Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-23 / 249. szám

2 Szerda, 1985. október 23. i Korunk legfontosabb kérdéseiről Tájékoztató a szófiai tanácskozásról A Pravda cikke a PTT üléséről M\ Szófia (MTI) A Politikai Tanácskozó Tes­tület kiemelten foglalkozott korunk legfontosabb kérdé­seivel. A fö figyelmet egye­bek között a békéért, a nukleáris fenyegetés meg­szüntetéséért, aZ európai és' a nemzetkö/.i hely­zet javításáért kibonta­koztatott küzdelem alapvető feladataira fordították. Meg­tárgyalták a világűr mili­tnrizálásának megakadályo­zásáért, a fegyverkezési — mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezési — hajsza meg­szűntetéséért, a leszerelésért, az enyhülés és az egyenjogú, kölcsönösen előnyös együtt­működés érvényre juttatá­sáért folytatott harc kérdé­seit. A részvevők egybehangzó véleménye szerint az utóbbi években nagymértékben romlott a nemzetközi hely­zet. fokozódott a feszültség. Mint az ülésen elhangzott, nem azon kell gondolkodni, hogy egy esetleges nukleáris háború milyen súlyos áldo­zatokat követelne, hányan élnék azt túl, hanem min­den erővel annak megaka­dályozásáért kell küzdeni. Ezzel összefüggésben ki­emelték, hogy a szocialista országok erre irányuló újabb cs újabb békekezdeményezé­seket tesznek. Egyetértettek abban, hogy fordulatra van szükség a nemzetközi kapcsolatokban, amelynek előfeltétele, hogy hagyjanak fel a konfrontá­cióhoz vezető erőpolitikával. Meggyőződésüket fejezték ki. hogy a novemberi genfi szovjet—amerikai csúcsta­lálkozónak hozzá kell járul­nia a háborús veszély csök­kentéséhez. Álláspontjuk szerint le kell állítani a nukleáris fegyverek telepí­tését Európában, teljesen mentesíteni kell a konti­nenst mind a közepes ható­távolságú, mind a taktikai nukleáris fegyverektől. A tanácskozás részvevői ,.A nukleáris veszély elhá­rításáért, az európai és a világhelyzet kedvező fordu­latáért" című közös nyilat­kozaton dolgoznak. A ba­rátság és az elvtársi együtt­működés jegyében ülésező testület megvitatja a tagál­lamok közötti együttműkö­dés időszerű kérdéseit is. Mint Makszim Karad/.sov, a bolgár külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője bejelentette, ma, szerdán nemzetközi sajtóértekezletet tartanak Szófiában a Politi­kai Tanácskozó Testület két­napos üléséről. A Politikai Tanácskozó Testület ülésén rész-t vevő küldöttségek tag­jai kedden este díszhangver­senyen vettek részt. Magyar-román árucsere-forgalmi egyezmény 0 Bukarest (MTI) Veress Péter külkereske­delmi miniszter kedden Bu­karestben román partneré­vel, Vnsile Pungan külke­reskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési miniszterrel aláírta a két ország közötti 1086—19í)0-re szóló hosszú lejáratú áru­csere-forgalmi egyezményt. A két miniszter megvi­tatta a kereskedelmi kap­csolatok aktuális kérdéseit, és meghatározta az 1986-ra szóló árucsere-forgalmi jegyzőkönyv előkészítésével kapcsolatos feladatokat. Marin Nedelcu gépipari miniszterrel Veress Péter véleményt cserélt a gépipari együttműködés néhány kér­déséről. Külkereskedelmi miniszterünket fogadta Gheorghe Oprea, a minisz­terelnök első helyettese, s találkozott Stefan Hirlcával, a tervbizottság elnökével. A megbeszéléseken és az egyezmény aláírásánál jelen volt Hodicska Tibor, ha­zánk bukaresti ideiglenes ügyvivője. Veress Péter lá­togatást tett a bukaresti nemzetközi vásáron is. • A most aláírt hosszú lejá­ratú árucsere-forgalmi egyezmény a belkereskedel­mi és a kishalármenti áru­cserével együtt 3,2 milliárd rubel értékű forgalmat irá­nyoz elő, ami 48 százalék­kal haladja meg a jelenlegi, 1981—1985. évi egyezmény előirányzatát. Az átlagosnál nagyobb ütemben bővülnek a két or­szág közötti gépipari szállí­tások. Behozatalunkban kü­lönösen a Dacia (évi 24 ezer darab) és az Aro (évi 3600 darab) gépkocsi szállítása növekszik. Magyarország pedig többek közt szerszám­gépeket, híradástechnikai berendezéseket, mezőgazda­sági gépeket szállít növekvő mennyiségben. Az alap­anyagok és fogyasztási cik­ikek forgalmában főként hagyományos áruk szere­pelnek. Romániától tovább­ra is nagy mennyiségben vásárolunk sót, vegyi alap­anyagokat, szódaterméket, faipari cikkeket, míg a ma­gyar szállítások között egye­bek mellett kohászati és vegyi termékek, élelmiszer­ipari áruk szerepelnek. A két ország közötti termelési kooperációk köre tovább bővül, de még korántsem meríti ki az összes lehető­séget. 0 Moszkva (MTI) Először ülésezik a szocia­lista országok szövetségének legfelsőbb politikai szerve azóta, hogy ez év áprilisá­ban. Varsóban, a résztvevő országok felső színiú párt­ós állami vezetőinek talál­kozóján a lagállamok egyön­tetű döntésével meghosszab­bították a Varsói Szerződés hatályát — írja keddi szá­mában a Politikai Tanácsko­zó Testület ülése kapcsán a Pravda. A bolgár fővárosból kel­tezett jelentés rámutal, hogy korunk legfontosabb problémája a béke megőr­zése. a biztonság garantálá­sa, a militarizmus és a há­ború erőinek megfékezése. A testvéri országok pártjai és kormányai mindent meg­tesznek a nukleáris kataszt­rófa veszélyének elhárításá­ért, a nemzetközi légkör ja­vításáért. Erről tanúskod­nak közös kezdeményezése­ik és javaslataik. A szocia­lista országok népei tudják, hogy növekszik a szocialista országokat, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galmai, a fiatal független államok sorát és a hábo­rúellenes demokratikus mozgalmakat magukban fog­laló békeerök befolyása. A Varsói Szerződés több mint harminc éve működik. Ez idő alatt mindvégig épí­1ö. az enyhülést, a leszere­lést. ixr, összeurópai együtt­működést, a békés egymás mellett élést szolgáló kez­deményezéseket tett. A testvéri pártok és álla­mok együttműködésének to­vábbi fejlesztése. egysé­gük és összeforrottságuk erősítése a marxizmus—le­ninizmus és a szocialista in­ternacionalizmus elvei alap­ján : ez a legfontosabb elő­feltétele a háború megaka­dályozását. a béke megszi­lárdítását célzó erőfeszítések sikerének — állapítja meg keddi számában a Pravda. Fogadás A Budapest (MTI) Hermán József, az euró­pai kulturális fórum végre­hajtó titkára kedden foga­dást adott a fórumon részt­vevő delegációk vezetői és helyetteseik tiszteletére a Magyar Tudományos Aka­démia Zenetudományi Inté­zetében. * Az európai kulturális fó­rumra Budapestre érkezett küldöttségek képzőművész delegátusai kedden a fórum magyar nemzeti bizottságá­nak, valamint a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének meghívására baráti találkozón vettek részt a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat Kos­suth klubjában. A külföldi vendégeket a magyar kép­zőművészeti élet kiemelkedő képviselői fogadták. Losonczi Pál megbeszélése Sarlós István Párizsban 0 Párizs. (MTI) Sarlós Istvánt, az Ország­gyűlés elnökét, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját párizsi látogatásának el­ső napján a Petit Luxem­bourg Palotában fogadta Alain Poher, a francia sze­nátus elnöke. A szívélyes légkörben lezajlott egyórás eszmecserén kölcsönösen tá­jékoztatták egymást a ma­gyar és a francia törvény­hozó testületek munkájáról, a kormány és a parlament kapcsolatairól, a törvényal­kotási folyamat sajátossá­gairól. Sarlós István tájé­koztatta Alain Pohert az új magyar választási tör­vényről és a költségvetés parlamenti elöíecjgsztésé­nek, megvitatásának és el­fogadásának gyakorlatáról. * Sarlós István látogatásá­nak második napján a sze­nátus épületében fogadta a francia sajtó képviselőit, és válaszolt kérdéseikre. Az egyórás sajtóértekezleten élénk érdeklődés nyilvánult meg a magyar Országgyűlés működése, az új választási rendszer, a gazdasági re­form és a Budapesten folyó európai kulturális fórum iránt. A New York (MTI) Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki New Yorkban részt vesz az ENSZ 40., jubiláris köz­gyűlésének ülésszakán, és a világszervezet fennállása 40. évfordulójával kapcsolatos ünnepségeken, hétfőn dél­után találkozott Radovan Vlajkovics jugoszláv állam­fővel. A szívélyes, baráti légkö­rű megbeszélésen áttekintet­ték a két szomszédos ország kapcsolatainak helyzetét. A nemzetközi kérdésekről szól­va mindketten kifejezésre jutatták azt a reményükeit, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői november 19-én kezdődő csúcstalálkozója eredménye­ket hoz majd a nemzetközi feszültség enyhítése, a nuk­leáris fegyverkezés korlá­tozása terén. Losonczi Pál ezt követően kötetlen találkozón vett részt a New York-i magyar kolónia tagjaival. * Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át kedden New Yorkban a Magyar Népköztársaság Zászlórendjét Carelli Gábor­nak, a magyar származású kiváló operaénekesnek. a Metropolitan Opera tagjá­nak. Carelli Gábort a ma­gyar kultúra külföldi elis­mertetése érdekében kifej­tett magas rendű művészi munkásságáért 70. születés­napja alkalmából részesítet­te az Elnöki Tanács a ma­gas elismerésben. Sajtótájékoztató 0 Budapest (MTI) A közúti közlekedésbiz­tonságról szóló miniszterta­nácsi határozat végrehajtá­sának feladatairól tartottak sajtótájékoztatót kedden Budapesten, a Közlekedési és a Belügyminisztérium képviselői. Kalanovics László rendőr alezredes, a BM Országos Rendőr-főkapitányság osz­tályvezetője, az Országos közlekedésbiztonsági Tanács titkára egyebek között el­mondotta: a Minisztertanács a két tárca előterjesztése alapján a közelmúltban ho­zott határozatot a közleke­désbiztonságról. Megállapí­totta, hogy a közúti közle­kedés biztonsága az elmúlt évtizedben nem javult a tár­sadalmilag elvárható mér­tékben, s romlott az állam­polgárok közlekedési fe­gyelme is. Ezt megelőzően 1972-ben foglalkozott e témával és hozott határozatot a kor­mány Az azóta eltelt több mint egy évtized alatt több mint húszezer ember vesz­tette életét a közutakon és csaknem háromszázezren sé­rültek meg. Évente ötmilli­árd forint kárt okoznak a közlekedési balesetek. A közlekedő ember magatar­tása sem változott a meg­növekedett forgalomnak megfelelően: a közutakon gyakori az agresszivitás, a közlekedési szabályok tuda­tos megsértése, az ittas ve­zetés és a cserbenhagyásos gázolás. A belügyi tárca a határo­zat alapján elkészítette in­tézkedési tervét, amely sze­rint a rendőri szervek fo­kozzák ellenőrző tevékenysé­güket, ugyanakkor még szé­lesebb körűvé és hatéko­nyabbá kívánják tenni a közlekedési felvilágosító, ok­tató-nevelő munkát. Gyurkövits Sándor, á Köz­lekedési Minisztérium fő­osztályvezetője kiemelte, hogy a közlekedési balesetek 97 százalékában az emberi tényezők játszanak közre; úthibák, műszaki okok csak igen kis számban okoznak tragédiát. A közlekedési tár­ca intézkedési tervében ki­emelt feladatként szerepel, hogy az utak állapotát a je­lenlegi színvonalon megőriz­zék. Emellett korszerűsíteni kívánják a forgalomszabá­lyozási módszereket, vala­mint a gépkocsivezető-kép­zés rendszerét. Heghalt egy téeszelnök... Aznap temették Kucsora Imrét, a Kisteleki Magyar—Szovjet Barátság Tsz elnökét, amelyik­re a közgyűlés napját kitűzték. A 48 éves elnök önkezével vetett véget életének — alig egy esz­tendővel azután, hogy a tagság bizalmából a kisteleki gazdaság vezetője lett. Búcsúlevelet nem hagyott hátra, tettének indítékait Kistele­ken is csak találgatni tudják. Tragikus cseleke­detével talán jelezni akart valamit, figyelmez­tetni valakiket — vagy csak megfutamodott az elé tornyosuló akadályok elől? A néhai elnöktől felettesei és a téesz tagjai azt várták, tegyen végre rendet a közös gaz­daságban. Ennek részleteiről megkérdeztük ve­zetőtársait is. Nagyobbrészt elzárkóztak a tájé­koztatás elől. Egyikük először vállalta a be­szélgetést, utóbb azonban visszavonta nyilatko­zatát. A magasabb beosztású vezetők közül egye­dül a főállattenyésztő szűkszavú véleménye sze­repelhet riportunkban. Az érintetteknek joguk van a nyilatkozatot megtagadni. Nem tudunk azonban eleget tenni annak a kérésüknek, hogy lapunk egyáltalán ne foglalkozzék az elnök ha­lálának előzményeivel. „Két év múlva kiváló lesz..." 1984 nyarán több elnökjelölt neve is szóba ke­rült Kisteleken. Kucsora Imre akkor elnökhe­lyettes és értékesítési vezető volt a Magyar— Szovjet Barátság Tsz-ben. A tagság legjobban Pécsi József, korábbi főkertészt szerette volna elnöknek. Pécsinek konfliktusai voltak a téesz előző elnökével, ezért távozott a gazdaságból. A tagok tisztakezú, hozzáértő embernek ismerték meg. A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát­ba ment el dolgozn^ ott le is telepedett. Család­ja is visszatartani igyekezett: ne térjen vissza korábbi konfliktusai színhelyére, egy gyenge lá­bon álló, bizonytalan jövőjű gazdaságba — még elnöknek sem. Szóba kerültek más téeszben dol­gozó szakemberek is, de a tagság elutasította őket. Végül Kucsora Imre személyében kompro­misszum született. Előzőleg volt már elnök, a perceli határrészén, egy kisebb téeszben, még az egyesülések előtt. Harmath János az ellenőrző bizottság elnöke. Feleségével szinte gyerekkora óta ismerték a tragikus sorsot megélt elnököt. — A történtek előtt két héttel volt itt ná­lunk. Láttuk rajta a bánatot, a letörtséget. Nem mondta meg, mi baja. Mégis tanácsoltuk neki, ha a munkahelye miatt fáj a feje, hát hagyja ott. Minden ember kenyeret eszik, nem muszáj egy életet ugyanott ledolgozni. Azt felelte: nem olyan egyszerű az. De ne aggódjunk, majd csak lesz valahogy. Hát, így lett! Tavaly szeptember­ben, a megválasztása után, azt mondta: egy­két év múlva meg lehet nézni ezt a téeszt. Két év múlva kiváló lesz. Talán túlbecsülte az ere­jét. Régen, amikor Perceiben, a kis téeszben elnök volt, más idők jártak. Talán azt hitte, most is úgy hallgatnak rá a tagok, mint annak idején. A kertészbrigádot a majorban, a krumpliválo­gató gépsornál találtuk. Amit elmondanak, kö­zösen vállalt véleményük. — Segíteni nem tudtunk az elnökünknek, nem is vont be bennünket a gondjaiba. Tavasz óta nagyon levert volt, velünk sem beszélgetett annyit, mint korábban. Mostanában hallottunk egy szóbeszédről, ami, ha igaz, nagyon szomorú. Elterjedt az irodán, hogy mi, a kertészbrigád, levelet írtunk a pártba, amiben áztatjuk az fel­nökünket, és a közgyűlésen is kipakolunk. Hogy hihette ezt el, amikor eszünk ágában sem volt ilyet tenni? Tavaly ó a tagság akaratából lett elnök, nem értjük, legalább bennünk miért nem bízott meg. — A télen már örültünk, hogy helyrezökkennek végre a dolgok. A tavalyi esztendő nyereséges lett, hosszú idő után először, mi is kaptunk pré­miumot Az összegnél is többet ért, hogy egyál­talán, kaptunk. Éreztük végre az elismerést. Most pedig ott tartunk, hogy kilenc-ötvenért kell megcsinálni azt, amiért tavaly még 11 fo­rint járt. A krumplit zsákonként kell megemel­ni az asszonyoknak. A várt fellendülés csakugyan elmaradt. A ke­mény tények: a szőlő elfagyott a télen. A ka­matmentes hitelből vásárolt vemhes üszök bor­jainak több mint fele elhullott. Burgonyából akkora termés van idén, hogy szeptemberben még az sem volt biztos, egyáltalán, el lehet ad­ni — jó árra reálisan senki sem számíthatott. Maga árulta a krumplit Kürtösi Zoltán agrármérnök nemrég jött az egyetemről, egy éve dolgozik a Magyar—Szov­jet Barátság Tsz-ben. — A vezetésben nem volt összhang. Az elnök nem értette meg magát néhány felső vezetővel. Nem tudom, miért. — Talán, mert nem bízott bennük ... — Pedig, ha néhány vezetőt a bizalmába fo­gad, tudtak volna segíteni neki. Talált volna szövetségeseket, de nem is keresett. Szabó József kertészeti ágazatvezetőnek ha­sonló a véleménye: — Sem a családjára, sem a munkatársaira nem próbált támaszkodni. Pedig voltak itt fia­talok, akik várták, hogy a segítségüket kérje. Ha rendet akarok csinálni, egyedül nem tudok. Első dolog, hogy magam mellé kell állítani va­lakiket. Puhatolózom tehát. Odamegyek embe­rekhez, és azt mondom: ez és ez a szándékom, segítesz benne vagy nem? — Mindent egyedül akart csinálni — állította Majoros János is. — Azt mondta, nem kell el­nökhelyettes, még sofőr sem. Maga vezette a téesz kocsiját. A Bosnyák térre is ő vitte el­adni a téesz krumpliját. A Bosnyákon, köztu­dottan, nem divat a bizonylati fegyelem. Akadt a téeszben, aki — a háta mögött — azzal gyanú­sította, hogy emiatt volt fontos személyesen piacolnia. Más azt mondja, korábban is .6 érté­kesítette a krumplit, egyedül neki voltak meg­felelő kapcsolatai. — Azt is a szemére vetették — mesélték Harmath Jánosék —, hogy a tagokét többért

Next

/
Thumbnails
Contents