Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-18 / 245. szám

18 Szombat, 1985. október 26. Az európai kulturális fórum befejezte plenáris ülését (Folytatás az 1. oldalról.) Olns/.ország ezzel a céllal jölt a tanácskozásra. A kultúra olyan toremlö, állandó nemzeti és nemzet­közi kölcsönhatásokat ma­gába foglaló terület, amely különösen alkalmas elősegí­teni az európai népek kö­zeledését, n közös hagyomá­nyokra és értékekre épít­ve. Ezek között az értékek között az eszmék és szelle­mi termékek, alkotások sza­bad áramlása mindig je­len volt. A tudományos el­méletek, filozófiai áramla­tok, esztétikai felfogások és művészeti formák a törté­nelmi tapasztalatok szerint — ha igazi értéket képvi­seltek — Európában és Észak-Amerikában mindig túlléplek az adott nemzeti­politikai kereteken, és hoz­zájárultak a népeink kul­turális éleiét megterméke­nyítő közös szellemi kincs­hez — hangoztatta. CHARLES VELLA, a múltai küldöttség helyet­tes vezetője felszólalásában emlékeztetett arra, hogy Európában 19í)5-ben a zene évét Is ünneplik, s mivel a magyar zene nagymérték­ben hozzájárult e műfaj fej­lődéséhez, ez is indokolja a fórum budapesti helyszínét. A továbbiakban kijelentet­te, hogy véleménye sze­rint a plenáris ülésen el­hangzott különböző nézetek közös nevezőre hozhatók a kultúra egyetemessége je­gyében. Végezetül kijelentette: a fórum feladata az is, hogy tudatosítsa: nem lehel konf­liktus a nemzeti kultúrák és az egyetemes kultúra kö­zött, a különböző nemzetek csak gazdagodnak egymás kultúrájának megismerése által. PJOTR GYEMICSEV, a Szovjetunió kulturális mi­nisztere hangsúlyozta: nap­jainkban, amikor a népek közötti egyenjogúság és bé­kés együttműködés égető po­litikai szükségszerűség, a kultúra művelőinek' köte­lessége, hogy a béke, az élet megvédelmezése érdekében emeljék fel szavukat. A miniszter említette, hogy a szovjet küldöttség figyelmesen hallgatta a fel­szólalásokat, és nem min­denben ért egyet az elhang­zottakkal. A lényeg azon­ban: a vélemények külön­bözősége ellenére abban, egyetértés van, hogy a mai helyzetben kizárólag a né­pek közös erőfeszítésével le­het elhárítani a világol fe­nyegető veszélyeket. Pjotr Gyemicsev rámuta­tott: jogosan kelt aggodal­mat az a tény, hogy az utóbbi években számos kor­mány csökkentette a kul­turális célokra fordított pénzügyi eszközöket. Hang­súlyozta, hogy a szocialista társadalom születésétől fog­va nagy jelentőséget tulaj­donított a kultúra fejleszté­sének, s ezt a Szovjetunió által e téren elért ered­ményekkel támasztotta alá. Kijelentette: a Szovjet­Unió rendkívül fontosnak tartja, hogy az európai kul­turális fórum megvitassa a kulturális együttműködés kérdéseit. Ebben a folya­matban érvényesül a nem­zeti kultúrák egymást gaz­dagító hatása, s ez az együttműködés célja. Hasznos lenne oiyan aján­lásokat kidolgozni, amelyek elősegítik a demokratikus nemzeti kulturális hagyo­mányok megőrzését, s azt, hogy n tudomány legújabb eredményeit is felhasználják a kulturális haladás érde­kében. Érdemes lenne kö­zösen tanulmányozni azt is, hogy a kultúra és a művé­szet napjainkban egyre na­gyobb mértékben hat az emberek életére, a szemé­lyiség alkotó készségének ki­alakítására. Az európai humanista kultúru és minden szellemi érték váljék olyan tartópil-i lérré, amelyre támaszkod­hatnak a kultúra művelői, függetlenül a világnézetük­ben, alkotói felfogásukban meglevő különbségektől. Végezetül Pjotr Gyemi­csev kifejezte reményét, hogy az európai kulturális fórumon folyó vita Jószán­dékú és konstruktív szel­lemű, s résztvevői mindent megtesznek a művészi al­kotó folyamat ösztönzését szolgáló közös Irányvonal kidolgozása érdekében. ANDEItS AREWEDSON, az UNESCO főigazgató-he­lyettese a budapesti kultu­rális fórum résztvevői előtt mondott beszédében hangoz­tatta: Budapest különösen alkalmas olyan fórumok megrendezésére, amelyek az európai országok kormá­nyainak képviselőit és a kultúra neves művelőit tö­mörítik. Magyarország a különböző történelmi és kulturális örökségek útke­reszteződése mentén fek­szik, s ezen a talajon olyan kultúra sarjadt, amely a zenében, az irodalomban és más művészeti ágakban örökbecsű alkotásokkal gaz­dagította Európa és az egész világ kultúráját. Hangsúlyozta, hogy az UNESCO létrejötte óta min­dig kezdeményezően lépett fel az európai országok kö­zötti regionális együttműkö­dés előmozdítása érdekében. Szólt arról, hogy az UNES­CO milyen tevékenységet fejlett ki Európában kü­lönböző programjainak ke­relében. Sikraszállt a technika hu­manizálásáért, és fontos fel­adatnak nevezte, hogy a tu­dományos-műszaki haladás legújabb eredményei ne az elszürkülés, a monotonizálás irányába hassanak, hanem a kultúra kibontakozását se­gítsék elő. Az UNESCO képviselője végezetül megállapította: a kultúra — ma sokkal in­kább mint bármikor — a történelem szerves része, az adott társadalmak fontos kohéziós ereje, s alkalmas eszköze a népek közötti ter­mékeny együttműködés ki­szélesítésének. * Csütörtökön, az európai kulturális fórum délelőtti plenáris ülését követően Köpeczi Béla művelődési miniszter, az európai kultu­rális fórum magyar nemze­ti bizottságának elnöke a Gundel étteremben ebédet adott a tanácskozáson részt vevő delegációk vezetőinek tiszteletére. A csütörtöki nyilvános plenáris ülésen —, amelyen Asegir Tryggvason, az iz­landi küldöttség vezetője el­nökölt —, a továbbiakban ügyrendi kérdést vitatlak meg.. A vitában a ciprusi, a görög, a török és a bolgár küldöttség képviselője fej­tette ki álláspontját. Ezt követően az angol delegáció képviselője válaszadási jo­gával élve reagált a szov­jet küldöttség vezetőinek felszólalására. A tanácskozás zárt ülés­sel folytatta munkáját. Pénteken a fórum zárt ülést tart. Nemzetközösségi csúcs Európa biztonságáért HELSINKI 1973 jűlius-1975 augusjtus Európa* Butonsági cs EgyüttfnúCódCat MIMIM BELGRÁD 1977 oktoMf-1976 máidul turOpai Biztonsági Cs (gyóttrtúliodCsi TiUlkoM MAORID 1980 novcmbc-1993 sieptembcr Európai Biztonsági Cs Együttműködési találkoíó BÉCS 1986 novemberCtól Euróból Biztonsági CS Együttműködési fiiaftotB 1 | Tombodkivóii orsiagok fé JJ HítO orvégok I 1 * Varsói SnrrOdCc icgorsiCgci 0 Nassau (AFP) A Bahama-szigeteki Nas­sauban megkezdődött a Nemzetközösség — az egy­kori Brit Nemzetközösség — tagállamainak egyhetes csúcsértekezlete, melynek központi témája a dél-afri­kai fajüldöző rendszer elle­ni gazdasági szankciók kér­dése. A 49 tagú közösség 4ti tagállama vesz részt —- ál­lam- és kormám'fől szinten képviseltetve magát — az értekezleten. A tanácskozás alaphang­iát Margaret Thatcher brit kormányfőnek a csúcs elő­estéjén a Dél-Afrikával szomszédos frontállamok vezetőihez eljuttatott üzene­te adta meg. Ebben a brit politikus tiltakozott a Pre­toria elleni szankciók meg­hozatala ellen. A frontálla­mok viszont, amelyek ma­guk is kormányfői szinten képviseltetik magukat a mostani tanácskozáson, a brit álláspontot bírálva kö­vetelték szankciók érvény­be léptetését. * Radzsiv Gandhi indiai kormányfő szintén a Preto­ria elleni szankciók átfogó és kötelező érvényű alkal­mazása mellett szólt, és sza­vak helyett tetteket köve­telt a közösségtől. A nyitó­ülés más szónokai, így az ausztráliai, a kanadai és u malaysial kormányfő a brit állásponttal szemben ugyan­csak a Dél-Afrika elleni bojkottfelhívást támogatták. Az egykori brit gyarmatok­ból, főként afrikai, ázsiai államokból álló Nemzetkö­zösség mindenekelőtt légi­forgalmi és mező°azdasági vonatkozású tilalom beveze­tését tervezi. A Pretoria elleni hathatós fellépés kérdése nem először kerül a 2 évenként megtartott nemzetközösségi csúcsérte­kezlet napirendjére: lénye­gében 24 év óta állandó té­mája a tanácskozásoknak. Dél-Afrikát fajüldöző belpo­litikája miatt l»tíl-ben ki­zárták a közösségből. Shultz az űrfegyverkezésről 0 Washington (MTI) A CBS televíziós hálózat azt jelentette, hogy Shultz külügyminiszter személye­sen vivla ki az amerikai kormány álláspontjának módosítását a SALT—I. szerződés ügyében. Shultz állítólag lemondását is kilá­tásba helyezte azon a ta­nácskozáson, amelyet Rea­gan elnök a múlt hét pén­tekjén hívott össze, ha a kormányzat nem lesz, haj­landó hivatalosan is beje­lenteni: az, űrfegyverkezés! program jelenlegi szakaszá­ban amerikai részről meg­tartják a szerződésig fog­lalt korlátozásokat. ­Mint Ismeretes, korábban McFarlane nemzetbiztonsá­gi tanácsadó azt mondotta, hogy a szerződés lehetővé teszi az űrlegyverek fejlesz­tését és kipróbálását, mivel annak egy melléklete elv­ben nem tiltja el az eddi­giektől eltérő fizikai elve­ken alapuló fegyverekkel kapcsolatos kutatásokat. Shultz közölte az elnök­kel: az. Egyesült Államok szövetségesei nem fogadják el ezt az értelmezést, mert attól tartanak, hogv tlven körülmények között eleve lehetetlenné válna bármiféle megegyezés a Szovjetunió­val a leszerelés kérdéseiről, akár a genfi leszerelési ér­tekezleten, akár a csúcsta­lálkozón. A NATO-pnrtne­reket az is aggasztotta, hogy az amerikai kormány kész helyzet elé állítja őket az űrfegyverek kifejlesztésével és kipróbálásával, s adott esetben azt követelt tőlük, hogv feltétel nélkül hagyják Jóvá az, ilyen fegyverek te­lepítését Is. Az amerikai külügyminiszter végül is megkapta Reagan jóváha­gyását a szövetségesek meg­nyugtatására. LOSONCZI PAL NEW YORK BA UTAZIK Losoncai Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke október 19-én, szombaton New York-ba utazik, ahol részt vesz az ENSZ-közgyűlés 40., jubileu­mi ülésszakán és az ENSZ fennál'iásánolk 40. évforduló­jával kapcsolatos megemlé­kezéseiken. Az Elnöki Tanács elnökének kfsérelében lesz Horn Gyula külügyminiszté­rlumi államtitkár. GORBACSOV BULGÁRIÁBA LÁTOGAT Mihaiil Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára W Bol­gár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságanalk, a Bol­gár Népköztársaság áJlam­tanácsánaik és minisztertaná­csúnaik meghívására Október végén baráti látogatást tesz Bulgáriában. NÉMETH KAROLY FOGADTA KUBADINSZKIT Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese csütörtö­kön a Központi Bizottság székházában fogadta Pencso Kubadinszkit, a Bolgár Ha­zafias Front Onszágos Taná­csa elnökét. KADHAFI ÉS IIADDAM TALÁLKOZÓJA Moamer-el Kadhafi líbiai vezető szerdán Tripoliban fogadta Abdel Haliim Had­da,m szíriai alelnököt, aki az­nap érkezett egynápos láto­gatásra a líbiai fővárosba — Jelentette a JANA líbiai hír­ügynökség. GENFI TÁRGYALÁSOK Genfben az atom- és űr­fegyverzetrőtl folyó szovjet— amerikai tárgyalásokon ülést tartott a közepes-haitótúvol­ságú nukleáris fegyverekkel foglalkozó munkacsoport. KUBA—URUGUAY Kuba és Uruguay csütörtö­kön diplomáciai kapcsolatot létesített egymással. A Graxi-hormány lemondása 0 Róma (AFP) Betti no Craxi olasz kor­mányfő csütörtökön a par­lamentben közölte, hogy ka­binetje testületileg lemond. Az alkotmány előírásainak megfelelően Cosslga állam­fő konzultációkat kezd a fóbb politikai pártok veze­tőivel az ú.l kormány meg­alakításáról. A II. világháború után sorrendben 44. itáliai kor­mány válságát az robban­totta ki, hogy szerdán az Aehille Lauro luxushajó el­rablása körüli ellentétek miutt kivált a többpárti koalícióból az Olasz Köz­társasági Párt. Dz emberrablások anatómiája Néhány nagyobb olajoshordó, amellyel gyorsan el lehet torluszolni az utat: ez az emberrablók szokásom fölszerelése Li­banonban. Az augusztusban-sZeptemberben megsokasodott emberrablások, a szovjet diplomaták foglyul ejtése — egyikük meg­gyilkolása — amerikai, francia és brit tú­szok folytatódó fogva tartása, egy ameri­kai megölése a napokban -f a torlódó ese­mények arra késztették az AFP francia hírügynökség bejrúti irodájának tudósító­ját, hogy rövid „szakmai ismertetöt" ké­szítsen a tizedik éve tartó polgárháború e szörnyű mellékfrontjának működéséről. Az emberrablás mindennapos jelenség, annak ellenére — írja —, hogy uz ország gyakorlatilag több részre szakadt, s a kü­lönböző vallási, társadalmi csoportok he­lyileg is%okozatosan elszigetelődnek egy­mástól. Közlekedni azonban mégiscsak kell, így hát az emberrablók mindig szá­míthatnak „fogásra". „Min íén?", azaz „honnan?" — ez a sorsdöntő kérdés, amelyet az autósnak vagy a gyalogosnak föltesznek a minde­nütt magasodó úttorlaszok fegyveres őrei. A kérdés igen kétértelmű, s csak a fegy­veresek hangulatától függ, valójában mi­re Is kíváncsiak: „honnan", vagyis milyen utca melyik házából Jön, avagy „honnan", vagyis milyen felekezetből, milyen társa­dalmi rétegből való a lehetséges áldozat. Arra nemigen kíváncsiak, hogy „hová" tart az illető... Ha a felelet: „Bejrutból", ám papírjai szerint például a dél-libanoni Nabatijé­ben született, maris bajbu kerülhet, „át­szlvúrgássul" gyanúsíthatják. A leggyako­ribb veszélyforrás azonbun mégis önma­gában az utas neve, amely — akár oda­turtozónuk érzi magát az érintett, akár nem — elárulhatju, melyik vallásfeleke­zetbe született. A milicisták állandó útakadályt építe­nek, esetleg keresztbe állnak az úton egy kocsival, vagy egy mellékutcában, lakott területen kívül a bokrok között rejtőznek el, és onnan ugranak elő. Áldozatukat autóba tessékelik, gyakran több arra járó ember szeme láttára. Az elrabolt személy kiszabadulhat néhány óra vagy néhány hónap múlva, de örökre el is tűnhet. A fogva tartás körülményei is változóak, egy nagy szemeteskukától egészen a családi elhelyezésig. Ez utóbbi — általában jó — körülmények közé akkor kerül a fogoly, ha szabadságáért cserébe egy „ellenrabolt", alkalmasint a „vendéglátó" család tagjá­nak elengedését követeli az illető milícia. Az áldozatok még akkor reményked­hetnek a leginkább sorsuk jobbra fordu­lásában, ha valamelyik „bejegyzett" szer­vezet rabolta el őket. Lényegében politi­kai túszoknak számítanak, elrablóiknak érdekük, hogy Jó egészségben őrizzék meg Őket a későbbi alkuk céljára. Az Amál síita szervezel augusztusban például még azt is megengedte néhány keresztény fog­lyának, hogy rendszeresen hazatelefonál­janak szeretteiknek, sőt az Amal egy saját telefonszámot Is megadott, amelyen « tú­szokat lehetett hívni. Sokkal reményte­lenebb a helyzet, ha az emberrablás mö­gött „csuk" egyéni bosszú húzódik meg. A Nemzetközi Vöröskereszt 1983 végén engedélyt kapott a Libanoni Erők Keresz­tény Fegyveres Szervezettől, a síita Amat­tól és a Haladó Szocialista Párt drúz mi­liciájától, hogy küldöttei rendszeresen lá­togathassák e három fő libanoni szervezet fogdáit, és tanúk nélkül elbeszélgethesse­nek a túszokkal. A Vöröskereszt — nyil­ván a megállapodás része ez — nem ad felvilágosítást arról, hogy eddig hány fog­lyot keresett föl. Más Jelzésekből azonban következtetni lehet az elraboltak számára. A keresztény Kelet-Bejrútban működő „Eltűntek Rokonainak Bizottsága" jelenleg több mint 1400 ember szabadon bocsátá­sát követeli a polgárháborús ellenfelektől, a mohamedán körzetekben tevékenykedő hasonló társadalmi szervezet listáján több mint 2 ezer név szerepel. És az emberrablások folytatódnak.

Next

/
Thumbnails
Contents