Délmagyarország, 1985. szeptember (75. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-10 / 212. szám

fl f Szerda, 1985. szeptember 11. 65 Panoráma Elindult szerdán a Ma­gyar Televízió egyik legna­gyobb vállalkozása: tévé­filmsorozat Sinkó Ervin re­összeállításokat mutatnak a világ minden tájáról. Ame­lyekre, ugyebár, ebben a kis országban hagyományo­bölcsesség mesebb a nulni. .. szerint is értel­mások kárán ta­gényéből, az Optimistákból, san buzgón figyelünk, mert nem engedhetjük meg ma­gunknak a tájékozatlansá­got, a begubózást. a kö­zömbösséget, a nemtörődöm­séget. Ám furcsa módon mégis, azért is különösen izgalmasa_k eme Összeállító- férfiak. Láttam, miként. sok. mert a világ híreiben és jelenségeiben számos bel­ső, hazai, itteni vonatkozást lehet fölfedezni. Chrudinák legutóbb el­mondta, hogy a szer készt ő­A rendező Dömölky János, számos emlékezetes, a hazai tévéművészet történetében kiemelkedő jelentőségű, út­törő jellegű, müfajtteremtő munka alkotója. Sinkó nem könnyen befogadható, a Tanácsköztársaság idejét és embereit egyszerre doku­mentumhűséggel és ..regé­nyesítve", általánosítással bemutató művéből drama­turgok és írók segítettek megírni a forgatókönyvet. Az újvidéki tévével kop­rodukcióban készült vállal­kozás első része után sem­miféle ítéletalkotásra nem vállalkozhatunk, csak arra. hogy jó szívvel biztassuk a közönséget: legyenek hűsé­ges, nyitott nézői a sorozat­nak. Ha a most indult soroza­tot nem számítjuk, bízvást mondhatjuk: a hét legérde­kesebb műsora a Panoráma volt. De szóljunk igazabban: az utóbbi hetek legérdeke­sebb műsorai mindig ezek a külpolitikai magazinok vol­tak. A Chrudinák Alajos .,vezényletével" készült ősz- ne. ha világosabban látnánk: s/eállítások — számomra a világ más részein történt legalább — nem egyszerűen borzalmak nincsenek olyan azzal vonzzák a figyelmet, végtelen távolságban tö­hogy átgondolt cs aktuális, lünk, mint időnként qondol­tonyszerű és jól szerkesztett juk. És hogy az évezredes Néztem, mint ,.él" Bra­ziliában a 40 milliónyi (nem tévedés!) utcagyerek. Figyeltem, hogyan mutatja meg a riporternek az a lá­nyomforma 4—5 éves korú, mit szoktak csinálni vele a szívják magukba az állatias öntudatlanságot, és a halált, a fiamforma kölykök a ra­gasztós tubusokból. Óhatat­lan: a mi szipósalnkra gon­doltam. a nálunk. Magyar­ság több levelet kapott, mi- or.szág<m perifériára került után közölték a múltkori- gyerekekre, a mi deviáns' ban ama elrettentő tudósi- ifjainkrai csőlakóinkra. lol­tást az amerikai „ördög- vajainkra. vandáljainkra, imádó" szekták viselt dol- kóregetőinkre. gairól. A levélírók nehez- . ,. Elképzeltem magamnak a ményezték, hogy a Magyar Televízió efféle szörnyűsé­gekkel traktálja az állam­polgárokat. A műsorvezető­szerkesztő szolidan és udva­riasan megjegyezte: nem rémisztgetni akarnak. „Csak" korrekt modorban tájékoztatni arról, hogy az életünk nem fenékig tejföl, még akkor sem, ha ezt mindenáron szeretnénk el­hitetni magunkkal. Jó len­levélírót. Amint dühöng, morog konszolidált kis la­kában, nap mint nap hajt-, ja magát, iparkodik, hogy a csökkenő életszinvonalúak gyanús közegében neki azért legyen ez. meg az... Mit neki a más baja? Akinek' nem mennek jól a dolgai, az maga lehet róla. s ami­ről néni beszélünk, az nincs is. Ébresztő, hölgyeim és ura­im! — mintha ezt harsog­nák, ordítanák a Panoráma „borzalom-riportjai". S alig­hanem muszáj hallgatnunk a figyelmeztetésekre! Sulyok Erzsébet —— < re .jga Haiti messze van rádiófigyelő A fiatalemberek tünetei a hetnek, melyekkel a normá­tüdőgyulladás egy sajátsá- lisan működö szervezet gos változatára utaltak. És játszva megbirkózna, kezdetben tüdőgyulladással Az USA-ban ez idő sze­is kezelték őket. Eredmény- rint tízezer AIDS-beteget telenül. Nem kellett azon- tartanak nyilván, de a ví­ban sok időnek eltelnie, rus átkelt az óceánon. Fran­hogy egy Kaliforniában élő ciaország. Anglia Nyugat- ^dik* század^pestire el­lyik azonnal jelzi, ha ilyen vírust tartalmaz a vér. És azt is tudjuk, hogy az AIDS-fertőzés nem okoz feltétlenül halált. Én mindenesetre örülnék, ha volna már védőoltás a orvosprofesszor fel ne is­merje: újfajta betegséggel állunk szemben. Azóta ezt a kórt a huszadik század pestiseként emlegetik. z AIDí a szerzett immunhiány szindróma. Keletkezéséért a HTLV—3 elnevezésű vírus felelős. A betegség történe­teröl csak dióhéjban: vala- j^üi^ünk.' ha valószínűleg csak maj­mokat támadott meg Kö­zép-Afrikában, később em­bereket is az egyenlítő öve­zetében. Néhány éve tö­meges megbetegedést oko­zott az Egyesült Államok­Németország és Olaszország is feliratkozott a listára, né­hány száz beteggel. A kuta­tóorvosok szerint egy-két esztendőre van szükség ah­, . hoz, hogy kifejlesszék a A betegség az AlDS^azaZ vakcinat AI^S ellen. Mi lesz addig? Egyed László összeállítása nem hagyott kétséget afe­lől, hogy mi is veszélybe A vírusokat általában nem képesek a határsorompók feltartóztat­ni. Annyit azonban jó ha tudunk, legnagyobb veszély­nek a homoszexuálisok van­nak kitéve, s egy baráti pa­rolával minden bizonnyal ban, ahová minden bizony- nem terjed a kór. Olyan be­nyal Haiti e vírussal erősen rendezés is van már, ame­fertőzött szigetéről jutott át. Egyelőre annyit tudunk, hogy a fertőzés az ondófo­lyadékkal és a vérrel ter­jed; a betegségtől főként a homoszexuálisoknak és a hemofiliában _ szenvedőknek kell tartaniuk. (Egyesek le­hetségesnek tartanak más­féle terjedési módokat is.) A vírus a retrovírusok családjába tartozik; rokon­vírusai okozzák például a leukémiát, a fehérvérűsé­get. A retrovírusokat egyéb­ként az teszi igazából go­nosz ellenséggé, hogy visz­szafelé is tudnak másolatot készíteni magukról, beépül­nek a sejtek genetikai ál­lományába, s így a beteg egész életében fertőz. Már ha életben marad, mert sok esetben nem így történik. A HLTV—3 ugyanis megbé­nítja a szervezet immunoló­giai rendszerét, s a betegek védtelenné válnak; olyan fertőzések is végzetesek le­len. örülnék, ha soha nem érne ide a betegség Ma­gyarországra, légink; meg annak örülnék, ha nem terjedne tovább, s nem jut­na el sehová. Mindenesetre — mint hallottam a műsor­ból — nem várjuk ölbe tett kézzzel a vírus jövetelét. Hogy mit teszünk ellene — egy későbbi adásból derül ki. Javaslom, hallgassák meg. Remélem, ugyanilyen pontos, tárgyszerű lesz, mint a mostani műsor. El­lenkező híresztelésekkel szemben azért megjegyzem: nálunk még nincs AIDS-be­teg... Haiti messze van. Petri Ferenc Miért késik a gyermekfalu átadása? Battonyai beszélgetés Takács Dezső tanácselnökkel Amikor 1983-ban azt ír­ták az újságok, hogy 85. szeptember 1-én gyerekek­től lesz hangos a battonyai öreg gyümölcsös, a Fáskert, az S. O. S. gyermekfalu ter­veinek még egyetlen vo­nása sem született meg. Csoda-e, ha a kitűzött ha­táridő után egy héttel meg­lehetősen csatatérre emlé­keztető építési terepen mász­kálunk Takács Dezső tanács­elnökei. Ezen a szomba­ton jórészt csak szocialista brigádok tevékenykednek az ország különböző részéiről. Akiknek kötelessége lenne az építés, azoknak termé­szetesen pihenőnapjuk van. •A vén szilvafák alatt a tanácselnök először arról beszél, hogy az első felsza­badult településnek, ahol három nemzetiség él együtt, mit jelent ez a gyermek­falu. - Battonya öregedő köz- tes befizetésekkel, a magyar. seg. Míg 19b0-ban 11 ezer országi egyesület résztvevői­lakosa volt, napjainkban nek tagdíjaibó, és a tévé­mar csak 7700. Sokan elmen- műsorok jogdíjaiból all ösz_ tek innen, mert a mezogaz- sze A kiviteiezést a Mező­dasagban felszabaduló mun- kovácshazi Építőipari Szö­kaerőt évtizedeken at nem vetkezel Közös vállalat dol­tudtak foglalkoztatni, az gozój végzjk Az igazgág ipartelepítés sokat kesett. kedvéért e, kell mondani, Közel negyven szazaleka a hogy ezek flZ emberek ed_ lakossagnak 50 evesnel Ido- dig jórészt istáIlókat( moző_ sebb, 23 szazalekuk nyugdi- gazdasaoj jas korú. Éppen ai derékhad építettek ahol nem szoru hiányzik. Akik pedig egyszer toU annyira a nemzetközi felszedték a sátorfájukat, nemigen irányítják vissza a kormányrudat. Úgy gon­doljuk, hogy a gyermekfalu majdani lakói erös szálakkal kötődnek Battonyához, hi­szen családi kötelékek fű­zl)r majd őket ehhez a te­lepüléshez, itt tanulnak rrtájtí Míakmát,<<tttVikinálunk nekik munkaalkalmat. Re­ményeink szerint a gyer­mekfalu megállítja a népes­ség fogyását, stabilizálja Battonya lélekszámát. — Most eléggé nagy még a felfordulás. Úgy tűnik, néhány családi házba már beköltözhetnének a gyere­kek, de legtöbbje még igen­csak munkáskezekre vár. Vajon miért csúszik a ha­táridő? — Véleményem szerint az első és legfontosabb oka, hogy az átadási határidőt nem a magyar viszonyok ismeretében állapították meg. A község fölkínálta ezt az öreg, 3,2 hektáros gyü­mölcsöst, ide épült föl a tizenkét családi ház — egyenként 140—160 négy­zetméteresek —, a közösségi épület, a vendégház, a veze­tői lakások és kiszolgáló létesítmények. Az S. O. S. nemzetközi szervezet 1 mil­lió dollárt adományozott a battonyai gyermekfalunak, melynek felépítése körülbe­lül 70 millió forintba kerül. A hiányzó pénz társadalmi munkavállalásokkal, önkén­a tervek. A kemény tél is három hónapos pihenésre kényszerítette őket. Nem beszélve, hogy a munka­szervezés nálunk igencsak gyerekcipőben jár. A batto­nyai tanács feladata volt a közműellátás kialakítása, a közút, a szennyvízhálózat ki­építése, a víz- és gázvezetés, járdaépítés. Amíg ezek a munkálatok folytak, igen­csak hátráltatták az effek­tív építő tevékenységet. Mostantól aztán nagyon ösz­szezsúfolódtak a teendők. Az átadás határidejét meg­jelölni nem tudom, jósolni nem szoktam. — Egy kis fantáziával „megsegítve" a mostani ké­pet, itt egy gyönyörű épí­tészeti együttes lesz. A La­kóterv Finta József-vezette munkaközössége nagyszerű terveket készített. A tanács­elnöknek a gyemekfalu ma ínég inkább teher, mint büszkeség? — Az első pillanattól „édes teher" volt számunkra en­nek a munkának koordiná­lása, figyelemmel kísérése. Feltétlenül bízunk Hermann Gmeiner professzor nemzet­közi méretű vállalkozásának, magyarországi gyökéreresz­tésében és reméljük, hogy létesítményeket az első hazai gyermekfalu beváltja a hozzá fűzött re­ményeket: az otthon, az anya és a testvéri közösség a szerencsétlen sorsú gyere­kekből társadalmunk szá­mára becsületes, hasznos polgárokat nevel. T. L. szabvány, a gyakran ellen­őrzött és megkövetelt minő­ség. Az elmúlt év márciusá­ban készen álltak a munká­ra, de csak júniusban kezd­hettek, akkorra érkeztek meg Hűtőgépek fejlesztése, gyártása A hűtőgépek fejlesztésében, egyre korszerűbb, nagyobb sával összefüggő kérdések: gyártásában, ipari felhaszná- hatásfokú hűtőberendezé- hazánkban a hatvanas évek lásában érdekelt hazai és sek kialakítását teszik szük- óta nem gyártják a hütögé­külföldi szakemberek ta- ségessé. A mostani konferen- pek e fontos részegységét, a nácskozását rendezik meg cián a legújabb hazai és kül- vállalatok igényeiket az évek szeptember 11- ós 13. között földi tapasztalatok között is során többféle importforrás­Egerben. A VI. hűtőgép- kiemelt téma lesz az energia- ból fedezték. Mindez egyre tanácskozás részletes prog- takarékos megoldások kérdé- nehezebbé tette az eltérő al­ramját hétfőn sajtótájékozta- se. Ennek kapcsán több elő- katrészű berendezések egy­tón ismertették a rendező adó foglalkozik majd az úgy- séges szervizének a biztositá­Gépipari Tudományos Egye- nevezett hőszivattyús rend- sát. Az előadók éppen ezért sülét képviselői. szer továbbfejlesztett váltó- most részletesen áttekintik a _ ... , , hnov tataival, amelyek a hűtés nagykompresszor-felhasz­napról napra bővül Azoknak közben keletkezett hulladék- nálás országos helyzetét, mi­a termékeknek a köre, ame- hő különböző célú hasznosí- közben a külföldi gyártok lyeket hűtőgépekben tarta- tását teszik lehetővé. Ugyan- már a legújabb fejlesztési nak: élelmiszeripari vagy csak megvitatják a hazai e-edményekről számolnak be. vendéglátóipari, cikkeken túl kiskompresszor-gyártás leg- összességében a konferen­mind tobb gyogvszert, foto- ujabb eredmenyeit. kulonos technikai terméket, sőt fel- tekintettel az uramfogyasz- (ia mintegy 300 resztvevoje használás előtt számos gép- Iás é3 a zaj csökkentésére tett több mint 50 előadást vitat ipari alkatrészt — például erőfeszítésekre. További té- majd meg, és a program ré­dugattyút — is behűtve tá- maként szerepelnek a nagy- szeként gyárlátogatásra is rolnak. A növekvő igények kompresszorok alkalmazá- sor kerül. II szeptemberi Tiszatáj Utassy József Átok című versével indul a lap szép­irodalmi anyaga. A költő — nyers, szenvedélyes szavak­kal — a „drága jövőt" ve­szélyeztetőket átkozza ki: „Hát ne Föld, / ne gadd ki sorra mind, / ta­gadd, / tagadd ki!" Közli a lap Csiki László, Varga Im­re, Oláh Zoltán, Jánosy Ist­ván, Kiss Dénes, Vecsernyés Imre verseit, Czakó Gábor elbeszélését. Az ötvenesz­tendős Simái Mihályt, la­punk egykori munkatársát, a Kincskereső főszerkesztő­helyettesét, Baka István kö­szönti. „...Te voltál az — írja Baka —, aki nemcsak szerkesztőként, hanem köl­tőként, íróként is bebizonyí­tottad: mindent tudsz a be írt verseket vizsgálta meg, s bennük az 1957-es gyűjteményes kötet (Deres majális) első két ciklusának előzményeit fedezte föl. A Deres majálisból ismert ver­fogadd be őket, / sekben az irodalomtörténet fogadd be:/ta- eddig „a startállapot poéti­kai adottságait" elemezte, pedig azok már — az igaz zsengék javított, átdolgozott változatairól lévén szó —• „az érett költő immár ki­forrt sajátságai jegyében készültek". A füzetbeli előzményeket „a Deres ma­jális bajvívó költője okkal érezhette genezise forrásá­nak, érett költészete must­idejének". Kiss Ferenc meg­győzően, hatalmas fölké­szültséggel bizonyítja, hogy a Deres majális két első ciklusát valójában nem az gyerekekről és a gyermek- első kötet, a Tűnj el fájás irodalomról." Azt, hogy Si­mái „felnőtt" lírája válto­zatlanul jelentős, a szep­temberi számban közölt új versek is tanúsíthatják. Hetven éve született ko­runk egyik legnagyobb köl­tője, Nagy László. Életmű­ve — évfordulótól függetle­nül is — eleven, mindig je­len levő hatóerő irodal­munkban. A költő nővére, Fábián Lászlóné Nagy Iza­bella emlékezésében család­ról, gyerekkorról, ifjúságról esik szó. Nagy László pró­zai írásaiban gyakran em­legette az iszkázi időket, de Nagy Izabella írása képes gazdagítani a korszak ké­pét, s árnyalni a jól ismert emberi portrét. Betegsége, sántasága miatt Nagy Lász­ló nem hagyta magát saj­nálni. N-agyon vígkedélyű volt és barátságos, szerették az iszkáziak... (...) Már táncoltunk, búcsúkor egy asztalnál ültünk, fölkértek bennünket, ő meg ott ma­radt, akkor láttam nagyon szomorúnak, sohasem felej­tem el azokat n szemeket" — olvasni. Kiss Ferenc Nagy László zsengéi című alanvető tanulmányában az 1945—46-ban öt pepita füzet­(1949) előtt, hanem az 1956­os A vasárnap gyönyöre után kell az életműben el­helyeznünk. Görömbei And­rás Nagy László Latinovits­versét (Gyászom a Színész­királyért) elemzi. Tóth Béla Tiszajárásában most a tokaji borkereskede­lem történetébe pillantha­tunk be. A Kritika rovatban Csoóri Sándor új verseskö­tetét Grezsa Ferenc értékeli. Csoóri költészete — állapít­ja meg Grezsa — ellenérv a líra „térvesztéséről és ha­nyatlásáról" szóló legendák­kal szemben; „jelentőségé­vel ugyanis összhangban van (olvasói) fogadtatása, a magyar költészet legjobb hagyományaival pedig az emberi-művészi érték, ame­lyet képvisel." Sipos Gyula válogatott verseiről Ágh István, Nemes Nagy Ágnes Babits-könyvéről Levendel Júlia ír. Pusztaszeri László Görgey-monográfiáját Ger­gely András, Borsi-Kálmán Béla kapcsolattörténeti munkáját Kovács István bí­rálja. Az új számot Tardi Sándornak magyar költök verseihez készült rajzai il­lusztrálják. *

Next

/
Thumbnails
Contents