Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-07 / 235. szám

5 Hétfő, 1985. október 7. f #/ jo mu az ellentmondások feloldása Fischer Ernő ajándéka a városnak Fischer Ernő festőművész 1914-ben született, Losoncon. Művészeti tanulmányait Prágában kezdte, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán előbb Aba-Novák Vilmos, majd Kmetty János tanítványa volt. A Népművészeti Intézet képzőművészeti osztályát vezette 1951-től '58-ig. Ezt követően került Szegedre, ahol a tanárképző főiskola rajztanszékén tanított. 1964-től 1974-ig, nyugdíjazásáig, annak vezetője volt. Tanulmányutakat tett Európa sok országá- . ban, hazai és külföldi kiállítótermekben mutatta be fest- magyarsagom. Lsaic . . < I . PI/IL LRTRRT «-»!-• N — Losonc, Prága, Budapest. Szeged — Európa tájai, múzeumai. Vajon mit jelent magyar festőnek és európai szellemnek lenni? — Soha, egy pillanatig nem volt kétséges számomra hogy a ményeit. Szegeden, tizenegy év után, a napokban nyílt szellem es a kultura nem nagyszabású tárlata, a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mi- ismer orszaghatarokat. A páholy Utcai Képtárában. Szombaton délelőtt barátaival, egykori tanítványaival találkozott. Ennek a beszélgetésnek részleteiből állt össze az alábbi interjú. — Festményei előtt az ember első benyomása a komplexitás. A rendkívüli gazdagság, sokrétűség, többszólamúság. S az a magasrendű szellemi fegyelem, mely ennek a komplexitásnak összetartó kovásza és kisugárzó ereje. — A festőnek el kell jutnia oda — legalábbis szándéka, törekvése szerint —, hogy a világot, mint rendszert lássa. Ennek egyenes következménye, hogy a mű is rendszer lesz. Ha viszont a mű rendszer, tükrözi alkotójának világképét (filozófiai. történelmi, idő-térbeli, társadalmi, esztétikai, etikai, pszichológiai. technikai, anyagi stb). melynek origója az ember. A mű virtuálisan rétegzett egység. Anyagi-technikai bázisról indul, majd logikusan következnek a festő által kiemeltnek, fontosnak ítélt rétegek (az előbb fölsoroltak, melyek— Mitológiai, bibliai tematika alkotja műveinek gerincét. Mégsem merül fel egy pillanatig sem. hogy nem rólunk van szó. — A művészetek megközelítésének és kvalifikálásának van egy téma felőli megközelítése. Évtizedeken ót kísértetként követte a hasai festészetet a téma mindenhatósága. Amikor a művészi gondolat és esztétikai megformálás harmad-, negyedrendű kérdés lett. A hivatalos téma értékrendet teremtett. Ma némileg nyitottabb. tágasabb dimenziójú a tematika. Hitem szerint a témaválasztás az alkotót is karakterizálja. A mitológia történései, jelenetei, alakjai évszázadok alatt kikristályosodott közösségi esszenciák az emberről, érzéseiről. gondolatairól, egymáshoz való viszonyairól, jelleméről. Szeretem az olyan témákaL amelyekhez nek sorrendje az alkotóra is önmagam is hozzáadhatom. jellemzés!). A festmény tehát rétegzett komplexum, egy struktúra teljes egysége. A rétegek áthatják egymást, ebben a szövetben, organizmusban minden pont kapAz Orfeusz és Eurydike című kép festésekor két fogódzóm volt: a mitológiai történet és egy V. századi római relief. S nekem ma kellett létrehoznom egy csolódik a másikkal hatások °'yan közeget, hitelesen es mechanizmusa jön Jétre 'Sazul- aho1 ter' forma, szín Mindez alárendelt az Em- seSfti füoz?flám' esztétikai raszti logika Európa-képe is tágas terepeket fog be, s mégcsak nem is topográfiait. Nagyságrendekben, viszonylatrendszerekben lehet csak gondolkodnunk. Magyar művész kizárólag akkor emelkedhet esztétikai magaslatokra. ha önnön világát is európai koordinátarendszerben szemléli. Így válhat annak részévé, így gazdagíthatja azt értékeivel. Meggyőződésem, hogy aki minden áron magyar akar lenni, abból aligha lesz művész. A szellemi kultúra feltételezi a totális szellemi létet. a magyar lét az egyetemes emberit. — Tizenöt évig Szeged volt második otthona. Tíz év távolából hogyan emlékszik az itt töltött évekre? — A szegedi másfél évtized életem meghatározó periódusa volt. Emberi eszmélésem olyan szakasza, amikor legnagyobb szükségem volt arra komplex élményre. amit a város, a főiskola és a kapcsolatok adtak. Itt találtam arra a sorsszerű hivatásra, amit pedagógiai erosznak neveznek. Csodálatos párosítása valósult meg művészetnek és pedagógiának, nagyszerű kapcsolata a két szellemi tevékenységének. Rengeteg élményt. tanulságot adtak a hallgatók, s megajándékoz: bernek (fiómp etictóá),' beliSÖ nézeteim, etikai alapállásom, tak a>' fiatalság, a frissesség logikája saérdttt á szubjektum útban van az ember nembelisége felé. Az általános értékek, törvények világa felé. A teljesség felé. Lehetnek divathullámok, fölvillanó és kihunyó vállalkozások. játékok, sőt. gyakorta részértékeket emelünk a totalitás magasába, de ezek nem tartozhatnak a művészet fő áramába. A modern fizikai világkép megismerése számomra hatalmas szellemi kalandokat, krimiizgalmasságú élményeket és tapasztalatokat jelentett. Olyan felismerésekre jöttem rá. melyek azonnal transzponálhatok a filozófiára és esztétikára. Niels Bohr korrespondencia elve — mely iránymutató volt a sprektumvonalak és a polarizáció kutatásához — például alapvető a kép erőmezőinek és térerejének vizsgálatához. Két. egymást kizáró jelenség együttlétezése (anyag és szellem, tér és idő stb.) elvezet olyan lényegi kérdéshez, hogy minden jó mű az ellentmondások feloldása. — Nehéz lenne Fischer Ernő festményeit valamiféle meglevő stíluskategóriába gyömöszölni. Kifejezésmódjában felfedezhető az avantgárd szinte minden kísérletének tapasztalata. — Nem élhet festő a huszadik század utolsó harmadában úgy, hogy ne mérje föl, a maga számára ne fogalmazza meg mindazt a hatalmas örökséget, amiért művészek sokasága életét áldozta. A szürrealizmus, a tassizmus, a konstruktivizmus nem recept, nem indigózandó példa. Klee, Malevics. Chagall, Pollock közösen építették a XX. század totális világkép-katedrálisát. A művész világképébe is be kell épülnie, felszívódva és oldódva ezeknek a tapasztalatoknak, s a műben maid láthatatlanul ott lesz Pollock „radikálisan új szabadságérzetének" automatizmusa. Klee játékossága és Mondrian rendteremtő szándéka. pszichikai érzékenységem stb. megfogalmazását. A néző számára e mitologikus témát szerettem volna kitágítani. mai érvényességére utalni. Reális tényekkel adaptálni az irreális valóságot egy. valós korban, ahol irreális fenyegetettségben élünk. a mindmáig úi impulzusok élményével. Mindehhez hozzájárult Szeged különös, transzfer hangulata. Tán ezért is döntöttem úgv. hogy 15 képemet a városnak adományozom. Tudom, hogy jó helyre kerülnek. Tandi Lajos Tárlatnyitás Vásárhelyen Vasárnap délben, a Hódmezővásárhelyi Tornyai Ja nos Múzeum termeiben, széo számú közönség jelenlétében megnyílt a 32. vásárhelyi őszi tárlat. A kiállításon, amely százhúsz alkotó közel háromszáz munkáját vonultatja fel. Dömötör János múzeumigazgató üdvözölte a megjelenteket — köztük Szabó Sándort, a megyei pártbizottság' első titkárát, vásárhelyi országgyűlési képviselőt, Petrik Istvánt, a megyei tanács elnökének általános helyettesét, Papp Gyulát, Szeged Megyei Város Tanácsának elnökét, a testvérvárosok küldötteit —, Enyedi Zoltán felvétele majd Pozsgay Imre. a párt KéPünkön — balról jobbra —: Petrik István, Szabó SánKözponti Bizottságának tagdor, Pozsgay Imre és Csizmadia Sándorné szágos^Tsmácsán^k ^főtPkáua ket szol8altatva a valóság- Az idén Krajcsovics Éva szagos Janacsanak. loti.asia ho, a ma életéhez ragasz. festőművésznek ítélték oda " —vonzáskörű a Tornyai-plakettet és -dilétjogosult- jat, melyet Csizmadia Sánnapjainkban is jó környeze- ságához. Arra biztatta a dómé vásárhelyi tanácseltet, értő közönséget biztosít vásárhelyieket: továbbra is nök adott át a kitüntetette tárlatok megrendezéséhez, őrizzék az éltető, megtartó nek A jelen, képzőművészetében hagyományt, ugyanakkor a mondott megnyitó ueszeue, kodó r(íallsta Hangsúlyozta: Vásárhely képzőművészet Több alkotóművész dúló vitákhoz az itteni mű- világra való állandó kiteteljesítményét különdíjjal, hely alkotói elsősorban mű- kinté.s jegyében fejlesszék illetve munkajutalommal veikkel szóltak hozzá, érve- tovább művészetüket. ismerték el. Dzsessz-október A Vu kán-trió Szegeden Október 4-ig érvényesíthették klubtagságijukat a csarnok, a Vigadó, a Petőfi dzsesszkedvelök. Aki nem sajnált 200 forintot, jogosult volt Sándor utcai dzsesszklub a Vukán György vezette triót meghallgatni aznap, péntek állandó együttese vagyunk. este. Az Ifjúsági Ház nagyterme ugyan csak félig telt meg Most épült az új klubunk, közönséggel, de ez nem föltétlen a városlakók érdektelen- a Keleti pályaudvar mellett. ségét., főként pedig nem Vukánék alábecsülését jelentette, ahol minden hétfőn videóHisz még a műfajtól idegenkedök is azonnal kapcsolnak programmal várjuk a közönVukán György nevét hallva: ugyanolyan mesternek tekint- séget. hető a dzsessz magyar művelői sorában, mint a bőgős Pege Aladár. Csak közhely indokolás szól a távolmaradók mentségére, jóllehet, az az igazság: a dzsessz nem az a zenei műfaj, amely óriási tömeget mozgatna — legfeljebb a századforduló amerikájában volt az. együttes zeneA muzsikusokat egyáltalán összeszokottságuk, Sörcsapolás a Hágiban A Csongrád Megyei Vendéglátó Vállalat fennállásának 35. évfordulója és az őszi vendéglátó napok 25. évfordulója alkalmából a kiemelt gasztronómiai rendezvények nyitóprogramja pénteken este kezdődött a Hági étteremben, ahol három napon keresztül a Locomotiv Tourist vendégszereplésével Burgenlandi esteket rendeztek. Az osztrák ételkülönlegességeket az eisenstadti Eszterházy Schloss-Taverne főszakácsa Márkus Kotvojs készítette. A sörbárban pedig fahordóból csapolt Gold Fassl sört mértek. Az esthez igazi sramlizene is járult a Sneider-trió jóvoltából. Rapcsányi Ferenc, a Hági étterem üzletvezetője mondta, hogy ez a kuriózumnak számító vacsoraest, igazgatója kezdeményezésére és a Sopron Hotel közvetítésével jött létre. — Vártuk a pénteki megnyitóra a Schloss Taverne tulajdonosát Alois Schmidl urat is. ő azonban az osztrák államfővel külföldön tartózkodik ezekben a napokban. Császár Imre, a Locomotiv Tourist vezetője és Kovács Tibor helyettes elmondták, hogy irodájuk magyar—osztrák vasúti részvénytársaság. Sopronban, Keszthelyen és Burgenlandban vannak utazási irodáik. Baranyai György, a Sop szágon Szegeden rendeztek először burgenlandi napokat. Ezt a programot a jövőben hagyományossá szeretnék tenni. Az est háziasszonya, a Sopron Hotel bárjának mixernője, a csinos Szalai Teréz volt. — Nagyon izgulok, hogy jól sikerüljön az est, hiszen Szeged olyan város, ahová szívesen jövök, még ha néhány napra is. A konyhán óriási volt a sürgés-forgás. A három főszakács, az osztrák Márkus Kotvojs, Pesti János Sopronból és a szegediek „mestere", Kiss Antal készítette a specialitásokat. Köztük a soproni erdészlevest, a rakott borjúszeletet. A 21 éves Márkus Kotvojstól megkérdeztük, mit ajánlana? íme: Hercegi borleves Eszterházy módra. Előételnek eistenstadti libamájat ősi zsidó recept alapján, fokhagymás pirítóssal. Főételnek borjúérméket (muskotállyal, tejszínnel ízesítve, szőlővel flambírozva), vagy szarvasi Erdészné módra. Végül káposztás rétest Schmidl nagymama módjára vagy nem zavarta előadásuk ka- kuk. Számomra mindenekmara-jéllege. Berkes Ba- fölött a játékos kedvük. Nem lázst, a bőgőst. Kőszegi lm- mu.száj-muzsikusok. Erről rét, a dobost és a zongorista váltottunk szót aZ- előadás Vukánt lelkesen ünnepelte a szünetében — elsősként az másfélszáznyi közönség. Él- együttes vezetőjével: ményt nyújtott mindhármuk játékos, improvizatív kész- zenélnek? sége, az az egyszerűségében — Szokás dolga, ki hogyan nemes előadásmód, ahogyan viselkedik a színpadon. Námegszóialtatták hangszerei- lünk meghatározó az, hogy ket, a szinte döbbenetes szeretünk játszani. Ezért is vállalunk gyakran föllépést. — Mikor alakult a Supertrió. — Ot éve. — Ez sok vagy kevés idő egy dzsesszegyüttes életében? Tulajdonképpen arra vagyok kíváncsi, hogy műfajukra is jellemző-e a gyakori személycsere? — Ahogy tapasztalom, meglehetősen gyakran bomlanak fel, alakulnak új együttesek. Szóval a dzsessz sem kivétel, így a Supertrió öreg együttesnek számít. Balázzsal, úgy lehet, van már húsz éve is, hogy együtt játszunk. — Azt mondta, sokat játszanak. Mennyire? — A legtöbb meghívásnak eleget teszünk. Példa erre Szeged, ahol nem is tudnám megmondani hirtelen, hanyadszorra lépünk föl. Sokat szerepeltünk a JATEklubban. Budapesten a Mű— Ki az szerzője? — Most már főként saját műveinket visszük a színpadra. Mandani szoktam, összjáté- amíg élünk, újítunk — kö_ a Csongrád Megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója mindenki szeme láttára csapra ütötte a Gold Fassl fahordóját. Az őszi vendéglátó napok rendezvényeiről így nyilatkozott az igazgató: — Ezek a találkozások jó lehetőséget teremtenek a szakmai tapasztalatcserére, de nagy súlyt fektetünk arra is, hogy a különböző nemzetek és a nálunk élő nemzetiségek speciális gasztronómiájával kedveskedjünk. Meggyőződésem, hogy ezzel jó szolgálatot teszünk egymás jobb megismerése érdekében, s zajos világunkban barátságosabbak leszünk egymással. B. L. jégpalacsintát csokoládémárron"Hotel"étterem'Igazgatóba tással- <JÓ étvágyat!) örömmel újságolta, hogy az osztrák és NSZK-beli vacsoraestek után MagyarorÓriási sikert aratott a pénteki est nyitó attrakciója, amikor Dékány László, zösen. Megvan a téma, az legtöbbször az enyém, a harmonizáció, aztán együtt keressük mindezekhez az improvizációs keretet. „„. ., , — Nem érzik a fúvós:,™Jnodig lVen °rommel hangszer hiányát? — Kétségtelen, nagyon divatosak manapság a fúvósok. de azt se felejtse, a miénk az egyik legnehezebb műfaj. Kevés is a trió a dzsesszben. — Külföldi turnéra készülnek ... — Az NSZK-ba utazunk, ahogy most már évek óta rendszeresen. A jövő hónapban, tíz városban adunk koncertet. Repertoárjuk bizonnyal tartalmazza azokat a darabokat is, amelyeket Szegeden mutattak be először. Ahol a Super-trió után nemcsak '85 dzsessz-októberének, hanem az egész évad meghatározó vállalkozásának 'ígérik Szabados György Szertartászene, Napkirály tiszteletére című művének bemutatóját, szintén az Ifijúsági Házban. A JATEklubban egy NSZK-beli és egy hazai — Benkóék — együttes vendégeskedik majd. M. E. ÜGYESEN ÉS SZABÁLYOSAN. A városi közlekedésbiztonsági tanács tegnap, vasárnap tizenkettedik alkalommal rendezett ügyességi és közlekedési versenyt. A személyautók kategóriában a női versenyzők közül Szilágyi Józsefné, a férfiaknál pedig Bakos József lett az első. Az oktatók egyéni versenyét Gombos László nyerte. A csapatvetélkedőben az MHSZ I. csapata (Gombos László, Gavallér József, Bozsik József) győzött. A motorkerékpárosoknál Bárdos János, a segédmotorosoknál pedig Dorogi György volt a legügyesebb.