Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-15 / 242. szám
Péntek, 1985. október 18. 11 Odesszai vendégek Csongrád megyében A testvérmegyei kapcsolatok. á kölcsönös tapasztalatcserék keretében tegnap, hétfőn odesszai delegáció érkezett Szegedre. A küldöttség vezetője J. P. Parascsenko, Ukrajna Kommunista Pártja Odessza Területi Bizottságának osztályvezetője. Tagjai: Sz. P. Vistolenko, Odessza terület helyettes főépítésze és G. I. Szapenyuk. az Odesszai Közlekedésépítészeti Tröszt igazgatója. A vendégeket a délelőtti órákban a Teszöv székházában fogadták a tsz-szövetség képviselői, ahol Bartha László, a megyei pártbizottság titkára szólt a hagyományos, a testvérvárosi, megyei kapcsolatok jelentőségéről. Haskó Pál, a szövetség titkára adott ezt követően áttekintést vidékünk mezőgazdaságának, élelmiszeriparának helyzetéről, törekvéseiről. Tegnap délután a Móra Ferenc Múzeum munkásmozgalmi gyűjteménye, s a Somogyi-könyvtár megtekintése szerepelt a programban. A delegáció ötnapos látogatása során több ipari mezőgazdasági üzemet keres fel a beruházási, településfejlesztési tapasztalatcsere keretében. Szeminárium A Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpontban hétfőn ötnapos nemzetközi vízgazdálkodási szeminárium kezdődött, amelyet az ENSZ műszaki fejlesztési főosztályának (DTCD) és környezetvédelmi szervezetének (UNEP) felkérésére az Országos Vízügyi Hivatal és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság szervezett. A tanácskozáson 60 külföldi és 15 magyar vízgazdálkodási szakértő, valamint több nemzetközi szervezet képviselője vesz részt. A szeminárium, a fejlődő országok vízgazdálkodásához nyújt módszerbeli segítséget. A szakértők a vélemények egyeztetése után közös ajánlásokat fogalmaznak meg. Népfrontválasztások Ságváritelepen n külvárosi dühös ember Lassan gyülekeztek ' a ságváritelepiek az utolsó meleg októberi délutánon. Akik időben érkeztek, azok sem igyekeztek a komor művelődési ház nagytermébe, inkább az udvaron — kisebb csoportokban — beszélgetve várták a választási gyűlés kezdetét. Jó negyedórát csúsztak, mondván, a többség azért „várat magára", mert akad még munka a földeken. Szürkületre — amikor ördögh Károly, a népfront helyi titkára már javában tartotta beszámolóját — csak-csak megtelt a barátságtalan nagyterem. Így közel százan hallgatták a helybéli népfront munkájának eredményeit. Nem mintha nem tudtak volna erről, hiszen a hulladékgyűjtésben maguk is részt vettek, éppen úgy, mint az önerős gázvezeték, kerékpárút, járda építésében, a csatornatisztílás és virágosítás munkálataiban. Ismerték jól azt is, hogy a műjégpálya mielőbbi megvalósulásáért összesen 15 ezer forintot tettek az asztalra, téglajegyeket vásárlandó. És persze saját bőrükön érzik és érezték azokat a gondokat is, amelyeket titkáruk csokorba szedve sorolt. Végighallgatták türelmesen a tanács képviselőjét, Mónus Ernőt, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetőjét, de aztán elindult a jogos panaszok áradata. Néhányan a népfrontbizottságot ostorozták-okolták, mondván, tehetetlennek bizonyultak a ságváritelepiek panaszainak orvoslásában. Figyeltem a népfrorittitkárt. Papírjaiba temetkezve, szemlesütve jegyzetelt. Mert mit tehet a népfront, ha két élelmiszerbolt van ugyan a telepen, de az egyik sorozatban nem üzemel; tud-e jobb áruellátásról gondoskodni, a megmaradt egyetlen boltban; szabályozhatja-e a Volán által megállapított 20.perces buszjáratokat; építhet-e önerejéből gyógyszertárat, férfifodrászüzletet; megjavithatja-e az idők alatt elavult csővezetékeket? Elkeseredettek voltak a ságváritelepiek. Mostohagyereknek érzik magukat egy „jól működő" város peremen. Se nem falusiak, se nem városiak. A felemásság minden hátrányával „megáldottak". Csoda ezek után, ha elöregszik a telep? Sem fiatalt, sem a középgeneráció képviselőit nem láttam. Az öregek maradnak a csőtörések miatt aláázott házaikoan, a kivilágítatlan utcákban, gyógyszertár és bolt nélkül. Sajnos, úgy tűnik, rajtuk még a területfejlesztési hozzájárulás sem segíthet, jóllehet, megszavaznák, ha biztosak lehetnének abban, hogy jobb lesz a sorsuk, a körülményeik. Késve érkeztek a népfront által kért randevúra a ságváritelepi emberek, de alig akartak elmenni. Mondták sokáig sérelmeiket, öreg este volt már, amikor megválasztották az új vezetőséget, amelynek elnöke Ördögh Károly, titkára Szabó Géza lett. Kalocsai Katalin Építőmunkások gondjairól Szakszervezeti választásra került sor a Délépnél is. Először Laczkó György szbtitkár tartotta meg beszámolóját az eltelt öt év munkájáról, az elért eredményekről, valamint a megoldatlan gondokról. Építőiparról lévén szó, az 1980-tól 1985-ig terjedő időszakban a vállalati szakszervezeti bizottságnak nagyobb figyelmet kellett fordítania a munkaerőhelyzetre és az ezzel kapcsolatos feladatokra. A fizikai dolgozó létszám csökkenése miatt jobban kellett ügyelnie a amunkaszervezésre, a munkahelyi légkörre és az emberi kapcsolatokra, a munkakörülmények javítására. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagbére 17,3 százalékkal emelkedett. A szám önmagában nagyon szép, az árak emelkedését mégsem ellensúlyozza, a Délép jövedelemteremtő és adóviselö képességének romlása miatt. Az eredmény e témában az, hogy a fizikai dolgozók az átlagnál magasabb béremelést kaptak, szigorúan a minőségi munka alapján. A Délépet mindig is az jellemezte, hogy kimagaslóan többet lett a megye vallalalai között a béren felüli juttatásokért. A napi egyszeri főétkezést valamennyi munkaterületen biztosította — építőiparról lévén szó, ez óriási dolog. Tetemes pénzösszeget vitt el a költségvetésből a 810 férőhelyes munkásszálló 'üzemeltetése. Javult a munkásszállítás helyzete, megszűntek a bódés-személyszállitó járatok. Valamennyi dolgozó kap munka- és védőruhát. Az szb segített a dolgozók lakásproblémáinak megoldásában, másoknak kedvezményes anyagvásárlásra adott lehetőséget, vagy építkezéshez gépet, szállítóeszközt biztosított. A béren felüli juttatások közé tartoznak a Délépes sportolási lehetőségek, a klub kulturális rendezvényei, az oktatási programok. A beszámolót élénk vita követte. A hozzászólók közül többen a szociális körülmények további javítását kérték (Kővágó Endre, Mészáros Gábor, Brandt György). Elmondták, hogy egyes munkaterületeken, főleg a terület átvételekor nincs melegedő, öltöző, raktár, olykor még víz sem. Jelezték azt is, hogy egyes szakmákban nincs utánpótlás, ezért a felelősségteljes munka értékét veszti. Megfogalmazódolt az az igény, hogy a munkások napi nyolc órában keressék meg a szükséges jövedelmüket, ne legyen szükség'a géemkákra. Sipos Mihály, a vállalat vezérigazgatója is elmondta véleményét. Utalt az építőipari, közülük is a házgyáras vállalatok nehéz helyzetére, a nyereség hiányára. Jelezte, hogy a Délép vezetése keresi a' lehetőségeket, hogyan lábaljon ki a válságból, az építési tevékenységen kívül mibe fogjon a jövőben. A küldöttek megválasztották 'az új, 15 tagú szakszervezeti bzottságot: a titkár újra Laczkó György lett. F. K. Szakszervezeti küldöttség utazott Lődzba A Lengyel Pedagógusok Szövetségének Lódz megyei vezetősége meghívására tegnap, hétfőn ötnapos látogatásra szakszervezeti küldöttség utazott Lódzba. A küldöttség vezetője Fabula Andrásné, a Pedagógusok Szakszervezete Csongrád Megyei Bizottságának titkára; tagja: Sípos Sándorné, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola szakszervezeti bizottságának titkára. Részt vesznek a Lengyel Pedagógusok Szövetségének 80. évfordulója, és a nemzeti nevelés napja alkalmából megrendezésre kerülő ünnepségeken, valamint megbeszéléseket folytatnak a testvérmegyei vezetőkkel az együttműködés kérdéseiről, további lehetőségeiről. Az erőforrások bővítéséről A közgazdasági hónap megnyitóján, Szegeden, igen Nagyon lényeges, hogy a tanulságos előadást tartott Bácskai Tamás. Előadásának befektetéseket jól gondoljuk tartalmi ismertetését, összefoglalását kíséreljük meg az meg. A modern fejlett gazalábbiakban. Tudósításunkban rövid utalásokat közöltünk daságokban elterjedt módugyan, az előadás nagy visszhangja azonban indokolja, szer a diverzifikáció. Egy hog* részletesebben visszatérjünk rá. kevésbé jövedelmező tevékenységet, melyben jelentős Ez a gazdasági év még (tőke) értékesítésére. De az tőke fekszik, de kivonása kitűnő hajrával is csak meg- is világos: ezt ma már sen- nem célszerű, fenn lehet közelítheti a tervet. Ennek ki nem tiltja a vállalatok- tartani azzal is, hogy a jöveokai ismertek. A kemény nak, és a jövőben elkerül- delmet másba fektetjük be. téltől kezdve, még számos té- hetetlen lesz, hogy kivonjuk Így tartják fenn Japánban a nyező okolható. Mindez ha- a tökét onnan, ahol nem miénknél sokkal termeléketással lesz a közeli jövőre, biztosit megfelelő hozamot, nyebb, de szerényen hozó és a feltételek a reform ha- Egy rosszul működő gyár, textilipart, főleg a belső laszthatatlan dinamizálása üzem értékesítése jelentős szükséglet fedezésére. Dimellett sem lesznek köny- segítséget nyújthat, nemcsak verzifikáció lehet például, nyűek. Mindez felveti az — m>nt ma legtöbbször tör- hogy egy alacsony jövedeleröforrások feltárásának és ténik — a fizetőképesség mezőségű vállalat szabad tőnövelésének problémáját. érdekében, de a fejlesztés kéjét például kötvénybe fekA vélemények igencsak finanszírozásában is. A tő- teti. Az ipar árbevétclarámegoszlanak. Vannak, akik ke hatékonyságának vizsga- nyos nyeresége itthon tíz azt tartják: a vállalati erő- lata a legfőbb eszköz, hogy százalék körül van, míg a források csak külső hitellel ellenőrizzük, megfelelünk-e kötvények biztosított évi kaés tőkejuttatással bővíthe- a bővített újratermelés fel- mata ezt lényegesen haladja tők. Jelentős azok tábora is, tételeinek. Mert ha nem, meg. Azt is megjegyzem, akik viszont azt vallják: csak az egyre bizonytala- hogy néhány évvel ezelőtt még számottevő forrástarta- nabb külső támogatás tart- egy hazai textilipari vállalókkal rendelkezünk. Az ál- hat életben. Hosszú távra ez lat japán szakértőket kért láspontok között feszül a va- nem lehet a vállalati politi- fel, fejlesztési politikájának lóság, mely szerint a bankó- ka alapja. A fejlesztések bírálatára. Meglepő volt a préssel semmire sem me- hozamának vizsgálatakor javaslatuk: építsenek a pesti gyünk, külföldi hitel csak pedig csak az lehet a kiin- Belvárosban parkolóházakat, módjával vehető fel, noha dulási alap, hogy ne csak De ez csak egy példa. A bonitásunk a pénzvilágban azt hozzá meg, amibe ke- feladat. hogy szüntelenül kitűnő, míg a harmadik le- rült, hanem az elvárható tő- keressük a befektetések mahetőség, a működő tőke be- kebővülést (nyereség) is'. ximális hozamát, de ne csak vonása, még számos előfel- Mindez talán világossá a kerítésen belül. tétel hiánya miatt csak las- teszi, hogy a tőke nem egy- Az erőforrások feltárásáéin nőhet, mivel a külföldi szerű pénz, hanem olyan, nak van egy jól ismert tetőké nyilvánvalóan nem mű- pénzben kifejezett erőforrás, rulete: a szervezés. Ezt ködhet a hazai szabályozási mely a gazdasági folyamatot azonban " komplex módon feltételek mellett (adózás, nemcsak fenntartja, hanem kell érteni. A jó gazdálkoszabályozósváltozások gya- a jövő megalapozását is biz- 'das csak akkor hozza meg korisága slb.). Ezzel a logi- tositja. gyümölcsét, ha takarékosan kával szükségképpen oda ju- A tőkének azonban csak bánunk az anyaggal, még a tunk, hogy a leggyorsabban egy — jelentős — része az bérrel is : ami főleg azt a forrástartálékok feltárásá- álló rész. A vállalat szem- jelenti, hogy csak teljesítval könnyíthetünk magún- pontjából igen fontos a töke meny-egyenértéket fizetünk, kon. szerves összetétele. Ez a fo- de ez mjnt a Vgmk-ban' Mielőtt még néhány gya- galom közismert, mint alap- táljuk lehet magas is és korlati lehetőségről szó es- fokú politikai gazdaságtani mindénnel, ami pénzbe ke'nek hadd jelezzem: a haza! tetei, de a gyakor atban már ru, A takarékosság nem eredet, tokefelhalmozasfo- nem sok Ügyeimet ford.tunk mozgalom mint megswk. lyamala meg nem fejezodott ra. Azt mindenK. tudja, .. % ' __ eredJfénve, be, így saját gazdálkodásunk hogy a működéshez pénzre " , fdmenyes színvonalának emelése, füg- van szükség. Szinte reflex- fdalkodas alapallasa. Nogetlenül a mai nehézségektől szerűen megyünk a bankba "a a szervezesDen is jócskán elmaradtunk az ismert párt- és kormányhatározat követelményeitől, ez jól ismert és főleg a külföldiek is, előírja a forrástartalékok hitelért, ha nincs. Arra máifeltárását. A fejlődés ugyan- kevésbé figyelünk, hogy a is egyszerűen nem képzelhe- bank nem ingyen adja a tő cl á tőkekihasználás mai pénzt. A kamat pedig ma szintjén. Láttuk az. elmúlt, olyan magas, hogy már rit- ertek el eredmenyeket. közel két évtized alatt, ka az olyan vállalat, mely Nos, azt igazán meg lehet hogy a jórészt hitelből ilyen mértékű nyereséget tenni, még pénzbe'sem kemegvalósult fejlesztések el- akkumulál. Vagyis: a forgó- rül, hogy szervezőinket belsősorban a hazai feltételek tőke (alap) meghatározásé- földi bérért külföldieknek miatt vesztettek a gépköny- nál, amikor is mindig a be- tekintjük. Ez viccesnek tüvekben és prospektusokban, ruházás volt abszolút el- nik, de nagyon komoly, na és a fejlett országok tel- söbbségben, érdemes arra ugyanis a szervezést úgy jesítményéhez, rögzített szín- gondolni, miszerint — főleg kell felfognunk, mint egy vonalukból. Voltaképpen a rosszul sikerült — beru- beépített ellenőrzést, mely csak a vitában, de nem az házások még további idegen nem egyéni ' zaklatásunkat, életben létezik olyan aller- tőkét is igényelnek, s ezek hanem érdekünket és perr.atíva, mely nem számol a kamatai veszélyesen csök- Sze az egész társadalom céltőketartalék tudatos és ko- kentik a nyereséget. Másfe- . -t szo|„.-|ja moly feltárásával. lől, arra is ügyelnünk kell, Nézzünk néhány gyakorta- hogy a vállalat fizetőképes- A probléma, bár napi ti lehetőséget. sége, amit a szakma likvidi- gondokkal küzdünk, nem Mindenütt gond a pénzszű- tásnak nevez, folyamatos le- ,dh w gyorsan. De ke. E mogott ket olyan je- gyen. Ahol rendszeresek a . lenség bújik meg, amelyről nagy összegű késedelmes fi- szamos példa van • a világosak őszintén érdemes be- zelések, ott joggal feltételez- b'an, hogy nem reménytelen szelni. A/, egyik az, hogy hetjük, hogy gazdálkodási a tőkefelhalmozásnak az nem lehet olyan vallalatot probiémák vannak. Ma az a oolimumif megteremteni szövetkezetet találni, ahol ' , °Plimumat megteremteni. ne lenne naprakész fejlesz- Jelk™z°. h»gy nemcsak tési elképzelés. Ebből, ha pontatlanul szállítunk, haki nem mondottan is, arra nem pontatlanul is fizetünk, lehet következtetni hogy A forgóalap (töke) fontossácsak beruházási feilesztessel , , , ,. .. képzelik el a kibontakozást. ganak lekezeleset mutatja, De a piaci helyzettel, főleg hogy fa közelmúltban beve- g.nyek termés/etj ki"ncsek az exportnál, mar nem va- zelett váltót csak igen szűk gyünk annyira naprakészek, kijrben alkalmazzák, amit az is mutat, miszerint ,,,,., az 1977. évi KB-hatarozat Hltelt lohat csak ugy er" nyomán a gyártmányszerke- demes felvenni, ha biztosak zetünk alig változott. És ak- vagyunk abban, hogy nemkor még szó sem volt arról, csak annak kamatát, de a mily komoly veszely egy- . , -, - szó : ' megérteni az értékkéegy beruházás hosszadalmas tl8ztes hasznüt 18 reahzaln. J mikéntjét Azt megvalósítása. A másik je- tudjuk. Az olyan befektetés, ^zesenek mikéntjét. Azt, lenség pedig az, hogy noha amely nem térül meg a hogy a Ͱlet nem allaml a gazdasági realitások alap- szam;tott többletjövedelem- adomány, hanem közös ján bizonyos ágazatok bizo- ' ' .... „a7dasáai ab_ munkánk eredménye. Ezt nyos vállalatai nem fejleszt- mel eeyutt- Sazdasjg! JD- .... hetök, ezt maguk a vállala- szurdum, és nemcsak a vát- kellene legalabb az egyem tok önként nem mondják lalat létét, de a társadalmi háztartás és költségvetés ki, pedig náluk jobban sen- tiszta jövedelmet is fo- szintjén megvalósítani. És renStST bégeket gya^a- Noha "yea eset ta,án 32 * ""f01"* "em Félő, hogy a közeljövő va- társadalmi érdekből elöfor- is vagyunk olyan szegelódi önállósága igen sok vál- dúlhat, csak kivétel lehet. nyek! lalatnál fog meglepetést hozni. Az első lépés a vállalati életben a tökeallokáció tüzetes vizsgálata. Igen lassan terjed az, hogy a fölösleges épületeket és gépeket pénzzé tegyük. Igaz, még nincsenek jól működő szervezeteink a tőke áramoltatására, a beruházott vagyon Japánt mindenki irigyli, de kevesen gondolják át, hogy a század elején hol álltak, mit vesztettek a második világháború alatt, mily szeben — és mégis. De van más példa is. Voltaképpen egy régi, még Széchenyi István korából magunkkal hurcolt problémáról van A keresetszabályozásról A Csongrád megyei köz- ban Hámori Antal, a SZOT gazdasági napok rendezvé- közgazdasági osztályának főnyei keretében ma, kedden munkatársa a keresetszabádélután 2 órakor az SZMT lyozás aktuális kérdéseiről Eszperantó utcai székházá- tart előadást.