Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-01 / 230. szám

Kedd, 1985. október 1. 7 „Csak egy talpalatnyi földet r^n m képernyő Örkény István azt mond­ta egyszer egy interjúban, hogy nála az írás olyasféle lelkiállapot, mint a hadve­zérnek a hóditó háború meg­vívása. Valamit birtokba akar venni. ,,Legtöbbször ugyan keveset, csak egy tal­palatnyi földet szeretnék megszerezni." Á novelláiban első pillan­tásra szeletek, apró részle­tek látszanak a világból és az emberből. Mégis, vala­hogy mindben ott van az egész, bennük vannak a leg­fontosabb dolgaink, érzése­ink. sorsdöntő találkozása­ink. tragikus kudarcaink és megfellebbezhetetlen élni akarásaink. A hadifogságból való ha­zatérése után írt eredeti hangú írásaiból, valamint a hatvanas években „újra­kezdett íróság" termékeny korszakából válogattak hét novellát a Bevéazetlen ra­gozás című tévéfilm alkotói: Deák Krisztina dramaturg, Esztergályos Károly forga­tókönyvíró-rendezö. A va­sárnaDi bemutató eleven erővel tanúskodott Esztergá­lyos más tévéműve^^ől már ismert erényei mellett. A gondolati dráma Iránti affi­nitása, annak képszerű meg­érzékeltetéséhez való külö­nös tehetsége ezúttal is vib­rálóan feszült, a nézőt erős érzelmi-gondolati áramok­ba kapcsoló jelenetekben nyilvánult. Különös módon, pontosabban éppenhogy adekvát módon, mintha Ör­kényi eszköztárral gazdál­kodna: úgy csupaszította képi és dialógusbeli „mini­mumokká" az amúgy sem részletező novellákat, mint az író a maga hires egyper­ceseit — egy másik műfaj­ban. Az Örkény-egyperce­sek, mint a matematikai egyenletek, csak a legszük­ségesebbeket közlik, a lehe­tő legtöbb dolgot adva az olvasó képzeletének. Eszter­gályos jelenetei a novellák asszociációkat indukáló képi vázai voltak. Súlyos atmosz­féráid, nagy belső erejű, a legnagyobb gondossággal megkomponált képek. Ame­lyeknek nem dolguk a ma­gyarázás-magyarázkodás, „csak" nézőjük saját ma­gyarázatainak kikényszeríté­se. a személyes — ezerféle — kiegészítésekre késztetés, a gondolat-érzelem belső, egyéni folytathatóságára va­ló lehetőség megadása. • Ez a fajta „kéDsűrítés" olvan játékteremtő a tehet­séges rendező kezében, ami­lyenből egyre többször len­ne szükségünk, nézőknek, ha a művészetközvetítés mo­dern eszközének óhajtjuk tekinteni a televíziót. Mert ha jól sejtem, a ráérős me­sélés-anekdotázás tévés mű­faja éppoly kevéssé kelt ma­napság izgalmat, érdeklő­dést, akárcsak a modernség álorcáját öltő technikás fe­lületesség. Az agyonmagva­rázott, didaktikus lólábak­kal ékes, körzővel kerekre kanyarított tévéjátékok épp­oly érdektelenek, mint a fe­neketlen mélyértelműséget erőszakoló, nézőlesajnáló, trükkös fennköltségek, meg­spékelve a technika vívmá­nyainak értelmetlen, mert hazudós felvonultatásával. Alighanem a dolgaink való­di megfogalmazásaira va­gyunk éhesek — tévét nézve is. Amolyan Örkényi megfo­galmazásokra, amelyektől megszűnik a kimondatlan­ság összes ártalma. Mert magunk is jól értjük és a magunk módján használhat­juk, a javunkra, e pontosan formált „közleményeket". S alighanem ideje lenne, hogy az „ú.j"-nak nevezett művé­szet, a tévéművészet is ma­gára vegye a kockázatválla­lásnak ama felelősségét, mely Örkénynek (és még jó néhány író neve itt követ­kezhetne) akkor engedte használni a tollat-papírt, amikor képesnek tudta ma­gát egy-egy „talpalatnyi föl­det" elnyerni a kimondat­lanság birodalmából. A ri­zikó? Persze. óriási. Egy mondattal (tévés ..mondat­tal" is) pontosan annyiunk­nak lehet nagvot használni, vagy nagyot ártani. ahá­nyunkhoz eljut. Sulyok Erzsébet rádiófigyelö Kikapcsolhatatlanok dicsérete Nemcsak ?. rádiót, a tévét, len Kisgazdapárt centrumú- mokrata munkásmozgalom­a mosógépet, a porszívót le- nak legjelentősebb tagja nak és a népiek által irányi­het kikapcsolni. Embereket volt a koalíciós időkben, két tott agrármozgalomnak is. Vélhetnénk, mégiscsak ne- esztendeig. Budapest polgár- igen szerencsés összekapcso­hezebb, a gépeknél csak egy mestere, korábban tanár, ké- lódása jöhetett volna létre — mozdulat, s máris leáll a sőbb tudós, ma pedig — hosz- az új. demokratikus Magyar­sina, gondolkodó és sokszor szabb ideje — a társadal- ország érdekében, eppen ezért k.ikapcsolandó munkát reményteli irányba M Rao,. , , élőlényeknél legalábbis több lendítő reform egyik „atyja", . tfk8kf s eTvalóban fázis szükségeltetnék, de ha szabad így fogalmaznunk. kaPcsoltak «>• s vaioöan megnyugtatásul közölhetem: a dolog egészen könnyen megoldható. (Már ameny­nyire megnyugtató az ilyes­mi.) Nem kell hozzá egyéb, csak hatalom, némi elvete­mültség, erőszak, meg egy kis fortély, és hipp-hopp, a kívánt delikvensek máris ki- ahhoz Rapcsányi kapcsoltabbak, mint a ki­űz az élet szerencsés ajándé­Fél órán át beszélgetett ka. Persze, az a gyanúm, a Rapcsányi László Bognál-Jó- nagyszerű partnernek bizo­zseffel. Kevés idő egy ember ^ud^ní a'nT mélyebb, igazibb lényenek nyian: talán kikapcsolhatták felmutatásához, gondolhat- volna — de igazából az ilyes­nánk. Hogy mégis sikerült, ml lehetetlen. Mert hál' is­közismert lennek léteznek teljességgel riporteri kvalitásain túl egy kikapcsolhatatlan emberek. Mint Bognár József. Akik járult. A kikapcsolhatatlan- éppen eme lényegi tulajdon­ság eleme. Ami — ily módon Ságuk révén képesek dacolni bizonyítottan — alighanem önkénnyel és elvetemültség­és szűk­hunyt, macskaszemét vesztett ,..... ,. ... , rádió, az elsötétült képű te- rendkívüli tenyezo is hozza­levízió vagy a néma porszí­vó. „Az élet szerencsés aján- , „ déka, hogy Bognár Józsefet SSíRfl^f- északkal je. Okosan, lényegretörően, ^Syu, kártékony hatalmi ak­szerényen fogalmaz, s múlt- ciókkal. És rettenetesen jó nem kapcsolták ki" — mon­dotta Rapcsányi László a Domonkos László múlt héten, hétfőn este a jára úgy pillant vissza, mint tudni, hogy a kikapcsolhatat­Kossuth adón abbah a be- ^SlM SUKE !an<* "t vannak közöttünk. szelgetésben, amelyet Az ni s ne,m puhulni tudó em- p'áne — „odafönn". utak összefutnak című soro- berek: bölcs rezignációval, zat folytatott az egyetemi ta- súlyos, kristályosan tiszta le­r,antul, akadémikussal, a Vi- mondalbk . S°rávaI­, „ Ahogyan az egykori Kisgaz­laggazdasugi Kutatóintézet da Parlrói beszél („a kouli­igazgatójával. S fenti kije- ciós helyzetiben szerepköre lentésben persze imigyen ott lett volna"), ahogyan érvel, bujkál a mögöttes históriai értelmez, kommentál és kö­igazságtartalom is: netán ki- vetkeztet — mint az igazán kapcsolhatták volna Bognár nagy dolgok, valójában min­Józsefet (is)? Bizony, mi ta- dig pofonegyszerűnek ható gadás . . . Hiszen ö maga fo- igazságokat tár elénk. „Ráko-­galmazott úgy a Rákosi-kor- siék gyengék voltak, mint ál­szakról szólván: „nem félté- lamférfiak, és félreértették teleztem Rákosiékról, hogy az adott történelmi helyze­azt hiszik, az erőket kapcsol- tet" — fejtegeti, mert arra a ják ki, ha az embereket ki- konklúzióra jut, hogy a hir­kapcsolják". Pedig' Rákosiék hedt „S2alámitaktika" nélkül ezt hitték, s a meglehetősen („előbb szétverték a szövet­totális kikapcsoló hadműve- ségéseiket, azután a saját létből egyáltalán nem szük- pártjukat") a magyar prog­ségszerüen maradt ki az a ressziő két legfontosabb Bognár József, öki a Függet- irányi&atánaik, a szociálcie­Elhunyt Tóth Mihály Fájdalommal tudatjuk, hogy Tóth Mihály, Szeged megyei város tanács?, vb ipa­ri osztályának vezetője szep­tember 28-án, 53 éves korá­ban elhunyt. Tóth Mihály iskolai tanul­mányainak befejezését köve­tően 1953-ban kezdett dol­gozni a városi tanács ipari osztályán, melynek 1973-tól volt osztályvezetője. Több cikluson keresztül MSZMP alapszervezeti titkár. Osz­tályvezetőként. pártalap­szervezeti titkárként szakmai munkáját, társadalmi meg­bízatását példamutatóan vé­gezte. Munkásság?, eredmé­nyeként ?. város ipara, szol­gáltatás? jelentősen fejlő­dött. Kiemelkedő, lelkiismeretes tevékenységének elismeré­seként három alkalommal Kiváló Munkáért, valamint Honvédelmi Érdemérem es a Munka Érdemrend bronz fo­kozata kitüntetésben része­sült. Tóth Mihályt Szeged Me­gyei Város Tanácsa saját ha­lottjának tekinti. Temetése október 3-án, 13 órakor lesz a Belvárosi temető ravatalo­zójából. Szeged Megyei Város Tanácsa Szalay Imre halálára Fennállásának 100 évesév­fordulóján, szeptember 27­én, még ünnepelt az iskola. A rákövetkező, nap azon­ban már gyászolt, a több mint egy éve beteg igazga­tójukat, Szalay Imrét ra­gadta el a halál, 53 éves korában. Itt volt diák, majd a köz­gazdaságtudományi egyetem elvégzése után tanár. Ez volt az egyetlen munkahelye. Harminc évig oktatta kedves szaktárgyát, a statisztikát. 1960—1970 között az intéz­mény párttitkáraként tevé­kenykedett. Tizenöt évig ve­zette iskolát és a hozzá­tartozó Gépíró és Gyorsíró Iskolát, valamint kollégiu­mot. Aktív közéleti tevé­kenységet fejtelt ki, külö­nösen a pedagógusok szak­szervezetében, de jelentős elemzéseket végzett a Népi Ellenőrzési Bizottságnak is, sőt vezetőségi ta°ja volt a Közgazdasági Társaság Csongrád Megyei Szerveze­tének. Kiváló munkájának elismeréseként megkapta a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát. s már betegágyán vehette át a Kiváló Pedagó­gus kitüntetést. Szalay Imrét a szegedi ta­nács vb művelődésügyi osz­tálya és a Kőrösy József Közgazdasági és Kereskedel­mi Szakközépiskola saját halottjának tekinti. Temeté­séről később intézkednek. Kétszáz éves okirat A jövőre kétszáz éves orosházi műemlék evangélikus templom felújítása közben előkerült a falból az 1786-os alapítólevél. A becses okirat a két század alatt nagyon megrongálódott, s igy a latin nyelvű írásnak csak néhány részletét lehet kiolvasni: a templomalapítás évét, néhány nevet, s a szöveg egy-egy részletét. KPVDSZ kulturális napok Huszonötödik alkalommal utánt rendeznek 5 órától, a rendez kulturális napokat a Vidiánál 3-án a serdülőkor Kereskedelmi, Pénzügyi és problémáiról, a Déltexnél 7­Vendéglátóipari Dolgozók én korunk betegségeiről, a Szakszervezetének Csongrád sándorfalvi áfésznél 22-én Megyei Bizottsága. A ma, a/, új üzemeltetési formák kedden kezdődő eseményso- tapasztalatairól lesz előadás, rozat egész hónapban tart, s „Törd a fejed!" címmel ok^ változatos programokkal tábor 15-én a Zöldértnél várja az érdeklődőket. Iro- nagyszabású vetélkedőt tar­dalmi rendezvények, mű- tanak, október 23-án a me­zeum- és tárlatlátogatások, gyei vendéglátóipari vállalat kirándulások, ismeretterjesz- sz(igedi központjában a szak­tő előadások, kiállítások, ve- munkástanulók prózamondó télkedők — hosszú lenne versenyét rendezik meg. felsorolni az egész megyét A KpvDSZ kulturális na. behálózó programsorozatot. pok jmmár hagyományosan Csak ízelítőül néhány: ma, gazdag programkínálatát az kedden Sándorfalván a utolsó napon, október 31-én „,„rr,c7 délelőtt 9 órai kezdettel a KPVDSZ képzőművészét. szociallsta brigádok Szeged korenek, a Zöldértnél a felszabadulásának tiszteleté­vállalatnál dolgozó Halla re rendezett műveltségi ve­József festményeinek kiálli- télkedőjének döntője zárja. tása nvílik meg október 4- A kultural's napok ideien tasa nyílik meg okioner 4 Budapestre, Szarvasra, Mis­en, penteken az Állami Biz- kolcra és Ópusztaszerre szer­tosítónál irodalmi klubdél- veznek közös kirándulásokat. Történelemtanítás ötnapos magyar—angol történelemtanítási konferen­cia kezdődött hétfőn az Or­szágos Pedagógiai Intézet­ben. A megbeszéléseken mintegy negyedszáz angol és magyar történész és pedagó­gus cseréli ki tapasztalatait a történelemoktatás tartal­mi és módszertani kérdései­ről. Szocialista országbeli társ­intézetekkel a hatvanas évek óta számos hasonló jellegű rendezvényt szervezett az OPI, s ez az első alkalom. hogy nyugat-európai szak­emberekkel — a történelem­tanítás módszereinek kuta­tásában jelentős eredménye­ket elért angol pedagógusok­kal — folytatnak eszmecse­rét hazánkban. A tanácskozáson a részt­vevők előadásokat hallhat­nak egyebek között a törté­nelemtanítás magyarországi rendszeréről és tartalmáról, a hazai történelemoktatás változásairól, az angol törté­nelemtanításban jelentkező új tendenciákról. A zenekar Nagy László felvétele Török János (jobbról) átveszi az oklevelet Csanádi Gczálól A szegedi szimfonikusok „legjobb zenekari tagja" Török János klarinétos. Leg­alábbis erről tanúskodik a Művelődési Minisztérium első ízben kibocsátott okle­vele, amelyet tegnap, a zenei világnapon nyújtott át Csa­nádi Géza, a megyei tanács vb művelődési osztályának t ezetője, a szimfonikusok t-estő utcai székházában. — Amikor az évadzáró társulati ülésen megválasz­tottak — módja a kitünte­tett — arra gondoltam, meg is kell érni az őszt, amikor megkaphatom a becses ki­tüntetést. Ha megérnem si­került is, nem teljesen ép­ségben — két hete, diószüret közben, eltörtem a csukló­mat. — Akkor most próbálni sem tud? — Nem bizony, és ez az állapot még egy hónapig lart. Az október 31-i koncer­tünk előtt egy hettel veszik le a gipszet. Igyekeznem kell. hogy behozzam a kény­szerű pihenőt. — Azt mondta, megvá­lasztották .. . — Igen, titkos szavazás­sal. Azért is örültem külö­nösen, mert nem valamilyen hivatalos szerv, hanem a kollégáim döntöttek igy, akik közvetlen közelről ismernek, akikkel nap mint nap talál­kozom, együtt dolgozom. Nagyon jólesett, hogy — mint utóbb kiderült — ve­zető karnagyunk is rám voksolt. — Mit gondol, miért? — Nem tudtam elképzelni, hogy lehet eldönteni, ki is a legjobb a zenekarban. Vannak hivatalos szempon­tok: zenei teljesítmény, mű­vészeti tevékenység, ki tett .legtöbbet „szűkebb pátriá­jáért", a zenekarért, meg persze emberileg jól kijon-e a többiekkel. Ügy érzem, bár évenként osztják ki ezentúl a díjat, az én esetemben hosszabb szakaszra vonatko­zik az felismerés. Talán mert azt a színvonalat amit el­kezdtem, sikerült tartanom. Szerencse, hogy olyan posz­ton vagyok — első klariné­tos —, ahol tudok bizonyí­tani. — Mikor kezdte? — Már a huszonegyedik évadomat töltöm a zenekar­ban. 1964-ben végeztem a Szegedi Tanárképző Főisko­lán, utána rögtön a színház­hoz kerültem. A szimfoni­kusoknál a megalakulás, 1969 óta játszom. — Kapcsolata a többiek­kel? — Mondhatom, kellemes, már hosszabb idő óta. Az arany középutat választom. Ha elől'ordul is kisebb súr­lódás, zenei szempontból minden esetben alkalmaz­kodni kell, rugalmasan. Sok­felé kell figyelni. Persze mindannyian különösen ér­zékeny emberek vagyunk, mint a zenészek, művészek általában. Dehát nem lehet sokáig fenntartani a konflik­tusokat, mert gyakran léleg­zetvételnyi együttműködésre van szükség. És az is igaz, hogy a zene felold mindent, ami nem odavaló, és eggyé kovácsol bennünket. Varjú Erika Tudományos ülés A 650 évvel ezelőtt rende­zett visegrádi kongresszus emlékére hétfőn kétnapo.v tudományos tanácskozás kezdődött meg Visegrádon. A tanácskozás megnyitóján Makkai László akadémikus, a Magyar Történelmi Társu­lat elnöke emlékeztetett ar­ra a történelmi jelentőségű eseményre, amikor 1335 no­vemberében Károly Róbert magyar király döntőbírásko­dásával a magyar, a len­gyel és a cseh király szövet­séget, a lengyelek a német lovagrenddel pedig békét kö­töttek. A visegrádi találko­zó hosszú időre elsimította a három szomszédos állam közti politikai ellentéteket, s lehetőséget teremtett az ál­lamok belső ügyének rende­zésére. A 650 éves jubileum al­kalmából tartott ülésszak előadasai Károly Róbert uralkodásának idejét, a kor politikai és gazdasági ese­ményeit elevenítették fel. l

Next

/
Thumbnails
Contents