Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-14 / 267. szám

Csütörtök, 1985. november 14. flz angol nagykövet Szegeden Tegnap, szerdán Szegedre látogatott Peter William Un­win, Nagy-Britannia ma­gyarországi nagykövete és Keith Dobson kulturális at­tasé. Az angol diplomatákat a megyei pártbizottságon Szabó Sándor első titkár, a Csongrád Megyei Tanácsnál pedig Papdi József tanácsel­nök fogadta. Délután az MTA Szegedi Biológiai Köz­pontját keresték fel. ahol Alföldi Lajos főigazgató mu­tatta be az intézményt, majd találkoztak Takács Imréné országgyűlési képviselővel. Ma, csütörtökön a József Attila Tudományegyetemre várják a vendégeket, majd Peter William Unwin az ál­lam- és jogtudományi karon tart előadást. Látogatást tesznek a József Attila Tu­dományegyetem bölcsészet­tudományi karának angol tanszékén is. Délután a Saj­tóházban szegedi újságírók­kal találkoznak, ezután megtekintik az Öpusztaszeri Nemzeti Emlékparkot. Könyvárusítás az újságpavilonokban A posta újságárusító he­lyeinek kiterjedt hálózatát azzal is igyekszik haszno­sítani, hogy a sokféle hír­lapon, folyóiraton kívül az utóbbi időben egyre több könyvet, alkalmi kiadványt is árusít. Ezzel lehetővé te­szi, hogy a kis települé­sek lakossága is gyorsabban és könnyebben hozzájusson a könyvekhez, egyéb ol­vasnivalókhoz, és egyben ezzel bevételeit is némileg növeli a posta. Jelenleg több "mint 2800 helysegben foglalkozik a posta hirlapárusítással (ez természetesen nem azonos az előfizetéses hírlapszol­gáltatással, ami minden la­kott helyen van). Ezeknek a településeknek egy ré­szeben nincs állandó könyv­árusítás, s a posta felismer­te, hogy a jól kiépített há­lózata alkalmas lehet erre a szolgáltatásra. Az elmúlt évben 1,3 milliárd nyom­dai terméket adott el a posta, ebből 24 millió al­kalmi (kiadványt — maga­zint, évkönyvet —.valamint 102-féle, összesen 2,8 mil­lió kötet könyvet. Ez utób­biból egy évvel korábban mindössze lfl-félét árusítot­tak. felmillió példányban. Az idén még tovább bővült a kínált könyvek köre és szá­ma. A postánál ügyeinek ar­ra, hogy a könyvterjesztés ne akadályozza a hírlapáru­sítást. A könyvek jelentős része a hírlapüzletekbe és a postahivatalokba kerül, ahol lehetőség van a köny­vek megfelelő bemutatására, kínálására, tárolására is. A posta bizománybgn árusítja a könyveket. Az üzletekben, pavilonokban 3—6 hónapig kínálnak egy­egy kiadványt, s u kevésbé kelendőket visszaküldik a könyvkiadóknak. Hogy ez utóbbira minél kevesebbszer kerüljön sor, u kisebb te­lepüléseken felmérik a la­kosság igényeit, s ehhez igyekeznek igazítani a ki­nalatol. (MTI) Jegyzet Diákok - az üvégfalon túl A Dél-alföldi régió fel­sőoktatási intézményeinek képviselői diákszeminariu­mon beszélték meg az egy?­temi-fölskolai közművelődés Ügyeit. A het elején Sze­geden tartott összejövetelen sok minden szóba került a hallgatók kultúraterjesztő, közösségszervező céljaírói, elképzeléseikről, a napi gya­korlatról; mindennek szer­vezett kereteiről és a spon­tán kezdeményezések sor­sáról; az idő- és pénzfel­tételekről, a tenni vágyó hajlamokról és az elzárkó­zásról. A sok fonlos, érdekes té­ma között fölemlítették a József Attila Tudomány­egyetem közművelődési bi­zottságának égisze alatt mű­ködő, Szegedi Egyetemi Mű­hely elnevezésű „társulás'' egyik újszerű tervet is. Az itteni egyetemek és íöisko­iák fiatal oktatóit, hallga­tóit és a városban élő fia­tal művészeket tömörítő szervezet mindössze két éve „él", de már sokat halla­tott magáról. A nyáron pél­dául rendkívüli érdeklődést keltettek uz általuk rende­zett Müveszeti és Pszicholó­giai Napok esemenyei. A Műhely fiataljai elsősorban az úgynevezett hátrányos helyzetű gyerekeknek, fia­taloknak. es az időseknek szeretnének segíteni A lel­ki egészségvédelmet tekintik „fő prolijuknak'. Mosta­nában kitaláltak, hogy ..If­júsági Alapítványt" próbál­nak létrehozni. Olyan pénz­alapot, amely lehetővé ten­né. hogy a diákok rendsze­resen járhassák a vidéket. Kis településeken szeretnék gazdagítani a kulturális-mű­vészeti kínálatot, ismeret­terjesztő előadásokat tarta­minak, a művészeti csopor­tok bemutatókat; a neve­lőotthonokban élő gyerekek­nek segítenének, mentálhi­giénés, szocializációs prob­lémák oldásában, művelő­dési szokások kialakításá­ban; oregotthonok lakóit lá­togulnak, s amiben kell és tudnak, szintén segítenének. Az. utazásokhoz, művésze­ti produkciókhoz, ismeret­terjesztő apparátushoz — pénz szükséges. Pályázatot adtak be a Művelődési i .sz téri um egyetemi - főis­kolai közművelődési bizott­ságához, támogatást kértek a megyei tanácstól és ugyan­azért akarnak folyamodni a dologban érdekelt intézmé­nyekhez és szervezetekhez. A Szegedi Egyetemi Mű­hely tervét minden bizony­nyal sokan fogadják majd kétkedéssel, értetlenkedve; lassan szokásunkká válik az ilyenfajta reakció, ha pénz­ről (is) szó van, Am gon­doljuk csak tneg, miért értelmes a sikerükért druk­kolni! Annyiszor deklarál­tuk — tökéletesen hatásta­lanul, Imgy az értelmiség­nek (a leendőnek is!) mi­féle szerepeket kell vallal­ni a müveit társadalom ér­dekében és emberszabású közösségeinek kialakításá­ban. Hányszor mondtuk, hogy az egyetemi-főiskolai évek alatt fel kell készülni a sajátos értelmiségi sze­repkörre. Kell, de hogyan? Erre mindmáig kevés he­lyes választ találtunk. Ha most csuk arról lenne szó, hogy erre hajlandó egye­temisták mehetnek eletet „szagolni" — már megér­né) Hogyne örülhetnénk,, hogy akadnak a diákok kö­zött "— úgy értesültem ríem is kevesen! — akik már nemcsak beszélgetnek va­lóságos társadalmi problé­máinkról, hanem akarnak, és úgy gondolják, tudnak is cselekedni ezek oldásaért. Konkrét, fogható terepet talaltak maguknak, ahol ha­szonnal tehetnek a köz ja­vára• Az iskolaévek alatti valóságtapasztalásaik, él­ményeik, praxisuk nyilván nem metül a feledés ho­mályába, nem „múlik el fölöttük" hatástalanul, ha­nem alakítja majdani ér­teimiségi létüket, gondolko^ dúsukat, életvitelüket. A tervezett Alapítvány értelmes „befektetésnek" tet­szik, még akkor is, ha tán soká térül meg. Avagy: ki tudja • • A bajaiból egye­dül kilábalni képtelen ál­lami gondozott gyereknek, magánytól megkeseredett, világtól elzártan élő öreg­nek ma, azonnal, rögtön kell u segítség, holnap már elkéstünk vele. S ezt a pil­lanatnyi hasznot emberele­tekben muszáj számolnunk! Léphessenek hat a diákoka sokat emlegetett egyetemi üvegfalakon túl... Hiszen világot váltani, gondolat­ban, szóban, mindig is tud az ember, ha fiatal. Viszont munkaigényes, fárasztó, ap­ró, de tényleges lépéseket tenni bármiféle változásért, tudjuk, igen nehéz! Sulyok Erzsébet Akadémiai kutatások és fejlesztések Kilencmilliárdos támogatás Az 1986—90. közötti idő­szak kutatási-fejlesztési fel­adatait összegző főtitkári előterjesztés — amelyet meg­tárgyalt a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöksége —• kiemeli: az akadémiai kuta­tóhálózatnak olyan területe­ken kell munkálatokat vé­Reznie, amelyeken a tudo­mányos eredmények elérésé­nek feltétele a koncentrált kapacitás; az eddigi kiemel­kedő eredmenyek indokol­ják. Folytatják a tra­díciók megőrzését, a tu­dományos iskolák fenn­tartását, illetve tudományos érdekből szükséges olyan új kutatási irányok, módszerek művelését, alkalmazását, me­lyek nem illeszkednek más kutatásirányitó szerv pro­fillába. E tervkoncepció egy­ben áttekinti az Akadémia intézeteiben a VI. ötéves terv idején folytatott kuta­tási tevékenységet, s rögzí­ti az elért eredményeket is. Az előterjesztés meeália­oítia: az akadémiai kutató­hálózat tevékenysegének legfontosabb kereteit az or­szágos távlati tudományos kutatási terv és az, országus közé ntá vú k u tatás i - f e j lesz­tési terv adta meg. Mind az OTTKT. mind pedig az OKKFT jól szolgálta a fő tudománypolitikai célok tel­jesítését. Ugyanakkor a költ­ségvetési és a beruházási rá­fordítások számottevő csók­kenése miatt kedvezőtlenül alakultak a tudományos ku­tatás feltételei. A verseny­képes kutatásoknál nélkü­lözhetetlen műszerek, beren­dezések és anyagok szűkös­sége hátráltatta az MTA te­rületén folyó kutatómunkát, es a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazását is. A dokumentum kiemeli: az új tudományos eredmé­nyeket ígérő alapkutatások jelentőségének növekednie kell a soron következő terv­időszakban. A VII. ötéves terv ideién különösen nagy figyelmet fordítanak a tár­sadalom és a gazdaság fej­lesztését szolgáló természet­tudományi alapkutatásokra, illetve a kiemelkedően fon­tos társadalomtudományi vizsgálódásokra. Kívánatos, hoev a kutatási tevékenység iobban épüljön be a gazdál­kodás folyamatába, és a leg­fontosabb feladatok megol­dására szerveződjék. A tu­dományos kutatás megnöve­kedett szerephez jut abban, hogy eredményeivel előké­szíti és megalapozza — az ország adottságainak megfe­lelően —- azoknak az új fo­lyamatoknak a kibontakoz­tatását, amelyek várhatóan szükségesek lesznek a gaz­dasági növekedéshez. A kutatómunka feltétel­rendszerére vonatkozó el­gondolásokról a dokumen­tum megállapítja: a költség­vetési hozzájárulásból a kö­vetkező öt évben várhatóan kilencmilliárd forint áll majd az akadémiai ku­tatóhálózat. valamint az Interkozmosz-kutatasok ren­delkezésére. A finanszírozás — a gazdálkodás és az ér­dekeltség tekintetében egy­aránt — a tudományos ku­tatások jellegzetességeihez kjván igazodni, ezért szabá­lyaiban a kutatások diffe­renciáltságához igazodva ru­galmas, a szakmai célokat figyelembe vevő eszköz­rendszert kell érvényesíte­ni. A pályázati rendszer ki­szélesítésével a mostaninál nagyobb szerephez jut. tá­mogatások odaítélésénél, il­letőleg felhasználásánál a szakmai ellenőrzés és a be­számoltatás. (MTI) Diplomások az ifjúsági mozgalomban Tárgyalt a megyei KISZ-bizottság A megyei KISZ-bizottság testülete legutóbb hat esz­tendővel ezelőtt foglalkozott azzal, hogyan vesznek részt a fiatal értelmiségiek az if­júsági szövetség munkájá­ban, találnak-e maguknak cselekvési teret, lehetősége­ket? Hogy az elmúlt évek tapasztalata mit hozott e té­mában, arról tegnapi, csü­törtöki soros ülésén tanács­kozott. Turcsikné Süli Mária, a KISZ-bizottság titkára ké­szített igen részletes össze­foglalót, amelyhez hosszas vitában fűztek mondaniva­lójukat a testület tagjai, Le­hóczky Pál és Harisné Végh Éva, a KISZ KB képviselői, Az utóbbi években, szán­déka szerint, megkülönböz­tetett módon közelített az ifjúsági szövetség az értel­miségi fiatalokhoz, Foglal­kozásuk szerint, tevékenysé­11 Kincskereső novemberi száma VnrkérT ke rést étik!* — a Kincskereső noygmóeri sza­mában. Kovács Lajos foly­tatásos regénkének (Raadas­nup a szupersztárok cirku­szában) különös gyerekhö­se, Várkán eltűnik, osztály­társai hiába keresik a cir­kuszban, amellyel — állító­lag — a városba érkezett, senki sem tud róla,,, Folytatódik Kuczka Péter sci-fi-történeti tanulmánya is (Lehetséges és lehetetlen világok), a harmadik rész­ben egy hires szörnyeteg, Frankenstein megjelenésé­ről olvashatunk. A NEVE­TŐ [RODALOMÖRA Mark Twain humoreszkjét (A mu­tatvány) közli, amelyben a hipnotizőrök mesterkedései lepleződnek le. A VADASZ­NAPLÖ Torday Emil afri­kai vadászkalandjait mutat­ja be, a híres vadásztól azt is megtudjuk, hogy minden vadállatnál veszélyesebb az ügyetlen, gyáva kísérő. A mai gyerekélel kiváló ábrázolója, Kántor Zsuzsa ezúttal a gyerekszerelem furcsaságairól ír Kis-Rukk és a szerelem című vidám hangulatú novellájában. Egy oroszországi cigány pépme­set is>- megisrfierhetünk — árról szól: Mikeppen szed­te ra a cigány a földesurat'.' Hermán Ottó írása — A „látott" hal — a régi bala­toni halászat egyik különös halfogási módszerét mutatja be. Gazdag és változatos a novemberi szám versváloga­tása. Farkas Árpád, Utassy József, Bayer Béla, Fecske Csaba verseiből az őszvég hangulata árad; Stefan George, Tóth Bálint, Mar­kó Béla, Csanádi Imre ver­sei — komolyak és humo­rosak — különféle állatpk­ról szólnak; Csorba Piroska verseiben maguk a gyere­kek szólalnak meg. Rajtuk kívül Viktor Szosznora mai orosz költő Győri László egy-egy szép költeményét olvashatjuk a folyóiratban. AZ ÖRÖKSÉG rovatban a nagy költő öccse, a szintén kiváló költő Ágh István mu­tatja be Nagy László szülő­házát, AZ ÉDES ANYANYEL­VÜNK-ben a köszönésről és a megszólításról ír Szilágyi Ferenc. A szám Illusztráto­rai : Szyksznian Wanda, Fritz Mihály, Magyar Mi­hály és Furlán Ferenc. Lukács-konferencia Lukács György születésé­nek 100, évfordulója alkal­mából Bécsben háromnapos nemzetközi tudományos ta­nácskozáson elemzik u nagy magyar marxista filozófus munkásságát. A konferenci­át közösen rendezi a Col­legium Hungarioum, az oszt­rák tudományos és kutatá­si intézet, valamint a bé­csi francia intézet. Olasz, francia, brit, román) NSZK­beli, jugoszláv, osztrák tu­dósok mellett hazánkból hat kutató vesz részt a tanács­kozáson. A konferencia al­kalmából Lukács életútját bemutató dokumentumkiállí­tás nyílik a Collegium Hun­garicumban. gúknek megfelelően, ún. mikrorétegeknek szóló mun­kaformákat, elfoglaltságokat igyekezett keresni- Szakmai, politikai szervezeteket, ága­zat! fórumokat, tanácskozá­sok sorát hívta életre, ame­lyeken a mérnökök, a jogá­szok, a tanárok és az or­vosok lehetőséget kaptak a közéleti, mozgalmi munká­ban való részvételre. Igaz, mindezek a kezdeményezé­sek legtöbbször egy-egy al­kalomra születtek, utóélete csupán néhánynak maradt. A sikertelenség oka. mint az -a vitában is elhangzott, sok, mindennel magyarázha­tó. Hiányzik valamiféle egy­séges koncepció, amely se­gítséget adna az irányító testületeknek is, az alap­szervezetek nek is, de a moz­galom szervezeti struktúrá­ja sem alkalmas, olykor, az érdemi, tartalmi mun­ka végzéséhez. A KISZ KB például életre hívta az Ér­telmiségi Fiatalok Taná­az utóbbi esztendők érzé­keltetik egyre markánsab­ban. Kedvezőtlenül hat pél­dául a fiatal diplomásokra, hogy nem nőtt, esetenként devalválódott a tudás (ta­nulás) értéke, hogy az ér­telmiségiek jövedelme alat­ta marad fölkészültségük­nek. Ráadásul a pályakez­dők egzisztenciális gondok­kul is küszködnek. A vi­tában nem is a látványos eredményeket sürgették, ha­nem arról határoztak, hogy gazdagítani kel! azokat a mozgalmi cselekvési terüle­teket, amelyekbe hosszabb időre is bekapcsolódhatnak az értelmiségi fiatalok. Azok pedig, akik „kiöregedtek" az ifjúsági szervezetből, nem kallódhatnak el, más szak­mai, közéleti munkájukhoz a KlSZ-nek segítséget kell ad­ni. Ajánlásokkal is élhet. Az irányító testületek pedig a jövőben határozott kon­cepció szerint foglalkozza­nak az értelmiségi fiatalok­csát, amely azonban nem- kai, KISZ-szervezeteikkel, igen tud segíteni a megyei Csiszár Mihály, a megyei testületek munkájában, oly- KISZ-bizottság munkatársa kor a kapcsolatok, az jn- tájékoztatta a testületet az Új vállalatirányítási formák bevezetésével kapcsolatos KISZ-es feladatok tapasz­talatairól, Habina Péter, a KISZ-bizottság titkára pe­dig az építőtáborokról ké­szített összegezést. M. E. formációk is hiányoznak. Természetesen, az ifjúsá­gi mozgalomnak is számol­nia kellett mindazokkal az ellentmondásokkal, amelyek az értelmiségi lét* és mun­ka társadalmi megítélését jellemzi, s amelyeket éppen Karajan-lanílvány koncertje Ma, csütörtökön este fél 8 órakor az országos fil­harmónia főbérleti sorozatá­ban a szegedi szimfonikus zenekar ad koncertet a Ze­nés Színházban. Adrián Pop Etos 1. című müvét, Lalo d-moll gordonkaversenyét és Rimszkij-Korszakov Sehe­rezádé szvitjét mutatják be. Közreműködik Perényi Mik­lós (gordonka) és Bácsik Sándor (hegedű). Vezényel Christian Mandeal. A román karmester 1040­ban született Brassó köze­lében. 1970-ben fejezte be tanulmányait a bukaresti Ciprián Porumbescu Kon­zervatórium zongora tan­szakán. Két évvel később mutatkozott be a nyilvános­ság előtt. 1073-ban és 1974­ben meghívást kapott Bay­reuthba, ahol a nemzetközi ifjúsági fesztiválon zongo­raművészként vett részi. Karmesteri tanulmányait 1975-ben fejezte be. 1980­ban a bayreuthi ifjúsági fesztivál szimfonikus zene­karának másodkarnagya volt, a következő évben részt vett a Karajan-alapít­vány mesterkurzusán, Nyu­gat-Berlinben. Jelenleg a kolpzsvári filharmonikus ze­nekar karmestere. A Seherezádé szvitet dél­után 1-kor a Bebrils köz­lekedési szakközépiskola ta­nulóinak is bemutatják. k i *

Next

/
Thumbnails
Contents