Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-02 / 258. szám

4 Szombat, 1985. november 2. • • Ötven sor Annyi aggályoskodás, bizonyítványmagyarázat, kedélyeket borzoló pro és kontra véleményhullám verdeste az elmúlt években a kistelepülések műveflődési lehetőségeit, és egyhelyben topogását, hogy a törvényszerűen csöndesebb időszakban, a régi viták árnyékvetésében ki is került az érdeklődés homlokteréből. Persze, nem a falusi népművelök kaptak f elmen test a mind nagyobb erőfeszítések alól, s nem az ott élők maradék étvágya ment el végérvényesen. „Csak" kiforogta magát szükség ó» lehetőség, s ha nem is mindig konfliktusmentesen, de megfér egymás mellett „müvházi" lagzi és feslntcnif Azaz, a szombati falusi lakodalom miatt nem kell feltétlenül néhány nap után bezárni egy oly sok szervezőmunkával, utánajárással létrehozott képzőművészeti bemutatót. Nemrégiben az egyik olyan kis településen jártam, ajiol néhány évtizede hírmondóként is ritka vólt a kultúra követe. Most a művelődési házban a tanácselnök és párttitkár fogadta az ünneplőbe öltözött érdeklődőket, akik a nyári alkotótábor tagjainak közös kiállítására gyülekeztek. Nem az első akciót követően kanyarodott be az alkotókat szállító autóbusz, nem egyetlen kézzel irt; plakát a „propaganda", nem egy csodálatos felismerés pillanata vonzotta szép és tartalmas találkozóra az ott élőket és a nyaranta náluk megfordulókat. Az ismeretoeg, a kölcsönös megbecsülés, az egymás iránti figyelem és nyitottság baráti szálakat fonogathat. Melynek eredménye a nyári alkotótáborok rangjának emelkedése mellett a falu lakóival kialakuló közvetlen kapcsolat a település Szépítéséből részt vállaló munka, a baráti találkozók — mindenki épülése. Persze, a kep ném ilyen rózsaszínű. A Szegedi Kisopera idei nyári, fergetegesen magával ragadó produkcióját az a közönség, melynek elsősorban szánták — a falusi — nem láthatta. Hiszem, nem elsősorban érdektelenségből. Inkább a körültekintés hiánya, a szervezés gyengeségei miatt. Mert akár merről nézzük, őszibarackérés idején nem cserélhető fel a ládaerdö a színpadi dobogóval. Arra is tudnék esetet, hogy komoly erőfeszítésekkel megvalósított tárlat nyitányára úgy kellett átterelni egy tanfolyam résztvevőit, nehogy a melwziröl jött művész keserű szájízzel távozzék, s leszűrje azt a széltében-hosszában amúgy is hallható véleményt: kis települések művelődési házaiban nem érdemes programot csinálni, nemcsak az alapvető feltételek hiányoznak, de érdeklődé* is minimális. A falvak közművelődési feltételrendszere — mint Fodor István, a megyei művelődési központ igazgatója érdeklődésemre elmondta — korántsem olyan siralmas, mint egyesek hiszik. S az ötletek képesek áthidalni még az anyagi nehézségeket is. Sok községben született képzőművészek közreműködésével elegáns házasságkötő terem, „e csak kevés helyen kötötték még az ott élő kollektívák magukhoz a művészeket. Sokat nyerhetnének velük. Doszk monográfiája foglalkozik a müvet készítő Zoltánfy Istvánnal, Tóth Valéria újabb megbízást kapott a zákányszékiektől, Üllésen Fontos Sándornak önálló bemutatója látható. Példa már akad. Könnyű fölmentés lehetne a nehezedő munka alól, ha elfogadnánk, szerényebb feltételek között nem élhet meg a művészet, csorbul a kultúra értéke. Szervezettebben, körültekintőbben és tervszerűbben emlékezetes programok születhetnek. S mind többször tapasztaltum e nyitottságot mindkét fél részéről. Rövidre kell zárni a kapcsolatokat, s a lakodalmas népség meg büszke is lehet, hogy festmények között ünnepelhet. Tandi Lajos Csinn-bumm cirkusz Kétszáz kisiskolás tapsolt, kiabált, biztatta Szamócát, Kelement, Cinóbert vagy éppen Pannit tegnap délután. (Bizonyára sokaknak cseng ismerősen a Csinn-bumm cirkusz bohócainak névsora, hiszen nagy-nagy sikert arattak hajdanán a rádióban. Most öt szegedi színész, Herczeg Zsolt, Galkó Bence, Szántó Lajos, Bobor György, Kovács Magdi képében megelevenedtek a híres figurák a Juhász Gyula Művelődési Központ színpadán. A (iü perces igazi gyermekélményt nyújtó előadást önerőből hozták létre, a két alapító tag, Herczeg Zsolt és Galkó Bence ötlete nyomán, az utóbbi rendezésében. — Sokat dolgoztunk rajta, három-négy hétig próbáltunk: biztosra akartunk menni. Am a bemutaló előtt bizony félve súgtuk egymás fülébe: na, most lehet, hogy megbukunk! De az első percek lelkes hangulatát tapasztalva, elszállt minden szorongásunk — mondja Herczeg Zsolt. — Úgy formáltuk át a húszéves, eredetileg is konzervatív gyermekműsort, hogy megpróbáltuk kiirtani a sok didaktikus elemet, amellyel az író, László Endre, a 60-as évek követelményeinek megfelelően teletűzdelte — folytatta Galkó Bence. — Állandóan figyelünk egymásra a gyerekekkel, kontrolláljuk a hangulatot. Minden olyan jelenet, ahol megszólítjuk őket, előadásonként egy kicsit más, de olyan, hogy ne kapcsolódtak volna be a játékba, még nem fordult elő. Az azonban igen, hogy szinte elszabadult a pokol, úgy tombollak a srácok ... ötven előadást szeretnének tartani, s a siker láttán erre minden gsélyük megvan. V. E. nei naptar Á szegedi szimfonikusok koncertje Csütörtökön este szimfonikusok léptek fel a filharmónia bérletsorozatában, a nik. Márpedig egyszerűnek mikus-polimetrikus művet, s a zenekar élvezettel, fel. készülten muzsikált. Ezt a pompás zenét pompás egyéni hangszeres teljesítmények is emelték. Impopáló biztonsággal és szépen fújt a fúvós gárda. A zenekar mins ugyanakkor nagyszerűnek lenni — ritkán sikerül. FeZenés színházban. Koncert- nyegető a veszély, hugy jüket mindig őszinte érdek- kissé egyhangú, unalmas lődés kiséri: most is telt lehet az interpretálás. A házat nyugtázhatunk. derű • s a szomorúság kiVivaldi Versenymű négy egyensúlyozott arányát, a hegedűre című kompozíció- szellem sziporkázó riposzto- (len hangszercsoportja teljes jának megszólaltatása azért zását, a dinamika hullám- odaadással, s megszállottan volt különösen figyelemre zásának megnyugtató mér. dolgozott. A zseniális hangméltó, mert zenekari mu- tekét, s az ezek érvényesü- szerelésű, üdítő, érdekesen zsikusokat avatott szólista- léséhez szükséges legigazabb szép, kápráztató, eleven ként. A négy tehetséges tempót eltalálni nem is muzsika, az ihletett, hiteles hegedűst, Szöllösy Józsefet, olyan könnyű. Oberfrunk előadásban vér és lélek pezsRománné Papp Katalint, biztos stílusérzékü, tudja, ditő élményként hatott. A Erdei Klárát és Mártonná amit egy jó muzsikusnak zongora magánszólamot VarHitti Noémit hallhattuk már tudnia kell, tehát tévedés- sányi László játszotta frapa zenekar házikoncertjén ről nincs szó. Mégis, egészét páns biztonsággal, s a karszólózni, de a nagy nyil- tekintve, nem tudott igazán mester talpraesett műismer. vánosság színe előtt ez al- magával ragadni ez a Haydnkalommal először. Nem val- tolmácsolás. A fényesre csilottak szégyent, magabiztos szolt, sallungtalan techni. szólisztikus kiállás jellemez- kai megoldásokat, s az egyes te magatartásukat, s lendü- szólamok késedelem nélküli letes, tiszta játékukon nyo- megszólaltatását, azaz a torna sem volt, hogy feszé- kéletes, míves együtthangzást, nem sikerült maradéktalanul megvalósítaniuk. Legjobban a zárótételben azonosultak minden szempontból a mű szellemével, illetve annak követelmé1 'éi funkciós nyelvel. Ó ru einsky Petruská jának a legnehezebb fel- tolmácsolásában viszont adatoknak. Talán éppen nagyszerű teljesítményt azért, mect a XX. század nyújtottak az előadók. Oberküszobéről hallgatva a frank kitűnően, biztos tuXV11I. század dalolása már- dással, színesen, kifejezőn már túl egyszerűnek ís tű. dirigálta az igényes, polirittetése megkönnyítette : kompozíció befogadását. Herényi Bogáta Huszonöt éves a megyei művelődési központ i Csepp a tengerben. Ennek Laura nyert). Arany páva képzési csoport kivált, s veaz intézménynek a története (Budai Sándor citerazeneka- lük költözött az új házba a — kicsiben — az ország, de ra fődíjas lett). Szóljatok technika és a média-tár — méginkább szűkebb pátriánk szép szavak (a szentesi Hor- immár .számítógépes rendnépművelési divatjainak, váth Mihály Gimnázium si- szerrel. A legutolsó átszerveeredményeinek, vargabetűi- kereinek fóruma). Az ének- zés óta majdnem három év nek, története. Szép elvek, karok mellett már a szin- telt el; a pedagógus-továbbnagv nekibuzdulások, s a játszók és néptáncosok is képzést átvette az újonnan kevéssé szcp valóság tüköré; minősítésekért versengtek. A alakult intézet, .s maradt: a hasznos törekvések, ígéretes munkásmüvelődés korszaka: megyei művelődési erőfeszítések, s folytonos a 7l)-es évek eleje. É.s „feltételgondok" szövevénye. Kezdetben volt: a népművelési tanácsadó. Az 1959-es KB-hatánozat után sorra alakultak ilyenek a megyékben, nálunk 1960. november l-jén, pontosan negyedszázada. Két főhivatású dolgozó, az igazgató (Miklós Sándor) é.s a főelőadó (Horváth Dezső) központ az — mint név és feladatkör, s esélyegyenlőség jelszavával a mint ilyen, az országban felzárkóztató, kompenzáló, utolsóként „megszületve", korrepetáló tanfolyamok Azóta a szakmai-módszertaideie '-s- ni munka mellett — próbál1977-ben a szinházrekonst- k°zik az 50"röl 2!í"ra csök, . .. ,, , • , ,, .. , .., kent munkatársi gárda, mosrukcio miatt ki kellett kol- . „.. ., .. , , . tanában poklául autogén tozm a Deák Ferenc utcai tréninggel, mentálhigiénés helyiségekből. Azóta az iro- -tanfolyammal, számítógépes és videó szakkörökkel. dák az Április 4. útjai mefeladata volt, hogy Csöng- Kyci diá|«,tthon épületében rád megye és Szeged müve lödési házainak szakmaimódszertani segítséget adjanak, miközben megszervevannak, a folyósón működik a Folyosó-galéria — képzőművészeti ; tárlatok helye. Ennyi a héjban. történet — dióA jubileumi ünnepségen, melyet tegnap délután larzik a népművelök tovább- Merthogy időközben a kép- tottak, Keczcr Tamás, a képzését, a tapasztalatcseré- n » • • ... ket, bemutatókat rendeznek. es n°P' «Ik"tm™veszet megyei tanács osztalyvezetoés a többi... Tiszteletdíjért ..futott fo1"; Kisteleken, je mondott beszédet, és kinéhányan nekik is segítőt- Asotlhalmon alkotótelepeket tüntetéseket adott át: Bőgtek. szerveztek, a pedagógus, dán Lajos főmunkatársnak Mi minden történt az amatőr és népi alkotóművé- Szocialista Kultúráért kitiinelső tíz évben? ígéretesen szeti kiállítások rendszeresek, tetést; Miniszteri Dicséretindult egy filmkészítő cso- Az amatőr film és a diaporá- ben részesült Pataj Miklós port munkája, anyagiak hiá- ma úgyszintén „jól gondo- főelőadó és Tóth Béláné nyában abbamaradt. Meg- zott" területek, s egyáltalán: filmtáros; Kiváló Munkáért jelentek — már a harma- az amatőr művészeti mozga- kitüntetést kapott Eperiesi dik évben — az első mód- lom egésze, szertani kiadványok. Az országban elsőként megszervezték a családi ünnepeken szónoklók képzését levizsgáztak az első színjátszórendezői és néptáncoktatói tanfolyamok hallgatói; indult az énekkarok minősítése; fotó szakkörök, filmesztétikái körök, filmklubok, képzőművészeti szakkörök vezetői okosodtak a tanfolyamokon. Tanyai iskolákba járt az 1966-ban kapott művelődési autó, filmeket vetítettek. ismeretterjesztő előadásokat tartottak — az iskolák bezárásáig. Az évtized közepén lendült az ifjúsági klubmozgalom, a honismereti gyűjtés (a Honismereti Híradó ma is „élő" kiadványuk!). A szervezeti változások sora 1981-ben folytatódott: az újszegedi oktatási intézet venw fölépült, n tanácsi lovábbJózsef gépkocsivezető. Burkovics Ferenc főelőadó nedig Aranykoszorús KlSZ-jelS. E. Az intézmény háromszor költözködött, a munkatársi gárda valamelyest bővült. Akkor jött a nagy változás: 1970-ben. minthogy Csongrád megyében nem sikerült építeni művelődési központot, a népművelési tanácsadóhoz „csapták" a pedagógusok továbbképzését. Az intézmény új nevet „öltött", megyei művelődésügyi módszertani központ lett. Négv év múlva „megkapta" a tanácsi dolgozók továbbképzésének feladatát is. de már nemcsak a neve lett hoszszabb-tekintélyesebb (Csongrád megyei Továbbképzési és Módszertani Intézet), helyiségekkel is bővült, és a dolgozók létszáma elérte a csúcsot: 50-en tevékenykedtek a valóban sokrétű feladatkörrel megáldott — megvert intézményben. Gyarapodott a technika. 1978ban autóbusz, majd videoberendezés, sokszorosító és könyvkötő műhely szolgált. Ugye emlékeznek: volt közben Röpülj páva (Faragó lyezné őket a szokatlan, új szerepkör. A zenekart Oberfrank Géza csembaló mellől irányította, sikeresen. Haydn C-dúr szimfóniája (No 97.) a klasszikus zene Rend el őa va fás Tegnap, pénteken, ünnepélyes keretek között átadták a Szegedi Felszabadulás és a Tisza—Maros Szög Tsz közös üzemorvosi rendelőjét az algyői úti kertészeti telepen. Németh Gizella, a kórház igazgatóhelyettese avatóbeszédében szolt az új rendelő adta jobb üzemegészségügyi lehetőségekről. Haskó Pál, a Teszöv titkára kiemelte, hogy a téeszek, a tanács és az egészségügyi intézmények összefogásával megvalósított létesítmény a megyében az első olyan mezőgazdasági üzemorvosi rendelő, amelyben főállású orvost foglalkoztatnak. A jövőben további hasonló rendelők megnyitását tervezik. Horváth Györgyre Kilencven évvel ezelőtt, menyek során szerez. Nem november 2-án Szegeden véletlen, hogy amikor 1918született Horváth György, ban hazatér, mint megbizNegy testvérével epvütt igen hatatlant, egy szerbiai arakorán megismerte a sze- tószázadba osztják be. génységet, a nélkülözést, a Az őszirózsás forradalom kiszolgáltatottságot. A huto- időszakában kerül haza, s dik elemi elvégzése ' után, leszerelve ismét a Lengyel1908-ban. már a kenyérke- bútorgyár munkása lesz. reset lehetősége után kellett Hamarosan bizalmivá vánéznie, s így lett asztalos- lasztiák. s e tisztében hutáinas. Az asztalosműhelyben rozottan, elkötelezetten képazután nem csupán a szak- viseli munkástársai érdemai ismereteket, fogásokat keit. Később kisiparos lesz. sajátítja el. Szervezett mun- 1926 nyarán több kisiparoskasok. külföldet járt segé- sal — mintegy 40-50 fővel dek közé kerül, akik a szo megalakítja a helyi iparcialista eszmék — számára testületen belül a szociáldeeddig ismeretlen — világa- mokrata kisiparos csoportot, val ismertetik meg. E kö- melynek 1927-től egészen a -zösség hatására a serdülő német megszállást V ve^tö ifjú figyelme, -^deklödése betiltásig alelnöke volt. E fokozatosan a munkásmoz- csoport a jobboldali vezetésgalom felé fordul. sel szemben fejtett ki igen Csaknem minden szabad aktív tevékenységet, idejét a Munkásotthonban, A felszabadulást követőaz ottani rendezvényeken en az ipartestületben totölti. Nyisztor György. Czi- vább folytatta tevékenvsébula Antal, Pelczéder Agos- gét a baloldali csoportban, ton é.s mások előadásait, be- A kommunista párt tagiuszédeit hallgatva szerez el- ként a párt politikáját képméleti alapismereteket, s viselte az ipartestület utódvúlik a mozgalom egyre lu- jában. a Kiosz szegedi szerdatosabb tagjává. Nemcsak vezetében is. melynek 1951tanúja. de korához és felké- tői 1953-ig elnöke volt. 1953szüllségéhez mérten részese tói a megyei titkárságon neis a politikai tömegmozga- velési felelősi tisztséget tóilom fellendülésének, mely tött be. Egyidejűleg, 19511912-bon éri el csúcspont- tői 1966-ig a megyei adóköiát. Ebben az évben esik át zösség elnöke is volt. — ahogyan életrajzában. ír- Nyugdíjasként is végzett ja — az első politikai tűz- párt-, társadalmi munkáját keresztségen, amikor is tün- cs^k 1970-ben bekövetketető ifjúmunkás társaival zett halála szakította meg. egvütt kardlappal verik meg. Az 191-tól elismert mun1912 júniusában szabadul kásmozgalmi múltja é.s az szakmájában, s Budapesten 1927-től elismert párttagsákezd dolgozni. Rövid idő ga, elkötelezett osztálvhü múlva Szegedre tér vissza, mozgalmi tevékenysége s a Lengyel-bútorgyárban alapján 1968-ban a Szociaalkalmazzák. Az 1912 óta lista Hazáért Érdemrend kiszakszervezeti tag Horváth tüntetésben részesült. György tevékenységével a Kormányos András gyár szervezett munkásai- ^ nak közösségéhez kapcsolódik. 1914 nyarától ismét Pes- Horváth György születéten dolgozik s itt éri el az sének 90. évfordulója alkalI. világháború kitörése. mából, a Dugonics temetőHúszévesen kerül a front- ben levő sírjánál, november ra, majd a fogságba. Életre 5-én. kedden, 11 órakor koszólóak azok az ismeretek, szorúzáfit rendez az MSZMP élmények, melyeket az 1917- Szeged Városi Bizottsága és es februári, majd pedig a Szeged Megyei Város Tanánovemberi forradalmi ese- csa. \ 4 4