Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-31 / 256. szám

28 Csütörtök, 1985. október 31. Ml? HOL? MIKOR? Á legszebb virág is elhervad Sajátosan egyoldalú — is­kolánk tevékenységének eredményességét a „marad — nem marad" kérdésen le­méri) — Írás született 39 végzés tanulónk gyárban maródásáról, illetve nem maradásáról. (DM. 1985. okt. 23. „Akiket a tenyerükön hordtak".) „Kívülálló" szá­mára is elgondolkodtató, hogy az utóbbi tíz évben végzett 402 fonó és 293 szövő ifjúmunkás egy része (vagy többsége) hová tünt, mert a gyár munkaerőgondokkal küszködik. A következő néhány meg­állapítással, „feladatkijelö­léssel" szeretnénk vitába szállni, a félreértésekre okot adó mondatok hátterét megvilágítani. Sokak előtt ismert a fonó­szövő szakmában tanuló fia­talok képessége és képzett­sége, valamint az, hogy az ország kilenc megyéjéből érkeznek hozzánk. Most végzett tanulóink 60 százalé­ka egészen másfelé orien­tálódott az általános iskolá­ból (például kereskedelem, egészségügy). Ügy gondolom, közös eredménynek értékel­hetjük, hogy ők is textilipa­ri szakmunkások lettek. Ta­lán még meg is kedvelték „egy kicsit'', mert a végzet­tek közül csak ketten he­lyezkedtek el más szakmá­ban. Ezekből az osztályokból a három év alatt keveseb­ben mentek cl, mint a ko­rábbi években (10 százalék­kal csökkent iskolánkban a lemorzsolódás az utóbbi négy évben). A teljesebb képhez az is hozzátartozik, hogy kikből kell széles körű szakmai és általános műveltséggel ren­delkező, munkát szerető if­jakat nevelni. Csak néhány jellemző: neveltségbeli hiá­nyosságok, műveltségi hát­rány. hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók (30 százalék). Sok tanulónk nem látott jó példát ott­hon a szülőktől, nélkülözte a szeretetet (helyette is pénzt kapott). Az is ismert, hogy fiatal­jaink fizikai állapota (saj­nos országosan) gyengébb a kívánatosnál, mégis öt na­pon át változó intenzitással ugyan, de végigdolgozzák a 7-8 órát. Igaz. ott van mel­lettük a szakoktató, aki se­gít, ha kell, bírál é.s dicsér, levezeti az oktatási és a ter­melési követelmények kö­zött nem ritkán meglevő feszültségeket. Érdemes lenne szót ejte­ni arról: nem túlzott-e a termelést irányítók elvárása a 15-16 éves fiataloktól? Számukra nem az a fontos, hogy a gyakorlati oktatásra üzembe kerülő ser.dülő lá­nyokat évtizedekre odakös­sék. hanem az. hogy már ta­nuló korukban a legtöbbet termeljenek. A felnőtteknek sem köny­nyű életformát, életritmust váltani, hát még a kezdő szakmunkásoknak, most már folyamatosan műszakban dolgozni. Másik bázisüze­münknél, az újszegedi szö­vőgyárban. vagy éppen a PNYV más gyárában foko­zatosan terhelik a végzette­ket, (segítik az akklimatizá­lódást felsőoktatásban vég­zetteknél is). Nem kapnak-e túl sokat a tanulók? — lehet rajta vi­tatkozni. Társadalmi ösztön­díj, felemelt tanulmányi ösz­töndíj, segélyek és az okta­tás költségei. Sok tanuló ezek nélkül nem ludná el­végezni az iskolát. Igaz. et­től nem lesz erősebb, oko­sabb, nem szereti meg job­ban a szakmát, a gyárat. Kell még sok olyan pedagó­gus. termelésirányító, mun­katárs. aki hatni tud a fia­talokra, aki sikerélményhez tudja juttatni, akinek van ideje, hogy meghallgassa őket. Több olyan idősebb munkás, aki nem kérdőjelezi meg szakmaválasztásuk he­lyességét. És kellenek kö­zösségek, amelyek várják, befogadják. Persze kell a virág, a köszöntés is. de a legszebb virág is elhervad másnap, ha az elmaradt csúcsteljesítményt kérik szá­mon. A „maradás — nem maradás" az előző három is­kolai évben, de főleg a pályakezdés első éveiben döl el. Rövid időn belül eldőlt az emiitett szakmunkásta­nuló-verseny harmadik he­lyezettjének (Birke Ágota) „sorsa". Amíg tanuló volt, érdem szerint ö is megkap­ta mindenből az előirt maximumot. „Felszabadu­lásával" a társadalmi tevé­kenységével, szorgalmas és eredményes tanulmányi és gyakorlati munkájával ki­vívott „kedvezményektől" elesett. Elhatározásában a családi problémák mellett ok volt az is, hogy nem volt (neki sem) munkájá­ban „kifutási lehetőség". Mert az 1980. évi SZKT­verseny első helyezettje (Szemerédi Rozália) sem „érdemelt" annyit, hogy ál­landó helyen, folyamatosan dolgozhasson. Vannak-e megfelelő szak­embereink? Vannak, orszá­gos eredményeink is bizo­nyítják. Tantestületünk többsége korábban (is) a textiliparban dolgozott. A tanárok fele a textilmű­vekből „indult" és szerezte meg a megfelelő képesítést. A szóban forgó diákok osz­tályfőnökeinek első munka­helye volt ez a gyár és hogy már nem szeretnék, sértő számukra. Akkor mi­ért nevelnék másképp ta-­nulóikat? Kritikaként hangzott el a szakoktatók .kiválasztásá­nak követelménye — „a kelleténél többnek látszó adminisztratív elvárás". Elemi követelmény, hogy a szakoktatónak magasabb iskolai végzettsége és mű­veltsége legyen, mint tanít­ványainak, hogy vállalja a folyarrfatos önképzést és továbbképzést, hogy meg­tervezze munkáját a tan­menetben és érdemjeggyel minősítse a tanulók gya­korlati és elméleti tevé­kenységét. Azon érdemes lenne meditálni, hogy cso­portjukról mennyi óralapot é.s milyen kimutatásokat kell vezetniök (ez viszont a gyárra tartozik). Emel­lett nem egyszerű alkalmas szakoktatót találni. Érett­ségizett szakmunkások ke­vesen dolgoznak gép mel­lett, aki pedig „feljebb" (irodába) került, nem jön „le" a gépek közé. Nem beszélve arról, hogy többen kijelentették, ők nem ve­sződnek ezekkel a „rossz" gyerekekkel. Helyeseljük és támogat­juk az ezekkel a fiatalok­kal szembeni elvárást, de jó lenne, ha csak jó pél­dát látnának az üzemben is. Az talán nem hibája az iskolának, hogy vélemé­nyük őszinte elmondására neveli őket, hogy a tanulói szakszervezet ebben jelen­tős szerepet vállal. Ezeket a fiatalokat minden okos dologra rá lehet venni, csak a megfelelő hangot é.s ér­veket kell megtalálni hozzá. Az értelmes közösségi cé­lokért szívesen dolgoznak. Nevelőtestületünk min­den töle telhetőt megtett a beiskolázott tanulók meg­tartásáért, szakmájuk ma­gas szintű elsajátításáért. Vállaljuk, azt, hogy „szak­munkásképző iskola centri­kusak" vagyunk. Ennél közelebb kerülni nem tu­dunk a mindennapi élet­hez, hiszen a gyár terüle­tén működik az intézmény, üzemi körülmények között folyik a gyakorlati oktatás, Az illetékesek vállalják azt, hogy a tanulókat gondol­kodó embernek, és nem „élö gépnek" tekintik. Kö­telesség,teljesítésre, feladat­vállalásra, hűségre jó pél­dával lehet nevelni. Bízunk abban, hogy to­vábbra sem kell szégyen­kezve végeznünk munkán­kat, és mint eddig, ezután is eredményes lesz az együttműködés a gyár és az iskola között. Koczor Lajos igazgató Politikai könyvnapok A Kossuth Könyvkiadó immár huszonnegyedik al­kalommal rendezi meg az idén novemberben a politi­kai könyvnapokat. Az ün­nepélyes megnyitót novem­ber elsején Győrött tart­ják, s ugyanott mintegy nyolcszáz kötetből könyv­kiállítás is nyílik. A politikai könyv iránti megnövekedett érdeklődés kielégítésére több mint hat­százezer példányban jelen­teti meg a politikai iroda­lom újdonságait a Kossuth Kiadó. A könyvünnepre hu­szonegy könyvújdonsággal jelentkezik a párt kiadója. Az új kötetek listáján ta­lálható Szűrös Mátyásnak, az MSZMP KB titkárának Hazánk és a nagyvilág cí­mű kötete, amely főként az utóbbi években elhangzott beszédeiből, különböző fo­lyóiratokban megjelent ta­nulmányaiból, és eddig még nem publikált írásaiból tar­talmaz válogatást. Az 1957­ben indult, Marx és Engels müvei című könyvfolyam most megjelenő 47. kötete Marx 1861 augusztusa és 1863 júliusa között szüle­tett politikai gazdaságtani kéziratait foglalja magába. A Hídverők című sorozat újabb darabjában Balogh Edgár erdélyi író-publicistá­nak 1944—46. között a Vi­lágosság című lapban meg­jelent cikkeit adjak közre. Zoltai Dénes Egy írástudó visszatér című munkájában Lukács György 1945 utáni munkásságát foglalja ösz­sze. Hollós Ervin és Lajtai Vera új könyve Horthy Mik­lós, a fehérek vezére cím­mel jelenik meg. A külföldi szerzők művei közül megjelentetik Stanis­law Komornicki kötetét, A Varsó barikádjain című könyv a város második vi­lágháborús pusztulásának tragikus eseményeit vázol­ja fel. Giuseppe Fava köny­ve a Szicíliai maffia 1982­ben jelent meg először Olaszországban. A szerve­zetet leleplező mű magyar kiadása annak a bővített kötetnek alapján készült, amelyet 1984 tavaszán ad­tak ki, miután a hírhedt szervezet végzett az író­val. A neve: Impulzus Technika, tudomány, társadalom Üj lap jelent meg október elején, a Műszaki Élet, te­hát az MTESZ központi új­ságjának jogutódja, impul­zus a neve, célja a műszaki­tudományos és gazdasági haladás ösztönzése. Az előd, a Műszaki Étet, amely 15 évet élt meg, méltónak tű­nő utódot hozott létre. Még korábbra tekintve vissza, a Műszaki Életet a Műszaki Értelmiség című lap előzte meg, még a Magyar Mérnö­kök és Technikusok Szabad Szakszervezete lapjaként, 1945-től kezdődően. Mit ígér az új, a techniká­val. a tudománnyal, a tár­sadalommal foglalkozó, két­hetente megjelenő lap? Mindenekelőtt lépésváltást, az intenzív fejlesztés szabta követelmények szolgálatát, az innovációs folyamatok támogatását. Vámos Tibor akadémikus, a szerkesztőbi­zottság elnöke igy vall a lapról: „Szükség van olyan lapra, amelyben a műszaki értelmiség önmagáról és ön­magának szól, igyekszik fel­tárni és mozgósító javasla­taival előrelendíteni azokat a feltételeket, amelyek al­kalmassá teszik történelmi feladatára, képessé teszik arra, hogy vezesse az ország műszaki felzárkózását..." Az új lap első számában változatosan foglalkozik a műszaki-tudományos hala­dás jelenlegi és jövendő problémáival, nem feledkez­ve meg a realitásokról. A realitásokhoz reálértelmiség kell, és bizony ahogy a lap egy-egy cikke rámutat, ná­lunk ez az alkotói gárda nem tartozik a legbecsültebb rétegekhez sem anyagiak­ban, sem erkölcsiekben. Bognár József akadémikus — a Római Club egyetlen magyar tagja — foglalkozik műszaki-gazdasági szemléle­tünk alapjaival, amely igen széles körű együttgondolko­dást- és -cselekvést kíván. Találunk a lapban szakki­advány-recenziókat, szak­mai interjúkat, és sok-sok hírt a világ műszaki-tudo­mányos haladásának egy­egy eredményéről. Olvasha­tunk benne hiteles techni­katörténeti írást az Ország­házról (Steindl Imre alkotá­sa), amelyért az első kapa­vágást éppen száz éve tették meg. Aztán azt is megszoktuk mar, hogy nincsen szaklap $em hirdetés nélkül. Az Im­pulzusban is találunk jópá­rat, köztük a Szegedi Uni­versal Vegyipari Szövetke­zetét. Pedig az egvik nagy gondolkodó nemrégiben azt mondta, hogy a reklámra ki­fizetett költség fele kidobott pénz. Csak hát nem tudjuk előre, hogy melyik fele! Az Impulzus az ország 170 ezer — ennyi tagot számlál­nak az MTESZ 32 tagegyesü­letében —, megyénk kilenc­ezer (ennyi tagot tart szá­mon a megyei szervezet) szakemberéhez szól elsősor­ban, de bárkihez, akit ér­dekel a műszaki-tudomá­nyos haladás. Magyarországon kedvezőt­len helyzet alakult ki azál­tal, hogy a hazai műszaki fejlesztési színvonal nem­csak, hogv elmaradt a nem­zetközi színvonaltól, de a le­maradás évről évre csak nő. A recesszió alatt a fejlett or­szágokban megújítottak a technológiákat, ugyanezen idő alatt nálunk az innová­ciós folyamatok lelassultak. Így. most az élénkülési pe­riódusban gazdaságunk gyenge pontjai, főként a konvertibilis piacon, bizony kellemetlenül felszínre ke­rülnek! Nagyon jó lenne, ha az Impulzus a maga eszközei­vel a technológiai rést segí­tene csökkenteni, s ezentúl Széchenyi Istvánnal vallva tudatosítsa „Az ember ne szálljon le arról a magaslat­ról, ahova értelme, képzelő tehetsége, teremtőereje é.s beleoltott rendszeretete ve­zényelte." Bátyai Jenő 1985. OKTÓBER 31., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: FARKAS A Nap kel S óra 28 perckor, és nyugszik 1« óra 2» perrkor. A Hold kel 17 óra 38 perckor, ér, nyugszik 9 óra 14 perckor. VIZA ELAS A Tisza vízállása Szegednél szerdán 88 cm (apadó). SZAZKII.ENCVEN ÉVE született John Koala (1795—1821) angol költő, az angol ramnnitikus költészet kiemelkedő alakja. 1829 elején a fiatal küllő lappangó tü dobaja súlyosra fordult; Itá­liába utazott gyógyulást keresni, s Rómában orto utol a halál. Minden korábbi költőnél fogéko­nyabban fedezte lel éa teremti újjá az élet. a természet, a mű­vészet csodált. SZÁZÖTVEN ÉVE sz.ületelt Adolf Baycr (1835— 1917) Nobel-díjas német vegyész., a (mesterséges Indlgótesték elő­állitója. SZAZ ÉVE hunyt cl Apor Károly (1815— 1885) báró. királyi táblai ctnük, országos hlrü mintagazda, a ta­karmány siilázásának első meg­honosítója. ZENÉS SZtNHAZ Délelőtt ti és este fél 8 ónakor: Hangverseny. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10. dél­után negyed 4, fél (i és három­negyed 8 órakor: Az elveszett frigyláda fosztogatói <s/.lnes amerikai kalandfilm. Kiemelt helyár!). Fáklya: délután háromnegyed 3 órakor: Kobinsoo Crusoo (szí­nes szx>vjet film), negyed 6 és tél 8 ónakor: Titokban Hong-Kong­ban (színes, m. b. francia Ilim. U. helyár!). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3 szám (13/57-os) Este 8 órától reggel 7-ig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket szegeden a IL Kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi lel. se­bésaotl f elvé toll Ugyeletet az I. sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4.), urológiát felvételt Ugyeletet a IL Kórház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 óráiét reggel 7 óráig a felnőtt lakosság neszére: Szeged, Hunyadi János sgt. l. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 1.3 órától más- 13-00: nap reggel fél 8 óráig, -szomba­ton, vas.'imup és munkaszüneti napokon röggel léi 8 órától.Tnás­nop reggel Cél 8 óráig a len in krt. 20. szám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek: orvosi ellátása. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 22 ónától reg­gel li óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szö­ged. Zöld Sándor u. 1—3. Tele­fon : 14-4*20. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGAI. AT Mindennap este 7-töl röggel 7 óráig. Telefon: IL-000. BELGRÁD 2. 17.30: Belgrádi műsor 19.00: Ifjúsági műsor 19 30: Tv-hlradó 20.00: Jelentheti a TASZSZ — szávjet tv-film­sorozat — 2. 21.00: Huszonnégy óra 21.30: Csehov: cseresznyéskert 22.30: Sakk-kommentár 22.53: A könyvvásár krónikája ÚJVIDÉK 17.00: Tv-hlradó magyarul és szerbhorvátul 17.43: Bábmüsor 18.15: Külföldi dok.-műsor 19.15: Nagy ínyencmcsterck kis tlikai L9.20: Rajzfilm 19.30: Tv-hiradó 2., magyarul 19.55: Panoráma 21.00: Egy kis ház. a prérln — amerikai tv-filmsorozat — 7. 22.00: Tv-hlradó 2., szerb­horvátul PÉNTEK DÉLELŐTT BUDAPEST I. 8.55: Tv-torna 9.00: ITV 9.55: Paklsz-tánl szőttesek — pakisztáni rövidfilm — 10.40: A tengerszülto ország — barangolások Kubában 11.15: Képújság ISKlI 8.20 8.30: 9.30: 9.44: 10.05 10.35: 10.50: 11.17: 11.39 12.30 12.45; 13.40: 14.10: 14.20 15.00 15.30 10.05 17.00 17.49 19.15: DDf/4 20.2!: 21.20: 21.40: BUDAPEST 1. 8.55: Tv-torna 9.00: ITV 9.55: A bábu — lengyel film­sorozat — 9. — (ism.) ' 10.50: Brahms: d-moll zongora­verseny — NSZK film 11.40: Képújság 15.50: ITV 16.55: A csillagok életútja 15.55: Hírek 17.00: Vigyázat, felmelegedés — angol dok.-film 17.35: Száz híres festmény 17.50: Műsoron a szám (tógép — angol ismeretterjesztő filmsorozat — 10. 18.10: Képújság 18.15: Reklám 18 20: Pedagógusok fóruma 18.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: Texasi élet — amerikai film 21.35: panoráma 22.40: József Attila kortársai — Vas István 23.05: Tv-hlradó 3. 23.15: Himnusz BUDAPEST 2. 16.55: Tungsram— Unlvcrsitas CluJ Napoea női kosárlabda UEK­mérközés 18.50: Képújság 18.55: Müteremben 19.35: Vasat vassal — csehszlovák rövidfilm 20.00: Kamera — különkiadás 20.20: Nemzetközi zenés turmix 20.50: Tv-hlradó 2. 21.10: Reklám 21.15: Shock, a,ml sok — angol képzőművészeti film­sorozat — 3. 22.15: Képújság BEI.GRAD I. 17.00: Tv-hlradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: nábmüsor 18.15: Gerhard HOtzberg, az Idei kémiai Nobel-díjas 18.45: Dzoessa 19.15: Nagy Inyenomestenek kis ttlkal 19.20: Rajzfilm 19.30: Tv-híradó 2. 20.00: Panoráma 21.05: Utazás a tudás középpontjába — 3. 22.06: Tv-hlradó 3. 22.20: 22.30: 22.50: 23.00: 23.47: 0.10: 0.(5: 4.20: 8.05: 8.20: 8.50: 9.05: 12.10: 12.25: 1230: 13.05: 14.00: 14.15: 15.05: 15.10: 15.45: 17.05: 17.30: 18.30: 19.05: 211.00: 20.03: 21.10: 22.20: 23.20: 21.00: 0.13: 0.13: 4.20: KOSSUTH Darvas! István jegyzete A zeneirodalom remek­műveiből Filmzenék a Bostoni Szórak ózta tó zenekar előadásában Találkozás a Hang­villában Diákfélóra Mikrokozmosz — nartók zongoradarabjaiból Ránk: Dezső játszák Verbunkosok, katona­dalok Népszerű fúvósáüratok A dám csutka — Mykolas Sluckls regénye — 6. KI nyer ma? Meghívó a Magyarországi Olasz Kul túr intézetbe A Rádió Dalszínháza — A varázsheg odú — * Olícnbach operottjo Kapcsoljuk a szolnoki sí ód lót A magyar széppróza/ századai — Jókai Mór: Kárpáthy Zoltán Mendelssohn: V. (Reformáció) szimfónia Könyvszinpad Szalai Antal népi zenekara JátszLk, Veress Árpád nótákat én ok el Révkalauz Takarékossági Világnap: vidám irodalmi műsor Jussi BjörlLng opera­ártá.kat énekei Diákkönyvtár hangszalagon — Kozákok — Lev Tolsztoj regényo Nótaest Az aranyfiú — részletek Strousa zenéi játékából Gondolatok a hazai értelmiség XIX. századi foilődéséről Tiz perc külpolitika la Halié: Rondo Antal Gábor Írása L/omezm ú zeu m Sz.opránáriák Himnusz Éjfél után . 1. PETŐFI Népi hangszeres muz.slka A Szabó család... — (Isim.) Tíz. perc külpolLUka Napköz.bon — zenés délelőtt Trom bitaszó Útikalauz — üdülőknek Nomzotlségeink zenéjéből Nosztalgiahullám: Del Shannon Daróci Bárdos Tamás: Lakodalmi koszorú Idősebbek hullám­hossszán — (ism.) Tudományos könyvespolc Operaslágerek — (ism.) Törvénykönyv — (ism.) Ilerbio Hancock dzsessz­kvarteltje játszik /.öld telefon — környezet- és természet­védelmi műsor Slágerlista Operett kedvelőknek Keklámparádé A Poptarisznya dalaiból Kabarécsütörtök Bródy Tamás szerzeményeiből A mai dzsessz — Ray Charles felvételeiből — 2. Régi fűvósimuzslka Éjfél után... PÉNTEK DÉLELŐTT KOSSUTH 8.25: Tanítók tanítói 8.55: Algériai nop/eno 9.08: Debussy: Három noktürn 9.33: Pest megyei óvodások énekcinek 9.53: Lottó sorsolás 10.05: Gábor Andor versel 10.(0: ltétszínvinág — (ism.) 10.40: Iránytű PETŐFI 8.05: Friml operettjeiből 8.50: Tiz perc külpolitika — (Ism.) 9 65- Napközben \

Next

/
Thumbnails
Contents