Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-01 / 230. szám

Kedd, 1985. október 1. 7 „Csak egy talpalatnyi földet r^n m képernyő Örkény István azt mondta egyszer egy interjúban, hogy nála az írás olyasféle lelkiállapot, mint a hadvezérnek a hóditó háború megvívása. Valamit birtokba akar venni. ,,Legtöbbször ugyan keveset, csak egy talpalatnyi földet szeretnék megszerezni." Á novelláiban első pillantásra szeletek, apró részletek látszanak a világból és az emberből. Mégis, valahogy mindben ott van az egész, bennük vannak a legfontosabb dolgaink, érzéseink. sorsdöntő találkozásaink. tragikus kudarcaink és megfellebbezhetetlen élni akarásaink. A hadifogságból való hazatérése után írt eredeti hangú írásaiból, valamint a hatvanas években „újrakezdett íróság" termékeny korszakából válogattak hét novellát a Bevéazetlen ragozás című tévéfilm alkotói: Deák Krisztina dramaturg, Esztergályos Károly forgatókönyvíró-rendezö. A vasárnaDi bemutató eleven erővel tanúskodott Esztergályos más tévéműve^^ől már ismert erényei mellett. A gondolati dráma Iránti affinitása, annak képszerű megérzékeltetéséhez való különös tehetsége ezúttal is vibrálóan feszült, a nézőt erős érzelmi-gondolati áramokba kapcsoló jelenetekben nyilvánult. Különös módon, pontosabban éppenhogy adekvát módon, mintha Örkényi eszköztárral gazdálkodna: úgy csupaszította képi és dialógusbeli „minimumokká" az amúgy sem részletező novellákat, mint az író a maga hires egyperceseit — egy másik műfajban. Az Örkény-egypercesek, mint a matematikai egyenletek, csak a legszükségesebbeket közlik, a lehető legtöbb dolgot adva az olvasó képzeletének. Esztergályos jelenetei a novellák asszociációkat indukáló képi vázai voltak. Súlyos atmoszféráid, nagy belső erejű, a legnagyobb gondossággal megkomponált képek. Amelyeknek nem dolguk a magyarázás-magyarázkodás, „csak" nézőjük saját magyarázatainak kikényszerítése. a személyes — ezerféle — kiegészítésekre késztetés, a gondolat-érzelem belső, egyéni folytathatóságára való lehetőség megadása. • Ez a fajta „kéDsűrítés" olvan játékteremtő a tehetséges rendező kezében, amilyenből egyre többször lenne szükségünk, nézőknek, ha a művészetközvetítés modern eszközének óhajtjuk tekinteni a televíziót. Mert ha jól sejtem, a ráérős mesélés-anekdotázás tévés műfaja éppoly kevéssé kelt manapság izgalmat, érdeklődést, akárcsak a modernség álorcáját öltő technikás felületesség. Az agyonmagvarázott, didaktikus lólábakkal ékes, körzővel kerekre kanyarított tévéjátékok éppoly érdektelenek, mint a feneketlen mélyértelműséget erőszakoló, nézőlesajnáló, trükkös fennköltségek, megspékelve a technika vívmányainak értelmetlen, mert hazudós felvonultatásával. Alighanem a dolgaink valódi megfogalmazásaira vagyunk éhesek — tévét nézve is. Amolyan Örkényi megfogalmazásokra, amelyektől megszűnik a kimondatlanság összes ártalma. Mert magunk is jól értjük és a magunk módján használhatjuk, a javunkra, e pontosan formált „közleményeket". S alighanem ideje lenne, hogy az „ú.j"-nak nevezett művészet, a tévéművészet is magára vegye a kockázatvállalásnak ama felelősségét, mely Örkénynek (és még jó néhány író neve itt következhetne) akkor engedte használni a tollat-papírt, amikor képesnek tudta magát egy-egy „talpalatnyi földet" elnyerni a kimondatlanság birodalmából. A rizikó? Persze. óriási. Egy mondattal (tévés ..mondattal" is) pontosan annyiunknak lehet nagvot használni, vagy nagyot ártani. ahányunkhoz eljut. Sulyok Erzsébet rádiófigyelö Kikapcsolhatatlanok dicsérete Nemcsak ?. rádiót, a tévét, len Kisgazdapárt centrumú- mokrata munkásmozgaloma mosógépet, a porszívót le- nak legjelentősebb tagja nak és a népiek által irányihet kikapcsolni. Embereket volt a koalíciós időkben, két tott agrármozgalomnak is. Vélhetnénk, mégiscsak ne- esztendeig. Budapest polgár- igen szerencsés összekapcsohezebb, a gépeknél csak egy mestere, korábban tanár, ké- lódása jöhetett volna létre — mozdulat, s máris leáll a sőbb tudós, ma pedig — hosz- az új. demokratikus Magyarsina, gondolkodó és sokszor szabb ideje — a társadal- ország érdekében, eppen ezért k.ikapcsolandó munkát reményteli irányba M Rao,. , , élőlényeknél legalábbis több lendítő reform egyik „atyja", . tfk8kf s eTvalóban fázis szükségeltetnék, de ha szabad így fogalmaznunk. kaPcsoltak «>• s vaioöan megnyugtatásul közölhetem: a dolog egészen könnyen megoldható. (Már amenynyire megnyugtató az ilyesmi.) Nem kell hozzá egyéb, csak hatalom, némi elvetemültség, erőszak, meg egy kis fortély, és hipp-hopp, a kívánt delikvensek máris ki- ahhoz Rapcsányi kapcsoltabbak, mint a kiűz az élet szerencsés ajándéFél órán át beszélgetett ka. Persze, az a gyanúm, a Rapcsányi László Bognál-Jó- nagyszerű partnernek bizozseffel. Kevés idő egy ember ^ud^ní a'nT mélyebb, igazibb lényenek nyian: talán kikapcsolhatták felmutatásához, gondolhat- volna — de igazából az ilyesnánk. Hogy mégis sikerült, ml lehetetlen. Mert hál' isközismert lennek léteznek teljességgel riporteri kvalitásain túl egy kikapcsolhatatlan emberek. Mint Bognár József. Akik járult. A kikapcsolhatatlan- éppen eme lényegi tulajdonság eleme. Ami — ily módon Ságuk révén képesek dacolni bizonyítottan — alighanem önkénnyel és elvetemültségés szűkhunyt, macskaszemét vesztett ,..... ,. ... , rádió, az elsötétült képű te- rendkívüli tenyezo is hozzalevízió vagy a néma porszívó. „Az élet szerencsés aján- , „ déka, hogy Bognár Józsefet SSíRfl^f- északkal je. Okosan, lényegretörően, ^Syu, kártékony hatalmi akszerényen fogalmaz, s múlt- ciókkal. És rettenetesen jó nem kapcsolták ki" — mondotta Rapcsányi László a Domonkos László múlt héten, hétfőn este a jára úgy pillant vissza, mint tudni, hogy a kikapcsolhatatKossuth adón abbah a be- ^SlM SUKE !an<* "t vannak közöttünk. szelgetésben, amelyet Az ni s ne,m puhulni tudó em- p'áne — „odafönn". utak összefutnak című soro- berek: bölcs rezignációval, zat folytatott az egyetemi ta- súlyos, kristályosan tiszta ler,antul, akadémikussal, a Vi- mondalbk . S°rávaI, „ Ahogyan az egykori Kisgazlaggazdasugi Kutatóintézet da Parlrói beszél („a kouliigazgatójával. S fenti kije- ciós helyzetiben szerepköre lentésben persze imigyen ott lett volna"), ahogyan érvel, bujkál a mögöttes históriai értelmez, kommentál és köigazságtartalom is: netán ki- vetkeztet — mint az igazán kapcsolhatták volna Bognár nagy dolgok, valójában minJózsefet (is)? Bizony, mi ta- dig pofonegyszerűnek ható gadás . . . Hiszen ö maga fo- igazságokat tár elénk. „Ráko-galmazott úgy a Rákosi-kor- siék gyengék voltak, mint álszakról szólván: „nem félté- lamférfiak, és félreértették teleztem Rákosiékról, hogy az adott történelmi helyzeazt hiszik, az erőket kapcsol- tet" — fejtegeti, mert arra a ják ki, ha az embereket ki- konklúzióra jut, hogy a hirkapcsolják". Pedig' Rákosiék hedt „S2alámitaktika" nélkül ezt hitték, s a meglehetősen („előbb szétverték a szövettotális kikapcsoló hadműve- ségéseiket, azután a saját létből egyáltalán nem szük- pártjukat") a magyar progségszerüen maradt ki az a ressziő két legfontosabb Bognár József, öki a Függet- irányi&atánaik, a szociálcieElhunyt Tóth Mihály Fájdalommal tudatjuk, hogy Tóth Mihály, Szeged megyei város tanács?, vb ipari osztályának vezetője szeptember 28-án, 53 éves korában elhunyt. Tóth Mihály iskolai tanulmányainak befejezését követően 1953-ban kezdett dolgozni a városi tanács ipari osztályán, melynek 1973-tól volt osztályvezetője. Több cikluson keresztül MSZMP alapszervezeti titkár. Osztályvezetőként. pártalapszervezeti titkárként szakmai munkáját, társadalmi megbízatását példamutatóan végezte. Munkásság?, eredményeként ?. város ipara, szolgáltatás? jelentősen fejlődött. Kiemelkedő, lelkiismeretes tevékenységének elismeréseként három alkalommal Kiváló Munkáért, valamint Honvédelmi Érdemérem es a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetésben részesült. Tóth Mihályt Szeged Megyei Város Tanácsa saját halottjának tekinti. Temetése október 3-án, 13 órakor lesz a Belvárosi temető ravatalozójából. Szeged Megyei Város Tanácsa Szalay Imre halálára Fennállásának 100 évesévfordulóján, szeptember 27én, még ünnepelt az iskola. A rákövetkező, nap azonban már gyászolt, a több mint egy éve beteg igazgatójukat, Szalay Imrét ragadta el a halál, 53 éves korában. Itt volt diák, majd a közgazdaságtudományi egyetem elvégzése után tanár. Ez volt az egyetlen munkahelye. Harminc évig oktatta kedves szaktárgyát, a statisztikát. 1960—1970 között az intézmény párttitkáraként tevékenykedett. Tizenöt évig vezette iskolát és a hozzátartozó Gépíró és Gyorsíró Iskolát, valamint kollégiumot. Aktív közéleti tevékenységet fejtelt ki, különösen a pedagógusok szakszervezetében, de jelentős elemzéseket végzett a Népi Ellenőrzési Bizottságnak is, sőt vezetőségi ta°ja volt a Közgazdasági Társaság Csongrád Megyei Szervezetének. Kiváló munkájának elismeréseként megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. s már betegágyán vehette át a Kiváló Pedagógus kitüntetést. Szalay Imrét a szegedi tanács vb művelődésügyi osztálya és a Kőrösy József Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. Kétszáz éves okirat A jövőre kétszáz éves orosházi műemlék evangélikus templom felújítása közben előkerült a falból az 1786-os alapítólevél. A becses okirat a két század alatt nagyon megrongálódott, s igy a latin nyelvű írásnak csak néhány részletét lehet kiolvasni: a templomalapítás évét, néhány nevet, s a szöveg egy-egy részletét. KPVDSZ kulturális napok Huszonötödik alkalommal utánt rendeznek 5 órától, a rendez kulturális napokat a Vidiánál 3-án a serdülőkor Kereskedelmi, Pénzügyi és problémáiról, a Déltexnél 7Vendéglátóipari Dolgozók én korunk betegségeiről, a Szakszervezetének Csongrád sándorfalvi áfésznél 22-én Megyei Bizottsága. A ma, a/, új üzemeltetési formák kedden kezdődő eseményso- tapasztalatairól lesz előadás, rozat egész hónapban tart, s „Törd a fejed!" címmel ok^ változatos programokkal tábor 15-én a Zöldértnél várja az érdeklődőket. Iro- nagyszabású vetélkedőt tardalmi rendezvények, mű- tanak, október 23-án a mezeum- és tárlatlátogatások, gyei vendéglátóipari vállalat kirándulások, ismeretterjesz- sz(igedi központjában a szaktő előadások, kiállítások, ve- munkástanulók prózamondó télkedők — hosszú lenne versenyét rendezik meg. felsorolni az egész megyét A KpvDSZ kulturális na. behálózó programsorozatot. pok jmmár hagyományosan Csak ízelítőül néhány: ma, gazdag programkínálatát az kedden Sándorfalván a utolsó napon, október 31-én „,„rr,c7 délelőtt 9 órai kezdettel a KPVDSZ képzőművészét. szociallsta brigádok Szeged korenek, a Zöldértnél a felszabadulásának tiszteletévállalatnál dolgozó Halla re rendezett műveltségi veJózsef festményeinek kiálli- télkedőjének döntője zárja. tása nvílik meg október 4- A kultural's napok ideien tasa nyílik meg okioner 4 Budapestre, Szarvasra, Misen, penteken az Állami Biz- kolcra és Ópusztaszerre szertosítónál irodalmi klubdél- veznek közös kirándulásokat. Történelemtanítás ötnapos magyar—angol történelemtanítási konferencia kezdődött hétfőn az Országos Pedagógiai Intézetben. A megbeszéléseken mintegy negyedszáz angol és magyar történész és pedagógus cseréli ki tapasztalatait a történelemoktatás tartalmi és módszertani kérdéseiről. Szocialista országbeli társintézetekkel a hatvanas évek óta számos hasonló jellegű rendezvényt szervezett az OPI, s ez az első alkalom. hogy nyugat-európai szakemberekkel — a történelemtanítás módszereinek kutatásában jelentős eredményeket elért angol pedagógusokkal — folytatnak eszmecserét hazánkban. A tanácskozáson a résztvevők előadásokat hallhatnak egyebek között a történelemtanítás magyarországi rendszeréről és tartalmáról, a hazai történelemoktatás változásairól, az angol történelemtanításban jelentkező új tendenciákról. A zenekar Nagy László felvétele Török János (jobbról) átveszi az oklevelet Csanádi Gczálól A szegedi szimfonikusok „legjobb zenekari tagja" Török János klarinétos. Legalábbis erről tanúskodik a Művelődési Minisztérium első ízben kibocsátott oklevele, amelyet tegnap, a zenei világnapon nyújtott át Csanádi Géza, a megyei tanács vb művelődési osztályának t ezetője, a szimfonikusok t-estő utcai székházában. — Amikor az évadzáró társulati ülésen megválasztottak — módja a kitüntetett — arra gondoltam, meg is kell érni az őszt, amikor megkaphatom a becses kitüntetést. Ha megérnem sikerült is, nem teljesen épségben — két hete, diószüret közben, eltörtem a csuklómat. — Akkor most próbálni sem tud? — Nem bizony, és ez az állapot még egy hónapig lart. Az október 31-i koncertünk előtt egy hettel veszik le a gipszet. Igyekeznem kell. hogy behozzam a kényszerű pihenőt. — Azt mondta, megválasztották .. . — Igen, titkos szavazással. Azért is örültem különösen, mert nem valamilyen hivatalos szerv, hanem a kollégáim döntöttek igy, akik közvetlen közelről ismernek, akikkel nap mint nap találkozom, együtt dolgozom. Nagyon jólesett, hogy — mint utóbb kiderült — vezető karnagyunk is rám voksolt. — Mit gondol, miért? — Nem tudtam elképzelni, hogy lehet eldönteni, ki is a legjobb a zenekarban. Vannak hivatalos szempontok: zenei teljesítmény, művészeti tevékenység, ki tett .legtöbbet „szűkebb pátriájáért", a zenekarért, meg persze emberileg jól kijon-e a többiekkel. Ügy érzem, bár évenként osztják ki ezentúl a díjat, az én esetemben hosszabb szakaszra vonatkozik az felismerés. Talán mert azt a színvonalat amit elkezdtem, sikerült tartanom. Szerencse, hogy olyan poszton vagyok — első klarinétos —, ahol tudok bizonyítani. — Mikor kezdte? — Már a huszonegyedik évadomat töltöm a zenekarban. 1964-ben végeztem a Szegedi Tanárképző Főiskolán, utána rögtön a színházhoz kerültem. A szimfonikusoknál a megalakulás, 1969 óta játszom. — Kapcsolata a többiekkel? — Mondhatom, kellemes, már hosszabb idő óta. Az arany középutat választom. Ha elől'ordul is kisebb súrlódás, zenei szempontból minden esetben alkalmazkodni kell, rugalmasan. Sokfelé kell figyelni. Persze mindannyian különösen érzékeny emberek vagyunk, mint a zenészek, művészek általában. Dehát nem lehet sokáig fenntartani a konfliktusokat, mert gyakran lélegzetvételnyi együttműködésre van szükség. És az is igaz, hogy a zene felold mindent, ami nem odavaló, és eggyé kovácsol bennünket. Varjú Erika Tudományos ülés A 650 évvel ezelőtt rendezett visegrádi kongresszus emlékére hétfőn kétnapo.v tudományos tanácskozás kezdődött meg Visegrádon. A tanácskozás megnyitóján Makkai László akadémikus, a Magyar Történelmi Társulat elnöke emlékeztetett arra a történelmi jelentőségű eseményre, amikor 1335 novemberében Károly Róbert magyar király döntőbíráskodásával a magyar, a lengyel és a cseh király szövetséget, a lengyelek a német lovagrenddel pedig békét kötöttek. A visegrádi találkozó hosszú időre elsimította a három szomszédos állam közti politikai ellentéteket, s lehetőséget teremtett az államok belső ügyének rendezésére. A 650 éves jubileum alkalmából tartott ülésszak előadasai Károly Róbert uralkodásának idejét, a kor politikai és gazdasági eseményeit elevenítették fel. l