Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-01 / 230. szám

r Kedd, 1985. október 1. 3 Át idei BNV A versenyképesség, a minőség mércéje Szabó Sándor a megyei kiállítóknál Remek, napsütéses idő volt tegnap Budapesten és ez külön kedvet csinált annak a sok tízezer látogatónak, akik felkeresték a fogyasztási cikkek nemzetközi vásárát a kőbányai kiállítóterületen. Számos keresett cikket a helyszínen meg lehetett vásárolni — ami' a cipőtől a kalapig hozzátartozik az öltözködéshez, az ember által használatos eszközökhöz — és kínálták az ősz legszebb gyümölcsét, a szőlőt, kilónként 42 forintért. A hatalmas vásárváros B pavilonjában több Csongrád megyei ipari termék is hozzájárult a választék és a minőség széles skálájához. Ebben a pavilonban kezdte meg látogatását a délelőtti órákban Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára, akinek kíséretében volt Barta László, a pártbizottság titkára is. A Szegedi Medikémia Szövetkezetnél Pálmai Antal elnök fogadta és tájékoztatta a vendégeket, akik megnézték a korszerű terméknek számító Colort, A megyei pártbizottság első titkára a Szegedi Universal Vegyipari Szövetkezet pavilonja előtt Laczkó István elnök tájékoztatóját hallgatja a problémákra. Nem is ma- matos kiállítási jelenlét" — radt el a pártfogás ígérete. volt a válasz. A következő állomás a A takarmányárakról és Spray Szegedi Universal Vegyipari a szabadabb kínálatról folyt amely az ismert fes- Szövetkezet volt, itt Laczkó még az eszmecsere — áltékcsalád legújabb tagja és István elnök referált a mű- lattenyésztési szempontból osztrák kooperációval ké- anyag flakonokban forgal- —, majd egy másik pavilon szült. A szövetkezet legna- mázott kézfertőtlenítőről, következett gyobb mennyiségben gyárt amely után a külföld is ér- Pál Rozália a Hódiköt Magyarországon autóápolási- deklődik. vezérigazgatója nagy örömes üzemeltetési vegyi cikke- Prohászka Ottóhoz. a mei kalauzolta a Csongrád Csongrád Megyei Gabona- megyei vendégeket a nagyforgalmi és Malomipari Vál- dljas termékhez, az „Erna" lalat igazgatójához intézte szabadidős ruhacsaládhoz, kérdését Szabó Sándor: amelynek megálmodója Pető — Egyenes, összefüggés Zsuzsa vezető iparművész, van a vállalat kiállítási sze- A nagy sikeren kívül szóba replese es az áruértékesítés kerültek a vállalatnak az sikere között ? alapanyag-gyártással és más — Ez azonnal nem jelent- szervezési kérdésekkel összekezik, de később nagy ha- függö tervei. Azt is megtud. tással van a keresletre. Egyébként kereskedelmi érdeke a vállalatnak a „folyaket. Dr. Bozókí Ferenc főmérnök az épülő, űj üzemrész szegedi kivitelezési nehézségeit említette, amelyek elsősorban az alvállalkozókhoz fűződnek. Az új üzemrész elkészültével kétszeresére növekszik majd a szövetkezet termelése. Olyan nem titkolt célja is volt ennek az ismertetésnek, hogy a megyei pártbizottság vezetőinek figyelmét is felhívják Élelmiszer-kereskedelem és higiénia Tegnap, hétfőn délelőtt Szegeden, a Hazafias Népfront megyei titkárságának tanácskozótermében ülést tartott Megyei Tanácsa. Először Kerek Attilának, a szegedi Családi és Társadalmi Eseellenőrzés. így a takarítást nem szervezik meg még a boltban sem, nemhogy a boltot övező közterületen. 3 ^?gyaSZ,lÓk Nagyon sok helyen sem öltöző nincs, sem munka közbeni kézmosási lehetőség. Meg_ , . oldatlan a folyamatos karmenyeket Rendező Intézet bantartás, a gépek, eszközök vezetőjének az intézmény tervszerű felújítása, cseréje', a festés-mázolás. Nem megfelelő az élelmimunkáját ismertető beszámolóját tárgyalták meg, majd dr. Kajáry Irénnek, a , , , megyei Állam, Közegészség- szer-kereskedelemben dolügyi Járványügyi Felügyelőség vezetőhelyettesének tájékoztatóját vitatták meg az élelmiszer-kereskedelem higiénés helyzetéről. Az élelmiszer-árudák, piacok higiénés helyzete nem valami jó megyénkben. A _ . . , ,..,.. raktározási gondokból eredő W minden kulo.... nfltphh lfJl u 1 fi ll'H:i :ic r»nlL-ii gozók szakmai és higiénés ismereteinek színvonala. Ha értenek is mondjuk az árukezeléshez. úgy csinálnak, mintha nem értenének hozzá. Egészségügyi ismereteiket senki nem kéri tőlük számon, a szervezett oktatás zsúfoltság már a tervezés hiányossága, a minőségi áruátvétel kötelezettségének figyelmen kívül hagyása. A helytelen csomagolás, a hanyag kezelés viszont mindnösebb lelkifurdalás nélkül egymás mellé kerülnek egymás mellé nem való áruféleségek. A megoldás gyökere az átgondoltabb tervezés, az új riTjnd olyan dolog, mely na- létesítmények üzembe helyegyobb odafigyelés, felké- zésével párhuzamosan az elszültség birtokában nem len- avult, regi egységek felszáne probléma többé. Az új boltok, árudák. pia cok tervei nem a valóságos felkészültség kell igények alapján, hanem a Am'S nem valósul rendelkezésre álló pénzöszszegek ismeretében készülnek. Nincs lehetőség a gyakorlati tapasztalatokból adódó jogos, de szabványban molása lenne. Ez hosszú távú program: pénz, türelem, hozzá, meg, mindent el kellene követni, hogy a meglevőt a lehető legjobban, nagyobb odafigyeléssel használják ki. Ha másképp nem megy, akkor szigorítani kell a belső élném szereplő közegészség- lenörzést. Ha kezet mosni ügyi feltételek biztosítására. sincs hol, szinte mindegy. Megoldatlan a boltok nyitá- hogy az eladó a földes kesa előtti igazan meg- zével löki arrébb a kenyefelelő kenyér-, péksütemény* és tejátvétel, a göngyölegtárolás, a kosármosás. ret, vagy a vevő tapogatja össze. Ezeknek a helyzeteknek a megoldása sürgős és A legtöbb bolt tisztasága fontos feladat. A fogyasztók erősen kifogásolható. Nincs érdeke. takarító személyzet, belső R. É. tuk, hogy a vezérigazgatónö néhány perc múlva az ipari miniszter fogadására hivatalos. — Gratulálunk és még sok nagydíjat kívánunk! — köszönt el töle a megyei pártbizottság első titkára, aki a következőkben foglalta össze a tegnapi látogatás lényegét: — Látogatásunk beleillik abba a folyamatba, hogy nagy figyelemmel kísérjük a megye üzemeinek, vállalatainak, szövetkezeteinek versenyképességét ilyen nagyszabású seregszemlén is, mint a BNV. Nagy dolognak tartom, hogy termékeivel több mint 30 megyei résztvevő állja az összehasonlítást a nemzetközi mércével is. Ígéretes fejlődést tapasztaltunk. Arra is kell törekedni, hogy a belkereskedelemben hasonló nagy erővel hódítsák meg a piacot. Dicséretes és ritka dolog a maga nemében, hogy a Hódiköt nagydíjas terméke a kiállítással párhuzamosan itt a helyszínen már megvásárolható. Több ilyen kimagasló teljesítményt várunk a megye iparától, örülünk a látottaknak és meg vagyunk győződve arról, hogy a BNV újabb, nagy lendületet ad az érdekelt ágazatoknak Csongrád megyében is... Sz. R. Valahol lakni kell A

ki benne lakik már a panelokból összerakott dobozlakásban, panaszkodik, minden zaj áthallatszik a szomszédból, hogy nem lehet szöget ütni a falba, hogy kicsi a konyha, kicsi a fürdőszoba, egyáltalán, kicsi az egész lakás. A panelból elvágyódik sok, evek óta benne lakó ember. Aki albérletben lakik, vagy a szülei lakásának kisszobájában, egy vagy két gyerekkel, még álmodozni is hajlandó egy akármekkora panellakásról. Azt mondja: csak egyszer érjem meg, hogy becsukhassam a saját lakásom ajtaját, isten bizony, eletem végéig boldog leszek. Újabban perszo lakótelepi betondobozból is kevesebb épül. Sóhajtozzam emiatt, ne tegyem, nem tudom. Negyven-ötven négyzetméter alig elégséges az ember komfortérzéséhez, de ha arra gondolok, hogy tető van a fejünk fölött, akkor ez is több a semminél. Meg aztán kell a kicsi is. Az volna ugyanis az ideális állapot, ha a fiatal házasok először hozzájuthatnának egy kisebb otthonhoz, aztán, ha jönnek a gyerekek. ideális esetben több mint három, mehetnének a nagyobba. Ideális esetek azonban többnyire csak a népmesékben fordulnak elő. A felesegem szülni szeretne, mondta fiatal barátom a minap. Tarján kietlen központjában. a Víztorony téren I álldogáltunk, a buszra várva, fiatal barátom (egy vállalat pénzügyi osztályán dolgozik, a felesége tanárnő) vágyakozva pislogott közben a házak világító ablakszemeire. Albérletben laknak, s bár takarékosan élnek, alig-alig gyűlik a pénzük. Nem tudok nősülni, mondta fiatal barátom rezignáltán, majd hozzátette: a feleségem meg nem tud férjhezmenni. Mindkettő szülei kis pénzű nyugdíjasok. Jött a busz. Nem volt idő, hogy lakáshoz jutásuk esélyeit megtárgyaljuk. Félek, hogy kölcsönösen elszomoritottuk volna egymást. Évek óta tartó tendencia: nőnek az árak. Miért éppen a beton, a tégla, a cserép, vagy az ablaküveg tartozna a kivételek közé. Az árak aztán, úgymond, gyűrűzni kezdenek. A betoné meg az alumíniumkilincsé begyűrűzik a lakáséba. Min élhetnek? Szalonnán, kenyéren? Nem ahhoz a társadalmi réteghez tartoznak, amelyik jövedelme lépést tart az árspirállal, ha spórolni akarnak, csak a hasuk kárára tehetik. Mondom: van, aki panaszkodik a panellakásra, van, aki vágyai netovábbjónak tartja. A világ fölfogható a különféle igények rendszerének is... És'az igények sem ragadhatóak ki a fejlődés általános rendezőiéből. Hallottam embereket azzal érvelni: bezzeg, a mi időnkben két-három generáció is ellakott a szoba-konyhás lakásban! Tudom, hogy igazat szólnak. Csak hát az az idejükben volt, amikor, hogy mást ne mondjak, megvoltunk lódenban is, és örültünk, mert tényleg örültünk, ha szólt a lakásban a néprádió. A huszadik század utolsó negyedében, negyven évvel a háború után egy középeurópai szocialista országban érthetően magasabb az igényszint. A lakhatást illetően is az, és legyen is az. Szerintem. Az igényekhez persze feltételek is tartoznak. Nem sok ország fogott bele olyan nagyszabású lakásépítési programba, mint a miénk, s ezt a programot teljes egészében meg is valósítottuk volna, ha nem jön közbe annyi minden. A világot tíz hosszú esztendőn át súlyos gazdasági válság sújtotta. A mi gazdaságunk teljesítmenye is leértekelődótt. Meg kell érteni, hogy ilyen körülmenyek közepette nem jut, mert nem juthat nagyon sok pénz egy teljes korü. szociális természetű lakásprogramra. A kormány persze nem mondott le erről a célról sem. A mostarji ötéves tervben Csongrád megyében több mint kétezer tanácsi bérlakás épült meg eddig. Az adatot a megyei tanács apparátusi pártbizottságának legutóbbi ülésén hallottam. ahol a lakásépítés és a lakásgazdálkodás ügyei voltak terítéken. A tanácskozás résztvevői kaptak egy terjedelmes gépiratot is, melyben minden idevágó adat szerepel. Megtudtuk, hogy Csongrádban jobb a helyzet, mint az ország legtöbb helyén, s azt is, hogy a lakások egy négyzetmétere ezer forinttal kerül kevesebbe, mint másutt. Am senki sem mutatkozott elegedettnek. Mindenki arról beszélt, miként lehetne még többet tenni, még jobban gazdálkodni a pénzzel, telekkel, közművel. Számokat soroltak, százalékokat mondtak; annyit azonban a laikusnak is sikerült kiszűrnie, hogy a tanácsok a legtöbbet a munka koordinálásában segíthetnek az építőknek és az építtetőknek. A pártbizottság több mint egy tucat feladatot adott az apparátusban dolgozó kommunistáknak. Felhívta a figyelmüket arra, hogy segítsék a l'iatal házasok, a többgyermekesek lakáshoz juttatásának programját. Egy hozzászólás ragadta meg igazán a figyelmemet. Az derült ki belőle, hogy egy országos felmérés adatai szerint a nők 7-8 százaléka vállalna gyereket, ha lakáshoz jutna. 8-10 százaléka pedig több gyereket szülne, ha több szobából állana a lakása, mint a mostani. Fiatal barátom felesége jutott eszembe, ak'i szülne, ha volna hová, aztán meg az, hogy lám, minden összefügg mindennel. Népesedési helyzetünk nem véletlenül beszédtéma: magam soha nem találkoztam annyi amatőr demográfussal, mint manapság. i mindenre kellene pénz? LehetetM' lenség egy embernek végiggondolnia. Egyszerűsítsük: mindenre több pénz kellene. A kis nyugdijak emelésére például, szociális ellátás javítására, útra, vasútra, szennyvízelvezető csatornára. Nem sorolom. Az államnak nincs elég penze. Nemsokára bekövetkezik, hogy településfejlesztési hozzájárulást fogunk fizetni. És meg is szavazzuk, hogy a tanácsok mire költsék a pénzt. Éri arra fogok voksolni, hogy épüljön a pénzből olcsó tanácsi lakás. Fiatal barátomat persze nem biztatom azzal, hogy a javaslatomat el is fogadja a többség. Talán azt mondom majd neki, hogy bízzon abban: tovább javulnak a hitelfelvétel lehetőségei. El fog ugyanis adósodni, de lesz legalább lakása — ha már nem tudott gazdagabb családba nősülni, aligha van más lehetősége. Az életnek nem indulunk egyforma lehetőségekkel, jobb, ha ezt ő is tudomásul veszi. Ha kényszerűen is. Petri Ferenc Gyógyszertári itjúsági napok A gyógyszertári központokban dolgozó százhúsz fiatal gyógyszerész, asszisztens, valamint gazdasági és műszaki szakember részvételével hétfőn Hajdúszoboszlón megkezdődött a II. Országos Gyógyszertári Ifjúsági Napok eseménysorozata. A háromnapos találkozón plenáris és szekcióüléseken ismerkednek meg a résztvevők az elkövetkező évek legfontosabb egészségpolitikai feladataival, gyógyszerellátási kérdéseivel. A közgondolkodásról Az érdeklődés középpont- László első titkár vezetett, jában a gazdasági helyzet a pártbizottság tagjai közül alakulása áll. A legtöbb Kohán Istvánná, Szécsi Anember tudomásul veszi, tal, Tóth Sándor, Dobó Lihogy az ország nehézségek- jos, Bálint Pál, Farkas Fekel küzd, s tudja, hogy a renc, Dobó József, Szondi fejlődés záloga csak a ha- Sándor és Varga István tékony munka lehet — állapította meg legutóbbi, a közgondolkodás helyi állapotát elemző ülésén a Ma- töen tájékoztatót hallgatott gyar Szocialista Munkás- meg a választás tapasztalapárt mórahalmi városi jogú tairol, valamint az ezévi nagyközségi bizottsága. gazdálkodási eredmények A vitában, melyet Fülöp alakulásáról. mondta el véleményét. A pártbizottság ezt köveOrszággyűlési bizottságok megbeszélése Az Országgyűlés jogi, Parlamentben. A testület az igazgatási és igazságügyi bi- Építésügyi és Városfejleszzottsága hétfői ülésén meg- tési Minisztérium, a Közlevitatta az Igazságügyi Mi- kedési Minisztérium és a nisztérium, a Legfőbb Ügyész- Magyar Posta tájékoztatója ség, a Legfelsőbb Bíróság, alapján megvitatta az épivalamint a tanácsok 1984. tőipar, a közlekedés, valaévi költségvetésének végre- mint a posta és a lávközhajtásáról készített jelen- lés 1984. évi költségvetésátést. A testület ülésén je- nek végrehajtását. len volt Sarlós István, az . . - . ... . . Országgyűlés elnöke és Papp A harom agazat mult evl Lajos államtitkár, a Minisz- teljesitmenyerol összegező tertanács Tanácsi Hivatalá- írásos beszámoló készült. A nak elnöke. Antalffy György- vitában felszólaltak: Annek, a bizottság elnökének gyal Imre, Bodönyi Csaba, bevezetője. után Kun Lösz- Juhász Ferenc, Kiscelli ló igazságügyi- és Békési László, Koltai Imre, Lép László nénzügyminiszterhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést a beszámolóhoz. A vita során a felszólalók főként a tanácsi gazdálkodás problémáit feszegették. Többek között hangsúlyozták: az intézmények működtetése egyre drágább, s mindez nagy terheket ró a tanácsokra. Mások fölhívták a figyelmet az elmaradt karbantartási munkák okozta veszélyekre, amelyek hosszabb távon súlyos tehertételt jelentenek majd. * Az Országgyűlés Építési és Közlekedési Bizottsága Stadinger István elnökletével hétfőn ülést tartott a Ferenc, Szalai Gyula, Tornán Károlyné és Tóth György képviselők. Felmentés, kinevezés A Minisztertanács Roska István külügyminiszter-helyettest más fontos megbízatására tekintettel — érdemei elismerése mellett — e tisztségéből felmentette, egyúttal Barity Miklóst külügyminiszter-helyettessé kinevezte. (MTI)