Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-08 / 236. szám

2 Kedd, 1985. október 8. Választások Portugáliában A Lisszabon (MTI) Portugáliában a szavazásra jogosult 7,6 millió állampolgár közül 75 százalék (1983-ban 78,6 százalék) járult az urnákhoz a vasárnapi parlamenti választásokon. A 250 képviselői helyért 11 párt, illetve pártszövetség több mint háromezer jelöltje versengett. Mivel a határokon kívül dolgozó portugál vendégmunkások szavazatait csak napok múlva tudják összeszámolni, hétfőn még hivatalos végeredmény nem állt össze. Az eddigiek szerint azonban e „külső" szavazatok lényegesen nem módosítják a helyzetet. A leadott voksok 95 százaléka alapján az eredmenyek a következők (zárójelben az 1983-as eredmények): Szociáldemokrata Part (SPD) 29,88 százalék (27,1) 85 hely. Szocialista Párt (PS) 20,84 százalék (36,3) 54, Kommunista Párt vezette szövetség (APU) 15,44 százalék (18) 36, Demokratikus Megújulás Pártja (PRD) 18 százalék (—) 44, Kereszténydemokrata Párt (PDC) 9,78 százalék (12,4) 20 hely. A fennmaradó helyeken a kisebb pártok, politikai csoportok osztoznak. A bizonytalanság földje Az Európa nyugati szélén, Portugáliában lezajlott parlamenti választások eredménye azokat igazolja, akik szerint ebben a zaklatott ibériai országban egyetlen dolog állandó — a bizonytalanság. A voksolás után is minden jel arra vall, hogy bár a sorok és erőviszonyok némileg átrendeződtek, a lényeg: a szétforgácsoltság és az ebből következő sajátos patthelyzet maradt. Ez már portugál hagyomány. Az áprilisi forradalom óla eltelt tizenegy esztendő alatt tizennégy kormánya volt az országnak, tehát statisztikailag évente egynél többször változott a kabinet. A mostani választások előtt sem volt igazán erős párt a nemzetgyűlésben, így senki nem számíthatott komoly " többségre, kormányozni eddig is csak általában ingatagnak és ideiglenesnek bizonyuló pártszövetségekkel lehetett. Pontosan egy ilyen koalíció — a szociáldemokratáké és a szocialistáké — júniusi felrobbanása vezetett a kormányválsághoz és ahhoz, hogy most kellett megtartani az alkotmány szerint csak két év múlva esedékes szavazást. A belpolitikai gondokhoz meglehetősen komor gazdasági háttér járul: harmincszázalékos infláció, tizenhárom százalékos munkanélküliség, tizenötmilliárd dolláros államadósság. Ilyen körülmények között egyre nagyobb veszélybe került a Salazart követő forradalmi fordulat immár minden szociális vívmánya. Ezzel — dióhéjban — felvázoltuk az előzményeket. Es mi történt most? A koalíciórobbantó, nevében szociáldemokrata, a valóságban inkább jobboldali párt (PSD) a voksok 29,88 százalékát szerezte meg. Az igazi nagy vesztes a jelenlegi kormányfő, Mario Soares. Szocialista pártja (PS) mindössze 20,82 százalékot szerzett, tehát szavazóinak csaknem a felét(!) elvesztette. Ez bizony Soares államfői ambícióinak (sót, talán politikai karrierjének) a végét jelentheti. A tömegek nem bocsátották meg neki, hogy a jobbratolódás elsősorban az ö számláját terheli. A kommunisták által vezetett Egyesült Népi Szövetség (APU) 15,46, a Kereszténydemokrata Párt 9,79 százalékot szerzett Külön kell szólni a választás nagy nyerteséről, a viszonylag vadonatúj Demokratikus Megújulás 'Pártjáról (PRD), amely 17,98 százalékával egy csapásra Portugália harmadik legerősebb pártjává vált. A jelenség külön érdekessége, hogy a PRD a köztársasági elnöki széktől rövidesen megváló Ramalho Eanes pártja. Ugy tűnik, nagy tömegek számára a forradalmi vívmányait legalább részben védelmező államfő egyfajta stabilitás jelképe. Valószínű, hogy Eanes a jövöben a portugál politika „királycsinálójává" léphet elő. Erre a progresszió híveinek annál nagyobb szükségük van, mert a most legerősebb szociáldemokraták nem titkolják: ha a parlamenti matematika úgy kívánja, szívesen szövetségre lépnek a náluk is jobboldalibb PDC-vel, vagyis a kereszténydemokratákkal. Harmath Endre Á szovjet kultúra napjai ö Budapest (MTI) Kedden megkezdődnek a szovjet kultúra napjai Budapesten. Az immár 4. alkalommal megrendezésre kerülő eseménysorozaton színvonalas zenei, színházi, képzőés filmművészeti programokban gyönyörködhet a magyar közönség. A szovjet kultúra napjainak ünnepélyes megnyitására kedden este kerül 'sor, ám a programok már hétfőn megkezdődtek. A Budapest Kongresszusi Központban megnyílt a Szovjet Filmek Fesztiválja. A filmszemle nyitó ünnepségén — amelyen Köpeczi Béla művelődési miniszter mondott köszöntőt — Elem Klimov „Jöjj és láss" című filmjét, az idei Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál nagydijas alkotását mutatták be. Az eseményen jelen volt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Berecz János, a Központi Bizottság titkárai; Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Katonai rr | r urrepules A Washington (MTI) Hétfőn a californiai Edwards légitámaszponton földet ért az Atlantis amerikai űrrepülőgép, amely csütörtökön rajtolt Floridából. Az űrrepülőgép ezúttal ismét titkos katonai feladatokat hajtott végre, öttagú személyzete értesülések szerint két olyan mesterséges holdat állított pályára, amely atomháború esetén is működőképes marad, és arra szolgál, hogy továbbítsa az utasításokat a világ különböző részein levő amerikai csapatokhoz. Könyvankét Magyarország hadtörténete A Budapest (MTI) A Magyarország hadtörténete I—II. kötetének együttes megjelenése alkalmából hétfőn ankétot rendezett a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Könyvérlékesítő Vállalat a múzeum épületében. A Hadtörténeti Intézet történészei műhelymunkájának eredményeként született, a magyar hadtörténetet marxista szellemben feldolgozó kétkötetes összefoglaló munkáról Zachar József őrnagy, kandidátus, a Hadtörténelmi Közlemények főszerkesztője tájékoztatta a résztvevőket. Miként elmondta, a kötetek a magyar hadtörténelem legfontosabb kérdéseit dolgozták fel. Az 1981-ben megjelent első rész nyolc fejezetben tárgyalja Magyarország hadügyeit és háborúit a magyar törzsszövetség kialakulásától az 1848—49-es szabadságharc honvéd emigránsainak olaszországi és észak-amerikai harcáig. A most közreadott második kötet az abszolutizmus korától az 1980-as évekig tárgyalja az ország hadtörténetét. Bemutatja a monarchia hadseregének fejlődését, az I. világháború eseményeit, a magyar internacionalisták szerepét az oroszországi szocialista forradalomban és polgárháborúban, valamint a Tanácsköztársaság honvédő háborúját. A kötet átfogóan vizsgálja az ellenforradalmi rendszer katonapolitikáját, a Horthy-hadsereg II. világháborús tevékenységét. Külön fejezet foglalkozik a magyar antifasiszta ellenállással, bemutatja a Magyar Néphadsereg történetét, a párt honvédelmi politikájának jellemző vonásait. Politika és matematika Beszélgetés egy uruguayi elkötelezett tudóssal A József Attila Tudományegyetem vendégeként tegnap, hétfőn egy napot Szegeden töltött Jósé Luis Massera professzor, a Montevideói Egyetem tanára, az Uruguayi Kommunista Párt végrehajtó bizottságának tagja, az analízis nemzetközi hírű tudósa. A matematikust díszdoktorává avatta a Budapesti Műszaki Egyetem, néhány éve, amikor J. L. Massera a katonai junta börtönében ült. A mostani látogatás ehhez a kitüntetéshez kapcsolódik. Szegedi tartózkodása során találkozott a JATE Bolyai Intézetének matematikusaival, majd a Latin-Amerika tanszék munkatársaival. A neves tudóstól és közéleti embertől a két program között kértem rövid interjút. — Ügy tudom, az ön sorsa tanulságosan példázza Latin-Amerika ellentmondásokkal terhes elmúlt évtizedeit. — Matematikus és politi-. kus vagyok. Egyforma szenvedély fűz a társadalmi haladás előmozdításához és a tudományos kutatáshoz. A spanyol polgárháború ideién, kezdtem el politizálni, olyankor, amikor a marxizmus—leninizmus nálunk Uruguavban csak elmélet volt. Részt vettem a szolidaritási mozgalomban. a történelmi földindulások ideién éppúgy igyekeztem megtalálni a helyemet, mint ahogy most. a békemozgalmak lendületében. Azokat a fórumokat kerestem, ahol az emberek gondjaival foglalkoztak, ahol életük jobbításáért fáradoztak. 1942-ben léptem be az Uruguayi Kommunista Pártba. Politikai tevékenységemmel párhuzamosan folytattam matematikai kutatásaimat. Egészen a hatvanas évekig paralell végeztem ezt a két tevékenységet. 1962-ben képviselő lettem, és akkor választás elé kerültem, időlegesen föl kellett adni a tudományos munkát. Most is úgy vélem, helyesen döntöttem. Amikor a katonai junta került hatalomra, bebörtönöztek, majd a demokratikus fordulat utón ismét lehetőségem nyílt e két tevékenységet párhuzamosan végezni. Jól tudom. nagy szükség van a mai helyzetben politikai munkámra, és az egyetemen is számítanak rám. — Latin-Amerika forró földjén mi ma az értelmiség legfontosabb feladata? — Nemcsak az értelmiségnek, de minden társadalmi rétegnek megvannak a maga kötelességei. Sok helyen az értelmiség kívülállónak, népfölöttinek tartja magát. Szerencsére Uruguayban másképp van. Kommunista pártunk nemcsak a munkásokkal és a parasztsággal törődik, magához kötötte az értelmiség legjobbjait is, tudósokat, képzőművészeket, írókat. — A tudományos munka internacionális, a békeharc sem ismer országhatárokat, ám az Önök feladata mindenekelőtt az uruguayi demokratikus folyamat e:l5sitése, gyorsítása. Hogyan függ össze ez a két tevékenység? — Elválaszthatatlanok egymástól. Nemcsak LatinAmerika minden országának van köze a másikhoz, de ma már a Világ egy pontján sincsenek csupán lokális kérdések. A béke megőrzése az egész emberiség létkérdése, ám ugyanakkor minden népnek joga megválasztani a saját útját. — Kérem, szóljon magyarországi benyomásairól, nálunk szerzett tapasztalatairól? — Egy hét nagyon rövid ídő. Mégis sikerült Magyarország több egyetemével kapcsolatot teremteni, s reményeim szerint ezek a baráti találkozások gyümölcsöző együttműködésekké fejlődhetnek. Az Önök hazája csodálatos ország. A természeti szépségek éppúgy magukkal ragadtak, mint ahogy ámulva szemléltem Szentedrén a nemzetközi színvonalú keramikusművész. Kovács Margit nagyszerű müveit. T. L. Mától Szófiában Tanácskozik az UNESCO Felelősségteljes döntéseket, ésszerű komvromiszszumokat vár a vüé- haladó közvéleménye az UNESCO október 8-án, ma Szófiában megnyíló, öthetes közgyűlésétől. Az ENSZ 1946 novemberében alakult szakosított intézményének — Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének — az eddigieknél nehezebb anyagi és politikai körülmények között kell tovább tevékenykednie. A tanácskozás egyik legfontosabb napirendi pontja minden bizonnyal a szervezet elkövetkező két évét alapjaiban meghatározó költségvetési vita lesz. Mégpedig annak okán, hogy az Egyesült Államok 1985. január l-jén kivonult az UNESCO-ból, mert az a Reagan-kormány szerint a feilödö országok és a szocialista államok „befolyása alá került". Az amerikaiak Zendülés és rendörgyilkosság 0 London (MTI) Vasárnap estétől hétfő hajnalig súlyos zavargások színhelye volt az észak-londoni Tottenham kerület. A Brodwater fatim nevű lakótelepen szabályos lázadás tört kii, több száz fekete és — kisebbrészt — fehér fiatal támadt a rendőrökre, pusztított el és gyújtott fel mindent, ami a keze ügyébe került. A „lázadók" fegyvereket használtak, és egy rendőrt késszúrásokkal megöltek. Ez volt az első eset a brit szárazföldön, hogy taji jellegű zavargások során rendőrt öltek. A tottenhami eseményeket egy, a torixtonival megdöbbentő hasonlóságot mutató incidens robbantotta kJ. A tuniszi bombázás után Eltemették az áldozatokat 0 Amman (AP» A jordániai Szahábban eltemették a Palesztinai Felszabad ítási Szervezet tunéziai központja ellen végrehajtott izraeli bombatámadás áldozatainak egy részét. A gyászszertartáson 15 ezren vettek részt. A vörös-feketezöld palesztin zászlókkal leborított 31 koporsót repülőgépen szállították Tuniszból Ammanba. A múlt hét keddjén végrehaj tött barbár agressziónak csaknem 70 áldozató volt. Tuniszban 20 személyt, 17 palesztint és öt tunéziait temették el szombaton, azokat a palesztinöklat pedig, akiknek Egyiptomban élnek hozzátartozói, hétfőn temették el Kairóban. Mint ismeretes, Izrael mindmáig tagadja, hogy a bombatámadás végrehajtásánál igénybe vette az Egyesült Allamök vagy bármely más NATO-tagállam segítségét. Így továbbra ás homály fedi, miként bombázhatták — közbülső földi támaszpont, vagy levegőben történt üzemanyagfelvétel nélkül — izraeli repülőgépek a hatósugarúkon kívül, Izraeltől, mintegy 2400 kilométerre levő tuniszi PFSZ-küzpontot. — Izrael szakadatlanul a Palesztinai Felszabad ítási Szervezet elpusztítására törekszik, de nem fogja megtörni a palesztin nép eltökéltségét az izraeli megszállás ellen vívott harcában — jelentette ki a gyászszertartáson elhangzott beszédében Abu Dzsihad (Halil al-Vazir), Jasszer Arafat helyettese. döntése nehéz, de remélhetőleg áthidalható gondok elé állította a szervezetet — a tagállamoktól az UNE3COkasszába befolyt összegek egynegyede az Egyesült Államoktól származott. A közgyűlésnek számolnia kell azzal is. hogy Washington politikai szövetségesei hasonló lépésre készülnek, illetve kilépéssel fenyegetőznek — ezt teszi már a brit kormány is. Az Egyesült Államok és egyik-másik szövetségese valójában azt nehezményezi, hogy az UNESCO tagországainak többsége a szervezetben is küzd az úigyarmatositás rejtett és kevésbé rejtett formái ellen — az UNESCO profiljának megfelelően a nyugati országok élenjáró műszaki eszközökre alapozott kultúra- és életforma-terjesztő monopóliuma ellen, a kulturális javak igazságosabb elosztásáért. Tóbb nvugati ország éppen ezért szeretné „oolitikamentessé" tenni az UNESCO tevékenysé"^* és felrói-'- azt is, hogy a szervezet, szerintük „hanyagul", túl sokat költ olyan programokra, melyeket ezek az országok legszívesebben nem támogatnának. A tagországok döntő többsége azonban az Egyesült Államok kilépési szándékának bejelentése óta eltelt csaknem két évben is kifejezte azt a szilárd óhaját és meggyőződését, hogy az UNESCO-nak tovább kelj folytatnia kultúraközvetítő misszióját, az egész emberiség haladása érdekében. Az UNESCO alapokmánya nemes feladatokat állít a benne tevékenykedők elé. Ezek közül a legfontosabbak a következők: az analfabétizmus elleni világméretű küzdelem irányítása; az alapfokú oktatás kötelezővé tételének előmozdítása; a felnőttoktatás és szakképzés segítése; a feszültségek okainak feltárása és az emberiség kulturális egymásra utaltságának tudatosítása; a tudomány fejlesztése és eredményeinek népszerűsítése; az általános műveltség emelése és a kulturális kincsek védelme; valamint az emberi eszmék és alkotósok szabad áramlásának elősegítése. Az UNESCO fennállásának csaknem négy évtizedében a fentiek szellemében jelentős eredményeket ért el. Támogatósával tanárok és szakemberek ezreit képezték ki a fejlődő országok számára. Tudományos egyezmények tucatjait kötötték meg. A világ különböző térségei között megindultak és rendszeressé váltak a kulturális szféra minden területét átfogó cserék és konzultációk stb. Az utóbbi években a szervezet sokat tett a túlnépesedő területek demográfiai gondjainak enyhítéséért. A fejlődő országok áltól felvetett „új tájékoztatási világrend" kérdésének vizsgálata pedig ráirányította a világ közvéleményének figyelmét a nemzetközi tájékoztatás problémáira is. Tulajdonképpen ez a kérdéskör az. amelynek a tárgyalása miatt „kicsordult a pohár" az Egyesült • Államok számára — az új tájékoztatási világrend kialakítása, a fejlődő országok hírközlő eszközeinek szakmai és műszaki fejlesztése ugvanis megrendíthetné az amerikai tájékoztatási eszközök ma még mértéken felül erős befolyását a világsajtó hírellátósában. Az UNESCO sokrétű tevékenvségére továbbra is szüksége van az emberiségnek. Ezért — ahogy azt a szocialista országok képviselői a végrehajtó tanács legutóbbi, szeptember végi ülésén leszögezték — a tagországoknak közösen kell fellépniük azok ellen a kísérletek ellen, amelyek célja a szervezet munkájának megzavarása, a megkezdett, nélkülözhetetlen programok végrehajtásának hátráltatása. a nemzetközi kulturális együttműködés megakadá lyozása. Határ Eva