Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-25 / 251. szám

Péntek, 1985. október 18. 91 Művelődéskutatási eredmények A Müvelödéskutató Intézet befejezte a Művelődési Minisztérium megbízásából végzett átfogó megyei vizsgálatok adatfelvételi munkáit. Mint Kapitány Gábor osztályvezető, e kutatások koordinálója az MTI munkatársának elmondta, az iparosodott. intenziven gazdálkodó, növekvő népességű Győr-Sopron, valamint az agrárjellegű, csökkenő lélekszámú Békés megyében folytattak vizsgálatokat az utóbbi öt évben. A különböző földrajzi, gazdasági helyzetű, fejlettségű. másmás történeti, néprajzi, vallási hagyományokat őrző, egymástól eltérő típusú településeken ugyanazokra a kérdésekre kerestek választ. Az iránt érdeklődtek van-e elegendő művelődési intézmény, s azok ellátottsága, felszereltsége megfelelő-e; az iskola, a művelődési ház. a könyvtár, a mozi. a klub. a vendéglátás intézményei, a közélet fórumai miként segítik a lakosság művelődését. tudatának fejlesztését, milyen eszközöket használnak a világkép formálásához; ÍI helyi hagyományok, az anyagi lehetőségek. a gazdálkodás módja milyen mértékben serkentik. vagy gátolják a szellemi gyarapodást. Vizsgálták továbbá, hogy az intézmények különkülön. egymástól függetlenül, vagy együttműködve munkálkodnak, és hogy az egyes intézmények szervesen illeszkednek-e az oktatási. a művelődési intézményrendszerbe. kölcsönösen hasznosítják-e eszköztárukat, s milyen sajátos funkciójuk van. E kutatások eredményeit számitógéppel elemzik, értékelik, s majd a minisztérium, valamint a helyi szervek hasznosítják a művelődési intézményrendszer, a közművelődés fejlesztését elősegítő intézkedéseikhez. A két megyében szerzett általános tapasztalatokból ugyanis országos érvényű következtetések is levonhatók. Az előzetes értékelésekből kitűnik: szükséges, hogv a művelődési intézmények tervezésénél vegyék figyelembe a lakossag számát is. ne csak a település típusát. Fontos, hogy az illetékes szervek jobban számoljanak a helyi sajátosságokkal; a társadalmi viszonyokkal, a szokásokkal, a lakosság tudati állapotával, és ezekhez igazodva alakítsák ki művelődési stratégiájukat. Megállapították, hogy egy-egy intézmény tekintélyétől jelentős mértékben függ látogatottsága, tevékenységének hatása. A tekintély viszont több objektív és szubjektív tényezőnek, köztük annak függvénye, hogy rendelkezik-e az intézmény a szükséges anyagi eszközökkel. és ezeket hogyan használja fel vonzóerejéhez. Általánosítható tanulság az is. hogv az előadások. a műsorok, a rendezvények nemcsak tartalmukkal, hanem formájukkal, eszközeikkel is hatnak, s e formák sivársága lerombolhatja, olykor le is romboljxt a mondanivaló hatását. A kutatás leglényegesebb információit és következtetéseit folyamatosan publikálni fogják az intézet munkatársai. (MTI) Magyar feltalálók Plovdivban Több mint száz magyar feltaláló és mintegy 140 magyar találmány képviseli hazánkat XÍ november 4-én Plovdivban kezdődő Ifjú Feltalálók Világkiállításán. A kiállítás magyar vonatkozásairól, illetve az esemény előzményéiről csütörtökön sajtótájékoztatót tartottak az OMFB székházában. Müller István, az OMFB elnökhelyettesé tájékoztatójában felhívta xi figyelmet arra, hogy napjainkban, amikor a társadalmi-gazdasági fejlődésben kiemelt szerepe van a műszaki-tudományos haladás meggyorsításának, különösen nagy jelentőségű a fiatal szakemberei ismeretéinek, ötleteinek minél hatékonyabb hasznosítása. Plovdivban nemzeti bemutatók keretében állítják- ki a világ minden tájáról jelentkezett, 1945 után született szakemberek találmányait. Hazánkban országos pályázat előzte meg a kiállítási anyag összeállítását a legjobban ^szerepelt termékeket, valamint a tavaszi Országos Alkotó Ifjúság Kiállítás legszínvonalasabb darabjait mutatják majd be Plovdivban. Különösen nagy az alutomatizálási, a méréstechnikai, a híradástechnikai. a mezőgazdasági, a biotechnológiai és az egészségügyi találmányok aránya. Plovdivban több mint 600 négyzetméteres magyar kiállítási területen a találmányok kétharmada eredetiben megtekinthető, a többiről pedig tablók, fotók, leírások tájékoztatják a látogatókat. Küldöttségünk a november 30-ig tartó világkiállításon nemzeti napot rendez. Szakmai-politikai fórumon, filmprogrammal, divatbemutatóval és más rendezvényekkel igyekeznek szakembereink bemutatni a magyar műszaki-technikai fejlesztés, a találmányi és újítási mozgalom helyzetét. Kismama-szolidaritás A szakorvosok nem győzik eleget hangsúlyozni, milyen óriási szerepe van a escsemók fejlödéseben az anyatejnek. A néhány évtizeddel ezelőtti ellenpropaganda káros hatásait igen nehéz legyőzniük a gyermekorvosoknak. Szinte mindennapos feladatukká vált, hogy tudatosítsák az édesanyákkal: a szoptatás nélkülözhetetlen a baba testilelki egészsége, a meghitt anya—gyermek kapcsolat kialakítása szempontjából, és tudomásul kell vennünk, hogy az anyatej teljes értékűen nem helyettesíthető egyetlen lápszerrel sem. Vannak édesanyák, akikben jóllehet, megvan minden jó szándék. önhibájukon kívül nem képesek anyatejhez juttatni csecsemőjüket. Szerencsére azonban létezik kismama-szolidaritás, így mindig akad, aki, ha bővében van a nélkülözhetetlen tápláléknak, saját gyermeke mellett másénak is juttat belőle. Kistelekről érkezeti a hír: noha a helységnek nincs anyatejgyűjtő állomása, egyetlen csecsemőnek sem kell lemondania az anyatejről. A rászorulók háztól házig xikció útján jutnxik hozzá. A szervezés munkáját a gyermekszakorvos irányításával a védőnői hálózat végzi és ellenőrzi, szakemberek állapítják meg a sürgősségi, fontossági sorrendet is. A közvélemény elismeréssel fogadja ezt a humánus gesztust s talán ennek is eredménye, hogy egy év alatt csaknem megduplázódott az „idegen" gyerekeknek fölajánlott — és az állami kasszából persze anyagilag megtérített —• anyatej mennyisége Kisteleken. Mindehhez hozzátartozik. hogy az anyatej minden cseppje olyan érték, amel.v elsősorban nem forintokban fejezhető ki. Bensőséges ünnepség színhelye volt tegnap a kisteleki területi Vöröskereszt helyisége. Zádoriné Tóth S. Mxigdolnal és Bokor Ferencnél köszöntötték a megjelentek, dr. Csonka István főorvos, a városi jogú nagyközségi tanács osztályvezetőhelvettese pedig — emberséges magatartásuk, segítőkészségük elismeréseként — jutalmat adott át az édesanyáknak. Nekik és a többi hasonlóan cgvültérzö kismamának valóban köszönet jár azért, mert vállalták, hogy saját Lacikájuk va»v Erzsikéiúk mellett Laurának, Balázsnak. Emilnek is juttattak xi kicsinyek számára olv nélkülözhetetlen anyatejből. Ch. A. Országos gyermekkönyvhél Immár nyolcadik alkalommal rendezik meg az idén — november 29. és december 9. között — az országos gyermekkönyvhetei. Az ünnepi megnyitót Kecskeméten tartják. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadónál már összeállt a téli könyves akció programja, elkészült > a megjelenő kötetek listája. A gyermekkönyvhét hagyományosan kapcsolódik a téli könyvvásárhoz. Jelszava Is változatlan: Olvassatok mindennap! Az országos akciót szervező bizottság ez évben is arra törekszik, hogy megnyerje a gyermekeket az olvasásnak, s minden korosztály találjon könyveket magának. A kínálatban főként olcsóbb kiadványok szerepelnek, s a szokottnál nagyobb arányban árusítanak ismeretterjesztő könyveket. Az esemény idején számos helyen kiállítás és vásár nyílik az alkalomra megjelenő újdonságokból. Országszerte íróolvasó találkozókat, dedikálásokat, irodalmi műsorokat, könyvbemutatókat, rendhagyó irodalmi órákat szerveznek. A gyermekkünyvhétre a Móra Kiadó 19 újdonságot jelentet meg, több mint 650 ezer példányban. Hobby elnevezéssel új sorozatot indít, amelynek első két kötete egyszerre jelenik meg a boltokban. Bor(ongó) Vendégeket vártam, gondoltam, illik őket megkínálni egy-két pohár borral. Korábban nem lett volna ez gond, elég lett volna leszaladni a sarki kisboltba egy üveg közepes árú, de iható literesért. Most nem ilyen biztos a siker. Igaz, lehet kapni vendég elé valót is, de az inkább a hétdecisben érzi jól magát. Ha az árat nézem, olyat is kapnék, amivel még spórolhatok, de ez a kezdődő borhiány még nem olyan régi, hogy rászoktam volna az almaborra. Idővel, persze, lehet, hogy kénytelen leszek megpuhulni, ha a másik utat objektív (értsd: anyagi!) okok miatt nem választhatom. A sokszor hallott tényt, hogy az idén harmada szőlő termett a szokásosnak, Dudás László, a Dél-alföldi Pincegazdaság igazgatója is csak megerősíteni tudja. Eszerint az én gondjaimra sem várható gyors megoldás. Nézzük reálisan, mit várhatunk a jövő évtől! — Ha már nem termett több szőlő, egy lehetőségünk maradt, hogy a megszerezhető termést mi vásároljuk fel a megyében. Természetesen ehhez a szép szó, a rábeszélés kevés. Már év közben megjelentek területünkön a Bács-Kiskun megyei állami gazdaságok emberei, s látatlanban 16 forint körüli árat ajánlottak a termelőknek. Lépnünk kellett. Mi már májusban megállapodtunk a szőlőtermesztőkkel 20 százalékos áremelésben, azzal a kikötéssel, hogy ősszel még összeülünk, s egyeztetjük érdekeinket. Egyébként tény, hogy kaotikus állapotok uralkodnak e téren országszerte, a vevők lepik a termelöket. Vállalatunk a központi irányelvek adta 25 százalékos átvételi árnövelést lehetőséggel élt. A termelöket emellett még az 1500 hektáros kooperációs telepítésű szőlőterület is hozzánk köti. Olyan helyzetet próbáltunk teremteni, hogy a termés a megyében maradjon. Ebben a nehéz gazdasági helyzetben a termelők korrektnek bizonyullak, s megvan a reményünk arra, hogy jövőre is a szokásos 230—250 ezer hektoliter bort értékesítsük. Ha nem ezt tennénk, állandó költségeink miatt veszteségessé válna gazdálkodásunk. A felvásárlásunk jelenleg a 80 ezer mázsánál tart, az ilyenkor szokásos 250 ezerrel széniben, viszont a minőség kimagasló, a jobb fajták 18—19 fokosak. — Hogyan lesz ebből elegendő bor? S ami lesz, a magas felvásárlási ár miTapasztaltamf hogy... ... József Attila lassan közhellyé koptatott sorai: „Jó szóval oktasd, játszani is engedd szép komoly fiadat!" valódi tartalmat nyert. Történt mindez a MÉH Vállalat megyei központjának klubjában, egy jól sikerült vetélkedőn. A KPVDSZ megyei szervezete éppen, negyedszázada indította el évenként visszatérő kulturális programsorozatát amelynek keretében ebben a hónapban is sok-sok helyen kerültek a művészeti alkotások a közönséghez bővült sokak ismerete, a művelődés és a kultúra megannyi eredménye talált értő fülekre, szemekre. Képzőművészeti kiállítások, író-olvxisó találkozók, tárlatvezetések, baráti összejövetelek, művészeti témájú vetélkedők színes programja jelentett kihívást és mércét azoknak az embereknek akiknek még a szellem tápláléka nem mindennapi szükséglet. József Attila élete és munkxissága nemcsak a vetélkedők kérdéseiben és válaszaiban teljesedett ki, de a szervezés jó érzékét dicsérté a Lati novits-f éle, zseniális interpretációk bejátszxisa. így a versengés izgalmát igazi művészi élmény oldotta. S ebben a közegben reprodukciók során a 19. és a 20. század fordulójának képzőművészeli alkotásai is rendszerbe szerveződtek, az élmények ismeretekkel bővültek. xi játék során sok ötlettel, humorral gazdagodtak. Sok ilyen tartalmas találkozóra lenne szükség ahol xt múzsák kézfogxisát müvek és befogadók tartalmas találkozasa hiteleT.L. alt nem lesz-e megfizethetetlen a vásárlóknak? — Ilyen mértékű áremelésre ne számítsunk, ezt ha akarnánk, sem tudnánk elfogadtatni. De nem is ez a célunk. A többletköltséget, a drágább alapanyagú borokat elsősorban a nem rubelelszámolású piacokon akarjuk megfizettetni. Információink szerint elképzelésünknek reálisak az alapjai. A tömegtermelést mi is csak az almabor palackozásával tudjuk fenntartani. A felvásárolt léalmából készül a Pásztortűz és a Dáridó elnevezésű borunk. Két ilyen gyenge termésű év után nem tudunk mást tenni. — Ezek ulán ön szerint milyen lesz az üzletek választéka? — Nekem ezt nehéz lenne megmondanom, de az előzmények alapján sejthetem. Ugyanis az elmúlt évek túltermelése idején mi csak egy szállító voltunk a sok közül. Én is kérdéssel folytatom. Hova tűntek most azok a szállítók, akik 1982— 83-ban egy forint plusz árrést adtak palackonként, hogy tőlük rendeljen a boltos? Ezzel mi akkor nem tudtunk versenyezni. Most, hogy kevesebb a bor, mindenki ránk mutogat, tőlünk várja a teljes megoldást. Ezenfelül erőteljesen noszogatnak bennünket, hogy vállaljunk nagyobb szerepet Budapest ellátásában. Mi ettől határozottan elzárkózunk. Korábban sem szállítottunk oda, mások szerepét a bajban ne vállaltassák el velünk. Akik kialakították a káoszt, tegyék rendbe azok! Továbbra is hagyományos értékesítési területünkön, Csongrád, Szolnok és Békés megyében adjuk el termékeinket. Akik beszerzéseikben eddig is ránk építettek, azoknak lehetőség szerint választékban és mennyiségben egyaránt maximálisan igyekszünk az igényeiket kielégíteni. Már a múlt évben is csekély volt a termés, aki a külső szállítókra támaszkodott eddig, annak mi nem tudjuk pótolni az ott kiesett mennyiséget. A szállítókat hiányhelyzetben szokás árukapcsolással vádolni. Én ennek épp az ellenkezőjét teszem szóvá. — Ezek szerint létezik „áruszétkapcsolás" is? — Érthetetlen számunkra, hogy egyes forgalmazó vállalatok Gyöngyöt, Alföldet, Rónát vásárolnak több száz kilométerről, mikor a mi Márka üdítő italaink választéka legalább olyan széles, mint azoké. A bort „természetesen" tőlünk várják. Milyen alapon? A külső szállítók itthagyott „emléke" még az az ötmillió idegen címkés borospalack, amit az első félévben átvettünk az üzletektől. Nem minden vállalat ilyen megértő, mert a göngyölegkészletezés költséges dolog. Mégse akartuk, hogy a budapestihez hasonló üveg-visszaváltási gondok pergeljék a közhangulatot. — Az ellentmondások láttán, talán beszéljünk a jövőről is! Hogyan rendeződhetnek a szőlő- és bortermelés gondjpi? — A termelők és a feldolgozók kapcsolatát teljesen új alapokra kell helyezni, melyben a tisztességes üzleti érdekeket kölcsönösen tiszteletben tartanánk. A kezdeti lépéseket megtettük, de a rossz termés miatt még a következő év sem alkalmas egy életrevaló hosszú távú együttműködés megvalósításához. El kell odáig jutnunk, hogy valamiféle, a formaságokat kerülő „szőlőtermelők szövetségé" alakuljon ki. Nem biztos, hogy ma mindenki hisz kezdeményezésünk őszinteségében, de igyekszünk bizonyítani. Mindenkinek jobb lenne, ha az alapvető kérdéseket közösen döntenénk el. Egy normális évjáratban a termelőknek és a pincegazdaságnak közösen kellene egy úrcentrumot meghatároznia, hogy egy hatvanöt mázsás termésátlagot feltételezve. már gazdaságos legyen a termelés. Az az évi termés figyelembevételével az áraknak minden évben mozognia kell. Ha ezekhez a feladatokhoz felnövünk, .ió dolgok alakulhatnak ki belőle. Tóth Szeles István II múzeumi pályázatok eredményei Hagyományosan a múzeumi és műemléki hónap keretében hirdetik ki a Csongrád megyei néprajzi és nyelvjárási gyüjtőpáiyázat. valamint a megyei történeti pályázat eredményeit. A szegedi Móra Ferenc Múzeun* dísztermében tegnap, csütörtökön délután vehették át a legsikerültebb dolgozatok készítői jutalmaikat. Az 1985. évi megyei néprajzi és nyelvjárási gyüjtőpáiyázat felnőtt tagozatának első díját Szigeti György (Budapest) nyerte Hagyományos népszokások Apátfalván, a kisgyermekkor hxigyományai című pályamunkájáért. Második lett Bitó Józsefné. (Balástya) Családunk története, Bálint Sándorra emlékezem és Pánczél Józsefné (Csanádpalota) Az emberi élet ünnepeinek népszokásai, és a jeles napokhoz fűződő ősi szokások című pályamunkájáért. A harmadik díjon két makói pályázó osztozott. Rácz Sándor Párválasztás és lakodalom Vásárhelyen és Sipos István Édesanyám mesél című munkájával. Különdíjban részesült Szabó Árpád (Szeged) (A Szabó család története 1690-töl 1980-ig című- munkájáért. A/, ifjúsági tagozat első díjat nem adták ki, második díjat kapott a hódmezővásárhelyi ördögh Anita. A szakköri kollektívák versenyében első lett a makói Kun Béla általános iskola hagyományőrző szakköre. A megyei történeti pályázat felnőtt kategóriájának első díját Kószó János (Makó) vehette át Makó zenei eseményei a két világháború között korabeli sajtó tükrében című munkájáért. Második dijat kapott a szegvári Kovács Lajos Az. 1838. évi XXXVIII. törvénycikk bevezetése Szegváron című munkájáért, a két harmadik díjxLs> Farkas Sándorné, (Hódmezővásárhely) és Szabó Árpád (Szeged). Az előbbi pályamunkájának címe A hódmezővásárhelyi kórház és gyógyszertár története, az utóbbié A csonggrádi mezőgazdasági szakmunkásképző intézet fejlődése 1928—1985. A két különdíjon Saabó Géza (Szeged) Katonaságom és francia fogságom 1943—45. és Komoly Pál (Szeged) A Szeged és környékén található szovjet sírok története című dolgozatával osztozott. Az ifjúsági kategóriában csak a harmadik dijat adták ki ezt a csongrádi Kolláth Klára nyerte A Csongrádi Gazdxiságt Egyesület tevékenysége című pályamunkájáért. Többen részesültek pénzjutalomban LS vehettek át értékes könyveket.