Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-30 / 255. szám

2 Szerda, 1985. október 30. A terrorizmusról £ New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlés VI. számú bizottságának a nemzetközi terrorizmus témájával folytatott vitájában felszólalt dr. Görög János, a magyar küldöttség tagja. Egyebek között hangsúlyozta, hogy a magyar kormány és a magyar közvélemény mindig a leghatározottabban elutasította és elítélte — mégpedig a cselekmény indítékaira tekintet nélkül — a terrorizmus minden formáját, akár egyének vagy csoportok akciójaként, akár állami terrorizmus formájában jelentkezik. Szí iriai gesztus 2) Bejrút (MTI) A libanoni belső válság tárgyalásos rendezésének elősegítésére Szíria hétfő délután szabadon bocsátotta a „Libanoni Erők" (az immár önállósult falangista milíciák) 31 tagját, akik közül egyeseket még az 1978as összecsapások nyomán börtönöztek be. A legerősebb libanoni keresztény katonai-politikai erő képviselői szerint a közeljövőben sor kerül további 89 tagjuk elengedésére is. Magyar-NDK megbeszélések Budapesten (Folytatás az J. oldalról.) a katonai-hadászati egyensúly megbontására, az erőfölény megszerzésére törekszenek és ezzel a fegyverkezési hajszat fokozzák. Különösen aggasztóak az Amerikai Egyesült Államok azon törekvései, hogy a fegyverkezési versenyt kiterjesszék a világűrre is. Az MSZMP és az NSZEP KB főtitkára egyetértett abban is, hogy lehetséges e veszélyes folyamatok viszszaforditása, a párbeszéd folytatása, a béke megőrzése. A tárgyaló felek kifejezésre juttatták, hogy teljes mértékben támogatják a Szovjetunió által előterjesztett legújabb békekezdeményezéseket, amelyek új lehetőségeket teremtenek a világűr militarizálásának megakadályozására, a hadászati nukleáris fegyverek csökkentésére, valamint az európai béke és biztonság megszilárdítására. Hangsúlyozták, hogy a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének szófiai ülésén nagy jelentőségű nyilatkozatot fogadtak el, amely a nemzetközi biztonság erősítésére, a fegyverkezési hajsza csökkentésére, a leszerelésre fontos új lépéseket kezdeményez és megerősíti több korábbi javaslat érvényességét. Kádár János és Erich Honecker üdvözölte a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok legfelső vezetőinek novemberre tervezett találkozóját és kifejezte reményét, hogy az hozzájárul a nemzetközi helyzet általános javulásához is. Egyidejűleg hangsúlyozták, hogy a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság minden lehetőséget felhasznál a jövőben is, hogy tevékenyen hozzájáruljon a szocialista országoknak a béke megőrzését, a nemzetközi biztonság erősítését, a különböző társadalmi berendezkedésű országok közötti párbeszéd kiszélesítését célzó közös erőfeszítéseihez. Magyar részről méltatták a Német Szocialista Egységpártnak a Német Szociáldemokrata Párttal (SPD) közösen tett, az európai vegyifegyver-mentes övezet létrehozásáról szóló kezdeményezését, valamint a Német Demokratikus Köztársaságnak és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak az NSZK kormányához intézett, erről a kérdésről folytatandó tárgyalások megkezdésére vonatkozó javaslatát. Támogatásukról biztosították azokat az erőfeszítéseket, amelyek az atomfegyverektől mentes európai övezetek létrehozását tűzik ki célul. Az MSZMP és az NSZEP KB főtitkára megállapította, hogy a helsinki értekezlettel 10 évvel ezelőtt megkezdődött folyamat életképesnek bizonyult. Az enyhülés vívmányainak megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez vezető úton fontos lépésként méltatták a Budapesten ülésező kulturális fórum munkáját Kifejezték reményüket, hogy a rendezvény munkája eredményes lesz és elősegíti a részt vevő országok kulturális értékeinek szélesebb bemutatását és az európai kulturális együttműködés elmélyítését. Kádár János és Erich Honecker munkatalálkozója szívélyes, elvtársi légkórben, a valamennyi megvitatott kérdésben megnyilvánuló nézetazonosság jert"ében zajlott le. Hozzájárult az MSZMP és az NSZEP. a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti hagyományos barátság és együttműködés elmélyítéséhez. Erich Honecker baráti látogatásra hívta meg a Német Demokratikus Köztársaságba Kádár Jánost, aki a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI) Hazánk és Nagy-Britannia kapcsolatai Hazánk és Nagy-Bri'tannia kapcsolatai az elmúlt években számottevően, egyes területeken .lendületesen fejlődtek. Különösen Margaret Thatcher miniszterelnök tavaly februári budapesti látogatása adott ösztönzést a .kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés további lehetőségeinek kereséséhez, kiaknázásához. Ahogyan az akkori kormányfői tárgyalásokon megállapítottak: ebben mindkét ország érdekelt, s alapot ad az előrelépéshez, hogy kétoldalú (kapcsolataink rendezették, ezekben megoldatlan problémák nincsenek. Kádár János közeli nagybritanniai látogatása során már c kedvező folyamat bizonyos konkrét jeleit is számba vehetik majd. A párt főtitkárának első szigetországi útja alkalmat teremthet ezéknek az eredményeknek a megszilárdítására, s — a magyar szándék szerint — új ösztönzést is adhat a kontaktusok bővítésére. A politikai konzultációk, a két ország magas rangú kormánytisztviselőinek találkozói a legutóbbi időszakban is rendszeresek voltak. Veress Péter külkereskedelmi miniszter tavaly áprilisban, Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára pedig 1984 októberében járt Nagy-Britanniában. Várkonyii Péter külügyminiszter ádén tavasszal folytatott Ix>ndonban eszmecserét a brit diplomácia vezetőivel, Küpeczi Béla művelődési miniszter pedig szeptemberben tárgyalt angLiai vendéglátóival. Tavaly őszszel hazánk vendége volt a brit kormány gazdasági kérdésekkel foglalkozó tárca nélküli minisztere, novemberben pedig az egészségügyi miniszter. A királyi csalod több tagja, igy Fülöp herceg és Margit hercegnő iis felkereste Magyarországot. A kapcsoflatok élénkülése eddig talán a gazdaság, a kereskedelem területén hozott leginkább konkrét eredményeket. Tavaly jelentősen, összességében 21 százalékkal növekedett a két ország közötti árucsere-forgalom az előző évihez képest. A magyar kivitel értéke 75 millió fontot, a behozatalé pedig több mint 100 millió fontol tett ki. Bár a szállítások egyenlege még mindig partnereink oldalán mutat többJetet. a kereskedelem szerkeT^te számunkra különösen kedvezően alakult: exportunk 40 százalékkal haladta meg az 1983. évit. Az angoi cégek érdeklődése érezhetően megélénkült a magyar termékek, s az itteni piaci lehetőségek iránt. Ebben szerepe volt számos rendezvénynek is, főként a tavaly áprilisban I*ondonban rendezett magyar ipari és mezőgazdasági exportkiállítás nyújtott átfogó — és a látogatók szerint sok tekintetben vonzó — képet a mai Magyarországról. Az akkori kapcsolatépítés azóta tóbb üzletkötést eredményezett. Nagy-Britanniaba irányuló exportunk, imintegy harmada togyasztási iparcikk: főként textiltermék, bőr- és üvegáru, valamint izzólámpa. Növékedett a szigetországi piacokra kerülő mezőgazdasági, élelmiszeripari termékeink aránya is, ám a Közös Piac korlátozó jellegű mezőgazdasági politikája határt szab a bővítés lehetőségeinek. S azt is érdemes megjegyezni: Nagy-Britanniában csak akiváló minőségű, korszerű technológiával feldolgozott, s vonzó csomagolású élelmiszerek versenyképesek. Exportunkban nagy értéket képviselnek a vegyipari termékek, műanyagok, gyógyszerek és az acél, illetve az alumínim hengerelt áru is. Az Angliából érkező szállítmányok nagy része vegyipari termék, továbbá textil alapanyagok, fémek, és nem utalsősorban gépék, szállítóeszközök, valamint fogyasztási cikkek szeropelnek a behozataliban. A két ország vállalatai között jelenleg, mintegy hatvan kooperációs megállapodás van érvényben; a Chinoin például növényvédő szerek gyártásában működik együtt angol partnerével, mások bányászati eszközöket, kötött arukat és üdítőitalokat gyártanak közösen. Gazdasági kapcsolatainkban még számos kihasználatlan lehetőség van — ebben mindkét ország szakértői egyetértenek. A párt főtitkárának és kíséretének londoni megbeszélésein minden bizonnyal szót ejtenek arról, hogy kormányzati-politikai eszközökkel miként lehet segítséget adni az együttműködés eddigi formáinak elmélyítéséhez és újai* kibontakozásához. A magyar hogy megfelelő minőségű, exportképes termékekkel a hazai. vállalatoknak van esélyük Angliában, annál is inkább, mivel az utóbbi években némileg élénkült A szigetország gazdasági növekedése. Ugyanakkor az itthoni beru h á zás ok, tec h n ol óg i a i, korszerűsítési programok meg va 1 ásítás á ban szerepet kaphatnak nagy-britanniai cégek is, egyebek között ujabb budapesti székhelyű közös vállalatok létesítésével. Az utóbbi évek kedvező változásokat hoztak a két ország kultúrájának kölcsönös megismertetését szolgáló kezdeményezések gyarapodásában is. Kulturális kapcsolatainkat jelenleg 2-évenként megújított munkatervek szabályozzák, s az együttmű-1 munkája ködést hosszabb távra szóló ke re tmegál 1 apodásókkal még tervszerűbbé, érdemibbé lehetne tenni. Bára Budapesten tanácskozó kulturális fórumon az angol küldöttségvezető elismeréssel szólt a magyar művészet értékeiről, az angol és a magyar kultúra történelmi múltú kapcsolódási pontjairól, a kiemelkedő hazai alkotások számos művészeti ágban a lehetségesnél kevésbé ismertek az angol közönség körében. Inkább csak a magyar zenét és a filmművészetet tekintve lehet folyamatos nagy-britanniai jelenlétünkről beszélni, bár az alkotóműhelyek közötti együttműködésben e területen ús vannak sikeres példák: így az Akadémiai Kiadó és a Pergamon Press közös kiadásában jelent meg idén júniusban Londonban Kádár János válogatott beszédeit és interjúit tartalmazó kötete. Az MSZMP főtitkárának mostani látogatása természetesen nemcsak a kétoldalú kapcsolatokról tavaly megkezdett legmagasabb szintű párbeszédet folytatja. Várhatóan is nagy súllyal szerepelnek a világpolitikai kérdések a megbeszélések napirendjén. Thatcher miniszterelnök aszszony látogatása óta a nemzetközi életben erősödtek az enyhülési folyamat továbbvitelét, a fegyverkezési verseny csökkentését szolgáló törekvések. A magyar—brit megbeszélésre most a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésén elfogadott, illetve megerősített nagy jelentőségű bókejavaslatok után, s a genfi szovjet előtt kerül sor. Olyan körülmények között tehát, amelyük újólag megerősítik a brit kormányfő tavalyi budapesti látogatásakor .magyar részről elhangzott megállapítás érvényét: a világ békéjét fenyegető nemzetiközi válságból kivezető út keresésében is lehetőség van együttműködésre. Mihail Gorbacsovhoz és Ronald Reaganhez Hatok üzenete A Moszkva (MTI) Az atomfegyverek korlátozásának, az űrfegyverkezés megakadályozásának elősegítésére szólította fel jövő havi genfi csúcstalálkozója előtt Mihail Gorbacsovot és Ronald Reagant hat európai, ázsiai, afrikai és latin-amerikai ország állam- és kormányfője. Az SZKP KB főtitkárához és az Egyesült Államok elnökéhez intézett azonos tartalmú üzenetet, amelyet Raul Alfonsin argentin Miguel de la Madrid mexikói és Julius Nyerere tanzániai köztársasági elnök, valamint Andreasz Papandreu görög, Radzsiv Gandhi indiai és Olof Palme svéd kormányfő irt alá, kedden hozták nyilvánosságra Moszkvában. Az üzenet hangsúlyozza, hogy világszerte nagy reményeket fűznek a novemberi genfi csúcstalálkozóhoz, s mindenki abban bízik, hogy a két vezetőnek sikerül egyetértésre jutnia, és megállítják a feszültség növekedését. Az atomháború egyformán veszélyt jelentene a világ valamennyi országára nézve, s ezért minden nép számára egyformán fontos kérdés ilyen háború rémének kiküszöbölése. Ezért olyan fontos az is, hogy a genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozón megfelelő feltételeket teremtsenek a leszerelés és a béke számára, s konkrét lépéseket is tegyenek ezek érdekében. A hat tekintélyes politikus üzenete a továbbiakban a szembenálló felek közötti bizalmatlanságot okolja azért, hogy mindeddig lehetetlennek bizonyult a fegyverkezési hajsza megállítása. Kívánatos volna tehát, hogy mindkét fél késznek mutatkozzék a kölcsönős bizalom megteremtésére, s ezzel ösztönzést adjon a Genfben folyó kétoldalú szovjet—amerikai tárgyalásoknak, valamint a genfi, stockholmi és bécsi tárgyalásoknak. Pozitív tényként említik, hogy a Szovjetunió ás az Egyesült Államok Genfben tárgyalásokat kezdett a nukleáris és ürfegyverek kérdéseiről, amelyeket szoros összefüggéseikben kell megvizsgálni. Nyugtalanítónak tartják viszont azt, hogy e tárgyalások mindeddig nem hoztak eredményt. Az utóbbi időben elhangzott javaslatok és a bekövetkezett események mégis reményt adnak arra, hogy e tárgyalásokon komolyan megvizsgálják a nukleáris fegyverzetek számottevő csökkentését. A hat állam- és kormányfő utal az atom- és űrfegyverkezés megállítását javasoló új-delhi nyilatkozatára, és újabb konkrét leszerelési javaslatot is tesz: a Szovjetunió és az Egyesült Államok egy évre függesszen fel minden atomkísérletct. A határidőt később meg lehetne hosszabbítani — teszik hozzá, és szükségesnek mondják más atomhatalmák csatlakozását is ehhez. Az állam- és kormányfők elismerik, hogy ilyen kötelezettségvállalás betartásának ellenőrzése meglehetősen nehéz, de nem tartják lehetetlennek. Ezért felajánlották a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak, hogy közreműködnek hatékony ellenőrzési módszerek megteremtésében, s javasolták, hogy az ellenőrzés mechanizmusát Argentína, Görögország, lndi.a, Mexikó, Svédország és Tanzánia területén hozzak létre. A harmadik fél bevonásával végzett ellenőrzés sokkal biztosabbá tehetné azt a tudatot, hogy a kísérleti programokat valóban leállították — mutat rá végezetül a levél. Európai kulturális fórum | MUlllO 8 llÍZ0ttSÉQOkfaS 11 szakemberek. úgy látják, —amerikai csúcstalálkozó O Budapest (MTI) Jó légkörben folyik az európai kulturális fórum a Budapest Kongresszusi Központban. Az MTI értesülései szerint több neves építész és műemlékvédelmi szakember szólalt fel a képzőművészetekkel foglalkozó munkabizottság keddi ülésén, elemezve a szakmai együttműködés kérdéseit. A tanácskozáson felszólalt többek közölt Merényi Ferenc, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a magyar delegáció tagja is. Beszámolt arról, hogy a mélyre ható gazdasági és társadalmi változások Magyarországon gyökeresen átformálták a települések képét, az egész településhálózatot. A lakosságnak több mint egyharmada jutott olyan korszerű lakáshoz, amely régebben csupán egy szűk réteg kiváltsága volt, a közösségi létesítményeknek egész sora jött létre. A műemlékvédelemről szólva elmondta, hogy Magyarországon a sajátos történelmi múlt következtében az építészeti múlt értékeinek megkülönböztetett jelentősége van. Hazánkban komoly gondot fordítanak a történelmi értékek felkutatására, tudományos feldolgozására, Szakszerű helyreállítására, fenntartására és védelmére. Fontos, hogy az épületek ne legyenek csak szemlélődésre, tanulmányozásra szolgáló múzeumlárgyak — mondotta —, még akkor sem, ha esetenként a célszerű használat és a műemléki szempontok összeegyeztetése nem kis anyagi, szakmai és üzemeltetési gond. Az alkotóművészetekkel foglalkozó munkabizottság keddi tanácskozásán többen szóltak az Euró- és az Intervfzió együttműködésének kérdéseiről, valamint arról, hogy a szocialista országok jelentős filmalkotásai nehezen jutnak el a nyugati államok közönségéhez. A munkacsoportban Elem Klimov szovjet filmrendező, a szovjet delegáció tagja többek között elmondta legújabb filmjére utalva: a művészet kötelessége, hogy megmutassa a rosszat is, hogy azzal szembesüljön a közönség. Klimov méltatta a kulturális fórum jelentőségét, s szólt arról az elképzelésről, ho«y nemzetközi összefogással egy többrészes film készüljön, amely bemutatná: a háborús pusztítások milyen hatással voltak az emberi civilizációra. Erre azért van szükség — mondotta —, mert az emberekben tudatosítani szükséges a háborús veszélyt. Kedden felszólalt Szinetár Miklós rendező, a Magyar Televízió elnökhelyettese is. Megállapította, hogy bár különbözőképpen látják a kultúra dolgát a világban, de fontos annak közös felismerése, hogy Európát és kultúráját a jövőben ne a távolodás, hanem a közeledés jellemezze. Az európai összefogás szükségességét hangsúlyozta, mondván, hogy ha a művészeti értékeket meg akarják őrizni, támogatni szükséges azokat országonként és együttesen is. Ugyanakkor támogatni kell az emberiesség elveit valló művészfilmeket is. Gazdasági tárgyalások % Budapest (MTI) Veress Péter külkereskedelmi miniszter vezetésével október 28—29-én gazdasági tárgyalások folytak Helsinkiben. A magyar—finn gazdasági, ipari és műszaki együttműködési vegyes bizottság ezúttal miniszteri szinten tartotta ülését. Finn részről az elnöki tisztet Jermu Laine külkereskedelmi miniszter látta el. A tárgyalásokon megállapították, hogy a liz éve kötött magyar—finn szabadkereskedelmi megállapodás mindkét fél teljes megelégedésével működik. Ez év január elsején az iparcikkekre vonatkozóan megszűnt az egymás országaiból származó termékek vámjának utolsó részlete is. A kereskedelem a két ország között a szabadkereskedelmi megállapodás érvénybe lépése óta erőteljesen növekedett, mindkét országban számos jelentős beruházás valósult meg a másik ország szállítóinak közreműködésével. Veress Péter finn partnerén kívül megbeszélést folytatott Vayrynen külügy- és Lindblom ipari és kereskedelmi miniszterrel is.