Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-09 / 237. szám

64 Szerda, 1985. október 9. Hegkezdődtek a szovjet kultúra napjai a miniszter államok szö­Mint minden alkalommal, ezúttal is felfokozott yára­kozás és őszinte érdeklődés előzi meg országszerte. Ér­telmi és érzelmi kötődés je­le ez: kifejezi a szovjet kul­túra egyetemes értékeinek tiszteletét, és a megismerés, (Folytatás az 1. oldalról.) hangsúlyozta: az állandó, köl- hangsúlyozta Moszkvai Nagyszínház csönös jelenlétnek ezen a fo- — olyan együttese Dmitrij Sosztako- kán az ötévenként megismét- vétségé, amely elősegíti min­vics Aranykor című művét lődő ünnepi alkalmak sajátos den testvéri ország fejlődését, mutatta' be. értéket képviselnek. Ez alatt nemzeti feladataik megoldá­* a néhány nap alatt a Szovjet- sát, s egyúttal növeli a szo­Társndalmi életünk visz- unió népeinék kultúrájáról cialista világrendszer erejét, sza térő és rangos eseménye és művészetéről szinte teljes tekintélyét, a szovjet kultúra napjainak képet kap a magyar közön- A Szovjetunió kulturális magvarországi rendezvény- s^S- Lehetőség nyílik a szé- minisztere ezután arról szólt, sorozata — mondotta ünnepi lcs körű eszmecserére szá- hogy a szocialista oszágok bőszedében Csehák Judit rnas szakterület képviselői barátságának erősítését szol­mi nisztcrelnö'k-h'elyettes között. A hozzánk érkező al- gálja a kulturális együttmű­kotók és művészek frissen ködés is, amely különösen tolmácsolják a szovjet társa- nagyjelentőségű napjaink­dalom jelentős eseményeire, ban, amikor a kultúra az a párt kongresszusára kószü- éles ideológiai harc színte­lődő emberek életérzéseit és révé vált. törekvéseit. Csehák Judit vé- A szovjet—magyar kultu­gül az MSZMP Központi Bi- rális és művészeti együtt­zottsága és a magyar kor- működés — folytatta — az mány nevében köszöntötte eszmei közeledésnek, a dol­befogadas készségét, szande- mindazokat, akik közvetle- gozók politikai nevelésének kőt. nül, vagy közvetve hozzája- hatékony eszköze, s egyre A továbbiakban Csehák ruina,k a rendezvénysorozat erűfsebben kihat az építő­Judit rámutatott, hogy a szeréhez. munka minden területére, a Szovjetunió és művészete pjotr Gyemicsev beszéde termelésre, a társadalmi vi­1945 után tárulhatott fel elején hangsúlyozta: a szov- szonyokra, az emberek szel­számunkra a maga gazdag- jeí emberek nagyra becsülik lemi igényeinek növekedésé­ságában. Az elmúlt 40 év- n testvéri magyar néphez fű- re. Megelégedéssel állapít­ben azonos elvek és célok ződő barátságot, és mindent juk meg, hogy a Szovjet­vezérelték cselekvésünket az megtesznek annak érdeké- unió és Magyarország kultu­élet minden területén. Kul- ben, hogy minden területen, rális együttműködése rend­turális együttműködésünk is igy a kultúrában is erősítsék kívül sokoldalú. Egyre gya­a nemzeti sajátosságokat és és fejlesszék az együttműkö- koribb a kulturális intézmé­tradíciókat mindinkább fi- dést. Ez év áprilisában — nyek közötti közvetlen kap­gy elem be véve a kölcsönös- mondotta — a Szovjetunió- csolat, a művészek alkotói ség jegyében bontakozott ki ban nagy sikert arattak a egyuttmukodese. A nemzet­A továbbiakban Csehák magyar kultúra napjai, ame- kozi kulturális egyuttmuko­Judit emlékeztetett a ma- lyeket Mgyarország felszaba- des során kozos tevekenyse­eyar művészet és kultúra dülásának 40. évfordulója al- ^unk egyre jobban ossze­értékeinek folyamatos jelen- kalmából rendeztek meg. A h^g0'1- s kulturális kapcso­erieKeineK loiyamavos jeien ... . művészetek e iataink a nemzetköz ku tu­£éreJ» Pt ^vslerű ünnenén ^zWett rális együttműködés jó pél-tófi és Kodály. Bartók' és nagyszerű ünnepén részt vett ra.« egjmumuKoa A...1- T r- valamennvi szovetseEi koz- aajaui 6Z0lgainaK. Határozottan síkraszál­lunk amellett — folytatta —, hogy a béke és a népek kö­A továbbiakban Pjotr Gye­rnicsev méltatta a két állam sokoldalú együttműködését a békéért, a társadalmi hala­zötti bizalom érdekében fej­lődjék a nemzetközi kulturá­lis együttműködés, és kö­Józséf Attila, Liszt Ferenc valamennyi szövetségi és Szabó István, Móricz tarsasagunk Zsigmond és Jancsó Miklós művei, csakúgy mint Nagy László versei, vagy Az em­ber tragédiája ismert a 6Zovjet közönség előtt. Rend­szeres a magyar színházak, népi együttesek vendégsze­replése. Tartalmas a közös kutató munka, a művészeti szövetségek együttműködése, a sajtó, a rádió és a televi­M<LmÍndTaPÍ ^aP.CS0'ata- lenleg azoknak a teiadatoK- - egvmás belügveibe való Mindez azt is tanúsítja, hogy „...i, ®moo„M,;.í„ m.mk iikn- 2 eBymas oeiugyeioe vaio 1915 éta a maevar kultúrát r.ak a megoldásán munkalko- bp nem avatkozásának elvét, isia ota a magyar kultúrát dik ^^ a népgazdaság­ís értokenek megfelelően nalk az inlenziv fejlesztés űt­kezelik a Szovjetunióban, jara állítását szolgálják. A hogy a ket ország között a párt figyelmének homlokte­szellemi és kulturális együtt- ,ében jelenleg a tudományos­működés is a kölcsönösségen műszaki haladással kapcso­alapul. „Leningrád. Moszk- ;atos feladatok, a népgazda­va utca- és kerületneveit ság irányítása nalk, a szocia­olyan müvek írták emléke- lusta demokrácia további kor- militarizmus hirdetésének •zetembe. mint az Oblomov, szerűsitésének kérdései, a fe- eszközévé. Reméljük, hogy a az Első Péter s a Karenina gvelem erősítésének, az em- kulturális fórum elősegíti Anna, a Kaukázusba. az berek tudati, kulturális fej- valamennyi ország értelmi­orosz romantika szülőhaza- lödésének tennivalói, s a szov- ségének összefogását a béké­jába pedig Puskin, Lermon- jet nép forradalmi és mun- ért, a haladásért, a nemes, tov s a fiatal Tolsztoj nyo- káshagyományai fejlesztésé- humanista eszmékért folyó mán utaztam" — mondhat- nek kérdései állnak, Hason- harcban. juk el Németh Lászlóhoz ló, munka folyik valamennyi Pjotr Gyemicsev ezután hasonlóan sokan — miköz- testvéri szocialista ország- elmondotta, hogy a szovjet ben tudjuk, hogy Jevtusen- ban, amelyek közösen kulturális intézmények, mű­kő egyik versének első so- dolgoznak a gazdasági és vészek igen nagy felelősség, rában ránk emlékezve egy társadalmi fejlődés fontos budai utca nevét idézi fel. feladatainak megoldásán. A miniszterelnök-helyettes A szocialista közösség — dasert folyó harcban majd vetkezetesen megvalósulja­szólt az SZKP XXVII. kong- nak az európai bi*t0nsági és res.szus.vnak elakeszdeserol, cgyüttmüködési értekezlet s ramutatott, hogy a kong- záróokmányában foglaltak, resszus a szovjet tarandalom Továbbra is az országok tel_ fejlodesenek fontos allonvasa jes egyenjogúságának, szu­,esz- .... „ , verenitásuk kölcsönös és szi­A szovjet társadalom je- ü tiszteletben tartásának, lenleg azoknak a feladatok­be nem avatkozásának elvét követjük. Ezeket az elveket védel­mezzük majd az október 15­én Budapesten megnyíló kulturális fórumon is. Ügy véliük, hogy a kultúra nem válhat a gyűlölet, az erő­szak, a faji előítéletek és a ''u/í — —— -:' .WÜIÍZ; — Hunt''• Ipiii!"' RADIOTELEX NYUGATNÉMET ORSZÁGOS AKCIÓ sói Szerződés tagállamai egyesitett fegyveres erőinek főparancsnokát. A szívé­Az NSZK-beli Ruhr-vidék lyes baráti légkörű megbe­92 üzemi és személyzeti ta- szélésen áttekintették q nácsa kedden országos ak- csehszlovák néphadsereg és ciót indított az Egyesült Al- a Varsói Szerződés más tag­lamok űrfegyverkezési prog- országainak hadseregei köz­ramja elleni tiltakozásra. A ti együttműködés kérdése­tiltakozó akcióhoz csatla­kozó Thyssen, Hoechst, Mannesmann és Opel-mű­vek dolgozóinak képviselői felhívták az Egyesült Al­it. UNESCO­KÖZGYÜLÉS Szófiában kedden meg­lamokat és a Szovjetuniót. ENSZ .Nevelésiiigyi, hogy közös megállapodással ^Tet^z ÜNpSoköz­mUiuSsát'lmely cfa" Byúlesenek 23. ülésszaka. Az militarizálását, amely csak ülésszak munkájában több az összes érintett ország életszínvonalának rovására valósítható meg. KULIKOV PRÁGÁBAN Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, csehszlovák mint 140 kormánydelegáció vesz részt. Jelen vannak számos nemzetközi szervezet képviselői is. AZ ÜRFEGYVEREKRÖL Az atom- és űrfegyverek­köztársasági elnök kedden, kel kapcsolatos szovjet— a prágai várban fogadta a amerikai tárgyalások kere­rövid munkalátogatáson tében kedden Genfben ülést Csehszlovákiában tartózko- tartott az űrfegyverek kér­dő Viktor Kulikovot, a Szov- désével foglalkozó munka­jetunió marsallját, a Var- csoport. gel készültek a szovjet kul­turális nanokra. amelvek programjaiban kiváló együt­teseket, társulatokat és szó­listákat láthat a magyar kö­zönség. Reméljük — mon­dotta befejezésül — a szov­jet kultúra napjai is meg­győző erővel mutatják meg, hogy népeink egységesek a békéért és a társadalmi ha­ladásért folyó harcban, s a kulturális rendezvények újabb ösztönzést adnak az országaink és népeink kö­zötti sokoldalú együttműkö­dés további elmélyítéséhez. Málta - lovagok nélkül Miután a magyar és a máltai vezetők a közelmúlt években kölcsönösen elláto­gattak egymás fővárosába, megkötött államközi szerző­dések megteremtették annak lehetőségét, hogy vízum nél­kül utazhatnak a magyar turisták is a Földközi-ten­ger mértani középpontjában elhelyezkedő szigetekre. Azért a többes szám, mert az ország hat szigetből áll, ezek közül három lakatlan. A legnagyobb Málta, a má­sik Goso. Cominón pedig alig három tucat ember él. A go6óiak mindössze 24 ez­ren vannak — félórás kompút vezet ide Málta északnyugati csücskéről — a legnagyobb csak ennek a lekszám. És csücsköt szeli lességi fok, amely közepén is áthalad. szigeten is duplája a lé­pőn t ezt a át a 36. szé­Tunisz (Szeged a 46. fok felett van.) « 0 Itt, Afrika északi partvi­dékétől kissé délebbre ápri­listól októberig tart a nyár, az eső nagyon ritka, a „mistral" viszont sokszor fújja a meleg, páradús le­vegőt. A mediterrán éghaj­lat ideális a nyaralásra, s a SZÓD, kreol bőrű máltai em­berek barátságos vendéglá­tók. Az idegenforgalom erő­sen fejlődőben van — a függetlenségük sem régi, hiszen a hetvenes években szakadtak el végleg Angliá­tól. A brit gyarmatiság azonban még ma is erősen rányomja bélyegét az itteni életre. Egyebek között „ős­régi" autóbuszok közleked­nek az országban, a te­nyérnyi termőföldeken pró­bálják a máltai „negyedik iparágat" (itt így nevezik) a mezőgazdasági termelést ja­vítani. Igen ém. de mivel a kis sziget (fél óra alatt át lehet szelni autóval. útja rengeteg, folyója, erdeje vi­szont nincs) köves talaját erősen átitatta a tengervíz, sok gondot okoz ma is az édesvíz hiánya. A máltai öntözés kezdetleges. Sok drága viz pazarlódik el a párolgás miatt, és a mély talajba szivárog. A friss ivóvíz nagyobbrészt az ar­lax-i telepről származik, amely naponta 22 ezer köb­méter édesvizet választ ki a nagyon sós Földközi-ten­ger vizéből. (A sólepárlás egyik jeles mesterségük.) Egyébként a sok kis mar­ketben francia, olasz, nyu­gatnémet ivóvizet árulnak másfél literes műanyag fla­konokban. Abban a négy­emeletes szállodában (Bug­giba. Hotel Qawra Palace), amelyben az IBUSZ elhe­lyezett bennünket — az idén fejezték be az építkezést — a fürdőszobai csapokból csak sós vizet ereszthettünk. Ismeretlen tájra, körül­mények közé repültünk Bu­dapestről, alig több, mint két óra alatt a Malév ké­nyelmes TU—154 B-s gépén Máltára. (Szicíliától alig 70 kilométerre; Afrika sincs 200 kilométer távolságban.) Tudatunkban talán legin­kább a „máltai lovagok" rögződtek, mert hosszú ide­ig a máltai lovagrend volt a sziget gazdája. A rend a legtehetségesebb építésze­Hajórablás 0 Kairó (MTI) fős nyugatnémet turistacso­Palesztin fegyveresek egy port kiszállt városnézésre, csoportja hétfőn este hatal- Ök most Kairóban vannak, mába kerítette a 24 000 ton- és nincsenek veszélyben. A nás Achille Lauro nevű palesztinok, akiknek vezető­olasz személyszállító hajót, je „Omar" néven jelentke­Ügy tudják, az Achille Lau- zett azután támadták meg rón 104 turista és 350 főnyi személyzet tartózkodott, amikor az osztag megtámad­ta a személyzetet és a hajó felrobbantásával fenyegető­zött arra az esetre, ha Izrael a személyhajót, hogy az ki­futott az alexandriai kikötő­ből. A hajó kedden reggel — immár a fegyveresek pa­rancsai szerint — ismét a Földközi-tenger nemzetközi nem bocsát szabadon ötven vizein haladt, és megszakadt palesztin ellenállót. Az rádiókapcsolata az egyipto­Achille Lauro előzőleg kikö­tött Alexandriában. Mielőtt mi szervekkel. Izrael kapcsolatban áll az olasz kormánnyal, és a jeru­tovább folytatta volna útját zsáiemi kabinetülés tárgyal Port Said felé. egy hatszáz a válságról. ket, festőket, szobrászokat csábította Máltára. Tulaj­donképpen V. Károly csá­szár 1530-ban adta Máltát a lovagrendnek, amely Je­ruzsálemben alakult még 1083-ban. Ez a kicsiny sziget a Földközi-tenger közepén ki van téve mindenfajta kaló­zok kénye-kedvének, hajó­kat, gályákat raboltak, meg­hiúsítva minden szállítást Kelet és Nyugat között. A lovagrend megvédte a szige­tet a török ostromtól (1565), palotákat, templomokat épí­tettek, sok ipart indítottak el. (A máltai csipke ma is nevezetes, de mindjárt hoz­záteszem. hiszen módomban volt az összehasonlítás: a halasi csipke sokkal szebb, és nem is drágább!) Bőví­tették az „ispotályokat", fegyverkeztek. fejlesztették a flottát — mindez a Föld­közi-tenger uraivá tette őket. Am Napóleon 1798-ban útban Egyiptom felé elfog­lalta tőlük a szigetet, s a lovagok megint bolyongani kezdtek, míg végül Rómá­ban kaptak egy székházat, ahol ma is létezik képvise­letük. 35 nagykövetük van a világban. Máltán azonban már nincsenek lovagok, de páncéljukat idegenforgalmi érdekességként árunak, sőt, exportálják teljes életnagy­ságban — gazdag. különc emberek házaiba. Az egykori „nagymesteri palota" Vallettában, a Mál­tai Köztársaság elnökének hivatali helyiségei és mú­zeum a turisták számára. Hajdanán csak úgv lehetett valaki a máltai lovagrend tagja, ha 200 éves nemessé­get bizonyított. Manapság érdemekért, kórházi mun­káért, pályafutásért ad iák — így mondják. A sziget biztonságára évszázadokon át őrködő bástyák. őrtor­nyok azonban a régmúlt idők tanúi. Most már nem stratégiai kulcspozíció Mál­ta — éppen ez a körülmény tette az itt élő emberek éle­tét nyugodtabbá. Turisták váltak az új kor hódítóivá, akik jól fizetnek, s gyakran visszajárnak. Málta az el nem kötelezettség politiká­ját igyekszik megvalósítani: mindenkivel barátságban. A sziget földrajzilag is alkal­mas az egyenlő távolság tartására. « s A leszerelés itt majdnem teljesen megvalósult. Kato­nát nem látni, rendőrt se nagyon — azok is inkább a bankok bejárata mellett bé­késen beszélgetnek. Itt nincs terrorizmus, emberrablás, huligánt se látni, a külföl­diek félelem nélkül sétál­hatnak éjjel is az utcán, azt csinálnak amit akarnak — persze a tisztesség keretei között. A strandolás a leg­népszerűbb a turisták szá­mára, s bár rendelet tiltja a toplesszt, ezt kevesen ve­szik komolyan — még a rendőrök sem, hát még a csinos nyaraló, napozó lá­nyok. A nagyobb hotelek általában rendelkeznek ten­gervízzel töltött kristály­tiszta fürdőmedencével is, műanyag fekvőhelyek, bam­busszal fedett szanetlik biz­tosítják az árnyat, a ké­nyelmet. A tenger átlátszó kék, kellemes hőfokú még szeptember végén is. Az ét­teremben a kiszolgálás ud­variam, a ? konyhaművészet egyesíti a közel-keleti az olasz, a francia, sőt az an­gol ételeket. Magyarul is legépelt étlapról leret vá­lasztani a halból, tengeri csemegékből, de csirkét, marhát és sertéshúst is kí­nálnak különféle párolt zöldségkörítésekkel. Vörös­bor minden asztalon és ter­mészetesen egy üveg „édes" víz, sütemény, narancs, fagy­lalt a desszertajánlat. A reggeli persze a legegysze­rűbb a félpanziós ellátás­ban. A kétágyas szobák mind teraszosak. (A hűtő­szekrény sajnos hiányzik, a légkondicionálás viszont megfelelő.) A sűrű úthálózaton még most is bal oldali a közleke­dés, a gépkocsikban jobb­oldalon a kormány. Az út­vesztőkben nehéz eligazodni, de ha négy-öt kocsi egy-egy kereszteződésben összetor­kollik, egymástól szinte cen­timéterekre megállnak, ud­variasan, hangos szó és ká­romkodás nélkül utat en­gednek egymásnak. Vasút nincs. Minden ház lapos tetejű. Az égész szigeten keresz­tül-kasul utaztunk a kirán­dulásokkor (az összlakosok száma 320 ezer). Mindenütt építkeznek. A kerítések is egymásra rakott kövekből .vannak. Kis városrészek újak. modernek, alakulnak mindenfelé, nagyon szép, romantikus, csipkeszerű dí­szítések uralkodnak az er­kélyeken, a fejárókon, az oszlopokon, a boltiveken. A sziget legnagyobb kincse a tojáshéjszínű mészkő, ami­ből még habarcs nélkül is lehet kisebb épülteket emel­ni. A nagy szabványméret (háromszorosan a mi blokk­téglánknak) meggyorsítja az építkezést, amelyeken sok imárványt is alkalmaznak: tíz helyen találtak lelőhelyet az utóbbi években. A laká­sok — többen behívtak pél­dául az óriási, hihetetlenül színes, pompás, zajos Mária Festán (ünnepen) a bigott vallásos máltai családok — igen kultúráltak; szőnyegek, kristálycsillárok, modern, koloniál, európai ízlésű bű­torok, fényes fürdőszobák dominálnak és egy ház leg­alább háromszobás, kényel­mes konyhákkal, étkezőhe­lyiségekkel. A tulajdonos neve mindenütt ki van írva. Békés s^kmákban igyekez­nek jól megélni. Legelső és legjobban fize­tett szakma a dokkmunka, a hajóépítés. Az autó nem számít luxuscikknek, renge­teg az autószalon, az utakon főleg angol és japán gyárt­mányú kocsik tömege. Az életszínvonal jó, 150—180 máltai font áz átlag havi jövedelem (egy font 2,40 dollár). Az árak viszont ma­gasak, talán az arany kissi olcsóbb, mint nálunk, de az élelem, a ruházat, a műszak; cikkek nagyobb része drá­gább. Egyedül a nescafe, néhány fűszer olcsóbb és ami a lényeg, általában a .lakbér évi 100—150 font. Egy pohár (2 dl) hideg sör, vagy egy üveg tej (fél liter) 25 cent, flakon viz 30 cent, a hűs, kenyér szintén drága. Érthető is, hiszen itt majdnem mindent impor­tálni kell. A szuven'>boltok­ban azonban a máltai ke­resztes ajándékhalmaz kö­zött válogatni lc'iet. És gyö­nyörködni Valletta egyenes utcáiban, a templomokban, a több máz.3-> ezüst Mária­szobrokban, a palotákban, a zsalugáteres erkélyekben, a kikötő fenséges részletei­ben. Vagy a híres Kék bar­lang v; 'regényes útvesztői­ben, Goso sziget erdős, csen­des. de ugyancsak kaktu­szokkal dús tájaiban. Málta kis repülőtere rend­kívül forgalmas. London­ból. Casablancából, Isztam­bulból, Európából. Afriká­ból. még Ázsiából is repül­nek ide turisták. Nem ütik őket lovaggá, de a hotelek előtt felvonják a nemzeti zászlaikat — magyar zászló is leng —. s a máltai nyelv mellett az angolul is jól be­szélő máltaiak minden tő­lük telhetőt megtesznek, hogy a vendégek jól érez­zék magukat. Szemmel lát­ható, hogy a sziget kis r®ne fokozni akarja az idegen­forgalmat, emelni az ellátás színvonalát. Fekvése ideá­lis. érdemes Máltára repül­ni, nem kerül többe, mint a jugoszláv vagy az olasz ten­gerparti nyaralás. Markovits Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents