Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-26 / 252. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 75. évfolyam, 252. szám 1985. október 26., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint A népfront szegedi küldöttértekezlete mm Összegezés, vita Hegválasztották az új városi bizottságot Tegnap, pénteken délután a Tisza Szálló koncerttermében megtartotta küldöttértekezletét a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága. Az elnökségben helyet foglalt többek között Apró Antal, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Szeged országgyűlési képviselője. Székely Sándor, az MSZMP városi bizottságának első titkára. Szarvas Ferenc, a megyei pártbizottság tagja, Csonka István, a városi tanács elnökének általános helyettese, Nagy István, a Hazafias Népfront megyei efi nöke és Molnár Sándor, a népfront megyei titkára. A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja A Himnusz, Holtai Kál- tötte a küldöttértekezlet va- Kulcsárné Kiss Piroskát, a mán szavalata és Erkel Ün- lamennyi résztvevőjét, is- városi népfrontbizottság titnepi dalinak elhangzása mertette a körzeti bizottsá- kárát a VII. kongresszus óta után Berencsi György, a vá- gok választógyűléseinek ta- végzett munkáról szóló rosi népfront elnöke köszön- pasztalatait, majd fölkérte számoló megtartására. beBeszámoló öt év munkájáról A városi litkár elemezte a mozgalom politikai, társadalmi, gazdasági, közjogi és közművelődési tevékenységét, ismertette az elért eredményeket, a megoldásra váró gondokat. A számadás alkalom arra is, hogy kirajzolódjanak a következő időszak legfőbb feladatai." A kedvezőtlen világpolitikai és gazdasági helyzetben társadalmunk belső állapotának, az emberek hangulatának megváltozása ellenére sikerült megőriznünk a társadalmi közmegegyezést. Ugyanakkor egyes rétegek bizonyos mértékű polarizációja tapasztalható. Vannak, akik elbizonytalanodtak, befelé fordultak, passzívvá váltak, sokan pénzszerzésre tették fel életüket, mások bizalmatlanul, esetleg cinikusan viszonyulnak politikánkhoz, a közélethez. Csökkent egyes társadalmi rétegek, csoportok tűrőképessége, az egymás iránti tisztelet és megbecsülés. Mindez jelzi: a nemzeti közmegegyezés erőpróbának van kitéve napjainkban. A Hazafias Népfront a szocializmus építéséi nemzeti programmá emelve fogadta el az MSZMP XIII. kongresszusának programját, amelynek megvalósulását a társadalmi cselekvés hatékonyságának fokozásával kívánja segíteni. A városi bízottság feladatokban gazdag társadalmi környezetben, a valóság változásaival lépest tartva, az újragondolás, a megújulás szándékával végezte munkáját az elmúlt öt esztendőben. A párt szövetségi politikájának szellemében igyekezett erősíteni a szocialista nemzeti egységet, mozgósított az országos és lielyi feladatok megvalósítására, sajátos módszereivel segítette az egészséges, alkotó közéleti demokrácia érvényesülését. A nemzeti egységért A mozgalom a szocialista nemzeti egység magasabb szintű megújítása érdekében folyamatosan foglalkozott az egyes osztályok és rétegek helyzetével. A beszámoló megállapítja: a munkásság tovabbra is forítos bázisa a népfrontmozgalomnak. Tovább mélyült a kapcsolat a nagyüzemi munkássággal, de kiemelt figyelmet szenteltek a szolgáltatóiparban és a kereskedelemben dolgozók mozgalmi, közéleti munkájára is. A munkások élet- és munkakörülményei differenciáltan alakultak. Légtöbbjüket érzékenyen érintette a reálbérek stagnálása, illetve Csökkenese. Főként a jelentős központi áremelések után romlott egyes kiskeresetű emberek politikai közérzete. A fizikai dolgozók egy-egy csoportja jelentős túlmunkát vállalt elért életszínvonalának megőrzéséért, esetenként a társadalmimunka-végzés, a közéletiség rovására. A beszámolási időszakban erősödött a mozgalom kapcsolata a termelőszövetkezeti parasztsággal, élénkült közéleti aktivitásuk, különösen Tápén, Szőregen, Gyálaréten és Kiskundurozsmán. Egyre tudatosabban használják ki a lakóhelyi demokrácia fórumait, s jelentős anyagi eszközökkel járulnak .hozzá a helyi közművek építéséhez, a gázhálózat megteremtéséhez, a gyermekintézmények korszerűsítéséhez, az életkörülmények javításához. Egyre több értelmiségi kapcsolódik be a mozgalom munkájába, fölismerve a népfront növekvő társadalmi szerepét. Főként a társadalom általános, szakmai és politikai ismereteinek gazdagításában, közgondolkojdás-formaláSában vállalnák szerepet. A humán értelmiség mellett közgazdászok és műszakiak is támogatják á népfront gazdaságpolitikai, várospolitikai tevékenységét. Élénkült a mozgalom kapcsolata az alkalmazottakkal Nők, fiafalok, idősek Szegeden magas a női: foglalkoztatása, ezért különösen indokolt, hogy figyelemmel kísérje a mozgalom élet- és munkakörülményeiket. Továbbra is jelentős teher számukra a több műszakos munkarend, a korszerűtlen munkakörülmények. Mivel az elmúlt években csökkent a gyest igénybe vevők száma, szükséges lenne a részmunkaidőben történő foglalkoztatás bevezetése is. Sokszoros szerepkörük számos konfliktus forrása, amely olykor nemcsak tel jesítményüket rontja, haiíem megfosztja őket a munka, a tanulás, a művelődés, a családi élet örömeitől is. A népfronttitkár a továbbiakban kijelentelte: a városi testületekben, a körzeti bizottságokban nem megfelelő az ifjúság részvétele. Nyilvánvaló, hogy az önálló életkezdés nehézségei miatt szorul háttérbe közéleti, társadalmi tevékenységük. A város lakosságának egyötöde nyugdíjas korú ember. Gazdag tapasztalataikat szívesen kamatoztatják a mozgalomban, aktivitásuk példamutató, ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy sok közöttük az alacsony nyugdíjból élő. A népfrontbizottságok nagy gondot fordították a nehéz körülmények között élő időskorúak földerítésére, s szorgalmazták a szociális segélyek társadalmilag igazságosabb elosztását. A mozgalom fontos feladatának tartja a családvédelmet; fölerősödlek ugyanis a családok széthullását eredményező káros hatások. A kisszámú nemzetiségi lakosság eredményesen vesz részt a közös politikai, közművelődési, város- és községpolitikai munkában. Kiemelkedő szerepük, van az értelmiségieknek a nemzetiségtudat megőrzésében, ápolásában. .ló irányban fejlődött a népfront, a tanács és az egyházak vezetőinek kapcsolata, rendszeres a kölcsönös tájékoztatás, kiszélesedett a papi békemozgalom. Cél: a nyílt várospolitika A mozgalom széles körűen foglalkozott a népgazda(Folytatás a 2. oldalon.) A SZOT ülése Kádár János Nagy-Britanniába látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja a brit kormány meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságba utazik. Kádár János fogadta Peter William Unwint, NagyBritannia és Észak-Írország Egyesült Királyság rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövetét. A találkozóra a nagykövet kérésére került sor. Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa, amely egyebek között a szakszervezetek ifjúsági munkájának továbbfejlesztéséről tárgyalt. A tanácskozáson részt vettek a KIS'/. Központi Bizottságának és az AJlami Ifjúsági Bizottság képviselői is. A tanácsülés elé terjesztett írásos javasjut és Nagy Sándornak, a SZOT titkárának szóbeli kiegészítése rámutatott: az ifjúságnak és a szakszervezeteknek egyaránt érdeke, hogy a fiatalok jobban megtalálják helyüket a szakszervezeti mozgalomban. A SZOT titkára kifejtette, hogy a KISZ a jövőben is a magyar ifjúság egyetlen és egységes politikai tömegszervezete marad, de kívánatos, hogy mellette kialakuljanak más ifjúsági mechanizmusok, tömörülések is. Indokolt tehát, hogy a szakszervezetek jelenlegi szervezeti rendjük keretei közptt, de a fiatal szervezett dolvozók mozgalmi munkájának önállóbb, markánsabb arculatot adva fejlesszék tovább ifjúsági tevékenységüket. Ezért vált időszerűvé, hogy a vállalatok. intézmények egyes öszszefüggő szakmai egységeinél hozzanak létre ifjúsági tagozatokat. •Ezután Sólyom Ferenc, a SZOT titkára a' szakszervezeti választások eddigi tapasztalatairól tájékoztatta a tanácsülést. Elmondta, hogy a bizalmiak, főbizalmiak vár lasztása véget ért, befejezésükhöz közelednek az alapszervezeti választások. s megkezdődött a középszervként működő vállalati, intézményi, tröszti szakszervezeti szervek választása. A Szakszervezetek Országos Tanácsa személyi kérdésekről is tárgyalt. Bukta Lászlót — más munkaterületre kerülése miatt — felmentette a Szakszervezetek Országos Tanácsa. annak elnöksége és titkársága tagjainak sorából és titkári funkciójából; Kósáné Kovács Magdolnát, a Pedagógusok Szakszervezetének volt titkárát kooptálta tagjai sorába, és megválasztotta a SZOT elnöksége, illetve titkárság/l tagjának, a SZOT titkárának; Szlovatsik Károlyt, a SZOT nemzetközi kapcsolatok osztályának volt vezetőjét megválasztotta a SZOT elnöksége tagjának, a SZOT titkárának; Prieszol Olgát saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt felmentette a SZOT elnökségének tagjai sorából; Szabó Endrét, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkárát kooptálta tagjai sorába, és megválasztotta a SZOT elnöksége tagjának. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a SZOT osztályvezetőivé nevezte ki Baranyai Gézánét. Halmos Csabát és Nyitrai Istvánt. (MTI) A HVDSZ megyei választóértekezlete Nőtt a vállalatok felelőssége Tegnap, pénteken délután az SZMT székház tanácstermében tartotta megyei választóértekézletét a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete. A tanácskozáson megjelent Péter István, a HVPSZ Központi Vezetőségének titkára, Sebük János, az SZMT titkára, a megyej pártbizottság képviseletében Judik István a párt vb. tagja. A szakszervezeti megyei bizottságoknak a magyar szakszervezetek alapszabályában meghatározott kötelezettsége. hogy ötévenként küldöttértekezleteken adjanak számol a végzett munkáról. Tegnap Bánfi József, a megyebizottság titkára számolt be az 1960 óta eltelt időszak tevékenységéről. A HVDSZ érdekkörébe 19 vállalat, 3 kisvállalat, 9 költségvetési üzem, a Kiszöv t>s a Kiosz szakszervezeti bizottságainak irányításával müködö alapszervezetek tartoznak. Teljesítményüket, árbevételüket vizsgálva a beszámoló megállapította, hogy a kommunális szolgáltató vállalatoknál jelentéktelen létszámnövekedés mellett is növelni tudták teljesítményértéküket, az ipari szolgáltató vállalatok létszámcsökkenése viszont árbevétel csökkentést is eredményezett. Az elmúlt időszak elején javultuk a munkakörülmények, második felében azonban csak a szintentartásra volt elég a pénz. A népgazdaságban 1930 óta nagyon sok olyan változás történt, amely nemcsak a gazdasági-társadalmi életre, hanem a szakszervezeti munkára is hatással volt. Számolni kellett például a szociálpolitikai juttatásokra fordítható összeg stagnálásával, esetenkénti csökkenésével. Így megnőtt a vállalatok felelőssége, átgondolt, tervszerű szociálpolitikai gazdálkodásra van szükség. Csökkent a SZOTbeulakik száma is, így előtérbe került a vállalati üdültetés. A szakszervezeti tisztségviselők oktatása ötéves beiskolázási terv szerint folyt, részben az SZMT oktatási központ, részben a megyei bizottság és az alapszervezetek önálló szervezésében. A tömegpolitikai oktatásban résztvevők és a tanfolyamok száma évente közeit azonos volt. Egyre kevesebben jelentkeztek azonban állami iskolai képzésre, különösen az általános iskolai oktatásra. A beszámoló és a hozzászólások után a résztvevők megválasztották az új megyej titkárságot és a munkabizottságokat, valamint a küldötteket a HVDSZ IX. kongresszusára és az SZMT küldöttértekezletére. Az eddigi 13 fős megyebizottság helyett öttagú megyei -titkárságot választottuk. Tagjai Bánfi József. Idovika Sándor, Nagy Zsigmondné, Györkéi János és Kiss Ernő, A titkár ismét Bánfi József.