Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-25 / 251. szám

2 Péntek, 1985. október 25. Az ENSZ napján Megemlékezés New Yorkban • New York (MTI) Az ENSZ napján, október 24-én megtartott ünnepi megemlékezéssel fejeződtek be csütörtökön New Yorkban az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakulásának 40. évfordulója alkalmából tartott ünnepségek, a közgyűlés ülésszakának külön ülései, amelyeken mintegy 80 állam- és kormányfő szólalt fel. Az ünnepi ülés szónokai a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának képviselői voltak: Reagan amerikai elnök, Sevardnadze szovjet külügyminiszter. Csaó Ce-jang kínai és Margaret Thatcher brit miniszterelnök, Roland Dumas francia külügyminiszter. Rajtuk kívül ezen az ülésen kapott szót az. el nem kötelezettek mozgalmának képviseletében Radzsiv Gandhi indiai kormányfő, valamint Dávid Lange új-zélandi miniszterelnök. ÚjZéland kormánya még ez év tavaszán kérte, hogy képviselője ezen az ülésen mondhasson beszédet. A közgyűlés, délutáni ülésén — amely közép-európai idő szerint este kezdődött meg — Javier Perez de Cucllar, az ENSZ főtitkára és Jaime de Pinies, a közgyűlés ülésszakának elnöke mondott beszédet. A közgyűlés ünnepélyes nyilatkozatot fogadott el,'és nemzetközi békeévnek nyilvánitja 1986-ot. Az ünnepi ülésen a magyar küldöttség padsoraiban foglalt helyet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki a közgyűlés 40., jubiláris ülésszakára és az évfordulóval kapcsolatos megemlékezésekre érkezett New Yorkba. New Yorkban Reagan elnök találkozott Eduárd Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel. Az ülést helyi idő szerint röviddel 10 óra — közép-európai idö szerint 17 óra — után nyitotta meg Jaime de Pinies elnök. Az első felszólaló Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke volt. Reagan elnök sajátos hangvételű beszédet mondott az ünnepi ülésen. Azt mondotta ugyan, hogy „új (kezdetet nlkiuir t\ szovjet—amerikai kevpcso/1 altokban, amikor növöm be i-ben Genfben taí átkozik Mihail Gorbacsovval, nz SZKP KB főtitkárával, — de beszéde nagy részéit a Szovjetunió politikája és különösen más országoknak nyújtott segítsége elleni támadásiknak szentelte. A beszéd nagy részében az amerikai elnök az általa „regionálJs kon fllktusoknak" minősített problémákkal foglalkozott, <fe nem olyan kérdésekot sorolt ebbe, mint például a közel-keleti válság, hanem Afganisztán, Kambodzsa, Etiópia, Angollá és Nicaragua helyzetét nevezte meg olyan „regionális problémáknak", Inmolyclkol meg akar oldani a szovjet vcze> tőkkel folytatott tárgyal ásóit on. Az ülésen másodiknak felszólaló kinui kormányfő. Csaó Ce-jang oz ENSZ négy évtizedes útját méltatva azt is megállapította, hogy a világban bekövetkezett változások nem mindenben feleltek meg a várakozásoknak. Jelenleg minden békeszerető ország és nép előtt az a közős feladat áll, hogy megáll itsa a fegyverkezési versenyt — hangoztatta Csaó Ce-jang. — Ellenezzük a fegyverkezési versenyt, 'legyen bar az hagyományos, nukleáris, földi, vagy a világűrben folyó verseny. A kínai kormányfő után — az eil nem kötelezett országok képviselőjeként — Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök szólalt fel. Beszédében egyebek közülit rámutatott azokra a súlyos veszélyekre, amelyeket a nukleáris szembenállás, a gazdasági aránytalanságok. a bizaJmuUlanság okoz a világban. Margarot Thatcher brit minisztereinük méiltattu az ENSZ négy évtizedes útját, de azt mondotta, hogy a szervezet nem minden téren 'teljesítette feladatat. A megoldatlan kérdések közé sorolta mindenekelőtt a háború fenyegetésének problémáját. Ezek között említette meg oz emberi jogok érvényesítésének kérdését. Azt ns kijelent telte, 'hogy az ENSZ „nom mindig yolt objektív" ha t á roza tai meg h ozata ki ban. Sürgette n íelilépést a terrorizmus ellen, a nemzetközi jogrendszer hatékonyabbá 'tételét. Ezt követően Dávid Lange új-zélandi miniszterelnök beszól t. Megeml iiette, hogy a kis országok is jelentős mórfékben hozzájárulhatnak az ENSZ sikeres működéséhez. Ebben a közreműködésben szerinte „túl kell lépni a regionális korlátokon, az 'ideológián", s a kis országoknak mindig a hatékonyságot keU szem előtt tartaniuk, fel kell használniuk a 'tárgyalások, a közvetítés, a békéltetés és a kompromisszum eszközeit. Az ülésen felszólaló szovjet külügyminiszter, Eduárd Sevardnadz/ * 'bevezetőben íeJolvasta azt az üzenetet, amelvet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára küldött a világszervezet főtitkárának és az ENSZ fennállása 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ülés valamonynyi résztvevőjének. A miniszter megállapította: változatlanul a népek és a világszervezet elölt úM még « 'legfontosabb feladat, a garantált béke megteremtése. Az emberiség válj ára nehezedő legsúlyosabb 'teher a fegyverkezési verseny, amely elkerülhetetlenül közelebb visz. a katasztrófa pereméhez. „Kötelességünk, hogy megállítsuk, majd visszafordítsuk ezt a versenyt, megakadályozzuk, hogy az. kiterjedjen a világűrre is" — húzta alá nagy nyomatékkal Eduárd Sevardnadze. Rámutatott: a Szovjetunió a „csillagok háborúja" elgondolásával a csillagok békéje tervet szegezi szembe, tartás békét akar a földön is. A délelőtti ülés utolsó felszólalója Roland Dumas francia külügyminiszter volt. G is mindenekelőtt a világ békéjének fenntartását nevezte meg az. ENSZ eddigi legnagyobb eredményének, • de legsürgetőbb feladatának 'is. A francia külügyminiszter .intézkedéseket sürgetett Kelet és a Nyugait között fennálló feszültség felszámolására, az új feszültségek kialakulásának megak adál y ozá •ára. Azt is javasolta, hogy ennek érdekében bővítsék ki az ENSZ Biztonsági Tanácsának hatáskörét. Losonczi Pál találkozói Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke, aki az Egyesült Ncmz.etek Szervezetének 40., jubiláris közgyűlésére és a világszervezet fennállásának 40. évfordulójával kapcsolatos megemlékezésekre érkezett New Yorkba, szerdán délután a magyar ENSZ-képviselet székházában találkozott Pak Szong Csoilal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság alelnökével. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen eszmecserét folytattak a két ország közötti kapcsolatokról. Áttekintették a nemzetközi helyzetet, különös tekintettel a Korea békés egyesítésével kapcsolatos kérdésekre. Losonczi Pál ezt követően ugyancsak a magyar ENSZképvlseleten találkozott Turgut özal török miniszterelnökkel' A szívélyes légkörű beszélgetésen eszmecserét folytattak időszerű nemzetközi kérdésekről és kifejezték reményüket, hogy a novemberben sorra kerülő szovjet—amerikai csúcstalálkozó kedvező hatással lesz a nemzetközi helyzet alakulására. Áttekintették a két ország közötti kapcsolatok legfontosabb kérdéseit és azok továbbfejlesztésének lehetőségeit is. • • Ünnepség Budapesten m Budapest (MTI) Az Országos Béketanács. a Magyar ENSZ Társaság és az Interparlamentáris Unió Magyar Tagozata, valamint az ENSZ megalakulásának 40. évfordulójával és a nemzetközi békeévvel kapcsolatos programok magyar nemzetj bizottsága csütörtökön ünnepi ülést rendezett a Parlament vudas/.termébon. Az ülés elnökségében helyet foglalt Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi bizottságának titkára is. Péter Jánosnak, az Országgyűlés alelnökének megnyitó szavai után Várkonyl Péter külügyminiszter mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben kiemelte: az Egyesült Nemzetek Szervezetének születésnapjáról méltóan megemlékeznek minden államban, amely hitet akar tenni a jelenlegi nehéz, feszültségekkel terhes nemzetközi helyzetben is az Alapokmányban megfogalmazott nemes célok és elvek mellett. — Az ENSZ négy évtizedes fennállásának tapasztalataiból megállapítható: a világszervezet a hiányosságok ellenérc is mai világunk nemzetközi kapcsolatrendszerének nélkülözhetetlen és pótolhatatlan alkotórésze. Az. Alapokmányban megfogalmazott elvek és célok változó világunkban változatlanul érvényesek, de azt a keretet, amelyet az ENSZ a tagállamok közötti sokoldalú együttműködés fejlesztéséhez nyújt, tartalommal megtölteni a tagállamokra váró bonyolult feladat — mondotta végezetül Várkonyi Péter Simái Mihály akadémikus, a Magyar ENSZ Társaság elnöke felszólalásában az ENSZ eddigi tevékenységét méltatva többek között emlékeztetett, hogy az ENSZ feltárta azokat a súlyos globális gondokat, amelyek mai világunkat terhelik, s rávilágított a megoldások lehetséges útjaira is. Az ünnepségen Várkonyi Péter külügyminiszter átadta Simái Mihály akadémikusnak a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval ékesített CsiUagrendjet. Hazánkba látogat Erich Honecker • Budapest (MTI) Kádár János nak, n Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának meghívására Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke a közeli napokban baráti munkalálogatásra hazánkba érkezik. Zsivkov— Gorbacsov megbeszélés 0 Szófia (MTI) Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az Államtanács elnöke csütörtökön Szófiában találkozott Mihail Gorbacsovviú, qj SZKP KB főtitkárával. Tájékoztatták cgym.ást a két ország társadalmi-gazdasági fejlődéséről, a BKP XIII. kongresszusára való felkészülésről. Elemeztek a bolgár—szovjet együttműködés jelenét és távlatait, megvitatták a nemzetközi élet. a nemzetközi kommunista ás munkásmozgalom kulcsproblémáit. A megbeszélésen központi helyet foglalt el a bolgár— szovjet kapcsolatok kérdései és fejlesztésük fő irányai. Megelégedéssel állapították meg, hogy jó ütemben fejlődnek gazdasági kapcsolataik, egyre szorosabbá válik együttműködésük. Todor Zsivkov és Mihail Gorbacsov nagyra ét'léJörffe a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testülete szófiai ülésének eredményeit, az ott elfogadott közös nyilatkozatot. Leszögezték. hogy a szófiai ülés hozzájárul a testvérországok szövetsége további erősítéséhez, nemzetközi téren megvalósított egy üttmúkódésük szél es í té séhez, és elmélyítéséhez. Leszögezték, hogy « két ország nemzetközi tevékenvségében változatlanul elsőrendű fontosságúnuk tartják a szocializmus érdekeinek védelmét, a nukleáris fenyegetés megszüntetését, a béke megőrzését, az enyhüléshez való visszatérést, az államok közötti egyenjogú egy ü ttmúködés fejlesztését. Megállapítottak, hogy fontos lépés lenne az európai politikai légkör javításához, atomfegyverektől mentes övezetek megteremtése a kontinensen, így a Balkánfélszigeten. fl szófiai diagnózis Számvetés a helyzettel, amely feszültségekkel terhes, és a világos elemzés alapján a kivezető út pontos megjelölése — ez a Varsói Szerződés legmagasabb szintű fórumán elfogadott nyilatkozat lényege. Nagy fontosságú dokumentumról van tehát szó, amelyet ennek megfelelően tanulmányoznak a világ minden államában a döntésre illetékesek — különös tekintettel arra is, hogy az a Varsói Szerződéshez tartozó hét ország egyeztetett álláspontját rögzíti nem egészen egy hónappal a genfi Gorbacsov— Reagan csúcstalálkozó előtt. A bolgár fővárosban végzett közös munka e két fő iránya egyformán lényeges: a pontos diagnózis ugyanolyan fontos, mint a recept. Ezért a mai európai és világhelyzetben rejlő kockázatok hűvös pontossággal való feltérképezése akkor is fontos és előrevivő cselekedet, ha ez a helyzetelemzés korántsem derűs. Nagymértékben fokozódott az utóbbi években a nemzetközi feszültség, állapították meg a hét tagállam vezetői, a világ közel került ahhoz a határhoz, amelyen túl az események ellenőrizhetetlenné válnak. Az okot világosan megjelöli a Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió legfőbb vezetői által elfogadott nyilatkozat: az imperializmus, mindenekelőtt az Egyesült Államok törekvése a katonai fölény megszerzésére, s annak révén arra, hogy rákényszerítse akaratát más népekre, államokra. A Varsói Szerződés a maga részéről nem törekszik katonai fölényre, de azt sem engedheti meg senkinek, hogy vele szemben legyen szert erre. A szófiai okmány ugyanakkor számításba veszi azokat a tényezőket is, amelyek lehetővé tehetik a résztvevők által meghirdetett cél elérését, vagyis az atomháború veszélyének elhárítását, az európai és a vi- » lághelyzet kedvező fordulatát. 4 Ehhez, mutatnak rá a tagállamok, elsősorban új politikai magatartásra van szükség valamennyi érdekelt fél részéről. Az ENSZ-alapokmányból jól ismert elveket például a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásáról itt kiegészíti egy figyelemre méltóan szerény és ugyanakkor józan mondat: a nemzetközi viszonyok megjavítása a korunk realitásainak megfelelő megközelítést, nevezetesen kölcsönös önmérsékletet követel. Ilyen reális magatartást, önmérsékletet — és tegyük hozzá: konstruktív kezdeményezést — tükröznek a terjedelmes okmányba foglalt javaslatok. Ahogy Kádár János összefoglalta lényegüket: feszültség helyett enyhülést, szembenállás helyett közeledést. A szófiai okmány egyfelől rendszerbe foglalja azokat a különböző természetű katonai és politikai kezdeményezéseket, amelyet az elmúlt időszakban tettek a Varsói Szerződés tagállamai (legutóbb Mihail Gorbacsov ismertette a Szovjetunió új fegyverzetkorlátozási elgondolásait Párizsban arról, hogy a két nagyhatálom csökkentse felére a stratégiai támadófegyvereket és iktassa ki az űrfegyverkezést), másfelöl újakkal is kiegészítik azokat. Ahogy az elemi logika is diktálja: addig is, amíg átfogóbb megállapodás születhet á fegyverzetek csökkentéséről, legalább ne gyarapítsák az arzenálókat, a fegyveres érőket. Ebben az irányban jelentené kojikrériépésVtübbék között annak a szófiai indítványnak a teljesítése, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok a jövő év első napjától fagyassza be fegyveres erői létszámát, beleértve a külföldön állomásozó fegyveres erőiket is. A megegyezéshez természetesen két félre van szükség: a katonai szövetségek létrehozása nem a Varsói Szerződés országainak akarata volt. 30 éve a VSZ jóval a NATO születése után jött létre. Amíg azonban az létezik, a szocialista katonai szövetség országai is erősíteni fogják védelmi képességüket. Ez a figyelmeztetés azzal párosult Szófiában, hogy a tagállamok újra leszögezték készségüket a két katonai szövetség egyidejű felszámolására. Az aláírók a szocialista országok közötti kapcsolatok más kérdéseivel is részletcsen foglalkoztak: különös figyelmet fordítottak a tudományos-technikai haladásra, amely most minden tagállam erőfeszítéseinek egyik fontos témája. Az együttműködési törekvések azonban nem korlátozódnak u szövetség tagjaira: nagy fontosságú, hogy most egy VSZ-okmány nyilvánítja ki a tagállamok készségét arra, hogy együttműködjenek a Kínai Népköztársasággal a békéért és a szocializmusért, valamint az imperializmus ellen vívott harcban. A szófial tanácskozás alfája és ómegája: minden nemzetközi problémát, kivétel nélkül, politikai eszközökkel, tárgyalásokkal, párbeszéddel oldjanak meg. A párbeszéd, a tárgyalás első próbája Genfben lesz: a szovjet—amerikai csúcstalálkozónak, mondták ki a nvilalkozat aláírói, hozzá kell járulnia a mai veszélyes feszültség csökkentéséhez. Baracs Dénes A SZI FŐTITKÁRÁNAK PROGRAMJA Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára csütörtökön megbeszélést folytatott Pentti Vaaniinennel, a Szocialista Internacionálé főtitkárával. A szívélyes légkörű talákozón véleménycserét folytattak a nemzetközi élet időszerű problémáiról. Viianönen főtitkár a Szocialista Internacionálé tevékenységéről előadást tartott az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében. SZÍNHÁZMŰVÉSZEK TALALKOZOJA Az európai kulturális fórumra hazánkba érkezett külföldi színházi szakemberek, színészek, táncművészek és koreográfusok csütörtökön a fórum magyar nemzetj bizottságának, valamint a Magyar Színházművészeti Szövetség meghívására baráti találkozón vettek. részt. A vendégeket a magyar színház- és táncművészet kiemelkedő képviselői fogadták a Fészek Múvészklubbun. Közéleti napló OLAlI ISTVÁN SZÍRIÁBA UTAZOTT Oláh István hadseregtábornok. honvédelmi miniszter csütörtökön katonai küldöttség élén Damaszkuszba utazott. A delegáció Musztafa Tlász hadseregtábornok. a Szíriai Arab Köztársaság fegyveres erői főparancsnok-helyettese, honvédelmi miniszter meghívására hivatalos, baráti látogatást tesz Szíriában. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZOTTSÁG ÜLÉSE Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága csütörtökön Székesfehérvárott, a dr. Münnich Ferenc nevét viselő laktanyában tartotta kihelyezett ülését Gyuricza Lászlónak, a bizottság elnökének vezetésével. A képviselőket Török Mihály altábornagy, a honvédelmi bizottság titkára tájékoztatta. Többek között szólt a sorkatonai szolgálatot teljesítők tevékenységéről; hangsúlyozta, hogy a fiatalok eredményesen teljesítik kötelességeiket, s cselekvően vesznek részt a rájuk kiszabott feladatok teljesítésében. A képviselők technikai bemutatón vettek részt. GAZDASÁGI TÁRGYALÁSOK John L. Menadue ausztrál kereskedelmi államtitkár október 23—24-én hivatalos látogatást tett Budapesten. Tárgyalópartnerével, Török István külkereskedelmi államtitkárral áttekintették a két ország gazdasági, kereskedelmi kapcsolatainak alakulását, és a fejlesztés lehetséges területeit. Megállapították, hogy az áruforga-1 lom az elmúlt két évben számottevően növekedett és a kapcsolatok fejlesztésének további lendületet adhat a magyar és ausztrál' vallalatok közötti szorosabb együttműködési formák kialakítása.