Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-03 / 232. szám

Csütörtök, 1985. október 3. Á Mesterre emlékezve Kálmán Vera könyvpremierje Már jóval négy óra előtt Kálmán Imredallamok töltötték be tegnap délután a Somogyi-könyvtár előcsarnokát; minden már előzetesen igazi operetthangulatot mutatott — itt, a könyvtár klubjában rendezték meg a nagy operettszerző özvegyének, Kálmán Verának könyvpremierjét. A napokban megjelent, Emlékszel még ... című memoárkötet szerzőjével Terebessy Éva, a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese beszélgetett: a könyv létrejöttének körülményeiről, arról, ami ebből az érdekes, izgalmas „hitvesi életrajzból" kimaradt — mindezt a Mesterre Schmidt Andrea felvétele történő emlékezés jegyében. A beszélgetés után Kálmán Vera dedikálta a könyvét a nagyszámú érdeklődőnek, este 6 őrai kezdettel pedig a Fáklya moziban ünnepi díszelőadáson vetítették le a Kálmán Imre életéről szóló, a mozikban mától megtekinthető, Az élet muzsikája című magyar— szovjet filmet. A díszbemutatón Kálmán Imre özvegyén kívül jelen volt Palásthy György rendező, Herczenik Miklós operatőr, valamint egy jól ismert szegedi művész is: Varga Mátyás, aki a film díszleteit tervezte. Képünkön: Kálmán Vera — jobbról — válaszol Terebessy Éva kérdéseire. élet muzsikája bői, hogy nemcsak az egyes százalékig stílusos. Csak az, darabok sora, hanem a tel- és csak annyi akar lenni, jes „operettirodalom" — ami és amennyi a műfaj könyvekkel, életrajzókkal, maga. Így lehet kiváló mű, vagy éppen életrajzi filmek- ami méltán számíthat kökéi — kell jelentse ama bi- zönségsikerre. Akiket pedig zonyos sajátos világ totali- gvermekkorukban operettbe tását. amelynek láttán-hal- vittek a hét végén, s úgy latán generációkon keresz- érezhetik, hogy egy alkotó, tül ábrándozásokba révedt nagy komponistaélet munagymamák és csillámló zsikája talán mégsem „az bo Blues Band-nagylemezen csodaélet után titkon vágya- élet" muzsikája, hanem sokSzínes magyar-szovjet film. Irta: Jurij Nagibin. Fényképezte: Herczenik Miklós. Rendezte: Palásthy György. Főbb szereplök: Huszti Péter, Piros Ildikó, Gszenyi Enikő. Szabó Sándor, Kállai Ilona. Tatjana Plotnylkova. Pár évvel ezelőtt egv Hókat inkább az mondjuk blues, vagy Bartók Béla — nos, nekik csak annyit kell belátniuk: az operett is az élet egyfajta része. sőt. vetülete. Még akkor is, ha a csillogó-villogó estélyi ruhámegjelent egy dal: Operett kozo hivatalnok-kisasszo volt a címe, s a manapság nyok törölgették szemeiket közkedvelt popzenei hang- és tapsoltak mindent elsöpzásvilággal idézte föl a kort ró lelkesedéssel, az örökköns a muzsikát. mondván, örökké boldog befejezés, a hogy „száz éve már a baro- Finálé utolsó akkordjai méter esőre áll". Továbbá: után. „sohasem tudtam rock and Hogy mitől jó igazán ez ban a lépcsősoron napvkecs rollozni én, operettbe vittek a közel kétórás film, vi- csel lesétáló primadonna, mindig a hét végén ..." Hát szonylag könnyen megvála- meg a lábait szaporán kapmeg kell(ett) állapítanom, szolható. A legelső magya- kodó táncos komikus léha hogy jómagam rock and rázat a forgatókönyvíró sze- könnyedsége mögül („száz rollozni ugyan valamennyire mélyében keresendő: a mai éve már a barométer esőre tán tudok — de gyerekko- szovjet irodalom egyik első áll") e"y acsarkodó évszáromban hosszú ideig bizony embere, a Téli tölgy írója, zad vérfagyasztó kísértete engem is operettbe vittek a Jurij Nagibin, a szó szoros seilik elő. Merthogy a filmhét végén. Anyám húga, értelmében professzionista bői még ez is kiderül. Így úgv is mint keresztanyám sztorit írt Kálmán Imre élejóvoltából a néhai szegedi téből. Nem a filológiai ponnagyszínházban tapsoltam tosságra. vagy a biográfiai Lakky Józsefnek (táncos ko- hitelre gondolok — hanem mikus), Lehoczky Zsuzsa- Kálmán Imre világának mának (szubrett) és Iván Mar- lyebb és így igazabb összepitnak (primadonna). Nem függéseire. Az operett múmondom. hogy maradékta- fajával-zenéjével egybeIan lelkesedéssel jártam e forrt komponista univerzuhét végi operett-előadások- mának kifejezetten érzéklera, de annyi ily elgondol- tes felmutatására. Az opekodtatóan hosszú idő után retthumor. a jellegzetes fiis földereng bennem — hogy gurák, fordulatok, hatásaz operettnek igenis rop- elemek tökéletes „bedolgohát teljesen rendjén van a dolog. Domonkos László Néprajzi nemzetiségkutató konferencia Szerdán, tegnap Békéscsabán az ifjúsági házban megnyílt a 3. nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia. A háromnapos tanácskozást — amelyen tizenhat országból csaknem kétszáz kutató vesz részt Köpeczi Béla akadémikus, művelődési miniszter nyitotta meg, majd az együttes ülésen három előadás hangzott el. Balassa Iván professzor, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke a nemzetiségi néprajzi kutatás elvi és módszertani kérdéseiről, Pavel Pucskov. a Szovjet Tudományos Akadémia néprajzi intézetének igazgatója a szovjetunióbeli etnikai közösségek tipologizációjáról, Emilia Horváthová pozsonyi egyetemi tanár pedig a magyarországi szlovákok néprajzi kutatásáról tartott előadást. Ezt követően megkezdődött a három munkacsoportban két napon át folyó munka: a szekciókban több mint száz kiselőadás hangzik el az európai nemzétiségi néprajzkutatás új eredményeiről. A Magyar Néprajzi Társaság, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a négy hazai nemzetiségi szövetség, valamint a vendéglátó békésiek által immáron harmadízben megrendezett békéscsabai konferencia célja, hogy európai áttekintést adjon a nemzetiségek körében végzett néprajzi kutatás kérdéseiről. A mostani tanácskozáson három fő területtel foglalkoznak: a nemzetiségi és a többségi műveltség egymásra hatásával, egy-egy nemzetiség népi műveltségének vizsgálatával, valamint a nemzetiségi néprajzi kutatás általános és részeredményeivel. Az első alkalommal 1975ben megrendezett békéscsabai néprajzos tanácskozás iránt megnövekedett érdeklődést példázza, hogy az értekezések és kiselőadások száma 50-ről 112-re emelkedett. Az elmúlt tíz évben sokat fejlődött a hazai néprajzi nemzetiségkutatás is; jól szemlélteti ezt, hogy A magyarországi nemzetiségek néprajza című, a hazai nemzetiségek nyelvén 1975ben indult, ma már a huszonötödik kötetnél tart. Hasonló gyarapodás tapasztalható más, a hazai nemzetiségek néprajzi kutatásának eredményeit közzétevő kiadványok tekintetében; mindez együtt azt bizonyítja, hogy — amint azt a nyitó ülésen Balassa Iván megállapította — az elmúlt tíz évben a gazdasági nehézségek ellenére nagy fejlődést ért el e területen is a magyar néprajztudomány. Ma, csütörtökön folytatódnak az előadások, pénteken pedig a résztvevők Békés megye néhány, nemzetiségiek által is lakott településével ismerkednek. Tanácskozás Az Ellenállók Nemzetközi Szövetsége (FIR) orvosi bizottságának szimpóziuma szerdán kezdődött meg Balatonöszödön. A 16 országból érkezett 40 résztvevőt Hutás Imre egészégügyi minisztériumi államtitkár köszöntötte. Méltatta az antifasiszta ellenállásban résztvett orvosok áldozatkészségét, s szólt az idén Budapesten megtartott nemzetközi orvoskongresszus kedvező nemzetközi visszhangjáról. Hangsúlyozta, hogy az orvosoknak is mindent meg kell tenniük a fegyverkezési hajsza megfékezésére. Kiállítási napló Táj, erdő nélkül Nehezen szántam rá magam erre az írásra. Kónynyebb dolgom lett volna, ha idegenként lépek be Nánay Szilamér szegedi tárlatára. Ha nem ismerem és tisztelem a fiatal szegedi textilművészt, aki néhány éve telepedett le városunkban. A mostani tárlat leporellójában azt írja: „A kiállításon látható témával, a táj ábrázolásával szeretném a természeti környezethez való ragaszkodásomat kifejezni, ismert-ismerős hazai tájak sugallta hangulatokat, érzéseket láttatni." Könnyebb dolgom lett volna, ha nem láttam volna nagyszerű, egy motívum metamorfózisának variációsorát, mely logikus, következetes és határozott vallja: Ráülünk minden lóra. Ez a mostani ló magakellető, szépelgő, nem igazán nemes versenyparipa. Ha rosszindulatú lennék, akkor azt mondanám, hogy a képek egy része a giccs határát súrolja, de én elfogult vagyok vele s úgy jellemzem, hogy festményei kedveskedően mesések, hamiskásan romantikus hangulatúak. Tájképeinek groteszk felhangot vagy éppen aszszociációs kiröppentő pályát kíván adni hol szellemes, hol keresettnek tűnő képcímeivel. Ilyenekkel például: Meleg léggel fölfelé. Kínai barátom a Balcsinál, Váltson horgászbérletet, A hálók nem fognak halat. A festmények konvencionális szerkoncepciójú alkotói törekvés kesztésmódja, a technikai bitovábbmutató látlelete. Köny- zonytalanságok, az elő-előnyebo lenne a dolgom, ha forduló színproblémák és a nem tudok néhány szép kár- képi közhelyek igencsak elpitjáról, vagy nem csodál- szomoritottak. tam volna meg az egyik Sze. Különösen azért> mert fel_ ged környéki telepules ha- készültségérőli affinitásáról zasságkötő termébe készített dombormüszerű textilképét. Mert mindezeknek ismeretében önvallomás ide, önvallomás oda, a Képcsarnok Gulácsy Lajos Termében látható kiállítási anyaga enyhén szólva zavarbaejt/í. addig nemcsak érthető, természetes is, hogy a képzőművészek, amellett, hogy a halhatatlanságnak dolgoznak, meg is szeretnének élni. Igyekeznek hát közelebb férkőzni a közönséghez, szeretnék kipuhatolni igényeiket. különösen a vastameggybzött bravúrosan megfestett felhőivel, olyan képek kiváló részleteivel, mint amilyen az Áldott energia vagy a Szétroncsolt föllegek. És fölmérhető az alkotó figyelme, a társadalmi probÁz lémákra érzékeny művészi de szeizmográfja és egészséges iróniája, melyekkel gyakran idézőjelbe tudja tenni mondanivalóját, s ezzel üzenete gazdagodik. Erre példa A széltől még lehetne, Van gázunk, Megjött az erózió. A kiállított képek között van egy, mely igazán tartalmas, gabb pénztárcájúakét. Nem szemléletében korszerű, mindig ők azok, akik közül a vizuális kultúra éllovasai kerülnek ki. Am ennek az alkotói attitűdnek is vannak bizonyos fokozatai a tisztes mestermunkáktól a bravúros mutatványokon át a kommersz alkotásokig. Sokféle tehát a lehetőség, s Nánay egyik képével be is pant sajátos hangulata, atmoszférája, egyféle varázstöltet révén jókora szuggesztivitása van. Lehet nem szeretni, s az idők múltával, azt hiszem, immáron örökre Illyés nagy Bartók-verse lehet irányadó számomra is a végső minősítéseket illetően, ám az tagadhatatlan, hogy ez a csillogó-villogó, gyakran pattogó zenéjü, táncos roppant zárt vilápú műfaj a mai napig rendkívüli hatású és — ízléskérdésektöl függetlenül — óriási tömegeket vonzani tudó. Fenti gondolatsort egy — végre! — igazinak mondható a maga nemében kitűn"» operettfilm indukálta. Hiszen az operett koronázatlan királyáról (császáráról). Kálmán Imréről készített Palásthy-alkotás a magyar operett általam egyébként nem túlzottan ismert históriájában alighanem mérföldkőnek is tekinthető. Méghozzá oly megközelítészására". S az ily módon teremtett összképre, ami valóban bájosan felszínes. komolytalanságában is megragadó ragyogást tud biztosítani. Amit még azok is érezni kénytelenek, akiktől ez a voltaképpen fényesen hazug álomvilág bizony meglehetősen távol áll. Azután itt egy bizonyos attitűd, ami a- filmnyelvet nagyban meghatározza: kicsit kikacsintva, ugyanakkor teljes mellszélességgel vállalja a Kálmán-muzsika minden lehetséges szcenikai, hangulati, produkciós mögöttesét, mindvégig következetesen és sokszor szellemesen is. Nem elhanyagolandó az a tényező sem, hogy 4z élet muzsikájában i<»en reprezentatív módon fölvonul szinte a telies magyar énekeselit. Melis György és Tokodu Ilona, Kincses Veronika és Zempléni Mária (és mée jó nóhánvan) — a tisztelgés teljes. És főként: száz Nemzetközi szimpózium A földkéreg mozgásáról Háromnapos nemzetközi szimpózium kezdődött szerdán az MTESZ székházában, ahol a Nemzetközi Geodéziai Szövetség (IAG) — kilenc európai országból érkezett — érintett szakemberei a földkéreg mozgásának legújabb mérési eredményeit vitatják meg. A Geodéziai és Kartográfiai Egyesülettel közösen rendezett tanácskozásnak az ad külön aktualitást, hogy befejeződött az a 12 éve kezdődött felmérés, amelynek eredményeként — magyar szakemberek koordinációjával — elkészült a Kárpátok által határolt terület és a Balkán legújabb kéregmozgási térképe. A felmérést értékelve az előadók hangsúlyozták, hogy a térségben e században végzett két korábbi vizsgálathoz kéoest ez volt a legkiterjedtebb és legprecízebb. Egy-egy ilyen térkép elkészítése során a szakemberek azt vizsgálják, hogy a földfelszín bizonyos kijelölt — úgynevezett szintezési — pontjai adott időszak alatt mennyit süllyedtek vagy emelkedtek. A nagyobb földmozgásoknak kitett földrajzi körzetekben — például Ázsia egyes részein — ez a kéregmozgási sebesség elérheti a 20-30 millimétert is évenként. A most lezárult vizsgálat ismét azt igazolta, hogy Magyarország az ilyen földmozgások tekintetében nyugodt helyen fekszik: a mozgási sebesség átlagosan 1-2 milliméter. Ezen belül valamivel nagyobb — évente 3-6 milliméteres — a süllyedés mértéke az ország azon körzeteiben — Szeged. Békéscsaba. Debrecen, Szolnok —, ahol olaj-, gázkitermelés vagy tartósabb vízkivétel módosítja a helyi földtani viszonyokat. Ez az érték azonban még mindig normálisnak tekinthető: a világ számos nagyvárosának körzetében — például a település (a házak) súlyának hatására — évenként ugyanennyit, esetleg még többet is csökken a földfelszín. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a most lezárult felmérés pontos adatainak — valamint az ez alapján készült kéregmozgási térképeknek — birtokában a jövőben egyes ipari létesítmények telepítését még körültekintőbben lehet majd megtervezni. A rendszeres földmozgások ismeretében ugyanis nagvobb biztonsággal lehet kiválasztani azokat a helyeket, ahol a tervezett létesítmény (atomerőmű, duzzasztógát, víztározó) az átlagosnál is kisebb földtani hatásoknak van kitéve. technikai megoldásaiban kifogástalan, mely egyesíti Nánay Szilamér jelteremtő törekvéseit, analitikus tapasztalatait, a természet iránti fogékonysággal és a szürreális szemlélettel. Ez pedig a Táj, erdő nélkül. Az öreg, korhadt gémeskút egészen Tornyaiig vág utat a múltba, melynek a piros kubus metafizikus ellenpontja, s a kettő közötti szellemi pálya új dimenziót nyit. Talán egy olyan tájra, melyet fáival, erdőivel is nyugodtan vállalhat a fiatal festő. Tandi Lajos Verseny és kiállítás Vasárnap, október hatodikán rendezi meg a városi KBT 12. közlekedésbiztonsági versenyét. Az elméleti, ügyességi és forgalmi feladatokkal tarkított vetélkedőre vasárnap reggel nyolc órától jelentkezhetnek a gépjárművezetők Tarjánban. a Csillag téri ABC mögötti parkolóban. Ugyancsak a közlekedésbiztonság jegyében állított össze kiállítási anyagot a városi KBT a Vöröskereszttel és a Medikémia szövetkezettel közösen, melyet a jövő hét keddjétöl október 13-ig tekinthetnek majd meg az érdeklődők a Bartók Béla Művelődési Központban. I