Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-03 / 232. szám

p VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ DEEMAGYARORSZAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Á „Sárga" gondjai Tanulóidő — szeptembertől Szakmai programok a BNV-n megoldhatók Egy évvel ezelőtt A Sárga és jövője címmel riport jelent meg lapunk hasábjain. Ekkor Molnár Imre, a Tömörkény István Üdülőtársulat elnöke számolt be gondjaikról, fejlesztési terveikről. Minden haladt a legnagyobb rendjén, feltöltötték az ifjúsági vízitelep melletti kubikgödröt, fejlesztették az úthálózatot, fásítottak, beszámozták a házakat, tájékoztató táblákat helyeztek el, a nyári időszakban leveleket, újságokat, csomagokat kézbesített a posta, nyilvános telefonfülke üzemel, légkábelekbe helyezték az elektromos hálózatot, szeméttárolókat építettek, ivóvizet biztosítottak a napozópartnál... Amikor ezekről a munkákról beszámolhattunk, már rozsdásodnak a falevelek, de a nyárutó pompás napsütése még dacolni próbált a közeledő hűvösebb ősszel. Aztán gyorsan jött és sokáig tartott a kemény tél. A tavaszi áradás és a zöldár aztán mindent összegubancolt. Még azok is „nekiestek" a vezetőségnek, akik korábban elismeréssel nyilatkoztak a Sárga fejlesztéséről. Igaz, nem gondolt senki előre, hogy 4—5 éves „szárazság" után a Tisza kilép medréből. Egy pillanat alatt tönkreteszi az ember szépítő munkáját. A víz nagyon gyorsan jött. Felkészületlenül ért mindenkit. Leginkább azokat, akik a Kőrössy-bejárótól felfelé, a töltés mellett csinosították üdülőjüket. Ez a terület, ugyanis már akkor víz alá került — a rossz zsiliprendszer miatt —, amikor más üdülőkben még zavartalanul „üzemeltek". Most ismét rozsdásodnak a Sárgán a falevelek. A nyárutó pompás napsütése pihentető. De örömmel tapasztaltam, hogy Molnár Imre, az üdülőtársulat elnöke és Szávin Béla rendész nem pihen. Irodájukban szünet nélkül csörög a telefon. Intézkednek, kérnek, szerveznek, találkozót beszélnek meg vállalatok, intézmények vezetőivel. Mindezt a Sárga és lakói érdekében. Az egyik ilyen, mondhatnám legfontosabb megbeszélésen én is részt vettem. A meghívottak pedig: Simády Béla, Ativizig-igazgató, Ungi Gyula, a Mahart tápéi hajójavító üzemének vezetője, Szilléry L ászióné, áz Ativizig szakaszmérnökhelyettese és Orovecz Béla, a hajóépítő gyártórészleg főművezetője. Simády Béla— Ez a hullámtéren kiépült üdülőtelep vízlefolyási és jégelvonulási akadály. Éppen ezért külön előírások szabályozzák a beépítések szélességét, az üdülők lábakra építését. A vízügyi-igazgatóságnak csupán gondja van ezzel az üdülőterülettel csak kölcsönös segítés oldhatja meg a gondokat. Szilléry Lászlóné: — November végén elkezdjük a töltés felöli árok és csatorna kotrását, mégpedig a csapadékvíz és az árhullám után bentrekedt vizek levezetése céljából. Molnár Imre: — Úgy tudjuk, hogy 6,80 méterig biztosított a víztől a Sárga. Ennek a magasságnak azonban két gyenge pontja van, mégpedig a cipőgyári és a kenyérgyári üdülőnél. Simády Béla; — Mindenképp geodéziai felmérést kell elvégezni, hogy megtudjuk, hol vannak lapos területek. Fel kell tárni a magassági szintet, mert csak ezután derül ki, hogy igaz-e a 6.80-as biztonsági szint. A geodéziai felvételt, az üdülőtársulat költségére a szegedi szakaszmérnökség dolgozói elvégzik és véleményem szerint ezután a Sárgán minden komolyabb gond rendeződik. Szilléry Lászlóné: — Sok gondolt okozott az idén az elavult zsiliprendszer, amely a vízügyi igazgatóság kezelésében van. Még az idén vizsgálatokat végzünk, pontosabban november végén feltárjuk, s ha kiderül, hogy javítható a zsilip helyreállítjuk, ha nem, ismét össze kell ülnünk, hogy megbeszéljük a távlati megoldás • tervét. Ungi Gyula: — A Betonhajó környékén mi, saját erőből rendbe hozzuk a terepet. A töltés melletti út rendezésekor gépeket tudunk majd biztosítani társadalmimunka-jelleggel. Egy nagy közös tervet dolgozunk ki és a geodéziai felvétel után a kivitelezésben a Mahart tápéi hajójavító üzeme is segítő partnere lesz a Tömörkény István üdülőtársulatnak. A nyárutó napsütése pihentet. Bokáig gázolok az ősz hamujában. Viszik a forró nyár emlékét az aláhulló rozsdás falevelek. Szalagfürész visít a hullámtéri út mellett. Vágják a kivénhedt és akadályt okozó fűzfákat. Dolgozik a Tömörkény István üdülőtársulat vezetősége. Ezt az első fontos megbeszélést követi még nagyon sok. November végén a gyakorlati munka következik. Mindezt az üdülőtársulat tagjainak érdekében. A felesleges viták, intrikák helyett, a közösen és a közösségért végzett munka sikerének reményében. Bagaméry László Üzemorvos a téeszben A Szegedi Felszabadulás Tsz úttöró szerepet vállalt. A kertészeti telepen kialakított orvosi rendelőben főállású doktornő várja betegeit, s természetesen az egészséges dolgozókat is. Hisz ennek az orvosi szolgálatnak épp a foglalkozási ártalmak megelőzése az egyik fő célja. Az ipari üzemek után végre a megyében először két termelőszövetkezet is egy főállású üzemorvost kapott. * Dr. Kovács Katalin a Zöld Sándor utcai rendelőintézet igazgató főorvos egészségügyi helyettese, valamint elődei is, már régóta szorgalmazták, hogy az üzemorvosi hálózat munkája kibővüljön a termelőszövetkezeti dolgozókra is. A jogosultsághoz nincsenek különleges feltételek, ahol ezerkettőszáznál több az aktív dolgozó, .kérhetik az orvos. Általában egy gazdaságban kevesebben vannak ennél, ezért 2-3 téesz összefoghat. Annyit kell csak vállalniuk, hogy kialakítják a rendelő épületét, és biztosítják a kommunális ellátást. Az orvos és asszisztensének fizetését a tanács állja. A Zöld Sándor utcai üzemorvosi szakrendelőhöz Szeged és vonzáskörzetének 38 mezőgazdasági üzeme tartozott. Mostantól kettővel kevesebb, mert a Tisza Maros-szög Tsz is „társbérlő" lett az új rendelőben. Bizony, a központi rendelésen elég sokan vannak, s a két orvosból az egyik részmunkaidőben foglalkozik a t.éeszek és az egészségügy dolgozóival. A megye 23 főállású üzemorvosának egyike most már dr. Koczka Magda, is. Legalább fél évnek el kell telnie, hogy bizonyítani tudja: a munkájára szükség van a téeszben. Ennek a munkának nem alakult még ki igazi presztízse, most kezdik elismerni. Eddig még a kollégák közül sem tudta mindenki, hogy üzemorvosi szakvizsgát is lehet tenni. Aki a hivatást, a munkát keresi, itt biztosan megtalálja. Itt egész, más a feladat, mint egy körzeti rendelőben. Első, hogy a dolgozók munkakörülményeit figyelje, észrévételeivel segítsen a szakvezetőknek azok javításában. A megelőzés, szűrés, gondozás a legfőbb munka. Ha csak azzal foglalkozna, aki már beteg, nem lenne értelme az erőfeszítéseknek. Természetesen a beteg embert is meg keli gyógyítania. * Dr. Kocka Magda Miskolcról, a megyei kórház belgyógyászati osztályáról jött ide. A férj is Szegeden dolgozik, és itt tudtak lakáshoz jutni. A közlönyben olvasta az álláshirdetést, és szeptember harmadikán foglalta el új helyét. Az első két hét a téeszrendelőben a pakolászással, berendezkedéssel telt el. Most már beteget is fogadnak, de közben az új függönyt is fel kell szerelni. Még nem otthonos a rendelő, de készülnek a kellékek. A berendezésekből legtöbb már megvan. Az EKG és egy müszerszekrény még hiányzik, ezt is hamarosan beszerzik. Barta Andrásné a Taurus rendelőjéből jött ide asszisztensnek. Nekiveselkedhet az adminisztrálásnak, a régi dolgozók legtöbbjének nincs kartonja, újakat kell kitölteni. A doktornővel együtt bizakodik: úgy érzik, a téesz vezetői minden segítséget megadnak munkájukhoz. * Gubacsi Béla elnökhelyettes nem volt még a rendelőben kivizsgáltatni magát, de készül rá. Tizenkét év óta az idén iszik először kávét, hogy a vérnyomását rendben tartsa. A doktornőnek hátha ennél jobb tippje lesz. Természetesen először a veszélyesebb, ártalmasabb munkahelyek dolgozóit vizsgálják meg. Ezután a rendszeres gyógyszerszedőknek sem kell órákat egy recept miatt várakozni. Az alkalmassági vizsgák, a jogosítvány meghosszabbítása is beletartozik a sokféle szolgáltatás sorába. A téeszvezetőnek néha kényelmetlen lehet, hogy új embert kell keresni annak a helyére, akit a doktornő eltilt egy-egy munkától. Ha belegondol, azért megértheti az indítékokat. Meg kell tanulni egymás mellett élni, hogy a termelés is menjen, s az emberek egészsége se károsodjék. A rendelő kellékeit előzetesen a munkavédelmi előadó szerezte be. Nézte a paragrafust, hogy mi kell, és az anyagbeszerzővel megvetette. Mikor megjött a doktornő, legalább a felét ki kellett cserélnie, praktikusabbra. A tanulóidőt élik az új rendelőben, de a beszélgetésekből kiderült, hogy mindenki sokat, vár ettől az új létesítménytől. A bizonyítás után valószínű, hogy követőkre találnak. Nem árt megszívlelni az alkotmányban is rögzített elvet, hogy a legfőbb érték az ember. S ezt nem elég csak leírni. T. Sz. I. Kelendő bútorok Javulnak a hazai bútoripar értékesítési pozíciói. Ez a Szegcdi Bútoripari Szövetkezetnél is érződik. Az idén eddig 10 millió forint értékű szállítmányt indítottak útba Belgiumba és Olaszországba. December végéig van remény újabb, 5 milliós tétel értékesítésére. A Szovjetunióba a Moszkvics gyár munkásszállójának teljes berendezését szállítják. Nagy László felvételein a Szebisz mindennapjainak mozzanatát örökitette meg. Szerdán a BNV-n folytatódtak a szakmai programok, az ipar és a kereskedelem tárgyalásai. Több kiállító tájékoztatta az újságírókat eddigi tapasztalatairól. A nap folyamán a BNV-re látogatott Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. A szovjet kiállítók közül ezúttal a Novoexport Külkereskedelmi Egyesülés képviselői tartottak szakmai megbeszélést magyar kül- és belkereskedelmi, valamint ipari vállalatok szakembereivel. Magyar—szovjet üzletkötésre is sor került.