Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-12 / 240. szám

- VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 75. évfolyam, 240. szám 1985. október 12., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 2.20 forint Az Országgyűlés elfogadta a kormány programját, a tavalyi költségvetést Befejezte munkáját az őszi ülésszak Pénteken, tegnap a Parlamentben a kormányprogram feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. A legfelsőbb népképviseleti testületünk fórumán megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára; Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az ülést Cservenka Fercncné, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A kormányprogram feletti vitában elsőként Kapolyi László ipari miniszter mondott véleményt. Fölszólalt Szabó Sándor, Csongrád megye 13. választókerületének képviselője, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára. (FölszóLalását a 3. oldalon ismertetjük.) Véleményt mondott Rujsz Lászlónó Vas megyei, Lakos László Pest megyei, Vida Kocsárd Somogy megyei képviselő, Straub F. Brúnó, országos listán megválasztott képviselő, Gregor Péter Kapolyi László: budapesti és Király Zoltán, Csongrád megye 5. választókerületének képviselője, a szegedi tévéstúdió szerkesztő-riportere. (FöLszólalását a 3. oldalon ismertetjük.) E napirendhez több hozzászólás nem volt. A fölszólalásokra Lázár György, a Minisztertanács elnöke válaszolt. (Erről beszámolónk a 3. oldalon.) A miniszterelnök válasza után határozathozatal következett. Az Országgyűlés a kormány proramját tartalmazó jelentést jóváhagyólag — egyhangúlag — tudomásul vette. Az elfogadott napirendnek megfelelően, Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő az 1984. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. (Előterjesztését a 3. oldalon ismertetjük.) Határozathozatal következett. Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután Vida Miklós budapesti képviselő, a Fővárosi Gázművek igazgatója interpellált a kormányhoz új, egységes energiatörvény megalkotása ügyében. Az interpellációra a kormány nevében Kapolyi László válaszolt. Megállapította, hogy a kormány egyelőre nem tervezi az egységes energiatörvény kidolgozását. Az interpelláló fölvetése azonban indokolt, ezért a megfelelő intézmények bevonásával megvizsgálják az egységes energiatörvény megalkotásának lehetőségét. Ennek eredményeiről az interpelláló képviselőt és az illetékeseket tájékoztatják majd. A választ az interpelláló és az Országgyűlés elfogadta. Sarlós István — az ülésszakot bezárva — megemlékezett egy száz esztendővel ezelőtti eseményről: akkor tették az első kapavágásokat az Or szágház építkezésén. Ezzel az Ország gyűlés őszi ülésszaka befejeződött. Áz ipar feladata a nemzeti jövedelem gyarapítása Kapolyi László ipari miniszter elöljáróban arról szólt: az iparra háruló legfontosabb feladat, hogy az eddiginél nagyobb mértékben járuljon hozzá a népgazdaság külső és belső egyensúlyának javításához, a nemzeti jövedelem gyarapításához és így gazdaságunk gyorsabb fejlődésének egyik lendítőjévé váljon. A miniszter elmondta: a termelés növekedése az utóbbi hónapokban felgyorsult. az ipar termelése a tavalyit várhatóan mintecv 2 százalékkal meghaladja majd, de nem éri el a tervezettet. A szocialista exportban jók az eredmények — leginkább a könnyűipar, a gépipar és a vegvipar kivitele nőtt — a konvertibilis elszámolású export várhatóan a tavalyi szinten marad, nem éri el a tervezettet. Kapolyi László a változó körülményekhez alkalmazkodás érdekében nagyobb vállalati erőfeszítéseket sürgetett. A továbbiakban a lakossági szénellátásról szólva a miniszter a helyzetet különösen nehéznek nevezte. A kereslet az elmúlt évekhez viszonyítva csaknem egymillió tonnával nőtt; szénhiány van, különösen Északés Kelet-Magyarországon, valamint az Alföldön. Ennek megszüntetésére mind a kormány, mind a szénbányászat intézkedéseket telt: 1 millió tonnával tobb szenet importálunk, és 5,2 millió tonna hazai szenet termelünk lakossági célra. A bányászok legtöbb pihenőnapjukat feláldozzák azért, hogy a szénhiány csak átmeneti legyen, és minél hamarabb megszűnjön. A hazai lakosság számára végzett széntermelésben november 15-éig behozzák a lemaradást. Külkereskedelmi stratégiánkban továbbra is a szocialista országokkal, elsőm^ZM3rm mmm ,j ifp < + , :: ... v i sorban u Szovjetunióval folytatott műszaki-gazdasági együttműködés a fejlődés meghatározó tényezője. Az ipar felelőssége ma — és a jövőben még inkább — az, hogy átfogó fejlesztéspolitikával teremtsen húzóerőt gazdasági fejlődésünk folyamatában — mondotta Kapolyi László. Az iparfejlesztés stratégiája éppen abban áll, hogy a A miniszterelnök válaszát hallgatják a képviselők fejlődés felgyorsítását a jövedelemteremtő képesség növelésével, a társadalmi erőforrások korábbinál hatékonyabb felhasználásával tegve lehetővé. Az energetika egész rendszerének minőségi fejlesztésével csökkentjük a gazdaság energiaigényességét, eközben növeljük az atomerőműví villamosenergiatermelés arányát, rekonstruáljuk a szénerőmüveket, fejlesztésekkel fokozzuk a villamosenergia-rendszer rugalmasságát. Az elektronizálás lehetőségeinek kihasználásával gyors ütemben kell előrelépni az informatika, a számítástechnika ipari alkalmazásában, a fejlesztési, tervezési, gyártási és mérési folyamatok korszerűsítésében. A strukturális változás fő területei azok lesznek, amelyeken a mennyiségi fejlődéssel minőségi változások is együtt járnak. A kormányprogram alapján az iparl'ejlesz.tés egyik fő vonala a meglevő kapacitások jobb kihasználása, az ehhez szükséges átcsoportosítások megvalósítása, valamint — a pótlólagos források biztosítása mellett — a meglevő állóeszközök és munkaerő-állomány hatékonyabb működtetése lesz. A gazdaságirányítási rendszer ' továbbfejlesztésével kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta: fontos, hogy a vállalatok magatartását meghatározó eszközök, szabályozók ösztönözzenek, egyszersmind kényszerítsenek a meglevő erőforrások maximális hasznosítására. Kapolyi László végezetül az új vállalatvezetési formák kialakításának menetéről, az ipar szervezeti korszerűsítéséről szólt, majd az ipari dolgozók másfél milliós kollektívájának nevében helytállást ígért a kormányprogram megvalósításában. Szeged fölszabadulásának évfordulóján Koszorúzás! ünnepségek A Széchenyi téren, a Kárász utca felőli emlékműnél a megyei és a városi pártbizottság képviselői koszorúztak Koszorúzási ünnepséget rendezett tegnap, pénteken délután az MSZMP Szeged Városi Bizottsága. Szeged Megyei Város Tanácsa és a Hazafias Népfront városi bi« zottsága, valamint az MSZBT városi tagcsoportjai Szeged felszabadulásának 41. évfordulója tiszteletére. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása Után a Széchenyi téri szovjet hősi emlékműveknél és a Dugonics temetőben levő emlékműnél elhelyezték a megemlékezés és a kegyelet koszorúit az MSZMp megyei és városi bizottsága, a megyei és a városi tanács, a fegyveres testületek, továbbá a társadalmi és a tömegszervezetek képviselői. A Széchenyi téren a Kárász utca felőli emlékműnél koszorúztak még a kommunális vállalatok pártbizottsága, kereskedelmi vállalatok pártbizottsága és a termelőszövetkezetek nevében a Tisza—Maros-Szög Tsz megbízottai. A Takaréktár utca felőli emlékműnél a középfokú oktatási intézmények pártbizottsága, a gyu_ •fagyár, az egészségügyi pártvezetőség és a Komszomol delegációja koszorúit is elhelyezték. A Belvárosi temetőben levő emlékműnél lerótták kegyeletüket a Gabonatermesztési Kutató Intézet, a Magyar Nemzeti Bank és a kéziszerszámgyár képviselői. A Belvárosi temetőben álló román hősi emlékmű talapzatánál is elhelyezték koszorúikat az MSZMP megyei és városi bizottsága, a megyei és városi tanács társadalmi és tömegszervezetek, a fegyveres testületek, a paprikafeldolgozó vállalat, a Csongrád megyei Tervező Vállalat és a Számítástechnikai Vállalat dolgozói. A koszorúzási ünnepségek végén katonai és munkásőregységek tisztelgő menetben vonultak el az emlékművek előtt. A koszorúzási ünnepségek az Internacionálé hangjaival fejeződtek be. Magyar—osztrák kapcsolatok Lázár György, a Minisztertanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Norbert Stégért, az Osztrák Köztársaság hazánkban tartózkodó alkancellárját, kereskedelmi és ipari minisztert. Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettc-e ugyancsak pénteken találkozott az osztrák politikussal. A szívélyes légkörű' megbeszéléseken véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, mindenekelőtt a helsinki folyamat továbbvitelével összefüggő témákról. Áttekintették a hagyományosan jó magyar— osztrák kapcsolatok helyzetét és továbbfejlesztésük lehetőségeit. A megbeszéléseken részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes. Jelen volt Arthur Agstner, Ausztria budapesti nagykövete. Marjai József és Norbert ^tóeer oénteken folytatták tárgyalásaikat. Megvitatták a világgazdaság, a nemzetközi kereskedelem és a pénzügyi másolatok legfontosabb kérdéseit. Tájékoztatták egymást a két ország belső helyzetéről, az előttük álló feladatokról. Megtárgyalták az Ausztria és Magyarország közötti széles körű politikai, gazdasági, kulturális és idegenforgalmi kapcsolatok helyzetét, a további teendőket. Kiemelték, hogy az élet minden területére kiterjedő és erősödő jószomszédi kapcsolatok rendszerében, a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi együttműködés mindkét fél hasznára lendületesen fejlődik, és egyetértettek abban, hogy az együttműködést — az elért jelentős eredményekre építve, a meglevő lehetőségeket kihasználva — tovább kell bővíteni. A tárgyalásokon nagy figyelmet fordítottak a gazdasági együttműködés, az árucsere-forgalom feltételeinek javítására, a termelési és értékesítési kooperációk, s más együttműködési lehetőségek kiszélesítésére, újabb közös vállalatok és vállalkozások létrejöttének elősegítésére. (MTI)