Délmagyarország, 1985. november (75. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-14 / 267. szám
Csütörtök, 1985. november 14. flz angol nagykövet Szegeden Tegnap, szerdán Szegedre látogatott Peter William Unwin, Nagy-Britannia magyarországi nagykövete és Keith Dobson kulturális attasé. Az angol diplomatákat a megyei pártbizottságon Szabó Sándor első titkár, a Csongrád Megyei Tanácsnál pedig Papdi József tanácselnök fogadta. Délután az MTA Szegedi Biológiai Központját keresték fel. ahol Alföldi Lajos főigazgató mutatta be az intézményt, majd találkoztak Takács Imréné országgyűlési képviselővel. Ma, csütörtökön a József Attila Tudományegyetemre várják a vendégeket, majd Peter William Unwin az állam- és jogtudományi karon tart előadást. Látogatást tesznek a József Attila Tudományegyetem bölcsészettudományi karának angol tanszékén is. Délután a Sajtóházban szegedi újságírókkal találkoznak, ezután megtekintik az Öpusztaszeri Nemzeti Emlékparkot. Könyvárusítás az újságpavilonokban A posta újságárusító helyeinek kiterjedt hálózatát azzal is igyekszik hasznosítani, hogy a sokféle hírlapon, folyóiraton kívül az utóbbi időben egyre több könyvet, alkalmi kiadványt is árusít. Ezzel lehetővé teszi, hogy a kis települések lakossága is gyorsabban és könnyebben hozzájusson a könyvekhez, egyéb olvasnivalókhoz, és egyben ezzel bevételeit is némileg növeli a posta. Jelenleg több "mint 2800 helysegben foglalkozik a posta hirlapárusítással (ez természetesen nem azonos az előfizetéses hírlapszolgáltatással, ami minden lakott helyen van). Ezeknek a településeknek egy részeben nincs állandó könyvárusítás, s a posta felismerte, hogy a jól kiépített hálózata alkalmas lehet erre a szolgáltatásra. Az elmúlt évben 1,3 milliárd nyomdai terméket adott el a posta, ebből 24 millió alkalmi (kiadványt — magazint, évkönyvet —.valamint 102-féle, összesen 2,8 millió kötet könyvet. Ez utóbbiból egy évvel korábban mindössze lfl-félét árusítottak. felmillió példányban. Az idén még tovább bővült a kínált könyvek köre és száma. A postánál ügyeinek arra, hogy a könyvterjesztés ne akadályozza a hírlapárusítást. A könyvek jelentős része a hírlapüzletekbe és a postahivatalokba kerül, ahol lehetőség van a könyvek megfelelő bemutatására, kínálására, tárolására is. A posta bizománybgn árusítja a könyveket. Az üzletekben, pavilonokban 3—6 hónapig kínálnak egyegy kiadványt, s u kevésbé kelendőket visszaküldik a könyvkiadóknak. Hogy ez utóbbira minél kevesebbszer kerüljön sor, u kisebb településeken felmérik a lakosság igényeit, s ehhez igyekeznek igazítani a kinalatol. (MTI) Jegyzet Diákok - az üvégfalon túl A Dél-alföldi régió felsőoktatási intézményeinek képviselői diákszeminariumon beszélték meg az egy?temi-fölskolai közművelődés Ügyeit. A het elején Szegeden tartott összejövetelen sok minden szóba került a hallgatók kultúraterjesztő, közösségszervező céljaírói, elképzeléseikről, a napi gyakorlatról; mindennek szervezett kereteiről és a spontán kezdeményezések sorsáról; az idő- és pénzfeltételekről, a tenni vágyó hajlamokról és az elzárkózásról. A sok fonlos, érdekes téma között fölemlítették a József Attila Tudományegyetem közművelődési bizottságának égisze alatt működő, Szegedi Egyetemi Műhely elnevezésű „társulás'' egyik újszerű tervet is. Az itteni egyetemek és íöiskoiák fiatal oktatóit, hallgatóit és a városban élő fiatal művészeket tömörítő szervezet mindössze két éve „él", de már sokat hallatott magáról. A nyáron például rendkívüli érdeklődést keltettek uz általuk rendezett Müveszeti és Pszichológiai Napok esemenyei. A Műhely fiataljai elsősorban az úgynevezett hátrányos helyzetű gyerekeknek, fiataloknak. es az időseknek szeretnének segíteni A lelki egészségvédelmet tekintik „fő prolijuknak'. Mostanában kitaláltak, hogy ..Ifjúsági Alapítványt" próbálnak létrehozni. Olyan pénzalapot, amely lehetővé tenné. hogy a diákok rendszeresen járhassák a vidéket. Kis településeken szeretnék gazdagítani a kulturális-művészeti kínálatot, ismeretterjesztő előadásokat tartaminak, a művészeti csoportok bemutatókat; a nevelőotthonokban élő gyerekeknek segítenének, mentálhigiénés, szocializációs problémák oldásában, művelődési szokások kialakításában; oregotthonok lakóit látogulnak, s amiben kell és tudnak, szintén segítenének. Az. utazásokhoz, művészeti produkciókhoz, ismeretterjesztő apparátushoz — pénz szükséges. Pályázatot adtak be a Művelődési i .sz téri um egyetemi - főiskolai közművelődési bizottságához, támogatást kértek a megyei tanácstól és ugyanazért akarnak folyamodni a dologban érdekelt intézményekhez és szervezetekhez. A Szegedi Egyetemi Műhely tervét minden bizonynyal sokan fogadják majd kétkedéssel, értetlenkedve; lassan szokásunkká válik az ilyenfajta reakció, ha pénzről (is) szó van, Am gondoljuk csak tneg, miért értelmes a sikerükért drukkolni! Annyiszor deklaráltuk — tökéletesen hatástalanul, Imgy az értelmiségnek (a leendőnek is!) miféle szerepeket kell vallalni a müveit társadalom érdekében és emberszabású közösségeinek kialakításában. Hányszor mondtuk, hogy az egyetemi-főiskolai évek alatt fel kell készülni a sajátos értelmiségi szerepkörre. Kell, de hogyan? Erre mindmáig kevés helyes választ találtunk. Ha most csuk arról lenne szó, hogy erre hajlandó egyetemisták mehetnek eletet „szagolni" — már megérné) Hogyne örülhetnénk,, hogy akadnak a diákok között "— úgy értesültem ríem is kevesen! — akik már nemcsak beszélgetnek valóságos társadalmi problémáinkról, hanem akarnak, és úgy gondolják, tudnak is cselekedni ezek oldásaért. Konkrét, fogható terepet talaltak maguknak, ahol haszonnal tehetnek a köz javára• Az iskolaévek alatti valóságtapasztalásaik, élményeik, praxisuk nyilván nem metül a feledés homályába, nem „múlik el fölöttük" hatástalanul, hanem alakítja majdani érteimiségi létüket, gondolko^ dúsukat, életvitelüket. A tervezett Alapítvány értelmes „befektetésnek" tetszik, még akkor is, ha tán soká térül meg. Avagy: ki tudja • • A bajaiból egyedül kilábalni képtelen állami gondozott gyereknek, magánytól megkeseredett, világtól elzártan élő öregnek ma, azonnal, rögtön kell u segítség, holnap már elkéstünk vele. S ezt a pillanatnyi hasznot embereletekben muszáj számolnunk! Léphessenek hat a diákoka sokat emlegetett egyetemi üvegfalakon túl... Hiszen világot váltani, gondolatban, szóban, mindig is tud az ember, ha fiatal. Viszont munkaigényes, fárasztó, apró, de tényleges lépéseket tenni bármiféle változásért, tudjuk, igen nehéz! Sulyok Erzsébet Akadémiai kutatások és fejlesztések Kilencmilliárdos támogatás Az 1986—90. közötti időszak kutatási-fejlesztési feladatait összegző főtitkári előterjesztés — amelyet megtárgyalt a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége —• kiemeli: az akadémiai kutatóhálózatnak olyan területeken kell munkálatokat véReznie, amelyeken a tudományos eredmények elérésének feltétele a koncentrált kapacitás; az eddigi kiemelkedő eredmenyek indokolják. Folytatják a tradíciók megőrzését, a tudományos iskolák fenntartását, illetve tudományos érdekből szükséges olyan új kutatási irányok, módszerek művelését, alkalmazását, melyek nem illeszkednek más kutatásirányitó szerv profillába. E tervkoncepció egyben áttekinti az Akadémia intézeteiben a VI. ötéves terv idején folytatott kutatási tevékenységet, s rögzíti az elért eredményeket is. Az előterjesztés meeáliaoítia: az akadémiai kutatóhálózat tevékenysegének legfontosabb kereteit az országos távlati tudományos kutatási terv és az, országus közé ntá vú k u tatás i - f e j lesztési terv adta meg. Mind az OTTKT. mind pedig az OKKFT jól szolgálta a fő tudománypolitikai célok teljesítését. Ugyanakkor a költségvetési és a beruházási ráfordítások számottevő csókkenése miatt kedvezőtlenül alakultak a tudományos kutatás feltételei. A versenyképes kutatásoknál nélkülözhetetlen műszerek, berendezések és anyagok szűkössége hátráltatta az MTA területén folyó kutatómunkát, es a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazását is. A dokumentum kiemeli: az új tudományos eredményeket ígérő alapkutatások jelentőségének növekednie kell a soron következő tervidőszakban. A VII. ötéves terv ideién különösen nagy figyelmet fordítanak a társadalom és a gazdaság fejlesztését szolgáló természettudományi alapkutatásokra, illetve a kiemelkedően fontos társadalomtudományi vizsgálódásokra. Kívánatos, hoev a kutatási tevékenység iobban épüljön be a gazdálkodás folyamatába, és a legfontosabb feladatok megoldására szerveződjék. A tudományos kutatás megnövekedett szerephez jut abban, hogy eredményeivel előkészíti és megalapozza — az ország adottságainak megfelelően —- azoknak az új folyamatoknak a kibontakoztatását, amelyek várhatóan szükségesek lesznek a gazdasági növekedéshez. A kutatómunka feltételrendszerére vonatkozó elgondolásokról a dokumentum megállapítja: a költségvetési hozzájárulásból a következő öt évben várhatóan kilencmilliárd forint áll majd az akadémiai kutatóhálózat. valamint az Interkozmosz-kutatasok rendelkezésére. A finanszírozás — a gazdálkodás és az érdekeltség tekintetében egyaránt — a tudományos kutatások jellegzetességeihez kjván igazodni, ezért szabályaiban a kutatások differenciáltságához igazodva rugalmas, a szakmai célokat figyelembe vevő eszközrendszert kell érvényesíteni. A pályázati rendszer kiszélesítésével a mostaninál nagyobb szerephez jut. támogatások odaítélésénél, illetőleg felhasználásánál a szakmai ellenőrzés és a beszámoltatás. (MTI) Diplomások az ifjúsági mozgalomban Tárgyalt a megyei KISZ-bizottság A megyei KISZ-bizottság testülete legutóbb hat esztendővel ezelőtt foglalkozott azzal, hogyan vesznek részt a fiatal értelmiségiek az ifjúsági szövetség munkájában, találnak-e maguknak cselekvési teret, lehetőségeket? Hogy az elmúlt évek tapasztalata mit hozott e témában, arról tegnapi, csütörtöki soros ülésén tanácskozott. Turcsikné Süli Mária, a KISZ-bizottság titkára készített igen részletes összefoglalót, amelyhez hosszas vitában fűztek mondanivalójukat a testület tagjai, Lehóczky Pál és Harisné Végh Éva, a KISZ KB képviselői, Az utóbbi években, szándéka szerint, megkülönböztetett módon közelített az ifjúsági szövetség az értelmiségi fiatalokhoz, Foglalkozásuk szerint, tevékenysé11 Kincskereső novemberi száma VnrkérT ke rést étik!* — a Kincskereső noygmóeri szamában. Kovács Lajos folytatásos regénkének (Raadasnup a szupersztárok cirkuszában) különös gyerekhöse, Várkán eltűnik, osztálytársai hiába keresik a cirkuszban, amellyel — állítólag — a városba érkezett, senki sem tud róla,,, Folytatódik Kuczka Péter sci-fi-történeti tanulmánya is (Lehetséges és lehetetlen világok), a harmadik részben egy hires szörnyeteg, Frankenstein megjelenéséről olvashatunk. A NEVETŐ [RODALOMÖRA Mark Twain humoreszkjét (A mutatvány) közli, amelyben a hipnotizőrök mesterkedései lepleződnek le. A VADASZNAPLÖ Torday Emil afrikai vadászkalandjait mutatja be, a híres vadásztól azt is megtudjuk, hogy minden vadállatnál veszélyesebb az ügyetlen, gyáva kísérő. A mai gyerekélel kiváló ábrázolója, Kántor Zsuzsa ezúttal a gyerekszerelem furcsaságairól ír Kis-Rukk és a szerelem című vidám hangulatú novellájában. Egy oroszországi cigány pépmeset is>- megisrfierhetünk — árról szól: Mikeppen szedte ra a cigány a földesurat'.' Hermán Ottó írása — A „látott" hal — a régi balatoni halászat egyik különös halfogási módszerét mutatja be. Gazdag és változatos a novemberi szám versválogatása. Farkas Árpád, Utassy József, Bayer Béla, Fecske Csaba verseiből az őszvég hangulata árad; Stefan George, Tóth Bálint, Markó Béla, Csanádi Imre versei — komolyak és humorosak — különféle állatpkról szólnak; Csorba Piroska verseiben maguk a gyerekek szólalnak meg. Rajtuk kívül Viktor Szosznora mai orosz költő Győri László egy-egy szép költeményét olvashatjuk a folyóiratban. AZ ÖRÖKSÉG rovatban a nagy költő öccse, a szintén kiváló költő Ágh István mutatja be Nagy László szülőházát, AZ ÉDES ANYANYELVÜNK-ben a köszönésről és a megszólításról ír Szilágyi Ferenc. A szám Illusztrátorai : Szyksznian Wanda, Fritz Mihály, Magyar Mihály és Furlán Ferenc. Lukács-konferencia Lukács György születésének 100, évfordulója alkalmából Bécsben háromnapos nemzetközi tudományos tanácskozáson elemzik u nagy magyar marxista filozófus munkásságát. A konferenciát közösen rendezi a Collegium Hungarioum, az osztrák tudományos és kutatási intézet, valamint a bécsi francia intézet. Olasz, francia, brit, román) NSZKbeli, jugoszláv, osztrák tudósok mellett hazánkból hat kutató vesz részt a tanácskozáson. A konferencia alkalmából Lukács életútját bemutató dokumentumkiállítás nyílik a Collegium Hungaricumban. gúknek megfelelően, ún. mikrorétegeknek szóló munkaformákat, elfoglaltságokat igyekezett keresni- Szakmai, politikai szervezeteket, ágazat! fórumokat, tanácskozások sorát hívta életre, amelyeken a mérnökök, a jogászok, a tanárok és az orvosok lehetőséget kaptak a közéleti, mozgalmi munkában való részvételre. Igaz, mindezek a kezdeményezések legtöbbször egy-egy alkalomra születtek, utóélete csupán néhánynak maradt. A sikertelenség oka. mint az -a vitában is elhangzott, sok, mindennel magyarázható. Hiányzik valamiféle egységes koncepció, amely segítséget adna az irányító testületeknek is, az alapszervezetek nek is, de a mozgalom szervezeti struktúrája sem alkalmas, olykor, az érdemi, tartalmi munka végzéséhez. A KISZ KB például életre hívta az Értelmiségi Fiatalok Tanáaz utóbbi esztendők érzékeltetik egyre markánsabban. Kedvezőtlenül hat például a fiatal diplomásokra, hogy nem nőtt, esetenként devalválódott a tudás (tanulás) értéke, hogy az értelmiségiek jövedelme alatta marad fölkészültségüknek. Ráadásul a pályakezdők egzisztenciális gondokkul is küszködnek. A vitában nem is a látványos eredményeket sürgették, hanem arról határoztak, hogy gazdagítani kel! azokat a mozgalmi cselekvési területeket, amelyekbe hosszabb időre is bekapcsolódhatnak az értelmiségi fiatalok. Azok pedig, akik „kiöregedtek" az ifjúsági szervezetből, nem kallódhatnak el, más szakmai, közéleti munkájukhoz a KlSZ-nek segítséget kell adni. Ajánlásokkal is élhet. Az irányító testületek pedig a jövőben határozott koncepció szerint foglalkozzanak az értelmiségi fiatalokcsát, amely azonban nem- kai, KISZ-szervezeteikkel, igen tud segíteni a megyei Csiszár Mihály, a megyei testületek munkájában, oly- KISZ-bizottság munkatársa kor a kapcsolatok, az jn- tájékoztatta a testületet az Új vállalatirányítási formák bevezetésével kapcsolatos KISZ-es feladatok tapasztalatairól, Habina Péter, a KISZ-bizottság titkára pedig az építőtáborokról készített összegezést. M. E. formációk is hiányoznak. Természetesen, az ifjúsági mozgalomnak is számolnia kellett mindazokkal az ellentmondásokkal, amelyek az értelmiségi lét* és munka társadalmi megítélését jellemzi, s amelyeket éppen Karajan-lanílvány koncertje Ma, csütörtökön este fél 8 órakor az országos filharmónia főbérleti sorozatában a szegedi szimfonikus zenekar ad koncertet a Zenés Színházban. Adrián Pop Etos 1. című müvét, Lalo d-moll gordonkaversenyét és Rimszkij-Korszakov Seherezádé szvitjét mutatják be. Közreműködik Perényi Miklós (gordonka) és Bácsik Sándor (hegedű). Vezényel Christian Mandeal. A román karmester 1040ban született Brassó közelében. 1970-ben fejezte be tanulmányait a bukaresti Ciprián Porumbescu Konzervatórium zongora tanszakán. Két évvel később mutatkozott be a nyilvánosság előtt. 1073-ban és 1974ben meghívást kapott Bayreuthba, ahol a nemzetközi ifjúsági fesztiválon zongoraművészként vett részi. Karmesteri tanulmányait 1975-ben fejezte be. 1980ban a bayreuthi ifjúsági fesztivál szimfonikus zenekarának másodkarnagya volt, a következő évben részt vett a Karajan-alapítvány mesterkurzusán, Nyugat-Berlinben. Jelenleg a kolpzsvári filharmonikus zenekar karmestere. A Seherezádé szvitet délután 1-kor a Bebrils közlekedési szakközépiskola tanulóinak is bemutatják. k i *