Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-15 / 242. szám

t, r)\' (U VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 75. évfolyam, 242. szám 1985. október 15., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint A kultúra hatalma M

ár régen nem vita tárgya az, hogy a kultúrának hatalma, méghozzá egészen sajátos hatalma van. Nem ismer határokat, keresztültör mindenféle érdeken, és előbb vagy utóbb minden haladó gondolkodású emberhe-z eljut. Innen fakad az, hogy minden reakciós rendszer valamilyen formában alapvetően kultúraellenes, s minden haladó rendszer nagymértékben támogatja a kultúrát. S a kultúra eme sajátossága teszi lehetővé, hogy létrejött az európai kulturális fórum, s nem kis megtiszteltetés számunkra, hogy éppen Budapest lehet otthona ennek az igen fontos tanácskozásnak. Akkor, amikor az utóbbi évtizedben nemegyszer tanúi voltunk és vagyunk élesedő politikai ellentéteknek, fegyverkezési versenynek, nem lehet eléggé értékelni az ezzel szembenálló, s immár tíz éve tartó, a helsinki értekezleten deklarálódott folyamatot, mely az európai biztonságot és együttműködést szolgálja. Harmincöt ország képviselője vesz részt a kulturális fórumon, különböző anyanyelvű küldöttek fejtik ki nézeteiket a legfontosabb kulturális kérdésekről. De a harmincöt ország képviselőjének közös anyanyelve is van, s az nem más, mint az európai kulturális anyanyelv. Természetesen minden országnak, népnek, nemzetiségnek megvan a maga története. De létezik egy európai történelem is, mely valahol a görög szigetvilágban keletkezett, s melyet Marx az emberiség normális gyermekkorának nevezett. A kitűnő angol marxista történész pedig, Gordon Childe, az európai civilizáció bölcsőjeként tekintett a hajdani homéroszi világra. S nem patetikus kijelentés, hogy ami háromezer évvel ezelőtt kezdődött a görög szigeteken, annak egyenes, ha nem is konfliktusmentes folytatása az, ami a napokban Budapesten történik. Mert mit is jelent a görög kultúra? Nem többet és nem is kevesebbet, mint azt, hogy egyáltalán kultúráról beszélhetünk. A trójai háború az a nagy vízválasztó, ahol eldőlt: a nyers erőszakot végérvényesen legyőzi a bölcsesség, Aresz világa felett Athene győz. Sajnos, az évezredek során ez csak végső fokon bizonyult igaznak, mert nemegyszer az erőszak, az ostoba kegyetlenség jutott időlegesen pozícióhoz. De legyőzni soha nem volt képes a kultúrát. S még valami, nem kevésbé fontos dolog tudatosult a homéroszi világban. A győztes görögök, meglátván a trójai főpap. Laokoon és fiai tragédiáját, sírásra fakadtak, a barbár trójaiak pedig száraz szemmel, a megrendülés legcsekélyebb jele nélkül fogadták az esetet. Az érzékenység a történelem folyamán először itt merült fel, mint a kultúra elengedhetetlen feltétele. Az ember történetileg szerzett, megszenvedett tulajdonsága, hogy akkor is érzékenyen reagál környezetének, szűkebb és tágabb világának eseményeire, ha azok nem befolyásolják közvetlenül az ő életét. Mert éppen az érzékenység teszi lehetővé annak megértését, hogy minden egyes ember az egész emberiség része, s éppen ezért az emberiség ügye végső fokon minden egyes ember személyes ügye is. Manapság, az űrfegyverek korában, egyre világosabb mindenki számára, hogy nem lehetnek partikuláris érdekek, hogy az európai biztonság és együttműködés része az általános leszerelés és béke ügyének. Mégis, éppen a kulturális hagyományok miatt, az általános felelősség mellett beszélhetünk egy speciális európai felelősségről, éppen a közös európai történelem jogán. De senki ne gondolja, hogy ha európai múltról, közös gyökerekről, a görög—római és zsidó—keresztény mitológiáról beszélünk, valamiféle múltba fordulásról volna szó. Éppen ellenkezőleg. Európa népeinek van közös múltja, de a tét az, hogy jövője is legyen. Nap mint nap láthatjuk, az együttműködésnek, a különböző társadalmak, államok közeledésének sok módja van. Lehet politikai, gazdasági, tudományos stb. kapcsolat, s ezen belül is számtalan lehetőség. De nincs olyan jelentéktelennek tűnő együttműködés, mely valójában ne jelentene egy apró lépést előre. Ebben a folyamatban a kulturális területek kiemelkedő szerephez jutnak. Miért? Nagyon egyszerű, s ugyanakkor nagyon nehéz erre válaszolni. Illyés Gyula Bartók című versében így ír: „...beh üdvös írt adsz azzal, hogy a jaj siralmát, ami fakadna belőlünk, de nem fakadhat, mi helyettünk — kik szív-némaságra születtünk — kizenged idegen húrjaival!" Igen, a művészet képes arra, amire semmi más nem képes, hogy amit az emberek még nem tudnak kimondani, amit a politikus, a tudós talán még nem lát világosan, amely jelenség még éppen csak körvonalazódik, a művészet a maga sajátos eszközeivel kifejezésre juttassa. A művészet nem hazudhat soha, mert akkor nem művészet, de — ismét Illyés szavaival — „Ki szépen kimondja a rettenetet, azzal föl is oldja." A művészi igazság mindig humanista, nem a rettenet, a borzalom szolgálata a célja; ellenkezőleg: az emberi világ harmóniájának megteremtése s megőrzése. Az európai kulturális fórum feladata éppen az, hogy a harmincöt ország megismerje egymás értékeit, hogy a harmincöt európai ország minél több figyelmet fordítson arra, hogy a kulturális alkotások eljussanak a legilletékesebbekhez, a széles tömegekhez, mert akkor annál kevesebb lesz az előítélet más népek, országok iránt. S

ok helyütt még politikai harc kérdése az emberek egyenlősége; a művészetben azonban evidencia. A művészetben magától értetődik, hogy minden ember egyenlő, minden érték, bárhol is jött létre, az emberiség kincse. De bármennyire is evidens a művészet, a kultúra hatalma, szükség van ennek tudatosítására. Ezért foglalkozik a fórum a nevelés, a kutatás, az együttműködés problémakörével is. Minél több értő és érző ember látóköre tágul azáltal, hogy más országok, népek életét, múltját, hagyományait megismeri, annál eredményesebb az egymás megbecsülését, tiszteletben tartását szolgáló minden erőfeszítés. Az együttműködés tehát a biztonság feltétele, az együttműködés pedig nagymértékben függ egymás sokoldalú megismerésétől. közös és sajátos értékeinek felfedezésétől. Hcrmann István Európai kulturális fórum Budapesten Hermán József, az európai kulturális fórum végrehajtó titkára sajtótájékoztatón ismertette a konferencia nemzetközi előkészületeit hétfőn, a Budapest Kongresszusi Központban, a jelentős nemzetközi politikai, kulturális esemény színhelyén. Bejelentette, a fórum ma, kedden délelőtt plenáris üléssel kezdi meg munkáját a magyar kormány képviselőjének köszöntő beszédével. Az ülés elnöke a házigazda ország képviselője, Köpeczi Béla, művelődési miniszter, a magyar nemzeti küldöttség vezetője lesz. A megnyitón mintegy háromszáz küldött vesz részt, de összesen több mint nyolcszázán jelezték részvételüket az előreláthatóan hat hétig tartó konferenciára. A kulturális fórum végrehajtó titkára rámutatott, hogy ez a nemzetközi konferencia a Madridban kapott mandátuma alapján szervesen illeszkedik a Helsinki folyamatba. öt napirendi pontot tárgyalnak a delegátusok. A megnyitót követő nyilvános plenáris üléseken a részt vevő országok nyitó deklarációi hangzanak el. A harmadik napirendi pont a kultúra különböző területeit érinti, az alkotás, a terjesztés, az együttműködés kérdéseit vitatják meg a küldöttek. A továbbiakban az úgynevezett kisegítő munkaszervekben tárgyalják meg a fórum résztvevői a kulturális együttműködés kérdéseit: ekkor a képzőművészetek, az előadóművészetek, az irodalom, valamint a kölcsönös kulturális megismerés kérdéseivel foglalkoznak. A negyedik napirendi pont lesz az európai kulturális fórum következtetéseinek megfogalmazása, s végül — várhatóan november végén — ismét nyílt plenáris üléssel zárul a konferencia. Magyarjugoszláv tárgyalások Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és RacL ivoje Brajovics, a JSZSZK Crna Gora Szocialista Köztársasága Végrehajtó Tanácsának elnöke — aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban — hétfőn a Parlamentben megkezdte tárgyalásait. A megbeszéléseken áttekintik a magyar—jugoszláv kapcsolatokat, értékelik a Magyarország és a Crna Gora Köztársaság közti gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális együttműködés helyzetét és továbbfejlesztésének lehetőségeit. (MTI) Megnyílt az Interker börze Hétfőn az Ipari Reklámés Propaganda Vállalat Rákóczi úti bemutatótermében megnyílt a 24. Interker bó'rzc. Az Országos Piackutató Intézet 1975 óta rendezett országos anyagbeszerzői szemléi hozzásegítik a részt vevő cégeket ahhoz, hogy feleslegessé vált anyagaikat, géoeiket értékesíthessék, felajánlhassák más gazdálkodó szervezeteknek. A mostani börzén mintegy 120 ipari nagyvállalat és szövetkezet több mint 100 ezer terméket kínál, öszszesen csaknem 2,5 milliárd forint értékben. Az érdeklődők az 1200 oldalas katalógusból tájékozódhatnak a kínálatról. Az Interker börze október 18-ig tart nyitva. naponta 9-töl 15 óráig. Gázgyújtás Rúzsán Vezetéképítés társadalmi összefogással Schmidt Androa felvételű Fellobbant a láng ötszáz lakás gazdája boldogabb Rúzsán: az évek óta várt vezetékes gáz eljutott végre a községbe. Az ünnepélyes gázfáklyagyújtásra a tanácsháza kertjében került sor. A fellobbant lángot tapssal, köszöntötték. Ezt a tetszésnyilvánítást azonban áz elmúlt évek alatt millió ásónyélszorítás, lapátemelés előzte meg. A gázhálózat kiépítésének gondolatát 1976-ban, egy' falug.yűlésen vetették föl. Az ötletet kérvények, tervrajzok sora követte, míg 1979ben engedélyezték a munka megkezdését. Előbb a Népszabadság Tsz saját költségén — 10 millióért — kiépítette a 9 kilométeres gerincvezetéket az üllési átadótól a szövetkezet központjáig. Ezután foghattak hozzá a település utcáiban a csövek bekötéséhez. A 641 ház (telek) tulajdonosa közül 500-an fizették ki a 10 ezer forintos hozzájárulást. Tudni kell erről az összegről: azért ilyen sok, mert a lakók maeukra vállalták a közintézmények vezetékfektetési költségét is. Szimpatikus közösségi összefogás ez, hiszen az iskola, az egészségház. a művelődési ház, az OTP, a takarékszövetkezet, a mentőállomás és a tanács a közügyeket szolgálja. Ehhez az 5 millióhoz még 3 milliót érő társadalmi munkát végeztek a ház- és lakástulajdonosok. A megyei tanács 500 ezret, a rúzsai közületek ugyanennyit adtak. A Dégáz szakemberei ebben az évben 100 házat kötnek be a hálózatba, a többi 400-at pedig folyamatosan szerelik. Az ünnepélyes gázgyújtás után emléktáblát lepleztek le a tanácsháza falán, amelyen megörökítették azt a dátumot, amikor Rúzsát az országos gázhálózat egyik köldökzsinórjára kötötték. Ez az időpont: 1985. október 14. A.S. Anyag, energia, ésszerűség Tanácskozás Szegeden Tegnap, hétfőn mintegy 150 szakember részvételével Szegeden, a Csongrád Megyei Tanács Oktatási és Továbbképzési Intézetének nagytermében megkezdődött az V. anyaggazdálkodási akadémia rendezvénysorozata. öt nap alatt 24 előadás hangzik el korunk egyik legaktuálisabb gazdaságpolitikai kérdéscsoportjáról, a termelés erőforrásainak ésszerű hasznosításáról. Vallus Pál. az Országos Anyag- és Árhivatal első elnökhelyetlese megnyitóiában emlékeztetett arra, hogy gazdaságunk rendkívül érzékeny a külvilág változásaira. Nyersanyaga i n k, energiánk több mint felél importáljuk. Egv-két százalékos megtakarítás milliárdokat jelentene. Ehhez természetesen új technológiák, műszaki megoldások szükségesek. amire mostanában nem sokat tudunk költeni. A szándék, a jóakarat és a leleményesség azonban még mindig rejt kiaknázható tartalékokat. A hulladékanyagok hasznosításában, megbecsülésében a nálunk gazdagabb országok előrébb tartanak. Szabó Jánosné, a Csongrád Megyei Tanács elnökhelyettese előadásában átfogó képet adott szűkebb környezetünk éleiéről, gazdálkodásáról, a VI. ötéves terv megvalósításának helyi sajátosságairól. A felmerült gondok nagy része megtalálható a tanácskozás napirendjében, vagyis az orszát>"~ tendenciák bennünket sem kerültek el. Szikszay Bélának. az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének előadását távollétében Galambos Sándor, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság anyagi, műszaki ellátási szakosztályának ügyvezető elnöke ismertette. Elmondta, hogy 1984-ben 1100 milliárd forint értékű a népgazdaságban felhasznált anyag és energia. A tetemes hulladéknak viszont csak 5 százalékát tudjuk visszavezetni a termelési folyamatba (holott ennek háromszorosára is van külföldön példa). A gazdaságos anyagfelhasználás és a technológiák korszerűsítése című kormányprogramban vázolt feladatok megvalósításához mind az irányításban, mind a végrehajtásban hatékony, alkotó munkára van szükség. Ez pedig nagymértékben függ a szakmai felkészültségtől. a megfelelő szemlélettől. Az egy hétig tartó tanácskozáson az élőadások tárgyköre felöleli a gazdaságos anyagfelhasználás, a másodnyersanyagok hasznosítása. az áruismeret, minőségfejlesztés, a raktárgazdálkodás, az alkatrészellátás és a készletcazdálkodás speciális szakmai kérdéseit. f i