Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-10 / 238. szám

4 Csütörtök, 1985. október 10. Felmérés és intézkedések A kábítószer­fogyasztás ellen A bódulatkeltő anyagok­kal való visszaélés pszicho­lógiai okait vizsgálva meg­figyelhető: az esetek több­ségében a nevelőotthonokban és -intézetekben élő, vala­mint a családtól elforduló, illetve a kitaszított fiatalok a hiányzó érzelmi kötődés szerek okozta problémákat, a megkérdezet­tek mintegy húsz százaléka észlelte is a környezetében a visszaélés valamilyen for­máját, s 5 százalékuk arról számojt be. hogy maga is kipróbálta valamelyik szer hatását. Az első — bódító­h a lá lesetc-t kezdetén a megalapozott becslések szerint tízezerre volt tehető a bódítószerekkel visszaélő fiatalok száma. Az évtized közepére ez a szá n harmincezerre nőtt. de a szakértők véleménye szerint a rendszeres fogyasztók en­nek csupán 2-5 százalékát pótlására fordulnak a dror gokhoz. A harmóniát nélkü­löző családokban a gyerme­kek a szülők közötti ellen­tétek eszközévé válnak: szá­mukra a menekülés egyik útja a kábítószerek haszná­lata — állapítja meg az Ál­lami Ifjúsági Bizottság szá­mára készített előterjesztés, amelyben az érintett főható­ságok javaslatot tesznek a hódulatkeltö szerekkel visz­szaélő fiatalok érdekében szükséges megelőző, kezelő és utógondozó tevékenység továbbfejlesztésére. Hazánkban 1967—68-tcl voltak szórványosan észlel­hetők az ifjúkori toxikomá­nia esetei, ezekre az iskolák és a belügyi szervek hívták, fel a figyelmet. Kezdetben a kisebb. 10-15 fős közössé­gekben történő kábítószer­fogyasztás volt a jellemző, e csoportok zömmel 16-18 év közötti fiatalokból verbuvá­lódtak. A visszaélési forma a szerves oldószerek gőzeinek beléleg­zése volt. Az 1973 és 1978 közötti időszakban a Parkan tabletta orvosi előírástól el­térő szedését lehetett megfi­gyelni, majd a különböző al­tató és nyugtató hatású gyógyszerek alkohollal va'.ó 1974-ben regisztrálták, majd teszik ki. ezt további tragikus kimene- A bódulatkeltő anyagok­telű esetek követték. ka, vjsszaaélö fla1alok kezc. A szociális és a kulturális lésére a jelenlegi ellátási adatok értékelése alapján rendszer fogyatékosságai mi­kimutatható - figyelmeztet aU még nem alakulhattak ki a megfelelő módszerek. Ke­a jelentés —. hogy a kábí tószerekkel visszaélő gyer mekek és fiatalok jelentői hányadának fejlődése eltér a normális­tól, a drogokat fogyasztók, körére jellemző a rendezet­len családi környezet, ezen belül is kiemelkedő számban az úgynevezett csonka csa­ládokból kerülnek ki a bó­dulatkeltö anuaaokat fo­gyasztó gyermekek. Az utóbbi években — a fiatalok ismereteinek növe­kedésével — lényegesen bő- tételeket imit a fogyasztott szerek ..választéka". Az 1979-töl nipjainkig terjedő időszakot az jellemzi, hogy növekedeti a gyógyszerfogyasztás ará­ieggyakoribb nya' szórványosan házi ká­bítószer-előállítási kísérle­tek is tapasztalhatók, s egy­re csökken az életkora azok­nak a fiataloknak, először próbálják ki vés a szakember és nagy a betegforgalom, emiatt nem a szemelyiseg- aJakitható ki a Jeikibetegsé­gek gyógyításakor nélkülöz­hetetlen tartós személyi kapcsolat. Drogelvonás, illet­ve pszichoterápiás kezelés többnyire az elmeosztályo­kon zajlik. ezek azonban nem alkalmasak a feladat végrehajtására. Az Állami Ifjúsági Bizottság döntése alapján a legfontosabb fel­adatok: megteremteni a fel­a bóditószereket visszatérően használó, illető­leg már függőségben levó fiatalok gondozásához és utógondozásához, beleértve az ambuláns ellátást is. A testület szorgalmazza: ku­tassák fel és támogassák azokat a helyi, illetőleg tár­sadalmi kezdeményezéseket, uták amelyek elősegítik a bódu­vala- jatkeltő szerekkel visszaélő melv bódulatkeltő anyig fiatalok társadalmi beillesz­hatását. kedését, illetve a különböző A felmérések szerint a megelőzési módszerek beve­drogokkal először próbálko- zetését. Dolgozzanak ki — a kombinálását, mint a bódu- zók 10-14, míg a rendszere- jelenlegi helyzetnek megfe­latkeltő anyagokkal való sen bódítószereket fogyasz- lelő. a külföldi tapasztalato­visszaélés úiabb módját. Az tók 15-18 évesek, illetve fia- kat is hasznosító — általános ekkor ké^jljjt nem reprezen- tul felnőttek. 18-24 évesek, drogmegelőzési modellt. tatív felmérés adatai szerint Míg a hetvenes évek elején Ezeket a munkálatokat a jö­a középiskolások több mint legfeljebb 150-200 esetről vőben az Állami Ifjúsági hetven százaléka ismerte a lehetett tudomást szerezni. Bizottság elnöke hangolja toxikomániával kapcsolatos addig a nyolcvanas évek össze. (MTI) és négy férfi Színes szovjet film. Holger Drakman novellá­ja nyomán írta és rendez­te: Algimantasz Pujpa. Fényképezte: Jonasz To­masjavicsjusz. Zene: Juo­zasz Sirvinkasz. Főbbx sze­replök: Jurate Onajtyite, Antanasz Surna, Vidasz Patkjavicsjusz, Szauljusz Balandisz. Nfem tudom pontosan (utána kellene nézni), mi „tudományosan" a műfaji különbség az életkép és a ballada között. Azzal együtt persze jól sejthető, mily nagy is lehét a differencia. Illusztrációképpen — ma­radjunk a balladáknál: tud­juk, „balladás" nemzet va­gyunk, leggyönyörűbb nép­balladáink a székelységnek köszönhetők, s Arany János a lírában, Tamási Áron a prózában oldotta érett aszú­vá e több ezer éves, ősi népi kultúra-réteg csodálatos ter­méseit. A balladákra a ho­mály, a sötéten feszülő tra­gikum, a sejtetett végzet drámaisága, s a komor, el­hagyatott tájakon hirtelen megszólaló, magányos hege­dűhöz hasonlatos szívszorí­tó hangvétel éppúgy jellem­ző, mint a veretesen ódon, gyönyörű nyelvezet, s a né­pek ősi bölcsességének gyé­mántfoglalatai. S végül, de távolról sem utolsó sorban: a katartikus, lélekemelő és -tisztító, fenséges mondan­dó, rendkívüli hatásfokkal és hasonló képi-nyelvi meg-, valósítással. Igazi, nagy drá­ma a ballada, dalban, lírai­an elbeszélve. Ha akár csak ennyit tu­dunk a balladáról, s vesz­szük, hogy ezt a szovjet-lit­ván filmet balladaként hir­dették meg, s nyilvánvaló­an az alkotó szándéka is eredendően egy erőteljesen balladisztikus hangvételű irodalmi mű filmes adaptá­ciója lehetett, el kell gon­dolkodnunk azon —i vajon ennyire különböző lenne a (film)ballada költőiségének értelmezése? Hiszen ez az ábrázolásmód nem csekély mértékben éppen stilisztikai szempontból tételez föl eredetiséget és a „klasszi­kus" értelmezéshez történő ragaszkodást egyszerre — a meseszövés, a tematika, az atmoszféra csak az előb­biekkel igen szoros kölcsön­hatásban érvényesülhet... Algimantasz Pujpa film­jének legnagyobb hiányos­sága, hogy a balladisztikus végzetet „csupán" egy szá­zadfordulós litván életkép­sorozat lassúdad hömpölygé­sébe ágyazva kíséreli meg felmutatni. A férjét veszí­tett, s a magányosan élő apához és két fiához „csa­pódó" asszony-hős történe­tében inkább csak a fátum szellőcskéjét, mint süvöltő, elemi erejű szélsodrását lel­het érezni. Mindent elborító homok, tengerpart, sivár környezet, szegénység, küsz­ködés, eladósodás, egymás után, így vagy úgy az asz­szony életéből tovatűnt fér­fiak, miközben — az élet könyörtelen haladása — sor­ra születnek a kisfiúk, s mindezenközben a homok jelképesen is már-már min­dent elborít: a baj az, hogy nyomokban villan csak né­ha elő eme „körítés" vaskos rétege alól, a régi emberi életek sanyarúsága, s a ma­gányos asszonysors mögül a szívszorító keserűség és ál­talában mindaz, ami igazán felkavaró, katartikus erejű, valóban (honi „minták" sze­rint) balladai lehetne. A fő ok vélhetően nem a balla­disztikus hangvétel értelme­zési különbségeiben, hanem a túlságosan is „életképi" realizmushoz való ragaszko­dásban, következésképpen az igazi drámaiság hiányá­ban keresendő: emiatt tűn­het ügy a nézőnek, hogy a nemes szándék és az érzé­kelhetően értékes irodalmi alapanyag dacára csak a te­matika, egy kissé a miliő és a meseszövés számít balla­dainak (annyira-amennyire), a stílus, az egyébként szinte érzékien fölfogható hangvé­tel — egyéltalán nem. Már­pedig az igazi (film)ballada és az (egyébként mégoly jó, legalábbis esztétikailag el­fogadható, érdekes és szem­léletes) életkép-sorozat kö­zött mégiscsak van különb­ség. Nem is kicsi. Domonkos László Születésnapi köszöntés Rácz Sándor altábornagyot, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Ellenőrző Bizottságának tagját, honvé­delmi miniszterhelyettest 60. születésnapja alkalmából az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának nevében szer­dán Gyenes András, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság elnöke köszöntötte. A köszöntésen jelen volt Somogyi Imre, a Központi Ellenőrző Bizottság titkára és Varga Péter, a Központi Bizottság osztályvezetője. (MTI) A VIT-alap bevételei és felhasználása A XII. Világifjúsági és A VIT-alapot az elfoga­Diaktalálkozó anyagi félté- dott költségvetésnek meg­teleinek megteremtésére lét- felelően a következő fel­rehozott VIT-alapra — a na- adatok finanszírozására for­pokban elkészült gyorsmér- dították: a VIT Nemzet­leg szerint — 9 millió 127 közi Szolidaritási Alapjára 5 ezer 300 forint érkezett. A millió 513 ezer 200 forin­befizetők közül kiemelkedik tot fizettek be, a Magyar a KISZ Budapesti Bizottsá- VIT-delegáció részvételi dí­ga 1 millió 491 ezer, a KISZ ja 920 400 forintot tett ki, Borsod Megyei Bizottsága 1 a XII. VIT Magyar Nemze­millió 59 ezer, az üzemi ti Klubjának működési költ­KlSZ-szervezetek közül pe- ségeihez 1 millió 800 ezer dig a Gagarin Hőerőmű KISZ-bizottsága 155 ezerfo­rintos, valamint a MÁV Zá­hony üzemi bizottsága 146 ezer forintos befizetése. forint volt a hozzájárulás, s a balatoni mini-VIT meg­rendezésére 893 ezer 700 fo­rintba kerül. (MTI) Zenei évadnyitás Budapesti Kamarazenekar. — Hat te miért nem jársz országát, egymás nénét js Sűrű egymásutánban köve- mostanában a próbákra, becsülni, tik egymást a koncertek szép kis alak vagy, mond- Berényi Bogáta október elsö napjaiban, hatom... hiszen ott a he­Hétfön este kezdődtek a lyed. Krajnyev zongoraestje, kamarazenekari napok, ked- — Jaj. tudod, az élőké- Pár éve Csajkovszkij zon­den zongoraest volt, sőt, szítő, a továbbtanulás mi- goraművének szólóját ját­egy nagy érdeklődéssel kí- att, s annyi minden egyéb szotta Szegeden a szimfoni­sért kórushangverseny is. is összejött. kusaínkkal, most szólóestre A filharmóniai rendez- Es sorolja, hányféle el- tért vissza Vlagyimir Kraj­vénysorozat elsőként bemu- foglaltsága hátráltatta, hogy nyev. Méltó keretben, a tatkozó együtteséről, a ta- a próbákra járjon. Fél szem- szovjet kultúra napjainak val.y alakult. Pál Tamás mel hátrasanditok, s látom, alkalmából; Krajnyev a mai vezette Budapesti Kamara- izeg-mozog. alig fogja a szovjet elöadóművészetnek zenekarról kedvező benyo- hely, mondja is a társnő- valóban méltó reprezentán­mást kaptunk. A tizenkét, jenek, hogy szívesen menne sa. Nem a legfiatalabb év­zömében fiatál muzsikus ö is ki a "ódiumra, dalos- járatból való — a zongoris­precíz egymásra figyelése, társai közé. akik éppen az ták nemzedékváltása egy megbízható hangszeres tu- összkar eléneklésére készü- ideje ha/ánkban is lezaj­dása, s nem utolsósorban a lödnek. Világos, hor- szíve- lott, zajlik ma is, minek ré­karmester igényes, hajié- lelke benne van a dalolás- vén egészen ifjú titánok­kony, rugalmas és stílű- ban: szórakozást, örömet kai ismerkedik a világ —. a sos zenei formálása jó szín- ajándékoz neki a muzsika, derékhadhoz tartozik. Azok. vonalú, profi muzsikálást s ha a hétköznapok sodró közé, akik szinte kötelező gyümölcsözött. Műsoruk rohanásából ki tud szaba- nagv nemzetközi versenysi­ö^zeál Ittasának lényege az dúlni, hát el-eljár énekelni, kereiket még a hatvanas artisztikus igényű szóra- szépséggel, örömmel, har- években aratták. ho°v az­koztatás. Ezt célozta mind- móniával feltöltekezni. Ha- tán a csodagyerek csodafel­iárt az elsőként elhangzó sonló cipőben járnak a töb- nőtté érve váltsa be a koz­Vol'cmann F-dúr szerenád- biek is. azok. akiknek ar- zá fűzött reménveket. Kraj­ja. ami igen hatásos, kelle- cán most a szereplés a nyev még az 1970-es moszk­mes nyitómuzsika volt. A megmérettetés izgalmától vai Csajkovszkij-verseny el­zene bája, üdesége. s ele- piros lázrózsák égnek. Nem sö díjával futotta 'ól kiér­gáns virtuozitása nyilatko- iskolázott, s még csat- nem demelt bemutatkozó köreit zott meg az együttes elő- is kimondottan szép hangok, Európában és Amerikában, adásában. , mégis, ahogy például Cer- többször járt nálunk is, A Szeged Megyei Város' ton Piaci pletykáiának hun- visszatérte tehát nem holmi Tanácsa áldásos mecénási cut humorát átélik, s aho- friss szenzáció, inkább az tevékenységének köszönhe- gyan a többi igényes, gyön- alaposabb ismerkedés tehe­tően készült el Farkas Fe- géd, finom reneszánsz vagy tőségének ígéretével hatott. renc kompozíciója. Az idős romantikus dallamokhoz mester zenei invenciója ki- igazítják hangjukat és szi­választottá meg Brahms (két les Concertino V. - trom- emelő pillanatok. egy-egy ^ etűdm.^Pro­Eszerint műsorát is. apadhatatlan. A háromtéte- vüket, megszületnek a fel- A l»c rnnrertinn V — trom- ^a.r.^a-,, o-upszuuiu). bitára és vonószenekarra, tiszta, áttetsző hangzás, egy­ismét egv újabb formás mű, egy szép dallamív. S a leg­klasszikus keretben, mai fontosabb, hogy leik® van a tartalommal. Hálás szólóié- daluknak. Karnagyuk, Mi­hetöség. ez. esetben Petz hálka György, mintegy év- ^KraTnvw'"programját Pál trombitaművésznek, aki tizede foglalkozik a kórus- ^ S TűlS^Ms kofjev (II. és V/f. szonáta) az egyetemes irodalom vi­szonylag szűkebben behatá­rolható tartományából ke­az igényes szólamot brili- sal. Fáradhatatlan szeretet­ánsan tolmácsolta. tel. gondossággal, s nem Mozart Haffner-szerenddja eredménytelenül. A jó kó­(D-dúr. K. 250.) magas ren- ruséneklés törvényeiből so­ri ü. művészi igénnyel ké- kat megtanultak. Dalolásuk­szült szórakoztató muzsika, ból érződik, igényük van a mondhatnám, voltaképpen a romantika szólalt meg a zongorán, hiszen ebben az összeállításban századunk jellegzetesen e®"éni Csiszolt, fényes, koratmosz- tiszta hangzásra, a szép. ftv í^^rrJyTo tetszett. férát teremtő eloadasban kifejező hangszineVe, s ros/teomantikucnak hallottuk zárószámként, tudják, mi az, hogy zenei P°sztr(>manllKusnak mely után természetesen formálás. Mindenekelőtt pe- Ami azonnal megfogott nem maradhatott el a rá- dig: szeretik a társas ének- Krajnyev játékában: a pu­adás sem. lést. ritán módon érzelemgaz­Kórusok. Vékony, üde hang A muzsika szeretetéből da<r stílus. Máskor a kon­énekelte végig a keddi kó- aztán híd ível nemcsak vá- cert indításában megszokott ruskoncert zárószámát a rosokon. hanem országokon akklimatizáció. hogy a mq­mögöttem levő széksorban, keresztül is. Emstedttenfcől vésznek idő kell a bemele­Mégpedig a szoprán szóla- vezetett ide annak a mint- gedéshez, ráhangolódáshoz mot abból az ízes Karai eoy hatvan német dalosnak — ezúttal kellemes megle­né.pdalfeldolgozásból. ami- az útja. akiknek együttesé- petésre elmaradt. Krajnyev vei a Démász Erkel Ferenc ben munkás és gyárigazgató rögvest nagy intenzitással, kórusa búcsúzott az orszá- egyformán lelkes megrvö- magas hőfokon „csapot? a gos minősítő koncertjén, a ződéssel vallja, jó együtt húrokba" a Brahms-*-®" zó­Bartók Béla Művelődési dalolni. A koncert első te- diával, s ez a drámaiság. Ház zsúfolásig megtelt lében ők léptek fel Ulrich feszültség az egész est so­napvtermében. Megnyitó- Grisler vezényletével, egv- rán végig ott vibrált élő­ként Vajda György vezér- séges odaadással, világos, adásában. Prokofiev 1942­igazgató méltatta a hang- tiszta szövegmondással, ben befejezett (!) VII. szo­verseny jelentőségét. Az nagy kedvvel teli igyekezet- nátáiának döbbenetes "táió­imént még lelkesen dúdoló tel. A Démász dalosai most it látnoki erővel tolmácsol­leány most csillogó szem- viszonozták emstedttiek ta. hogy aztán a ráadások mel tapsol, csak akkor tart vendégszeretetét, azaz a ná- perckönnyű sláeerdarabjai­egv kis szünetet, mikor az luk tett látogatást. Nemcsak val (Debussy. Chopin) gon­előtte ülő asszonyka rákér- zenei tapasztalatcsere ez. rioskodjon fö'otáásról. kel­dez. hanem megtanulják egymás lemes utójátékról. N. I. KISZ-tanácskozás A KISZ Központi Bizottságának Intéző Bizottsága Há­mori Csaba első titkár elnökletével szerdán ülést tartott. Az intézőbizottság a kormány felkérésére megvitatta a hetedik ötéves népgazdasági tervről szóló törvényjavaslat tervezetét, és állásfoglalását eljuttatta a Minisztertanács­hoz. Az intézőbizottság ülésén részt vett és felszólalt Cse­hák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese és Cravero Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. (MTI) Suligaléria Az idén is folytatja — im- it mutatják t>e. A kamaratár­már hagyományosnak szá- í^tot — tegnap nyílt — októ­mító - Suli Galériáját a ^ 25.ig ^^ fé, 3_tól 5 JATE Ságvári Endre gya­,..,., . „ ,.. . óráig tekinthetik meg az ér­xorlo altalanas iskcduja. A ° sorozat idei első kiállításán deklődők az iskola kiállitó­Lázár Pál festőművész képe- termében.

Next

/
Thumbnails
Contents