Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-21 / 247. szám

Péntek, 1985. október 18. 5 Operett Dorozsmáról Ábrahám Pál Viklóiiája a Zenés Színházban Jelenet a második felvonásból. Koltay kapitány: Turpinsíky Béla, Viktória: Morvái I'álma Vérig ne sértse Tápé tisztelt polgárait, de szombat este óta Dorozsma a világ közepe. Legalábbis Szegeden, a Zenés Színházban. „Nem forog már Dorozsmán az öreg szélmalom" — ha. sitja szívfájdítóan Morvái Fálma, úgy is mint Viktória, Ábrahám Pál nagyoperettjének vendégprimadonnája, igaza azonban csak féligazság ma már A dorozsmai szélmalmot tudniillik föl újították; „Elvileg" forog tehát, pontosabban forgásba hozható — de; hét részint erről még mit sem sejthetett a komponista ötven évvel ezelőtt, részint meg nem is fontos persze. Dorozsma ennek dacára kitörülhetetlen az operettvilágból immár, hisz Földes Imre naiv kis meséje Pekinggel meg Tokióval köti össze, akár a jó öreg Háry bátyó Nagyabonyt Milánóval. Viktória ugyanis Dorozsmán született. Innen barangol az első világháború végóráiban a Távol-Keletre vőlegénye, a japán fogságból szökésbe levő Koltay kapitány (Turpinszky Béla) után, még falházasságot is köt a svéd nagykövettel (Csizmadia László), .amit természetesen az igazi férjjelölt mindjárt &/. első, véletlen találkozáskor sürgősen félreért. Nem ez az egyetlen véletlen itt, Rencz Antal, a békéscsabai vendégrendezö mégis úgy tesz, mintha ko. molyan elhinné. Evégből teljesen hagyományos, dekoratív előadást nyújt át a műfaj helyi híveinek. Ötleteit is ezeken a kereteken belül sorjáztatja — Pethő László szellemes koreográfiájával, amj többek között a tánckarnak is lehetőséget kínál a bizonyításra. Varga Mátyásnak ezen a zsebszínpadon annyit dicsért, praktikus-esztétikus érzékkel megáldott díszletalkotó fantáziáját meg Vágvölgyi Ilona egzotikumot is magába szippantó jelmezeinek látványát Rencz kivált a fényhatásokkal gazdagítja tovább. Ezekkel tud nagy pillanatokat exponálni (a szerelmesek első felvonásvégi találkozásánál például), ugyanakkor nyugvópontokat teremteni a színes kavalkádban. Cser Miklós zenekara megbízhatóan muzsikál, hangzásvolumene se több, se kevesebb, mint amennyit egy ilyen típusú operett kíván. Morvái Pálma primadonnája imitt-amott szenvelgöbb, egészében azonban kellemetes alakítás a jó kiállású, fess Turpinszky Béla és a legjobban éneklő ,Csizmadia László oldalán. Kelemen Márta cserfes Riquett-je mellett Bácskai János Jancsija ízesen bazseval, Andódy Olga (Ah Weng) párjaként pedig ügyesen mozgó, jó képességű színészt ismertünk meg Jakab Tamásban (Miki). Kátó Sándor szertartásos Excellenciás, de a dorozsmai kiskocsma pincérének, Szántó Lajosnak meg Vadasi Tünde Zsuzsijának is jut szám. Csin: Szécsi László, a bonc Her. czeg Ferenc, a japán liszt Piskolti László. A szombati premiert követően tegnap estére újabb szereposztást irt ki a színház. Ebben az összeállításban Koltay kapitány Fekete Imre, Riquette: Andódy Olga, Jancsi: Varga Károly, Miki: Somló Gábor, Zsuzsa: Egyedi Klára. A többiek maradlak. N. I. A kobzos jubileuma avagy: „egy komplex" krónikája a régi magyar tanczenéböi a verbunkosnak nevezett romantikus nemzeti tánc és táncmuzsika kifejlődése nagyrészt rejtve játszódott le ... A gyűjtemények magyarosai, az ungarescák. saltus hungaricusok, jobbára az előző század, sőt, talán századok hanyományos stilusát viszik tovább." V A lehetséges (kinyomozható) fejlődés útja, a részletes stílus- és dallamelemzések mind hozzáférhetők mindenkinek, többek műveiben, avagv a nagyszabású összefoglalásban, Dobszay László Magyar zenetörténeté ben. melyből a fönti idézet is való. Am ki forgatja a zenetörténeti tanulmányokat? S ki mindenkinek lenne jó tudni, miként hangzottak az ungarescák? Ugyebár látszik, a lehetséges érdeklődök köre nagyon eltér egymástól. Mert egy, aki hivatásszerűen foglalkozik a zenével, s megint egy, más. kinek nemzeti öntudatához lenne jó tudnia, hogy már a „finnugor" időkben léteztek sámántáncaink. melyek szerkezeti rokonságot mutatnak a 16—17. századi magyar táncokkal... * „Kérem szépen, mindezeket nem mondhatom el egyenként mindenkinek. Marad a meghivó. s aki kapja, vagy eljön, vagy nem." A népművelők sanyarú sorsáról való tirádák nem ritkák mostanság. A kultúra „szegénységéről" való zengzetek úgyszintén közismertek. Ezúttal mégis valami példáról van szerencsém hírt mondani. Arról, hogy mégis lehet, és mégis érdemes népművelői akcióba lendülni. „A Móra Ferenc Múzeum és a Szegedi Egyetemi Műhely tisztelettel meghívja önt a múzeum dísztermébe, L. Kecskés András lantművész és együttese táncbemutatóval egybekötött hangversenyére." Ez állt a meghívón. És láss csodát: Dénteken este annyian voltak a diszSH II. * 4 • , fa ii mk i» „- i t ) ftjf J(•fi ii r » w -1 • 1 c nw* Tánc — szo — zene — kép teremben, hogy az érdeklődök felének nem jutott szék. Állva hallgatták végig a „koncertet". Idézőjelbe teszem. mert igazán nem a hagyományos értelemben vett hangversenyenői volt szó, hol a zenészek muzsikálnak, a közönség kellő áhítattal és magára hagyatva hallgat. L. Kecskés András nemcsak kitűnő lantos, kobzos, énekes, hanem kiváló ismeretterjesztő is. A zenéket (Tóth István dudán, furulyán, Kisvarga József hegedűn játszott). Halper János táncbemutalóit. Pastinszky Krisztina vers- és korabeli szövegmondásait — magyarázatokkal kísérte, közvetlen-közérthető stílusban, szellemesen. A magyar tánc „életre kelt", mint a történelmi századok jellemző szellemiségének egyik hordozója. Ki-ki érthette érzékelhette, mi a nemzeti idióma a zenében ... És ehhez ráadásnak ott voltak a díszterem falain a nevezetes schallaburgi kiállítás (Mátyás és a reneszánsz Magyarországon) anyagából kölcsönzött diák, képek. A népművelök ilyenkor azt mondják: komplex. A hétköznapi halandó „csak" azt érzékeli, hogy minden érzékszervét foglalkoztató élményben van része. Nos, valahogy így . .. lenne érdemes máskor is. Azaz: ha nincs elég pénz. öszsze kell fogni (a Szegcdi Egyetemi Műhely saját berkeiben még meg is toldotta a szép estet: a „Gödör" fölött, a József Attila Kollégiumban a késői órákban „reneszánsz pajzánságok" előadása közepette a múzeumi ungarescákat, Dömötör János művészettörténész, Galkó Bence színművész és L. Kecskés Andrásék közreműködésével). Ha megvan a téma. ki kell találni a közönségvonzó „körítést" is. És persze szervezni is kell... * „Kifejezetten erre az alkalomra, Szegedre állítottam össze ezt a műsort. A hosszú praxis segített némileg hozzájárulni az ungarescákrói való eddigi ismereteinkhez. Megírtam egy értekezésben, és szegedi névművelők kérésére fordítottam át a tudományos adalékokat — műsorrá. Ez a 76. összeállításunk. 75 volt eddig, régi magyar és európai zenékből." L. Kecskés András époen 20 évvel ezelőtt, 1965-ben tartotta első lantestjét. A pénteki szegedi ..ősbemutatót" akár méltó jubileumi koncert nek is tekinthetjük. Sulyok Erzsébet