Délmagyarország, 1985. szeptember (75. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-13 / 215. szám

Péntek, 1985. szeptember 13. Anyagmozgatás Anyagmozgatási logisztikai tudományos tanácskozást tartottak csütörtökön Buda­pesten,, a MEDOSZ szék­házában. A Magyar Agrár­tudományi Egyesület által rendezett konferencián a népgazdaság szinte vala­mennyi ágazatából mintegy másfélszáz szakember az anyagmozgatási folyamatok optimalizálását szolgáló új tudományág, a logisztika elméleti kérdéseit és alkal­mazásának tapasztalatait vitatta meg. A tanácskozá­son részt vett Pius Vildha­ber, az Európai Logisztikai Szövetség (ELA) elnöke és Rolf Jansen, a szövetség főtitkára is. Az előadók hangoztatták, hogy az anyagmozgatás ma már világszerte valamennyi gazdasági ágazat szerves részének számít. Show a színházban Mensdros László is föllép A berhidai állami gando- játssza, továbbá Janisch zottak csecsemőotthonának Éva, Bobor György, Hollai ajánlja föl a Szegedi Nem- Kálmán, Kovács Zsolt, Mar­zeti Színház a lassan ha- kovics Bori, Csizmadia gyományos évadnyitó mű- László, Kerekes Vali, Kele. sorának bevételét. Egy kis men Márta, Bácskai János, előzetes címmel szeptember Morvái Pálma, Varga Ká­20-án, este 7 órai kezdettel, roly, Högye Zsuzsa, Király a Kisszínházban részleteket Levente — illetve az ope­láthat a közönség azokból risták közül Gregor József, a produkciókból, melyeket Gyimesi Kálmán, Németh teljességgel az évadi premie. József, Réti Csaba, Juhász rek kínálnak: a Carmenból, József, Vámossy Éva, Egri A sevillai borbélyból, a Bánk László, Erdélyi Erzsébet, bánból, a Nabuccóból, A Vajda Juli, Kenessey Gábor, kaktusz virágából, a Viktó- Szonda Ildikó, Varsányi riából. Közreműködnek a Mária és Vajk László. Ve­színház régi és új művészei, zényel Oberfrank Géza és Ott lesz a pódkímon Cser Miklós. (Jegyeket, 60 Mensáros László, aki ven- forintos egységáron , a Ká­dégművészként a kisszínházi rász utcai szervezőirodán szezonnyitó dráma, a Galopp igenyelhetnek az erdeklo­a Vérmezőn főszerepét dók. A próféta zöld zászlaja Germanus Gyula tanulmányai Különös iróniája a sors- vére, hanem nak. hogy Vámbéry Ármin, meg." Goldzikrr Ignác mellett a legnagyobb magyar orienta­lista jobbára csak életraj­zok. visszaemlékezések író­iaként volt ismert. A tudós Drofesszor autodidakta kez­detek után hires elődeitől mindent megfigyelt, és re­gényes életét szívesen le 's írta. Ezek a sokszor kiadott nevelése adja sége született meg. Az. Eu­rópát iól ismerő Gandhit Ruskin angol filozófus és befolyásol­ták. harca mégis csak szülő­földién születhetett meg, és sehol másHbl nem vezetett volna sikerre. A korabeli elméiétek en- „ , . . .. ciklopédiájának tekinthető esszé tanulságos, de nehéz olvasmány. Ha netalántán valaki 1 „száraznak" érzi, gondoljon arra, hogy ezek a másutt felig emésztett, sok- India mai történelmét fi­szor homályos szóhasz.nála- gyelve megdöbbentő Germa­tű elméletek beférkőztek nus Gyula időszerűsége, egv Adolf Rosenberg, vagy Mintha semmi sem válto­könyyek tették igazán nép- egy brannaui illetőségű zott volna azóta! Gandhi szerűvé. A_ legismertebb a Adolf Schickelgruber nevű későbbi utódának névroko­„Benváli tuz". ezt a regényt ember agyába. Az ered- nának szintúgy az erőszak, is a Hadzsi irta! ményt húsz évvel később- a vallási fanatizmus oltotta A Gondolat Kiadó ióvol- ről valamennyien ismer- ki az életét. Mohamedánok tábo. vehettük kézbe ' első '«»;c Sk^e^LT ízben magyarul Germanus A kötet legjobb .rasa a marad, sokfé]e ^ nyelv, üvelödéstörténeti Gandhi-portré. az' -In?'a a gazdasági gondok kibo­vtlagossaga .r .TaUfc,. ^.m. sozbatdü&Htó^ t*rtff< ie«>rT*H Gyula müv tanüMttHjúlt. Az elsőt 1907 ,934.^ írta: „Törékeny . . -1908-ban a kötetben kör. íestü ela„d {(HÖ csúnya ar. ja is. /.ölt utolso tanulmányai ' -te ^^ 'ákimft' szemé­1044-ben irta. Müvei felőle- ben a jóság és a szeretet újhodasa" — irodalom és lik a török politika, törté- sugaraj tükrözik vissza lel- nyelvtan, költészettan és nelem. India, az iszlám hó- "kgnek ereiét." Ez a kis fér- szöveggyűjtemény. A Ko­ditás, az arab szellemiség ^ vojj a nagv Mahatma, ran nyelvéből kiindulva a témakörét. A tanulmányok jndia legnagyobb politikusa, műfajok ismertetésén át a török problémakörrel in- Germanus Gyula a kort és iut el a modern írókig. Aki dúlnak. Evlija Cselebinek, ötszázezer oldalt olvasott el a XVIII. századi céhekről a vezet0 szerepet kölcsön- .,ete folyamani koronatonú írott munkáját Germanus hatásában taglalja, az In- €bben a kérdésben is. oly­látható élvezettel, apróléko- dia függetlenségéhez vezető annyira, hogy arab tudósok san vizsgálja. Itt hangozta- mozgalmat elemzi. fordultak hozzá tanácsért.. . tott nézeteihez egész életé- _ „ . . A világirodalomban még ben hü maradt: a magyar- _f? . uP.vCU mindig aIig ismert arab iro A fiatal indiai ügvvéd sag is keleti nép. meg kell Dél-Afrikában tanulta meg eurónai ismerni a Keletet, a magyar az egesz eletére szóló leckét. ü kölcsönhatásait szám. történelemben nagy szere- alak. totta k. a maga mod- ulan szövegrésszel Deidáz­pet játszó törököket, a mo- szeret, a híres;&atjáKharat, tudós orienta!ista hamedán vallást, az arab az erőszak nelkul.segeé Gon- éietraiza és bő for­kultúráL A konstantinápo- do ataiWl mozgalom a moz- _ásan zárja a kötetet lyi céhlista a maga tarkasa- galombol harc. a harcból gában a birodalom szivét g.vózelem, India engedi megismerni, a hét- mmmammmmmmm köznapokat, az emberek éle­tét. Törökországról szólván előtérbe kerül a korszerű­ség, a modernizálás kérdése. A szerző szerint Konstanti­nápoly az első lesz a mo­dernség útján járók sorá­ban; latin betűs írás beve­zetése, polgári jog, korszerű államszervezet. az állam­egyház megszüntetése. IMa úgy tűnik, Törökor­szág nem az első, hanem a kivétel volt a sorban. Az iszlám országokban minden anyagi fellendülés ellenére az ortodoxia kerekedett fe­lül. az egyházjog lett az ál­lam épületének fundamen­tuma. Iránt, Pakisztánt, Szaúd-Arábiát említhetem elsősorban, de ugyanez ér­vényes a Perzsa-öböl mini­szuper sejkségeire is. A pró­féta zöld zászlaja újra hó­dításra készen, büszkén lo­bog. még akkor is, ha val­lásháborúban kell „hódíta­ni". Üjra dörögnek a fegy­verek, a szunnita irakiak és a síita perzsák között, mint a történelemben már annyi­szor. Talán egyedül Allah a megmondhatója, hányan kí­sérelték meg a faj fogalmá­nak meghatározását? Ger­manus Gyula 1919—20-ban publikált, gondolatokban, tárgyismeretben gazdag munkája végigtekint a szám­talan tudományos elméleten, kialakítja a ma«a meghatá­rozását is: „A faj jellegét, a gondolkodás módját nem iú"getlen­Rozsnyai Jenő Kolorisztika Csütörtökön befejeződött éve két féléven át oktatják Siófokon a Magyar Kérni- a színtervezést, és a követ­kusok Egyesületének kolo- kezö tanévtói az Iparművé­riszlikai szimpóziuma. szeti és a Képzőművészeti A tanácskozás napirendje Főiskolával közösen meg­egyik széles körű érdeklő- kezdik a színdinamikai désre számot tartó kérdés, építészetünk színvilága, az épületek festésének, színezé­sének több hiányossága volt. Az előadók többek között elmondták, hogy az utóbbi három esztendőben az új épületeknek csupán hét szá­zalékát színezték terv alap­ján, a többit a kivitelező jó vagy rossz ízlésére bízták. Ennek következményeként lakótelepeinken gyakori a színek díszharmóniája. Ugyanakkor szó esett arról is, hogy a magyar színter­vezők már nemzetközi sike­reket értek el, szerte a vi­lágon jó példaként emlege­tik a budai vár színtervét, és ebben a témakörben már külföldön is több szakkönyv jelent meg magyar szerzők tollából. Van tehát néhány élvonal­beli szakemberünk, azonban nagyon kevés a színekhez is értő tervező és a terveket megfelelően megvalósító ki­vitelező. Ezért a Budapesti Műszaki Egyetem építész­mérnöki karán már néhány szakemberek képzését. A mezőgazdászait „jól informáltak' ff A mezőgazdasági és élelmiszeripari főiskolák könyv- lenleg 350-féle külföldi fo­tárvezetői találkoztak és tanácskoztak az elmúlt két na­pon Szegeden, az Élelmiszeripari Főiskolán. A konferen­cián az intézményi könyvtárak jelenlegi helyzetéről, va­lamint a VII. ötéves tervidőszakban várható fejleszté­sekről beszéltek. Természetesen megismerkedtek a részt­vevők a szegedi főiskola tevékenységével, és központi könyvtárának munkájával is. A könyvtárosok tanácsko­zásán itt volt és előadást tartott Vörös Györgyné, az Agroinform osztályvezetője, akit a mezőgazdasági ága­lyóiratot használhatnak a szakemberek. — És valóban használják? Mindet? — Az az igazság, hogy a termelésben dolgozók között még mindig kevés az idegen zathoz tartozó oktatási intézmények és kutató helyek nyelveket ismerő szakember, könyvtárügyeiről, információkkal való ellátottságáról kér­deztünk. — Az Agroinform gyara- dókkal továbbra is ellát­pítási és hálózati osztályá­nak éléről milyennek lát­szik az intézményi szak­könyvtárak, helyzete és munkája? hassák a szakembereket és kutatókat? A felsőoktatásban nem rossz a helyzet, de jobb is lehetne, minisztériumunk ezért is támogatja külön a nyelvtanulást. Ügy tudom, a szegedi főiskolán is minden eddiginél nagyobb gondot fordítanak arra, hogy a az illető intézmények ve­zetőinek figyelmén, törődé­sén is múlik, mennyire adattároló gazdag, ellátott és milyen- aoauaroio — Szorosabb együttműkö­désre kényszerültek, ami a mi területünkön talán köny­— Az összkép igazan nem nyebben megoldható, mint hallgatók nyelvvizsgákat le­rossz. Természetesen mindig más szakágakban. A MÉM- hallgatok nyelvvizsgákat te­- - hez tartozó intézményeknek gyenek' A kutatóhelyek te­ugyanis egyetlen, központi kinteteben teljesnek mond­- . hatjuk az információs bázis es információs . ... ... . . _ kihasználtságát. Az Agroin­féle szolgáltatásokra képes oazisa van, az Agroinform, form fordítószolgálata ak­a könyvtáruk. Általános ta- így sikeresen összehangol- tív. pasztalat, hogy amelyik fő- ható az információszolgál- r.pk o,print n me-ó iskolát vagy kutatóhelyet . .. . . 7. ~ Ezek szerint a mező­egyébként is fejlesztik ott tatas' taJekoztatas. Amikor gazdasagi es élelmiszeripari a könyvtár sem kényszerül kiderült, hogy kevesebb kutatásJs oktatás „jól in­szűkölköldni. így például lesz a pénz, országosan ösz- formait". Az is marad? nem problémamentesen, de szehangoltan határoztuk el, jól működik a Szegedi milyen kiadványokat mond­Élelmiszeripari Foiskola központi könyvtára. Bővült junk 'e- Sikerült megolda­az elmúlt öt évben a Me- ni, hogy bár jóval kevesebb zőgazdasági Múzeum és a példányban, de sokféle tudjuk megszerezni. Sokat Kertészeti Egyetem könyv- külföldi folyóirathoz jut- segítene, ha Soros György tara is, am a debreceni és , , alapítványából a nekünk ju­szarvasi intézmények már hassanak hozza az erdekei- tó összeget nemcsak szak­„kinőtték" a saját könyvtá- lek. Könyvtárközi kölcsön- könyvek, hanem folyóira­raikat. Most kell eldönte- zésekkel, az Agroinform tok, másolóberendezések nünk, hol, mit kell fejlesz- kibővitett tájékoztató szol- vásárlására is fordíthat­teni a következő tervidő- „ „11 nánk. Ez utóbbiakra, még­szakban. galtatasaival .gyekszunk hQzzá jó minőségűekrBei — Az egész magyar kompenzálni a példány- azért lenne nagyobb szük­könyvtáriigyet megviselte számcsökkenést. Új szolgál- ségünk, mint korábban, az 1982-es döntés, a beszer- tatásunk például, hogy a mert az emlegetett példány­zésekre fordítható deviza külföldi folyóiratok tarta- számcsökkenést, csakis több ;radikálj.s fsgkkentésf{. Mit lomjegyzékeit azonnal meg­tettek a mezőgazdasági küldjük a könyvtáraknak, s szakkönyvtárak azért, —< 1986-ban pontosan annyit fordíthatunk beszer­zésre, mint az idén, vagyis az újonnan megjelenő folyó­iratokat például már nem Afe"«rab -Mettemisé^megh°9y az,ezek a!a?j,án. kér,1 c!kkok­lodasa" — irodalom és a nelkfiozhetetlen informa- rol masolatokat adunk, je­másolással, minőségi szol­gáltatásokkal vagyunk ké­pesek ellensúlyozni. S. E. BVK-siker Megszüntették az év eleji energiakorlátozás miatt kelet­kezett lemaradást, több fon­tos termékből pedig már túl is teljesítette időarányos éves tervét a Borsodi Vegyi Kombinát. Különösen je­lentős. hogy a BVK már az első félévben a tervezettet meghaladó volt a vállalat exportja: az előirányzottnál nyolc százalékkal többet ér­tékesített külföldön. Néhány műtrágyafajtából, így pél­dául a mészammonsalétrom­ból és ammóniából négy­négyezer tonnával adósai maradtak ugyan a féléves tervnek, de karbamidból a tervezettnél többet gyártot­tak, értékesítettek és így a hiány kiegyenlítődött. Hungaroton hanglemezlietek A Hungaroton Magyar előtt kevéssé'ismert alkotá. Hanglemezgyártó Vállalat sokat rögzítsen, vagy olyan immár nyolcadik alkalommal müvek felvételét készítse rendezi meg szeptember el a legújabb technikával, 14. és október 1. között a amelyek esetleg évtizedek­Hungaroton hanglemezhe- kel ezelőtt jelentek meg teket. A programról és a utoljára hanglemezen, illet— megjelenő új albumokról ve kapcsolódjék évfordulók­csütörtökön a Zeneművészek hoz. Klubjában tájékoztatták a Bach-tricentenárium je­vallalat vezetői az ujsagiro- J kab gyében három korongot je­Miként elmondták, a Ientet meg, s a Liszt-évfor­Hungaroton hanglemezhe- dulóra készülve a Szent tek esztendők óta alkalmat Erzsébet legendája című ora­nyújt arra, hogy az érdek- tóriumot adja ki a vállalat, lődök átfogó képet alkossa- A klasszikus repertoárt Vi­nak a Hungaroton új kiad- valdi-lemez, három operaal­ványairól, a vállalat pedig bum, s a Ferencsik János felhívja a figyelmet a ma- emlékére készített korong gyar zene-, irodalom és gazdugítja. Ezeken kívül egy előadóművészet jeles alko- népzenei album és három tásaira és képviselőire. A irodalmi1 lemez egészíti ki vállalat él azzal a lehető- a Hungaroton hanglemez­seggel is, hogy a közönség hetek kínálatát. Harminc év A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének jubileuma Megalakulásának 30. év- ban, és más városi és köz­fordulóját ünnepli a Ma- ségi általános iskolákban — gyarországi Németek De- ahol adottak a szükséges mokratikus Szövetsége. Ez feltételek — németül tanít­alkalomból Szende Béla el- hatnak egyes tantárgyakat, nök és Hambuch Géza íő- A német nemzetiségiek a titkár csütörtökön tartott legjelentősebb eredménye­sajtótájékoztatót székházuk- ket kultúrájuk ápolásában ban a szövetség tevékenysé- érték el. Országszerte mint­géröl, feladatairól, szerepét egy 180 kultűrcsoport: ének­a hazai németek anyanyel- kar, tánccsoport, zenekar, vének, kultúrájának, hagyó- színjátszókör, 20 nyelvápoló mányainak ápolásában; a klub tevékenykedik. A het­hazánkban élő német nem- venes évektől egyre erőtel­zetiségű lakosság helyzetéről, jesebben bontakozik ki a A német nemzetiségiek te- hazai német irodalom: 20— vékenyen részt vesznek szo- 25 író. költő műveit pub­cialista társadalmunk épí- likálják. Három évvel tz­tésében, a magyar lakosság- előtt megalakult a képző­gal azonos jogokat, lehető- művészeti szekció, amely ségeket élveznek. Szeretik és elősegíti festők, grafikusok, ápolják anyanyelvüket, kul- szobrászok bemutatkozását, túrájukat, s a szövetség min- Szekszárdon létrejött a né­deol megtesz azért, hogy met színpad, alkalmi társu­megőrizzék nemzeti tuda- lata évente nyolc-tizenkét tukat, anyanyelvüket, kuitű- tájelőadást tart. rájukat. mert ez nemzetiségi A szövetség országos vá­letűk alapfeltétele. Támo- Usztmánya a jubileum al­gatják a kétnyelvű oktatás kalmából szeptember 14-én bevezetését, amelyre a kö- Pécsett ünnepi ülést tart. vetkező években adódik Ekkor kitüntetéseket, nívó­majd lehetőség. A Szövetség díjat adnak át számos akti­a Művelődési Minisztérium- vistájuknak kiemelkedő mai. a megyei és a városi munkásságuk elismerése­tanácsi szervekkel tárgyalt ként. itt adják át a jubile­arróL hogy Baján német no- um tiszteletére Békében és velési központ - nyolc ál- barátsógban cimmel tavalv talanos iskolai es nyolc ko­zépiskolai osztály, valamint meghirdetett képzőművészeti három óvodás csoport — pályázatuk díjait is. A si­Bonyhádon és Pilisvörösvá- keres pályaműveket — 35 ron pedig 12. tantermes is- festményt és grafikát — az kola és 100—120 személyes ülés színhelyén, a pécsi kollégium létesüljön. Itt két Mozgalmi Házban kiállitá­nyelven tanulhatnak a né- son mutatják be. met nemzetiségi tanulók. Az Az Ifjúság és béke című 1986/87-es tanévtől kísérlet- ifjúsági pályázatuk díjait ként a pécsi belvárosi álta- szintén ekkor kapják meg a lános iskola egyik osztálya- kiváló produkciók alkotói. I *

Next

/
Thumbnails
Contents