Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-15 / 242. szám

Szerda, 1985. október 16. 13 képtrnyő 11 Aki csak a tévét nézi. az is jó ismerője lehet 11. Jó­zsef tragikus emberi-császári sorsának. Néhány éve Szo­mory Dezső — hozzáértők által az életmű legjobbjának ítélt — történelmi színjáté­kát láthattuk televíziós föl­dolgozásban. s most, a buda­pesti művészeti hetek ,.ran­gositó" emblémájával Né­meth László drámáját. (Meg nem állhatjuk egy különös véletlen fölemlítését: a Né­meth László darabjainak színpadi életét jellemző, sorra-rendre szerencsétlen balkörülmények közölt' tar­tatik számon a II. József nemzetibeli bemutatójának időzítése is. Éppen akkor került szinpadr,a — ahogy a szerző írja — amikor a József Attila Színházban Szomory II. József-ét adták, amit a kritika s literátor világ úgy fogott fel, s asze­rint büntetett, mintha én hívtam volna ki versenyre <1 magyar drámaírás régi. Szomory-képviselte iskoláját. A hangulat a bemutató után olyan volt. hogy a bankettre készített beszédem nem volt hol, s kinek felolvasnom." Nos. a fönti összehasonlítga­tásoktól manapság tán távol már ..a kritika s literátor világ"; de véletlenek még mindig vannak ugyebár...) II. József is példa-ember. mint annyi más Némelh­dráma hőse — szokták volt mondogatni a kritikusok. Tény. hogy arca mögött ott n szerzőé, sorsában-lragiku­mában az író önmarcangoló önvizsgálata: a cél helyes, az életelv magasrendű es változatlan, ám a „miként kell csinálni?" -- bizony kérdés. Az értetlen környe­zetének, s az egész szennyes világnak az erkölcsi emelke­dettség nevében nekifeszülő, végtére sikertelennek bizo­nyuló ember Németh László által sok oldalról körüljárt tragédiája ebben a darab­ban kiegészül egy határozot­tan személyes természetű, emberléptékű konfliktussal. Ez a hős: beteg. Harcai-ku­darcai szétrombolták a fizi­kumát. Ha úgy tetszik. a legvalódibb. legnaturálisabb módon önmagát áldozza esz­ményeiért. Lehetetlen nem figyelni arra. hogy a II. József — az írójánál ..bevett" hosszas előtanulmányok után — amolyan hirtelenül, pár hét alatt íródott. „Ötvenhárom nyarán már átolvastam mindent, amire egy dráma megírásához szükségem volt. De a közvetlen személyes lökés. amely a tollam a kö­vetkező tavaszon elindította, az akkor beköszöntő beteg­ségem volt." „A II. József ben. betegen már. a Mű félbemaradt, tetőtlen falaival néztem farkasszemet." Mintha Ádám Ottó ez ulóbbi mondatra különös fi­gyelemmel lett volna, ami­kor a dráma tévére fogalma­zását' végezte. (Ami önmagá­ban nem baj, sőt...) A II Józsefei alakító Koltai Já­nos legalábbis a lehető leg­naturalistább színpadi eszkö­zökkel igyekezett a politikai kudarc mellett a betegséggel is szembenéző embert mu­tatni. Felemás eredménnyel. Hár nagy híve vagyok — ki nem az — a megfelelő szín­padi eszköztár használatá­nak. s e Németh László­drámához föltétlen megkí­vántatik az emberábrázolás­ra energiát fordító, hagyo­mányos színpadi realizmus; viszont ennyi kínzó köhögés, elcsukló, színtelenné „színe­zett" hang, nehézkes járás, kézremegtetés: kissé túlzott­nak hat. Meglehet, csak a képernyőn. Hol tudvalevőleg mindezen színpadi jelek fnlerösodnek, kinagyítódnak. Eltakarnak minden mást. S ha eme felvilágosult abszo­lutista folyvást ilyen erőtel­jesen nyögdécsel, szenved, s végül a nyílt színen halálo­zik el. hajlamosakká válunk rákenni, hogy a betegség­élménye jobban lekötötte mint az emberiség fölemel­kedésének ügye. Pedig ez Németh Lászlónál nincs így! Törheti az ember a fejét: talán ezért, hogy a gondos­ságot, tisztes szándékokat, a szakmai igényesség sok1 jelét mutató tévéjáték — mégsem az igazi? Nincs elementáris hatása, nem tud bevonni az írói gondolatkör áramá­ba (mely a darabot olvasva, imígyen magunkra hagyatva is sokkal könnyebben meg­történik!) Akkor miféle mér­legeken, miféle súlyokat kell egálban tartani a rendező­nek. ha Németh-adaptációra vállalkozik? Ki vállalná a feleletet? Hiszen mint föntebb talán kiderült, még az sem biztos, hogy Adám Ottó több tekintetben korrekt és érzékeny munkája pusztán egy színészvezetési fiaskó miatt tévesztett hatást. A biztos csak az: aligha értel­mes belenyugodni, hogy Németh László-i minőségű gondolatok ne lehessenek elevenek és hatók sok-sok itthoni színpadon — és a tévében! Talán legköze­lebb ... Sulyok Erzsébet Levéltár a Dóm téren Tízezer méter történelem Méri szereti Józsit rádiófigyelő Hát persze: ugyan ki ne utálná közülünk szjivből a címbéli (és hozzá hasonló), padok támláin, házfalakon, fatörzseken stb. olvasható vésett-faragott-cirkal mázott, ákombákomos feliratokat? Hiszen azon túl, hogy ocs­mányok, ízléstelenek, kör­nyezetünket rontók és elcsú­fítok, sejteni is lehet, több­nyire kik követhették el őket: csövesek, csavargók, szökött intézeti lányok s fi­úk. Vagyis mindenféle kétes egzisztencia. „Ki nézte meg, mit rejt szobájuk árnya?" — írta volt valaha Kosztolányi. Igaz, ő „csak" a szegény, bús pesti népről irta mindezt, arról, mely „a külső József­városban tépett ruhákban jár vasárnap délután" — de vajon nem az efféle és ha­sonló közeg a fő melegágya ama szociológiai tájnak, ahonnan a Mérik és Józsik, az épülő panelházakban al­vó. kétes tisztaságúnak tar­tott csövesek, a rendőrség (vagy csak a nevelőintézet) elől 50 forinttal a Balatonra induló ifjú páriák érkeznek? Szerencsére olykor akad, aki megnézi, mit rejtenek eme árnyak. Mint például legutóbb Asperján György, a budapesti művészeti hetek rádiószínházi bemutatójaként szombaton este a Kossuth adón sugárzott. Ha vissza­meayek, várlak cimű hang­játékában. Egy szökött inté­zeti lány (Méri) és korábbi ismerősének, a szobafestő ipari tanuló Józsinak histó­riája — sajátosan magyar pikareszkturténet — egyfé­le al- vagy félvilági Rómeó és Júlia-oarafrázis (is), cgv­ben pedig látlelet egy tipi­kusnak nevezhető rétegről, sorssorozatról és figurapa­noptikumról. „Tizenévesen az ember lelke sokfelé forduló és gyorsan, váratlan fényekkel megcsillahó tükör, Gyönyö­rű, izgalmas, a későbbi élet­évekhez szinte egyáltalán nem hasonlítható" — írja a szerző a rádióújság beha­rangozójában. Azért érzem a felszínen értelmezhető (különben szép, igaz) tarta­lomnál jóval fontosabbnak ezt a két mondatot, mert a Vadász Gyula által rende­zett, Kútvölgyi Erzsébet és Rudolf Péter teljesítménye révén meg külön is emléke­zetes hangjáték mélyebb ér­tékelése felé mutat. Igen, Méri szereti Józsit, éS Józsi is szereti Mérit. És csak enyhén könnyes meg­indultság lehet a legelső ref­lexió e jó adag élet- és kor­oszlályismerelet bizonyító alkotás hallatán. Ha meg ez­után padon vagy hátfalon találkozunk ilyesféle felira­tokkal, tán nemcsak az jut­hat mindig eszünkbe, mily rondák és primitívek is ezek a csinálmányok. Hanem hogy mit rejt „szobájuk" — teto­válásaik, kiútlalan téblábo­lásaik, elesettségük — ár­nya. A/(t, hogy mindenki rejt a szivében valamit. Ök is. Domonkos László A Dóm téri új üvegpalo­tában, a Somogyi-könyvtár mellett társbérleteskedik a Csongrád Megyei Levéltár. A régi oklevelek, térképek és iratok között általában csendben folyik a rendsze­rező és kutatómunka, de évente egyszer, így október táján a levéltárak is kinyit­ják kapuikat a nagyközön­ség előtt, fölmutatják leg­frissebb eredményeiket, köz­kinccsé teszik értékeiket. Mától immár nyolcadik al­kalommal rendezik meg a Csongrád megyei levéltári napokat. Ez jó ürügy a ta­lálkozásra Blazovits László­val. a megyei levéltár igaz­gatójával. — 1984 óta, anúóta be­költöztünk a Dóni téri pa­lotába, gyökeresen megvál­toztak működési fellétele­ink. É$ azt is örömmel mondhatom, hogy a megyei fiókhálózat miatt sem fáj a főiünk. Ez nem lehet vélet­len, hiszen országszerte na­gyol léptünk előre. Különö­sen értékes ez a fejlődés annak tudatában, hopv ne­hezedő gazdasági körülmé­nyek közölt született meg. Alapvető magyarázata, hogy társadalmunk mindinkább érdeklődik népünk múltja iránt, erősödik történelmi önvizsgálatunk, föllendültek a helytörténeti kutatások, és a vezető, irányító szer­vek is fölismerték a nem­zeti azonosságtudat fontos­ságát. A levéltárak iránti érdeklődést számadatok is bizonyítják. Az elmúlt esz­tendőben nálunk és a fiók­hálózat egységeiben 305 ku­tató dolgozott, 2572 esetben. Az, idén csak Szegeden ed­dig 123 kutató végzett mun­kát 1063 alkalommal. — Hogyan jellemezné a Szegeden működő megyei levéltár anyagál? — A mai Csongrád me­gye levéltárának létrejötte a törők kiűzése és a Rákó­czi-szabadságharc utáni idő­szakra tehető. A megelőző korokra vonatkozó iratok — ötven középkori oklevél és néhány száz törökkori irat kivételével — jobbára el­pusztullak a történelem vi­haraiban. A feudalizmus és a kapitalizmus korában Csanád és Csongrád me­gyék, valamint a városok és községek irat- és levéltárai a közigazgatási szervek irá­nvitása alatt működtek, ren­dezésük és lajstromozásuk a XVIII. század végén in­dult meg. a folyamatosság a XVIH—XIX. század fordu­lójától folyamatos. A legré­gibb eredeti iratunk 1359­ből száiTnazik. a csanádi káptalan tanúsító oklevele, melyben többek között az olvasható, h'ogv ..Ilona, ne­mes asszony. Balaki András fiának, Benedeknek özveguc előttünk megjelent, s élő szóval előadta és vallotta, hogy nemesi részbirtokát s haszonélvezetét, melyet jeavajándék és közadomány­ként a Csongrád megyében Szeged város alsó részével határos ... polgároknak hat­van forintért eladta ..." Csanád és Csongrád megyei iratai 1711-től, Hódmezővá­sárhelyé 1724-től. Szentesé 1740-től, Makóé 1784-től kez­dődnek. A községek irat­anyaga többnyire a 19. szá­zad második felében indul. Mindezt gazdag plakát- és térképgyűjtemény, valamint Szegedre vonatkozóan terv­tári kollekció egészíti ki. Jelenleg nagy erővel folyik a szocialista viszonyaink között eltelt négy évtized iratanyagának begyűjtése. Mintegy tízezer folyóméter anyagot őrzünk polcainkon. — Miben foglalható össze a levéltárak tevékenysége, feladata? — A levéltár igazgatási és közművelődési feladato­kat is ellátó tudományos in­tézmény. Ebből következően három fő területen fejti ki tevékenységét. Részint szak­mai, részint tudományos ku­tatási, részint ismeretter­jesztő, közművelődési fel­adatokat lát el. A szakmai munkánk mindenekelőtt a bent levő iratanyag rend­szerezését, lajstromozását, nyilvántartását, l'ondjegy­zékének elkészítését jelenti. Most készült el a Csongrád Megyei Levéltár kiadványai című sorozat első kötete, mely nemzetközi színvonalú feldolgozott ismertető lel­tár. A történet- és helvtör­ténetírással aktívan és rend­szeresen foglalkozók tábora régóta igényelte egy ilyen ismertető leltár, segédlet közreadását, mely kellő elő­zetes tájékoztatást nvúit és sok helyen hozzáférhető. Elsőként Csanád megye le­véltári anyagát (1710—1950) adtuk közre. Dolgozunk a levéltári anyag számítógé­pes feldolgozásának kimun­kálásán. Feladataink között szerepel intézmények, üze­mek, vállalatok iratanyagá­nak ellenőrzése és a tanács­adás is. Az elmúlt időben nyitottabbá Vált a levéltá­rakban folyó sajátos tevé­kenység és jó néhány hír­adás számolt be országos tanácskozásokról. nemzet­közi konferenciákról. Eze­ken olyan szakmai kérdése­ket vitattunk meg. mint az i ratállomány veszélyezte­tettsége, a számítógépes fel­dolgozás és a kutatási in­formációk tárolása, a hatal­mas információbázis ismert­té tétele stb. Az itt dolgozó munkatársak tudományos kutatással is foglalkoznak. Nemrégiben jelent meg nyolcadik tanulmányköte­tünk. Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye összefogá­sával születőben egy régió­történeti sorozat, mely — talán Dél-alföldi Évszáza­dok címmel — modern szemléletű tanulmányokat ad közre. Jó néhány kollé­gánk dolgozik várostörté­neti monográfiáknak, hely­történeti kiadványoknak. Is­kolai csoportokat rendszere­sen fogadunk, a levéltárj órák. szakkörök és honis­mereti foglalkozások rendje kialakult és folyamatos. A közművelődési munkát segí­ti a háromkötetesre terve­zett Csongrád megye év­századai című történelmi olvasókönyv, melv forrás­anyagokat tesz közkinccsé. Első kötete még ebben az évben megjelenik, a hon­foglalástól a .polgári forra­dalom és szabadságharc vé­géög gyűjtötte egvbe a do­kumentumokat. Közműve­lődési tevékenységünk leg­jelentősebb fóruma a levél­tári napok ma kezdődő programja, amikor a leg­frissebb kutatások eredmé­nyei kerülhetnek be a köz­tudatba. döntő többségük kapcsolódik a készülő vá­rostörténeti monográfiák­hoz. Október 15. és 17. kö­zött valamennyi levéltá­runkban nyilt napot tar­tunk. minden érdeklődőnek bemutatjuk legértékesebb dokumentumainkat. Tandi Lajos Vita a Belvárosban Éttermek az időseknek Ismét és újra a Belváros — csaphatják le a cím ol­vastán az újságot, példának okáért a Tarjánban vagy a Szőregen lakók. Kérem, ne tegyék, mert amiről alább szó esik majd, az kül- és belvárosi embert egyaránt érint, előbb vagy utóbb. Annak okán, hogy hamaro­san sorra alakulnak a kör­zetekben az úgynevezett lakóterületi bizottságok, s minden bizonnyal fő meg­tárgyalandó témájuk lesz a hamarosan szavazásra bo­csátandó területfejlesztési hozzájárulás. Mint ahogyan — e min­denkit jogosan izgató és foglalkoztató — kérdés vál­tott ki vitát a belvárosi la­kóterületi bizottság alakuló ülésén is. Mire fordíttassék telepü­lésfejlesztési hozzájárulás? Ez volt az első kérdés, és a több ötlet közül egy maradt fenn a rostán; építsenek a belvárosiak nyugdíjasétter­meket az e körzetben lakó nagy létszámú idősek olcsó étkezését szolgálandó. Fél­reértés ne essék, nem új ét­termekről lenne szó, hiszen erre kevés a hozzájárulás­ból származó összeg, hanem a tanács állal biztosított helyiségekről, amelyeknek átalakítását, berendezését „állná" a Belváros lakos­sága. Hogyan lehetséges, hogy a megkérdezésünk nélkül tűznek ki célokat egy, még nem is létező, de a mi zse­bünket terhelő pénzösszeg­re? — kérdezhetik most so­kan és joggal. A lakóterü­leti bizottságnak azonban „munkaköri kötelessége", a településfejlesztési hozzájá­rulás szavazásra bocsátása előtt valamilyen reális célt tűzzön ki," hiszen csak en­nek ismeretében, illetve is'­mertetésében kérhetik dön­tésre lakosaikat. Nincsenek eldöntött dolgok, csak ja­vaslatok. Mindenkinek szí­ve és joga a javaslat mel­lett vagy ellene szavazni. A bizottság alakuló ülé­sén az egyik felszólaló fel­vetette, differenciálják a te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lás befizetését a jövedel­mek szerint. A területfejlesztési hozzá­járulást mindenki egyénen­ként szavazza majd meg. Tájékoztatást kapnak a te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lással kapcsolatos általános és a belvárosi lakóterületet konkrétan érintő tudniva­lókról. A mellékelt válasz­levelezőlapon pedig szavaz­hatnak igennel vagy nemmel a területfejlesztési hozzájá­rulásra., illetve az ebből származó pénz felhasználá­sának céljára: az idősek ét­termeire. K. K. Fűtési „menetrend 99 Nem váratlanul, de kissé hirtelen fordult hűvösre az idő. Mintha a naptárt néz­•te volna a hidegfront, s menetrendszerűen igazította volna érkezését épp októ­ber derekára, a hivatalos fűtési szezon kezdetére. Tegnap, hétfőn délelőtt Si­sák Gézát, a városgazdál­kodási vállalat főmérnökét arra kértük, adjon tájékoz­tatást a város körülbelül 26 ezer távfűtött lakásában élő olvasóinknak arról, milyen reményekkel induljunk nqki az őszi-téli hónapoknak. — Az előzmények jobbára ismerlek: a nyári karban­tartásokat időben befejez­tük. A 26 ezer lakásból 9-10 ezer fűtésrendszerét kar­bantartási szerződésünk alapján légtelenítettük, és reméljük, hogy ezt azok is megtették, akik maguk gon­doskodnak házuk tájékán a rendszer megbízható műkö­déséről. De talán nem árt a figyelmeztetés: ahol a nyá­ron radiátor- vagy hálózat­javítás miatt egész strango­kat vagy szinteket lezártak, ne felejtsék el felülvizsgálni, kinyitni a szelepeket. E nél­külözhetetlen „téemkázás"­han bízva hétfőn reggel hat órakor elindultak fűtömüve­ink. A tegnapot próbafűtés­re szánluk, s ma kezdődik a hivatalos szezon. Csak a Lenin körút 36-38-at és 40-et, valamint a Károlyi utca 2. számú házat ellátó kazán indítása késett egy fél napot. Ott a nyáron 10 millió forintos költséggel egységes rendszert alakítot­tunk ki. Felsöváros 11-es számmal jelzett fűtőműve is késik, de ott nagyobb a csúszás. — Ez az a fűtőmű, ame­lyet az új hid környéki la­kásépítések miatt bővíteni kellett. . . — ... és amelyik nem lett készen a határidőre. A kivitelező vállalat, a Délép ma reggeltől 48 órás leál­lásra kért engedélyt, hogy a gázmérőt kicserélhesse, s a még szükséges munkála­tokat elvégezhesse. Körül­belül 2500 lakásban lesz melegvíz- és távfűtési szü­net, és őszintén szólva ag­gódom, hogyan sikerül majd a két nap után a „vakre­pülés" bizonytalanságait ki­védeni. — Nem látszik túl opti­mistának. — A kézzel vezérelt, auto­matikákat nélkülöző rend­szereknél mindig számítani lehet több órás leállásokra, s ennek következtében fo­gyasztói panaszokra. A ko­rábbi évek gyakorlatából tudjuk, hogy. ilyenkor fel­forrósodik vállalatunk táv­hőszolgáltatási ügyeletének két telefonvonala, a 13-944 és a 13-067. E két számon éjjel-nappali műszaki és telefonügyeletet tartunk a Csongor téren, a távfűtési főosztály központjában. A felsővárosiaknak egyelőre csak azt tolmácsolhatom, amit a beruházók és kivi­telezők nekünk ígértek: két nap elegendő. — Amire majd azt vála­szolják a felsővárosiak: di­dergő testünknek két egész esztendő... P. K. I

Next

/
Thumbnails
Contents