Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-20 / 272. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAöYARORSZAG 75. évfolyam, 272. szám 1985. november 20., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Á remény küszöbén Genfben Megkezdődteka tárgyalások Kedd délelőtt Genfben megkezdődött a szovjet— amerikai csúcstalálkozó. Ronald Reagan amerikai elnök 10 órakor üdvözölte Mihail Gorbacsovot, az SZKP KB főtitkárát a Genfi-tó partján levő Fleur d'Eau vil^ la előtt. Ez az épület a délutáni második találkozó színhelye is. Miután a fotósok és tévériporterek megörökítették az eseményt, a két állam legfelsőbb vezetői megkezdték első megbeszélésüket. Az SZKP KB főtitkára és az amerikai elnök először négyszemközti megbeszélést folytatott. Az ezt követő tanácskozáson szovjet részről részt vett Eduárd Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter, Georgij Kornyijenko, a külügyminiszter első helyettese, Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete, Alckszandr Jakovlev, az SZKP KB propagandaosztályának vezetője, Leonyid Zamjatyin, a KB nemzetközi tájékoztatási osztályának vezetője, valamint Andrej Alekszandrov, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója. Amerikai részről részt vett a tanácskozáson George Shultz külügyminiszter, Donald Regan, a Fehér Ház politikai személyzetének főnöke, Róbert McFarlane nemzetbiztonsági , tanácsadó, Arthur Hartman, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete és Rozanne Ridgívay, európai és kanadai ügyekben illetékes külügyi államtitkár. Délután fél három óra után folytatódtak Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan tárgyalásai. Az amerikai elnök — amint már reggel — ismét a tóparti villa lépcsőjénél fogadta az SZKP főtitkárát, majd a két politikus szívélyesen beszélgetve lépett be az épületbe, ahol tanácsadóik részvételével folytatódtak a kétórásra tervezett tárgyalások. * A négyszemközti megbeszélések javára tolódtak el a szovjet—amerikai csúcstalálkozó első ülésének időarányai. A kedd délelőtti, közel kétórás találkozó első felében — a tervezett 15 perc helyett több rtiint egyórás időtartamban — négyszemközt, csupán a tolmácsok jelenlétében folytatott eszmecserét Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan, főképp a szovjet—amerikai viszonyról, és a világpolitika néhány vonatkozásáról. Ezután a hivatalos kíséretek tagjait is a tárgyalóasztalhoz szólították. Az SZKP KB főtitkára a megbeszélések előtt úgy nyilatkozott, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a találkozónak. Hangsúlyozta, hogy egyik állam sem hagyhatja figyelmen kívül politikájában a másik fél és más országok érdekeit. A két külügyminiszter kezdeményezésére Gorbacsov és Reagan úgy döntött, hogy a keddi és a szerdai nap folyamán a megbeszélésekről nem adnak érdemi tájékoztatást, utána pedig eldöntik a nemzetközi közvéMihail Gorbacsov — jobbról — és Ronald Reagan megbeszélésük előtt. (Telefoto: AP—MTI—KS) első lemény informálásának módját. E döntéssel összhangban lemondták a genfi sajtóközpontban Shultz amerikai külügyminiszter kedd délutánra meghirdetett sajtóértekezletét, és a két sajtószóvivő, Larry Speakes és Leonyid ' Zamjatyin a délutáni sajtókonferencián igen szűkre szabta közlendőit. Larry Speakes egyebek között tagadta, hogy megállapodás jött volna létre egy újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozóról, de jelezte, hogy erre a kérdésre még visszatérnek. Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási osztályának vezetője úgy fogalmazott, hogy mindkét fél erdekeit lesz a tárgyalásokról való érdemi tájékoztatásban. Annyit elmondott, hogy a kedd délelőtti megbeszélések jó szellemben, jó légkörben folytak, érdemben vitatták meg (Folytatás a 2. oldalon.) Növekszik az Akadémia szerepe Berend T. Iván látogatása Szegeden Szegeden töltötte a tegnapi napot Berend T. Iván akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A reggeli órákban a megyei pártbizottságon fogadta Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára. A megbeszélésen — amelyen részt vett Székely Sándor, a szegedi városi pártbizottság első titkára — szó esett a hazai tudományos élet helyzetéről, a Csongrád megyei tudományos és kutatóhelyek szerepéről és feladatairól, tudománypolitikai kérdésekről, országos és regionális tervekről. A délelőttöt az Akadémia főtitkára a Szegedi Biológiai Központban töltötte. Alföldi Lajos akadémikus, az SZBK főigazgatója, valamint a tudományos műhely vezetői tájékoztatták Berend T. Ivánt a hazai biológiai kutatások eredményeiről, a szegedi tudományos központ nemzetközi sikereiről, a tudományos kutatómunka gyarapodó gondjairól. Az Akadémia főtitkára megismerkedett az MTA Szegedi Biológiai Központjának intézeteivel, a laboratóriumokban folyó munkával. A Szegedi Akadémiai Bizottság kibővített ülésén — melyet délután rendeztek a SZAB Somogyi utca 7. szám alatti székházának tanácstermében — Grasselly Gyula akadémikus, a SZAB elnöke köszöntötte a résztvevőket, köztük Koncz Jánost, a megyei pártbizottság titkárát és Papp Gyulát, a városi tanács elnökét. Berend T. Iván bevezető előadásában tájékoztatót adott a Magyar Tudományos Akadémia előtt álló feladatokról. Hangsúlyozta, hogy az Akadémia helye és helyzete napjainkban váltóÚjabb garázsok épülnek Tegnap, kedden délután tartottak tájékoztatót a Tarján Garázsépítő és -Fenntartó Szövetkezet tevékenységéről. Köztudott, hogy a városban (és nemcsak itt) a hetvenes években ugrásszerűen megnőtt a szsemélygépkocsik száma. Ezzel szemben sem az új lakótelepeiken, sem a régi városrészekben nem állt rendelkezésre elegendő tároló. A lakótelepeken magánakciók indultak el, szedett-vedett, „minél olcsóbb — annál jobb" garázsok épültek. 1970-ben alakult meg a Tarján Garázsépitő Szövetkezet 250 taggal. -Az 1981-es küldöttközgyűlés választotta meg a jelenlegi vezetőséget, a szövetkezet tagjai akkor már 469-en voltak. Ma Szegeden az ő kezelésükben van a legtöbb garázs, szám szerint 838. Aki gépkocsitárolót akar építeni, csak szövetkezeti formában 'teheti meg.. lE z bizonyosi egységesítést is jelent, nincs többé „kutyaól", gondosan tervezett garázsok épülnek. A szövetkezet a helyi adott ságok figyelembevételével háromfélét épít. A hagyományos, palatetős sorgarázsok a legolcsóbbak, előnyük az is, hogy a tagok saját kezűleg is besegíthetnek az építkezésbe, jobb esetben teljesen kiváltva a munkadíjat, esetleg az anyagköltséget is. A másik típus az előregyártott elemekből telepített sorgarázs, a harmadik — ez a legszebb és persze a legdrágább — a játszóteres sorgarázs. A töltésoldalba beépített gépkocsitárolók egyrészt erősítik a töltést, másrészt a környék parkosítása is könynyebben megoldható. Ilyen játszóteres sorgarázst — közel 200 gépkocsi számára — terveznek a 4-es villamos tarjáni végállomásától a Csongrádi sugárútig, végig a töltés vonalán. Folytatják a Göndör sori garázsépítkezést is, eddig 83 készült el a tervezett 271-ből, itt a költségeket és persze az árakat növelte, hogy a bejárati utat is a tagok pénzéből kellett , megcsinálni. A Csongrádi sugárút városból kivezető szakaszánál és a Nyitra utcai részen 70-70 előregyártott gépkocsitároló telepítését tervezik. Minden 20 garázs után közösen tartanak fenn a tulajdonosok egy .huszonegyediket. A befolyt összeg fele helyben marad, ez képezi a felújítási alapot. A garázscsoportoknak ebből összegyűlik annyi pénze, hogy önerőből karbantarthassák, esztétikusabbá tehessék autóik házát. A fő profilként garázsokkal foglalkozó Tarján szövetkezeten kívül Szegeden az Újszeged-odesszai és a „Bertalan" Garázsszövetkezet, valamint a Tabán, az Északi és a Tarján IV. számú Lakásszövetkezet is foglalkozik gépkocsitárolókkal. A megyében összesen közel 2 ezer szövetkezeti garázs van. Az igények nőnek. A lakótelepi parkolási lehetőségek ismertek A garázsszövetkezetek célja, hogy minden igényt kielégítsenek a közeljövőben, hiszen a gépkocsik megóvása nemcsak egyéni, hanem népgazdasági érdek is. Regős Éva zásokon megy keresztül, növekszik szerepe és társadalmi súlya. Módosul az egész ország tudományi rányitási rendszere, és ennek eredőjeként az MTA saját intézményei mellett felügyeletet gyakorol a legkülönbözőbb kutatással és tudományos vizsgálódással foglalkozó felsőoktatási intézmények és vállalatok fölött is. Ezzel együtt felelőssége is rendkívüli mértékben gyarapodik. Jelentős változásnak ítélte azt is, hogy nem csupán a hazánkban folyó szinte valamennyi alapkutatás és társadalomtudományi kutatómunka felett diszponál ezentúl az MTA, hanem a financiális kérdésekben is az eddiginél nagyobb szerep Jiárul rá. Előtérbe kerül az intézményi támogatás mellett a pályázati rendszer, mely közelit a nemzetközi tudományos gyakorlathoz. Elismerően szólt arról is, hogy a készülő hetedik ötéves terv az eddigi; nél jelentősebb összegekkel támogatja az alapkutatásokat. Az Akadémia — felmérve a hazai tudományos kutatás szinte teljes spektrumát — sok területen igyekszik kimozdulni egy korábban kialakult és mostanra megmerevedett rendszerből. Az akut problémák felszámolásában jelentós helyre került az egyetemekkel való együttműködés, a partneri viszony koordinációs szerepe. Az elképzelések szerint az Akadémia testülete, osztályai és bizottságai az eddigieknél nagyobb szerepet kapnak fontos döntések előkészítésében és meghozatalában. A tervekben konkrét elképzelések szerepelnek a felsőoktatás és a tudományos kutatás összekapcsolására, a ma is meglevő érintkezési pontok bővítésére, az integráció erősítésére. A Magyar Tudományos Akadémia — mondta az elnök — igyekszik növelni társadalmi súlyát, szellemi kisugárzó erejét, s ennek érdekében gyakrabban rendez országos érdeklődésre számot tartó, a közgondolkodás homlokterében szereplő témákról előadásokat. Ilyen lesz például még ez évben a magyarországi bérrendszer összehasonlító vizsgálatáról, mindenekelőtt a szellemi termékek nemzetközi szembesítéséről, valamint a magyar nyelv ápolásáról, tisztaságának védéséről szóló központi előadás. Az MTA szeretné erősíteni szerepét a tudományos értékek mérésében és mércéjének megállapításában. Berend T. Iván befejezésül arról is beszélt, hogy a tudományos élet sem mentes a kutatók anyagi helyzetének, Szociális ellátottságának, a pálya presztízsveszteségéből adódó hátrányos helyzetének gondjaitól. Grasselly Gyula tájékoztatta az MTA elnökét a Szegedi Akadémiai Bizottság közel negyedszázados tevékenységéről. a három megyében működő tudományos és kutatóhelyek együttműködéséről, a régiókban föltáruló feladatok közös megoldásának szándékáról, a célra orientált tudományos kutatqmunka és a gazdasági egységek igényének és fogadókészségének még ma is fellelhető aszinkronjáról, valamint a kialakult szakbizottsági rendszer működéséről) Beszámolójához csatlakozott Kristó Gyula, a történettudományok doktora, Filiusz István, a mezőgazdasági tudományok doktora és Barabás Zoltán akadémikus, akik a szakbizottságok tevékenységének eredményeiről és terveiről számoltak be. A beszámolókat követően élénk eszmecsere alakult ki. A vitában többek között szó esett arról, hogy a Szegedi Akadémiai Bizottságot — regionális feladataihoz idomulva — át kellene keresztelni Dél-alföldi Akadémiai Bizottságra. Hangsúlyozták a regionális nagvműszer-park és egy információs centrum létrehozásának szükségességét, vonzó tudósklub megteremtését. Szó esett társadalomtudományok és politika kapcsolatáról, a tudományos minősítések értékorientáltabb folyamatáról, a vidéki akadémiai bizottságok megnövekedett szerepéről és felelősségéről. T. L. Berend T. Iván megismerkedett a Szegcdi Biológiai Központban folyó kutatómunkával. A genetikai intézetben Dudits Dénes csoportvezető tájékoztatta az Akadémia elnökét