a Bárczi Gusz­táv Gyógypedagógiai Tanár­képző Főiskola nyugalma­zott főigazgatójának, a gyógypedagógia 'területen kifejtett több évtizedes ki­magasló munkássága elis­meréseként. a Magyar Nép­köztársaság Zászlórendje ki­tüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön adta át. Jelen volt Radics Katalin, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője és Köpeczi Béla művelődési miniszter. (MTI) II fiatalkorúak bűnözéséről Nemzetközi jogászkonferencia Szegeden A Magyar Jogász Szövet- hogy az utóbbi évek búnözé­ség büntetőjogi bizottsága és si jelenségei arra intenek, Csongrád megyei szervezete, hogy az eddigieknél is na­valamint a JATE jogtudo-, gyobb figyelmet kell fordita­mányi kara kétnapos nem- ni e tendencia megállítására zetközi konferenciát rendez és visszafordítására. Ugyan­Szegeden, a fiatalkorú bű- akkor kiemelt figyelmet igé­nözés okairól és visszaszorí- nyel a kiskorúak veszélyez­tásáról. A tanácskozás, ame- tetettsége, a gyermek- és lyen a büntető jogtudomány fiatalkorúak bűnözése, hazai és külföldi képviselői ugyanis a közvádas büncse­mellett a gyakorlati szakem­berek is részt vesznek, teg­nap, csütörtökön kezdődött a Tisza Szállóban. Az ünnepé­lyes megnyitón jelen voltak Csongrád megye párt- és ta­nácsi szerveinek vezetői is. A konferenciát Kemenes lekmények száma fokozato­san emelkedik, és meghatá­rozó az „utánpótlás" is. A fokozott figyelem nyomon követhető az állami és társa­dalmi szervek munkájában, hiszen a Minisztertanács szinte évente áttekinti a Béla, a Magyar Jogász Sző- gyermek- és ifjúságvédelem vétség Csongrád Megyei Szervezetének elnöke nyitot­ta meg, majd a résztvevőket Antalffy György, a Magyar Jogász Szövetség élnöke kö­szöntötte. Nyiri Sándor, a legfőbb ügyész helyettese tartott bevezető előadást a társadalmi beilleszkedési za­varok hazai helyzetének né­hány alapvető kérdéséről. időszerű , kérdéseit. Az MSZMP Központi Bizottsága állásfoglalást adott ki az ifjúságpdlitikáról, az egész­ségügyi és oktatási szervek pedig napirenden tartják ezt a kérdést. A társadalmi köz­figyelem azért is érthető, mivel a nyilvántartásba vett veszélyeztetett kiskorúak száma meghaladja a százez­Referátumában rámulatott, ret, a veszélyeztető családok aránya pedig harmincezer körüli. Közismert, hogy mindezek a gyermek- és fia­talkorúak bűnözésének alap­jait is képezik. A gyakorlat­ban sokszor tapasztalható, hogy a bűnözés megelőzésé­ben, annak rendszerében né­ha zavarok fedezhetők fel. A fiatalok a büntetés után vál­tozatlanul veszélyeztetett környezetbe kerülnek vissza, és az intézmények, szerveze­tek anyagi eszközeinek fel­használása sem eléggé haté­kony. Az eredményes meg­előzés érdekében a jelensé­geket már kialakulásuk pil­lanatában kell észrevenni. A szociálpolitika, a pedagógia, a család, az ifjúságpolitika, a bűnüldözés, s igazságszol­gáltatás egyeztetett, határo­zott és fegyelmezett fellépé­sére van szükség, hogy e ká­ros társadalmi jelenségeket visszaszorítsuk. A konferencián részt vevő külföldi tudósok, gyakorlati szakemberek az országukban előforduló jelenségekről ad­nak képet. Vibráló találkozó Az ajtóban magas, szakál­las fiatalember nyújtja elém a kezét: — Szevasztok, hányan jöt­tetek? Nézek magam mögé, de rajtam kívül senki érkezőt nem látok. A kérdő pillan­tásra jön az újabb kérdés: — Vagy csak egyedül? Gépet vagy tévét hoztál? — Nem, nem .. . A bemutatkozás után ki­derül a félreértés. Tarcsay Tamás, a számítástechnikai találkozó fő szervezője azt hitte, hogy én is a Ságvári gimnáziumban bemutatkozó iskolák valamelyikét képvi­selem. A számítástechnika szak­tanteremben és a szomszé­dos gyakorlóhelyiségben sok­sok tévé képernyője világit, vibrál, a magasra függesz­tett készülékek némelyikén köszöntő szöveg fut át, klasz­szikus és újnak számító já­tékprogramokat próbálgat a diákok többsége. Persze, vannak komoly programok is, például függvényábrázo­lás, parabolatranszformálás. A résztvevők? Rókusi új ál­talános iskola. Vedres szak­középiskola, Tarján IV. Szá­mú Altalános Iskola, JATE Kísérleti Fizikai Intézete, és természetesen a házigazdák. Ezt a találkozót az idei Ságvári-napok keretében rendezték meg tegnap. Pá­lyázatot is kiírtak ez alka­lomból. Az első díjat Jáksó László nyerte játékprogram­jával, amelyben macska ker- gú kapcsolatok vannak. A2 get egeret egy nagy darab sonka körül. Az egérke ak­kor győz, ha megeszi az ínyencséget. A pályázat má­sodik díjasa Felföldi Zoltán, a harmadik díjas pedig Nóg­rádi Elöd. A szemlélődés után pár szóra leülünk Tar­csay Tamással beszélgetni. — Lehetséges-e, hogy va­laki úgy érettségizik a Ság­vári gimnáziumban, hogy 7iem „fertőződik" meg a szá­mítástechnikával? — Nem. Már első-második osztályban Karácsonyi Len­ke és Dobcsányi János kol­légáim a technika tantárgy oktatása során az alapfogal­makkal megismertetik diák­jainkat. Az nem biztos, hogy érettségikor már mindenki programozni tud, de a keze­lés alapfogásait ismeri. — Milyen más tárgyaknál használják a számitástech­nikát? . — A három szakkörön kí­vül a matematikaoktatásban gyakran előkerül a számító­gép. Az lenne az igazi, ha ez minél több tárgy óráin meg­történne. A fizikánál mát nem ritkaság. De előkerült már képességfejlesztésre osztályfőnöki órán is. Egy­előre a humán tárgyaktól idegen a számitógép. Még nem nagyon találták ki, hogy mire is lehetne használni. — Milyen az együttműkö­dés a számítástechnika fia­tal alkalmazói között? — Elsősorban magánjelle­iskolák közötti együttműkö désre is nagy szükség len­ne. Ezzel a párhuzamos fej­lesztéseket kizárhatnánk Lenne mit tanulni egymás­tól a módszertanban is. Majd egy éve a Csongrád Megyei Számítástechnikai Híradó­ban módszercserét hirdet­tünk. Egy ember jött. — A különböző tanári to­vábbképzéseken téma-e a számítástechnika ? —• Gyakoriak az ilyen elő­adások, de a kötetlen be­szélgetésekre, folyamatosabb kapcsolattartásra lenne szükség. i B. I. A politika és a tudomány szövetségesek Három megye kutatóinak tájértekezlete Szegeden Három megye kutatói a tanácskozáson . > \ A régióhoz tartozó Bács- zökkcl célszerű növelni a nyos közéletben is meglevő Kiskun, Békés és Csongrád kutatóheUiek és az enycs ku- „szürke középszer önvédel­megye tudományos kutatói, taták érdekeltségét a kuta- me" ellen. Hangsúlyozottan vezető szakemberei tartottak tási eredmények hasznositá- említette egy regionális nagy­tájértekezletpt tegnap, csü- sá ban, illetve a hasznosítást műszerpark létere jöttének törtökön Szegeden, a József célzó nyereséges önálló gaz- szükségességét. Attila Tudományegyetem dasági vállalkozások létre­aulájában. A minterv nyolc- hozásában: a harmadik: a van résztvevő között ott vol- kutatás és a műszaki fejlesz­tők a három megye párt- és tcs két alapvető forrása — tanácsi vezetői, a Magyar a költségvetési és műszaki • , . .. Tudományos Akadémia. a fejlesztési alap — mellett ™?nyüs KUUWs tudománypolitikai bízott- elő kell segíteni harmadik ság, a TIT. az OMFB. az forrásként a vállalatok adó­MTESZ vezető tisztségvise- zatlan nyeresége terhére tör­lői. ténő finanszírozás mértéké­, „ nek növekedését. Koncz János, a Csong­Szót kért a tájértekezleien Kulcsár Kálmán akadémi­kus az MTA főtitkárhelyet­tese. Aláhúzta, hogy a tudo-' és gyakor­lati alkalmazás bonyolult összefüggés-rendszeréből nem kapcsolható ki eayik legfontosabb összetevője. a kutató személyisége, az úgy­nevezett „emberi tényező". rád megyei pártbizottság Az e'öadó megállapította, A társadalmilag meghatáro­hngy az alapkutatásnak ter- zott kutató ebben az ossze­titkára köszöntötte a konfe- meszeiénél fogva általában l'üggés-rendszerben tevé­rencia résztvevőit. Vázolta e nem célja a közvetlen gya- kenykedik. s nem mindegy régió na«y hagyományú tu- korlatot szolgáló kutatótevé- munkájának hatása, kutatá­, .. ... , kenység. Ez a munka gyak- sainak eredménye mikor éí domanyos eletet, a szazad- ran igen hosszú t'vra szól> miJyen módon épül bc a fordulótól napjainkig, ki- és nyilvánvalóan nem lehet gyakorlatba, a termelésbe, emelve a mezőgazdasági, a elsődlegesen célra orientált, vagy cgy-egv politikai dön­biológiai és a társadalomtu- (Szerencsés ellenpéldák el- tésbe. A társadalomtudomá­. . • ,„4. , sősorban a biológiai kuta- nyok szerepe is fokozódik, c domany. kutatok eredme- tásban vannalo Mindezek- ez részint intenzívebb va + ThT^r,^ fnZfka b61 következik, hogy az al- ságfeltárást, részint elméleti '-'t kaimazött kutatások közül absztrakció előkészítését je­italtak a műszaki es agrárkutató- lenti. Az ideológiai, politikai " . ' soknak közvetlenül, az egyéb és társadalmi jelenségek tudományágak és területek elemzése, a tapasztalatok ál­és a tudomány szövetsége­sek és egymásra ezért szükséges minden te­rületen keresni a találkozási alkalnlazott kutatáiainak pe- talánosítása után egv új - kapcsolodasi pontokat a djg kozvetve (képzés> to- szocializmuskép kialakításá­vábbképzés. gyógyítás stb ra törekszik, mely éppúgy a útján) kell a termelést szol- mindennapi társadalmi eva­gálnia. A kutatási eredmé- korlat és a köznapi gondol­nyek átadásának mechaniz- kodás része lehet, mint egy­, ...... . musa sem zökkenőmentes egy természettudományos . ... . . . lejtoaese Örök di|emma bof?„ a ku. eredmény. Fölszól a lásu nak inspiralja részint a szocia- ^ R va„v atül. /aró „,szeben „ M T* lizmus epitesenek belso^to- {eU eredményeit a termeles_ domanyos Akadémia előtt be. Hol fejeződik be az első a}l° feladatokról szólt, min­,., rienekelott a változás előtt es hol kezdődik a második al|(. tudományirányítási lépcső? Milyen szervezet, rendszer elveit ismertette. vagy mechanizmus alkalmas es minél hatékonyabb, gazda­ságosabb. minőségileg is újat tererptő fejlődés érde­kében. A tudományos kuta­tómunka az érdeklődés hom­lokterébe került. gikája. részint több és belső kényszerítő erö. A jelentős eredmények mel­lett még sok a gond és meg­oldatlan feladat. ezeknek fölmérése a VII. ötéves terv körvonalazásának időszaká­ban rendkívül fontos. A tartalmas vitában szót leginkább e transzmisszióra? kap<)tt Becsei József> a Bé_ Fölsorakoztatta a kutatás és kég Mpgyei Tanics e,nök. A regionális tudomónypo- gyakorlat néhány jellemző- helyettese ziiai János a litikai tanácskozás bevezető jét a Dél-Alfold három me- Kecskeméti Szőlészeti és Bo­eloadasat Szamel Imre. az gyéjében. Szólt a társada­agrartudományok doktora, a , , . Gabonatermesztési Kutató lomtudomanyi. a természet­Intézet főigazgatója tartotta, tudományi, a fold- es kozet­Referátuma az MSZMP Po- tani, az orvostudományi, a litikai Bizottsága ez év ja- környezettudományi és tele­nuári tudománypolitikai ..,.,., ,. . irányelveinek három megál- Pulesfejlesztes.. valammt a _ lazításához kapcsolódott. Az biologiai kutatasokrol. s ele- lovánszky v Pá, az OMFB egyik: a természettudományi mezte ezeknek gyakorlati főosztályvezetője, Kósa An­kutatások értékelésének hasznositasat. Külön részié- tal .tsz-elnök. Keszthelyi La­alapvetö mercéje a nemzet- beszámolt az aerárku- akadémikus, az SZBK közi megítélés, a '-özvetlen beszámolt az agrarku a, inlézetének igaz. gazdasági célú kutatásoké tatas es gyakorlati haszno- gatója Papp Tibor u Mezö_ sítás eredményeiről, ellent- hegyesi Mezőgazdasági Kom­rászati Kutató Intézet igaz­gatója, Csákány Béla egye­temi tanár, a JATE rektora, Kulcsár Béla, a Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Főiskola főigazgatója.. Kra­pedig az eredményes alkal mazás legyen: a másik;/cöz­vetett és közvetlen eszkö­Újságírók szakmai eszmecseréje Baranya, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye belpolitikai újságirói kétna­pos szakmai tanácskozást tartanak Szegeden, amely­nek munkájában tejbbek között részt vesz Kapalyag Imre, a MUOSZ főtitkárhe*­Szántó András, az MSZMP Központi Bizottsága agitáci­ós és propagandaosztályának munkatársa tájékoztatta a sajtó dolgozóit a XIII. párt­kongresszus határozatai vég­rehajtásának feladatairól, és lyettese, Szathmári Gábor, a a tömegkommunikációs szer­MUOSZ belpolitikai szak­osztályának elnöke és Hola­kovszky István, a belpoliti­kai szakosztály titkára. Az időszerű politikai, gazdasági és társadalmi kér­dések megvitatása mellett vek felelősségéről. Papp Gyula, Szeged Megyei Város Tanácsának elnöke a köz­igazgatás átszervezésének helyi tapasztalatait ismertet­te, és válaszolt az újságírók kérdéseire. v mondásairól, gondjairól. Az egész napos program során tizenöten kaptak szót. „,inv__ Cserháti István, az MSZMP ™ Központi Bizottságának tag ja. a SZOTE rektora a tu domanyos munka anyagi és f^tM^eztetőie" <j7pllemi h-literét elemezte vezciujc. szellemi naueret eiemezie András a XIT Békés megye, boncolta kutatas es ok a as Andcric Adam. a kapcsolatai, az utánpótlás- JATE partbizoUságának üt­kára. Zárszavában binát vezérigazgató-helyet­tese. Lusztig Gábor, a Kecs­keméti Megyei Kórház tudo­föigazga tó-helyette­se, Molnár József, a SZOTE kutatója, Kabai Vilmos, a tudománypolitikai .bizottság Krupa nevelés fontosságát. Megál­lapította, hopv a tudomá­nyos munkák hatékonysága Szántó Fe­azért nem megfelelő, mert renc, az MSZMP Központi „a szürkeállomány kihasz- Bizottsága tudományos, köz­nálallan", a szellemi kapta- oktatási és kulturális osztá­citás nagyobb, mint aminek lyának munkatársa sikeres­mobilizálására a feltételek nek és hasznosnak ítélte az adottak. Graselly Gyula értekezletet, s hangsúlyoz­akadémikus, a SZAB elnö- ta. hogy a tudománypoliti­ke az elkövetkezendő felada- kai dokumentumok végia tok között említette. hogy hajtásában a pártszerveze­javuljon a kutatómunka fel- tek vállaljanak kezdeménye­télelrendszere, emelkedjék ző szerepet, szervező mun­szinvonala. erősödjék az kát. segítsék elő a kölcsö­együttmüködés a régió kü- nos tájékoztatást, a véle­lönböző kutatóhelyei között, ménycserét. Felemelte szavát a tudomá- T. L.

Next

/
Thumbnails
Contents