Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-25 / 251. szám

Péntek, 1985. október 18. 91 Művelődéskutatási eredmények A Müvelödéskutató Inté­zet befejezte a Művelődési Minisztérium megbízásából végzett átfogó megyei vizs­gálatok adatfelvételi mun­káit. Mint Kapitány Gábor osz­tályvezető, e kutatások koor­dinálója az MTI munkatár­sának elmondta, az iparo­sodott. intenziven gazdál­kodó, növekvő népességű Győr-Sopron, valamint az agrárjellegű, csökkenő lé­lekszámú Békés megyében folytattak vizsgálatokat az utóbbi öt évben. A külön­böző földrajzi, gazdasági helyzetű, fejlettségű. más­más történeti, néprajzi, val­lási hagyományokat őrző, egymástól eltérő típusú te­lepüléseken ugyanazokra a kérdésekre kerestek választ. Az iránt érdeklődtek van-e elegendő művelődési intéz­mény, s azok ellátottsága, felszereltsége megfelelő-e; az iskola, a művelődési ház. a könyvtár, a mozi. a klub. a vendéglátás intézményei, a közélet fórumai miként segítik a lakosság művelő­dését. tudatának fejlesztését, milyen eszközöket használ­nak a világkép formálásá­hoz; ÍI helyi hagyományok, az anyagi lehetőségek. a gazdálkodás módja milyen mértékben serkentik. vagy gátolják a szellemi gyarapo­dást. Vizsgálták továbbá, hogy az intézmények külön­külön. egymástól függetle­nül, vagy együttműködve munkálkodnak, és hogy az egyes intézmények szerve­sen illeszkednek-e az okta­tási. a művelődési intéz­ményrendszerbe. kölcsönö­sen hasznosítják-e eszköz­tárukat, s milyen sajátos funkciójuk van. E kutatások eredményeit számitógéppel elemzik, érté­kelik, s majd a minisztéri­um, valamint a helyi szer­vek hasznosítják a művelő­dési intézményrendszer, a közművelődés fejlesztését elősegítő intézkedéseikhez. A két megyében szerzett ál­talános tapasztalatokból ugyanis országos érvényű következtetések is levonha­tók. Az előzetes értékelések­ből kitűnik: szükséges, hogv a művelődési intézmények tervezésénél vegyék figye­lembe a lakossag számát is. ne csak a település típusát. Fontos, hogy az illetékes szervek jobban számoljanak a helyi sajátosságokkal; a társadalmi viszonyokkal, a szokásokkal, a lakosság tu­dati állapotával, és ezekhez igazodva alakítsák ki mű­velődési stratégiájukat. Meg­állapították, hogy egy-egy intézmény tekintélyétől je­lentős mértékben függ lá­togatottsága, tevékenységé­nek hatása. A tekintély vi­szont több objektív és szub­jektív tényezőnek, köztük annak függvénye, hogy ren­delkezik-e az intézmény a szükséges anyagi eszközök­kel. és ezeket hogyan hasz­nálja fel vonzóerejéhez. Általánosítható tanulság az is. hogv az előadások. a műsorok, a rendezvények nemcsak tartalmukkal, ha­nem formájukkal, eszköze­ikkel is hatnak, s e formák sivársága lerombolhatja, olykor le is romboljxt a mondanivaló hatását. A ku­tatás leglényegesebb infor­mációit és következtetéseit folyamatosan publikálni fogják az intézet munkatár­sai. (MTI) Magyar feltalálók Plovdivban Több mint száz magyar feltaláló és mintegy 140 magyar találmány képvi­seli hazánkat XÍ november 4-én Plovdivban kezdődő Ifjú Feltalálók Világkiállí­tásán. A kiállítás magyar vonatkozásairól, illetve az esemény előzményéiről csü­törtökön sajtótájékoztatót tartottak az OMFB székhá­zában. Müller István, az OMFB elnökhelyettesé tájékoztató­jában felhívta xi figyelmet arra, hogy napjainkban, amikor a társadalmi-gazda­sági fejlődésben kiemelt sze­repe van a műszaki-tudo­mányos haladás meggyorsí­tásának, különösen nagy je­lentőségű a fiatal szakem­berei ismeretéinek, ötletei­nek minél hatékonyabb hasznosítása. Plovdivban nemzeti bemutatók kereté­ben állítják- ki a világ min­den tájáról jelentkezett, 1945 után született szakem­berek találmányait. Hazánkban országos pá­lyázat előzte meg a kiállí­tási anyag összeállítását a legjobban ^szerepelt termé­keket, valamint a tavaszi Országos Alkotó Ifjúság Kiállítás legszínvonalasabb darabjait mutatják majd be Plovdivban. Különösen nagy az alutomatizálási, a mérés­technikai, a híradástechni­kai. a mezőgazdasági, a biotechnológiai és az egész­ségügyi találmányok ará­nya. Plovdivban több mint 600 négyzetméteres magyar kiállítási területen a talál­mányok kétharmada erede­tiben megtekinthető, a töb­biről pedig tablók, fotók, leírások tájékoztatják a látogatókat. Küldöttségünk a novem­ber 30-ig tartó világkiállí­táson nemzeti napot rendez. Szakmai-politikai fórumon, filmprogrammal, divatbe­mutatóval és más rendez­vényekkel igyekeznek szak­embereink bemutatni a ma­gyar műszaki-technikai fej­lesztés, a találmányi és újí­tási mozgalom helyzetét. Kismama-szolidaritás A szakorvosok nem győ­zik eleget hangsúlyozni, milyen óriási szerepe van a escsemók fejlödéseben az anyatejnek. A néhány évti­zeddel ezelőtti ellenpropa­ganda káros hatásait igen nehéz legyőzniük a gyer­mekorvosoknak. Szinte min­dennapos feladatukká vált, hogy tudatosítsák az édes­anyákkal: a szoptatás nél­külözhetetlen a baba testi­lelki egészsége, a meghitt anya—gyermek kapcsolat ki­alakítása szempontjából, és tudomásul kell vennünk, hogy az anyatej teljes érté­kűen nem helyettesíthető egyetlen lápszerrel sem. Vannak édesanyák, akik­ben jóllehet, megvan min­den jó szándék. önhibáju­kon kívül nem képesek anyatejhez juttatni csecse­mőjüket. Szerencsére azon­ban létezik kismama-szoli­daritás, így mindig akad, aki, ha bővében van a nél­külözhetetlen tápláléknak, saját gyermeke mellett má­sénak is juttat belőle. Kistelekről érkezeti a hír: noha a helységnek nincs anyatejgyűjtő állomása, egyetlen csecsemőnek sem kell lemondania az anya­tejről. A rászorulók háztól házig xikció útján jutnxik hozzá. A szervezés munká­ját a gyermekszakorvos irá­nyításával a védőnői háló­zat végzi és ellenőrzi, szak­emberek állapítják meg a sürgősségi, fontossági sor­rendet is. A közvélemény elismeréssel fogadja ezt a humánus gesztust s talán ennek is eredménye, hogy egy év alatt csaknem meg­duplázódott az „idegen" gyerekeknek fölajánlott — és az állami kasszából per­sze anyagilag megtérített —• anyatej mennyisége Kiste­leken. Mindehhez hozzátar­tozik. hogy az anyatej min­den cseppje olyan érték, amel.v elsősorban nem fo­rintokban fejezhető ki. Bensőséges ünnepség szín­helye volt tegnap a kistele­ki területi Vöröskereszt he­lyisége. Zádoriné Tóth S. Mxigdolnal és Bokor Ferenc­nél köszöntötték a megje­lentek, dr. Csonka István főorvos, a városi jogú nagy­községi tanács osztályvezető­helvettese pedig — ember­séges magatartásuk, segítő­készségük elismeréseként — jutalmat adott át az édes­anyáknak. Nekik és a többi hasonlóan cgvültérzö kis­mamának valóban köszönet jár azért, mert vállalták, hogy saját Lacikájuk va»v Erzsikéiúk mellett Laurá­nak, Balázsnak. Emilnek is juttattak xi kicsinyek szá­mára olv nélkülözhetetlen anyatejből. Ch. A. Országos gyermekkönyvhél Immár nyolcadik alka­lommal rendezik meg az idén — november 29. és december 9. között — az országos gyermekkönyvhe­tei. Az ünnepi megnyitót Kecskeméten tartják. A Mó­ra Ferenc Ifjúsági Könyv­kiadónál már összeállt a téli könyves akció program­ja, elkészült > a megjelenő kötetek listája. A gyermekkönyvhét ha­gyományosan kapcsolódik a téli könyvvásárhoz. Jel­szava Is változatlan: Olvas­satok mindennap! Az orszá­gos akciót szervező bizottság ez évben is arra törekszik, hogy megnyerje a gyerme­keket az olvasásnak, s min­den korosztály találjon könyveket magának. A kí­nálatban főként olcsóbb ki­adványok szerepelnek, s a szokottnál nagyobb arány­ban árusítanak ismeretter­jesztő könyveket. Az ese­mény idején számos helyen kiállítás és vásár nyílik az alkalomra megjelenő újdon­ságokból. Országszerte író­olvasó találkozókat, dedi­kálásokat, irodalmi műsoro­kat, könyvbemutatókat, rendhagyó irodalmi órákat szerveznek. A gyermekkünyvhétre a Móra Kiadó 19 újdonságot jelentet meg, több mint 650 ezer példányban. Hobby el­nevezéssel új sorozatot in­dít, amelynek első két köte­te egyszerre jelenik meg a boltokban. Bor(ongó) Vendégeket vártam, gon­doltam, illik őket megkínál­ni egy-két pohár borral. Ko­rábban nem lett volna ez gond, elég lett volna lesza­ladni a sarki kisboltba egy üveg közepes árú, de iható literesért. Most nem ilyen biztos a siker. Igaz, lehet kapni vendég elé valót is, de az inkább a hétdecisben érzi jól magát. Ha az árat nézem, olyat is kapnék, ami­vel még spórolhatok, de ez a kezdődő borhiány még nem olyan régi, hogy rá­szoktam volna az almabor­ra. Idővel, persze, lehet, hogy kénytelen leszek meg­puhulni, ha a másik utat objektív (értsd: anyagi!) okok miatt nem választha­tom. A sokszor hallott tényt, hogy az idén harmada sző­lő termett a szokásosnak, Dudás László, a Dél-alföldi Pincegazdaság igazgatója is csak megerősíteni tudja. Eszerint az én gondjaimra sem várható gyors megoldás. Nézzük reálisan, mit várha­tunk a jövő évtől! — Ha már nem termett több szőlő, egy lehetőségünk maradt, hogy a megszerez­hető termést mi vásároljuk fel a megyében. Természete­sen ehhez a szép szó, a rá­beszélés kevés. Már év köz­ben megjelentek területün­kön a Bács-Kiskun megyei állami gazdaságok emberei, s látatlanban 16 forint kö­rüli árat ajánlottak a ter­melőknek. Lépnünk kellett. Mi már májusban megálla­podtunk a szőlőtermesztők­kel 20 százalékos áremelés­ben, azzal a kikötéssel, hogy ősszel még összeülünk, s egyeztetjük érdekeinket. Egyébként tény, hogy kao­tikus állapotok uralkodnak e téren országszerte, a ve­vők lepik a termelöket. Vál­lalatunk a központi irányel­vek adta 25 százalékos átvé­teli árnövelést lehetőséggel élt. A termelöket emellett még az 1500 hektáros koo­perációs telepítésű szőlőte­rület is hozzánk köti. Olyan helyzetet próbáltunk te­remteni, hogy a termés a megyében maradjon. Ebben a nehéz gazdasági helyzet­ben a termelők korrektnek bizonyullak, s megvan a re­ményünk arra, hogy jövőre is a szokásos 230—250 ezer hektoliter bort értékesítsük. Ha nem ezt tennénk, állan­dó költségeink miatt veszte­ségessé válna gazdálkodá­sunk. A felvásárlásunk je­lenleg a 80 ezer mázsánál tart, az ilyenkor szokásos 250 ezerrel széniben, viszont a minőség kimagasló, a jobb fajták 18—19 fokosak. — Hogyan lesz ebből ele­gendő bor? S ami lesz, a magas felvásárlási ár mi­Tapasztaltamf hogy... ... József Attila lassan közhellyé koptatott sorai: „Jó szóval oktasd, játszani is engedd szép komoly fia­dat!" valódi tartalmat nyert. Történt mindez a MÉH Vállalat megyei köz­pontjának klubjában, egy jól sikerült vetélkedőn. A KPVDSZ megyei szervezete éppen, negyedszázada indí­totta el évenként visszatérő kulturális programsorozatát amelynek keretében ebben a hónapban is sok-sok helyen kerültek a művé­szeti alkotások a közön­séghez bővült sokak is­merete, a művelődés és a kultúra megannyi eredmé­nye talált értő fülekre, szemekre. Képzőművészeti kiállítások, író-olvxisó ta­lálkozók, tárlatvezetések, baráti összejövetelek, mű­vészeti témájú vetélkedők színes programja jelentett kihívást és mércét azoknak az embereknek akiknek még a szellem tápláléka nem mindennapi szükség­let. József Attila élete és munkxissága nemcsak a vetélkedők kérdéseiben és válaszaiban teljesedett ki, de a szervezés jó érzékét dicsérté a Lati novits-f éle, zseniális interpretációk be­játszxisa. így a versengés izgalmát igazi művészi él­mény oldotta. S ebben a közegben reprodukciók so­rán a 19. és a 20. század fordulójának képzőművé­szeli alkotásai is rendszer­be szerveződtek, az élmé­nyek ismeretekkel bővül­tek. xi játék során sok öt­lettel, humorral gazdagod­tak. Sok ilyen tartalmas találkozóra lenne szükség ahol xt múzsák kézfogxisát müvek és befogadók tar­talmas találkozasa hitele­T.L. alt nem lesz-e megfizethe­tetlen a vásárlóknak? — Ilyen mértékű áreme­lésre ne számítsunk, ezt ha akarnánk, sem tudnánk el­fogadtatni. De nem is ez a célunk. A többletköltséget, a drágább alapanyagú boro­kat elsősorban a nem rubel­elszámolású piacokon akar­juk megfizettetni. Informá­cióink szerint elképzelé­sünknek reálisak az alapjai. A tömegtermelést mi is csak az almabor palackozásával tudjuk fenntartani. A felvá­sárolt léalmából készül a Pásztortűz és a Dáridó elne­vezésű borunk. Két ilyen gyenge termésű év után nem tudunk mást tenni. — Ezek ulán ön szerint milyen lesz az üzletek vá­lasztéka? — Nekem ezt nehéz len­ne megmondanom, de az előzmények alapján sejthe­tem. Ugyanis az elmúlt évek túltermelése idején mi csak egy szállító voltunk a sok közül. Én is kérdéssel foly­tatom. Hova tűntek most azok a szállítók, akik 1982— 83-ban egy forint plusz ár­rést adtak palackonként, hogy tőlük rendeljen a bol­tos? Ezzel mi akkor nem tudtunk versenyezni. Most, hogy kevesebb a bor, min­denki ránk mutogat, tőlünk várja a teljes megoldást. Ezenfelül erőteljesen noszo­gatnak bennünket, hogy vállaljunk nagyobb szerepet Budapest ellátásában. Mi ettől határozottan elzárkó­zunk. Korábban sem szállí­tottunk oda, mások szerepét a bajban ne vállaltassák el velünk. Akik kialakították a káoszt, tegyék rendbe azok! Továbbra is hagyományos értékesítési területünkön, Csongrád, Szolnok és Békés megyében adjuk el termé­keinket. Akik beszerzéseik­ben eddig is ránk építettek, azoknak lehetőség szerint választékban és mennyiség­ben egyaránt maximálisan igyekszünk az igényeiket kielégíteni. Már a múlt év­ben is csekély volt a termés, aki a külső szállítókra tá­maszkodott eddig, annak mi nem tudjuk pótolni az ott kiesett mennyiséget. A szál­lítókat hiányhelyzetben szo­kás árukapcsolással vádolni. Én ennek épp az ellenkező­jét teszem szóvá. — Ezek szerint létezik „áruszétkapcsolás" is? — Érthetetlen számunkra, hogy egyes forgalmazó vál­lalatok Gyöngyöt, Alföldet, Rónát vásárolnak több száz kilométerről, mikor a mi Márka üdítő italaink válasz­téka legalább olyan széles, mint azoké. A bort „termé­szetesen" tőlünk várják. Mi­lyen alapon? A külső szállí­tók itthagyott „emléke" még az az ötmillió idegen címkés borospalack, amit az első félévben átvettünk az üzle­tektől. Nem minden vállalat ilyen megértő, mert a gön­gyölegkészletezés költséges dolog. Mégse akartuk, hogy a budapestihez hasonló üveg-visszaváltási gondok pergeljék a közhangulatot. — Az ellentmondások láttán, talán beszéljünk a jövőről is! Hogyan rende­ződhetnek a szőlő- és bor­termelés gondjpi? — A termelők és a feldol­gozók kapcsolatát teljesen új alapokra kell helyezni, melyben a tisztességes üzle­ti érdekeket kölcsönösen tiszteletben tartanánk. A kezdeti lépéseket megtettük, de a rossz termés miatt még a következő év sem alkal­mas egy életrevaló hosszú távú együttműködés megva­lósításához. El kell odáig jutnunk, hogy valamiféle, a formaságokat kerülő „szőlő­termelők szövetségé" alakul­jon ki. Nem biztos, hogy ma mindenki hisz kezdeménye­zésünk őszinteségében, de igyekszünk bizonyítani. Mindenkinek jobb lenne, ha az alapvető kérdéseket kö­zösen döntenénk el. Egy nor­mális évjáratban a terme­lőknek és a pincegazdaság­nak közösen kellene egy úr­centrumot meghatároznia, hogy egy hatvanöt mázsás termésátlagot feltételezve. már gazdaságos legyen a termelés. Az az évi termés figyelembevételével az árak­nak minden évben mozognia kell. Ha ezekhez a felada­tokhoz felnövünk, .ió dolgok alakulhatnak ki belőle. Tóth Szeles István II múzeumi pályázatok eredményei Hagyományosan a múzeu­mi és műemléki hónap kere­tében hirdetik ki a Csongrád megyei néprajzi és nyelvjá­rási gyüjtőpáiyázat. valamint a megyei történeti pályázat eredményeit. A szegedi Móra Ferenc Múzeun* dísztermében tegnap, csü­törtökön délután vehették át a legsikerültebb dolgo­zatok készítői jutalmaikat. Az 1985. évi megyei nép­rajzi és nyelvjárási gyüj­tőpáiyázat felnőtt tagozatá­nak első díját Szigeti György (Budapest) nyerte Hagyomá­nyos népszokások Apátfal­ván, a kisgyermekkor hxi­gyományai című pályamun­kájáért. Második lett Bitó Józsefné. (Balástya) Csalá­dunk története, Bálint Sán­dorra emlékezem és Pán­czél Józsefné (Csanádpalota) Az emberi élet ünnepeinek népszokásai, és a jeles na­pokhoz fűződő ősi szokások című pályamunkájáért. A harmadik díjon két makói pályázó osztozott. Rácz Sándor Párválasztás és la­kodalom Vásárhelyen és Sipos István Édesanyám mesél című munkájával. Kü­löndíjban részesült Szabó Árpád (Szeged) (A Szabó család története 1690-töl 1980-ig című- munkájáért. A/, ifjúsági tagozat első díjat nem adták ki, máso­dik díjat kapott a hódmező­vásárhelyi ördögh Anita. A szakköri kollektívák verse­nyében első lett a makói Kun Béla általános iskola hagyományőrző szakköre. A megyei történeti pá­lyázat felnőtt kategóriájá­nak első díját Kószó Já­nos (Makó) vehette át Makó zenei eseményei a két vi­lágháború között korabeli sajtó tükrében című mun­kájáért. Második dijat ka­pott a szegvári Kovács Lajos Az. 1838. évi XXXVIII. törvénycikk bevezetése Szeg­váron című munkájáért, a két harmadik díjxLs> Farkas Sándorné, (Hódmezővásár­hely) és Szabó Árpád (Sze­ged). Az előbbi pályamun­kájának címe A hódmező­vásárhelyi kórház és gyógy­szertár története, az utób­bié A csonggrádi mezőgaz­dasági szakmunkásképző in­tézet fejlődése 1928—1985. A két különdíjon Saabó Géza (Szeged) Katonaságom és francia fogságom 1943—45. és Komoly Pál (Szeged) A Szeged és környékén talál­ható szovjet sírok története című dolgozatával osztozott. Az ifjúsági kategóriában csak a harmadik dijat ad­ták ki ezt a csongrádi Kolláth Klára nyerte A Csongrádi Gazdxiságt Egye­sület tevékenysége című pá­lyamunkájáért. Többen ré­szesültek pénzjutalomban LS vehettek át értékes köny­veket.

Next

/
Thumbnails
Contents