Délmagyarország, 1985. szeptember (75. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-06 / 209. szám

37 Péntek, 1985. szeptember tí. Emlékezés Gerelyes Endrére A fiatalon. 38 esztendős korában elhunyt Gerelyes Endre, Gábor Andor-dijas íróra kamarakiálütás meg­nyitásával emlékeztek csü­törtökön Budapesten az irodalmi hagytékát őrző Pe­tőfi Irodalmi Múzeumban. Az író születésének 50. év­fordulója alkalmából meg­rendezett eseményen Botka Ferenc, a múzeum főigaz­gatója arról szólt, hogy az intézményben 1980 óta őr­zik az író kéziratait és az őt ábrázoló fotókat. Ezután Tóth Dezső műve­lődési miniszterhelyettes idézte fel az író alakját, személyiségét, emlékeztetve arra, hogy Gerelyes Endre nyílt, őszinte ember volt. Tekintetében, .magatartá­sában mindig ott lappangolt a becsületéért, erkölcsi hi­teléért való megküzdés ké­szenléte. Ars poetica-vallo­másában a legtöbbször mo­rális kategóriákban fogal­mazó író az őszinteséget nemcsak a bátorsággal, ha­nem a mindkettőt tartalmi­lag minősítő felelősséggel is összekapcsolta. A megemlékezésen Havas Judit előadóművész Bárányi Ferenc József Attila-díjas költőnek a fél évszázados évforduló alkalmából írt Ring című versét mondta el. Merényi Judit előadóművész Gerelyes Endre posztumusz kisregényéből, az Isten ve­led. Lancelot-ból adott elő részleteket. (MTI) rr Ősszel, télen Megjelent az OTP—Penla Tours őszi—téli programfü­zete. Gondoltak az autósok­ra — több ajánlatuk van, az utazást egyénileg megoldani kívánók részére —, gondol­tak a sportolni vágyókra — elsősorban kezdő vagy gya­korlott síelőkre. Karácsonyi és szilveszteri programokat is kínálnak. Kevesen tudják, hogy a Pen­ta Tours a Malév megbízásá­ból repülőjegy-árusítással is foglalkozik. Ez év áprilisa óta lehet „repülő-gondjain­kat" rájuk is bízni, magán­személyeknek és vállalatok­nak egyaránt intézik. Tájékoztatást, felvilágo­sítást Szegeden a Takarék­tár utca 7. sz. alatti OTP— Penta Tours fióknál lehet kérni. Együtt­működés A MAV Szegedi Igazgató­sága és a Volán 10. Számű Vállalat megegyezése alap­ián a megve két nagyfor­galmú vasútállomásán: Hód­mezővásárhely-Néokerten és Makón összhangba hoz­ták a helyi autóbusz-közle­kedést a vonatközlekedéssel. Az említett állomásokon a kora hajnali és a késő esti vonatok kivételével szinte valamennyi személyszállító vonathoz, illetve vonattól biz.tosítiák az utasok eljutá­sát. Nagydíj a gabonakutatóknak Nagydíjat kapott a szegedi Gabonatermesztési Kutatóin­tézet is az Országos Mező­gazdasági és Élelmiszeripar: Kiállításon. A szántóföldi növények nemesítésében el­ért eredményeiért kapta ezt a kitüntetést. A nagy terüle­teket elfoglaló búza, kukori­ca, napraforgó és cirok hozta a dijat, természetesen hozzá­juk kapcsolva a .termesztés­technika eredményeit és a vetőmagvak előállítását is. Ugyanezen a kiállításon a Nemzetközi Díjak második fokozatát kapta a KGST me­zőgazdasági szakbizottságá­nak javaslata alapján a hi'o rid kukorica nemesítése és d vetőmag termesztése terüle­tén a kétoldalú és sokoldalú együttműködésben elért eredményekért. Első dijat nyert a biotechnológiai mód­szerek alkalmazásáért a ga­bonafélék nemesítésében. Ez a díj már a holnap mezőgaz­daságába vezet. Egyetlen sejtből regenerálva, a nö­vényt, sokkal jobban irányit­hatók a belevitt különböző tulajdonságok. A díjakat Szániel Imre, az intézet igaz­gatója vette át. Milliós ház Alsóvároson — Hagy propagandára nincs pénzük Hiába is; hangsúlyoznám, a vasutas művelődési ház amatőr képzőművész cso­portot működtet, hogy munkáskórusa fesztiválmi­nősítést kapott (ez igen ma­gas rang), meg hogy kama­rakórusa is van, és fúvós-, zenekara is, s gyermek né­pi táncosok járnak oda pró+ bálni. Benkö Andrásné és Palugyainé szendrei Eva meg 'ne haragudjék, mégis le kell írnom, az alábbiak­ban, a szegediek körében Kapca néven ismert házról lesz szó. Benkőné külön el­nézését kérem. Ízig-vérig népművelő, kényes a jó hír­re. Szigorú szakmai szem­pontok vezetik munkájában, jóllehet fönnön hangoztat­ja azt is, a népművelő csak fél, legfeljebb egy lépéssel járhat népe előtt. — Alsóvárost alvó város­nak mondják. Kiket tud mozgatni a ház? — Nagyot tévednek azok, akik úgy vélik, itt jobban kell ébresztgetni az embere­ket, mint más városrészben. Nyugdijasklubunkba példá­ul több mint százan járnak, rendszeresen. A könyvtá­runknak 400 rendszeres ol­vasója van. Házunkkal szemközt a tanárképző fő­iskola egvik fele. tele diák­kal. általános iskolák is találhatók a közelünkben. Így mi sem természetesebb, hogy a gyerekeket, tanuló­kat is csalogatjuk. Gondolná az ember vasutasok járnak ide, hisz az ö szakszervezetük tartja el a házat. Nem is téved nagyot, aki így gondolkodik. E vá­rosrész lakóinak ugyanis valamilyen módon köze van a vasúthoz. A legtöbb nyug­díjas a MAV-nál dolgozott. Egyébként manapság elég kevés a tiszta profilú mű­velődési intézmény. Szó 'sem lehet megkülönbözte­tésről. E/.en a környéken a mienk az egyetlen művelő­dési intézmény, közművelő­dési feladatokat vállaltunk föl. s,,még egyet nem árt tudni: a vasút aktív dolgo­zói, a tulajdonképpeni jo­gosullak, igen ritkán jutnak el a házba. Legtöbbjük in­gázó, váltott műszakban dolgozik. Benkőné az igazgatónő persze azt nem is mondja, a művészeti csoportokba fő­ként vasutasgyerekek jár­nak. Aztán az is igaz, pró­bálkoztak ők a munkahelye­ken, az üzemfőnökségeken. „Helybe" vitték a kultúrát. Rá kellett jönniük, a rideg környezet alkalmatlan még csak a szórakoztatásra is. Megszépült viszont a ház. Milliókat költöttek a beren­dezésre, a fölszerelésre. A belső burkolat a falakon, az ízléses kárpitozott székek, a praktikus összecsukható asztalok, a szőnyegek a leg­kevésbé sem emlékeztetnek már a régi „poharazgatóra". Büfé ugyan működik, ám az italkimérésnek régen vé­ge, mint ahogyan a diszkót is beszüntették. Márkás szerkezetek alkotják a stú­diót, videoberendezést is vásárolhattak már, ám egyik sem a könnyű szóra­kozást keresőké. Most, a hónap végére szeretnék megnyitni az ifjúsági szo­bát. Vasutas fiataloknak szánják, s a 600 KISZ-es közül biztosan akad mindig egynéhány, aki el is jár a házba. Három éve, 1982 áprili­sában költözhettek vissza a fölújított épületbe. Félő volt, széthullanak az ama­tőr csoportok. Mára bebizo­nyosodott alaptalan volt ez az aggodalom, hisz a kiál­lítások, bemutatók sora iga­zolja a tehetségek tevéke­nyek is. Igazából sosem hi­ányzott ebből az épületből a népművelő szándék, leg­feljebb a feltételek. — Mégis, alig hallani e városrész közösségérül. — Messze vagyunk a Bel­várostól, s a nagy propa­gandára már nincs pénzünk. Nem tudjuk megfizetni pél­dául a Szegedi Műsor „hely­pénzét" sem. Előfordult, hogy a dorozsmai Petőfi Sándor Művelődési Házzal is összetévesztettek bennün­ket. Mi is Petőfi nevét vi­seljük. Pedig érdekesség­képp elmondhatnám, a 11­es és a 21-es buszokkal még Tarjánból is utaznak hozzánk, a rendezvényeink­re. Egyszer talán elérjük: nemcsak az újoncok, a be­vonuló katonák gyülekező­helyének tekintik a műve­lődési házunkat. M. E. Mentőorvosok vándorgyűlése Szegeden Tegnap, csütörtökön meg­kezdődött Szegeden, a me­gyei tanács oktatási köz­pontjában a Magyar Men­tésügyi Tudományos Társa­ság III. vándorgyűlése. A tanácskozás fő témáiról, céljáról dr. Bencze Béla, a társaság főigazgatója tájé­koztatott. — A kétnapos tudomá­nyos ülésen — több szek­cióban — mintegy 200 elő­adás hangzik el, amelyek két fő téma közé csoporto­síthatók. Az egyik: korunk igen veszedelmes ártalma, a baleset. Amikor hozzálát­tunk a konferencia szerve­zéséhez, nem is sejtettük, hogy most, a nyár elmúltá­val milyen aktuális ez a téma. Amellett, hogy tud­tuk, ez a harmadik halálok hazánkban, nem ismertük az idei, első félévi szomo­rú adatokat. Ennek az év­nek az első felében 33 szá­zalékkal több közúti bal­eset történt, mint tavaly ebben az időszakban. Mind­ez komoly feladatok elé állítja a mentőszolgálatot, az elsősegélynyújtókat, s hogy a gyors szakmai be­avatkozás minél sikeresebb legyen, ezt a célt is szol­gálja ez a továbbképzés­jellegű tanácskozás. De föl­hívjuk arra is a figyelmet, hogy a motorizáció fejlődé­sével nem törvényszerű a közúti balesetek számának növekedése: kellő fölvilágo­sítással számos szerencsét­lenség megelőzhető. — Nemcsak az utakon fe­nyeget veszély bennünket: akkor sem vagyunk bizton­ságban, ha ki sem tesszük a lábunkat a házból. — Az otthon és a közvet­len környezetében bekövet­kezett sérülések, elhalálozá­sok az összes baleseteknek csaknem háromnegyedét le­szik ki. Az ok leggyakrab­ban a figyelmetlenség. Az esés. az elektromos gének hibája, esetleg szakszerűtlen javítása, robbanás, égés, forrázás, mérgezés egyaránt megtalálható a háztartási balesetek listáján. $zomorú tapasztalat, hogy gyereke­inkre nem vigyázunk elég­eé otthonunkban, ebben az igen veszélyes „üzem"-ben. — Mint minden betegség esetében, ezúttal is a meg­előzés lenne a legcélraveze­tőbb. — Ez már nem kifejezet­ten egészségügyi feladat. A baleset-elhárítás érdekében széles körű társadalmi ösz­szefogásra van szükség, amelyben megtalálja a ma­ga teendőjét a családon, az iskolán kívül a népfront, a Vöröskereszt és a szakszer­vezet is. A helyes egészség­védelmi szemlélettel, az egészséges életmód tudniva­lóinak ismeretében talán ritkábban kellene tárcsáz­nunk a 04-et. — Melyik a tanácskozás másik nagy témaköre? — Röviden: a gyógysze­rek egymásra hatása. A mentőorvos a helyszíni se­gítségnyújtáskor, amikor tudvalevő, a gvorsaság oly­kor maga az élet. nem tud­hatja. hogy a sérült ember más betegsége miatt eset­leg nem szedett-e előzőleg valamilyen gyógyszert. Adott esetben veszedelmes lehet többféle orvosság egy­ideiű hatása. Ezzel is szá­molnia kell minden mentő­orvosnak. ezért is igyekez­nek az előadók több oldal­ról is megvilágítani ezt a témát. A vándorgvűlés mintegy 250 résztvevője ma folytat­ja munkáját Chikán Ágnes Vigyáznak a minőségre Az Ipari Minisztérium­ban a közelmúltban meg­alakult Ipari Minőségügyi Tanács közreműködésével a következő hetekben feltér­képezik az ipari termékek minőségi színvonalát, s en­nek alapján kidolgozzák a tanács jövő évi .munkaprog­ramját. Az elerúzés során figyelembe veszik az. ex­porttermékekre érkezeit reklamációkat, a különböző minőség-ellenőrző intézetek elemzéseit, a belföldi forga­lomba kerülő árucikkekről összeállított Kermi-jelenté­seket, a Központi Statiszti­kai Hivatalhoz eljuttatott vállalati információkat, és az MNB-nél a rossz minő­ségből eredő exportveszte­ségről készült listákat is. A rövidesen elkészülő át­fogó elemzést már megelőz­te egy általános felmérés, amelyből kitűnt, hogy az ipari termékeknek lefeljebb csak 30-40 százaléka éri el a fejlett országok ipari gyártmányainak műszaki és elv Az új vállalatirányítá­si formák terjedésével lazul a függőségi viszony az alapitők és az alapí­tottak között. De ahol: még csak tervezik a vál­lalati tanács megalakítá­sát. nemegyszer furcsa utasításokra akad az ér­deklődő. A tanács alapos útmu­tatást dolgozott ki a sü­tőipari vállalat gépkocsi­jainak üzemanyag-taka­rékosságára. Literre elő­írták, mennyit égethet el az Ifa és a Barkas a kenyér és a finom pék­áru kiszállításakor. Ugyancsak á takarékos­sági előírások között jött az utasítás, hogy egy-két vekniért ne álljon meg az autó. A minimum, amit fehér kenyérből egy helyen lerakhatnak, le­gyen 32 kiló. Így óvodák és bölcsődék a közeli boltból viszik át a pék­árut. Teszik ezt ' zokszó nélkül, mert már a da­dák is látták a plakátot, hogy „Gyorsítson lassab­ban!" No, és csodálkoz­tak az egyik TV-híradó riportjának adatán, ami­kor a BKV közgazdásza közölte, hogy ha egy kek busz lelassít és fékez a megállóban, majd indít és gyorsít, ez a minden helyi járattal percenként előforduló művelet a vál­lalatnak 30 forintjába ke­rül. S persze az admi­nisztratív létszám csök­kentése és a papírtakaré­kosság ... Ha a terítő­járat kevesebb helyen parkol le, az irodában kevesebbet kell számolni, és kevesebb bizonylat is elég. Szóval a kenyeres­ládát cipelő dadák mind­ezt értik. A rendelet után jött a kiegészítés. Ebben meg­erősítették a 32 kilós al­só határt, és írtak egy kivételről. Ez a tanács étkezdéje, ahová a 6 kiló fehér kenyeret is ki kell vinni. Nem extra minő­ségűt, hanem ugyan­olyat. mint 25 méterrel arrébb a boltban árul­nak. Ebben az esetben ugye nem az elpergő fo­rintok jelentik a legna­gyobb kárt? B. I. minőségi színvonalát, vagy­is csak ezek a cikkek ver­senyképesek. A minőségi károkból származó veszte­ség tavaly az ipari érték­nek közel egy százalékát tette ki. Ez a megközelítő .adat-.a- nemzetközi összeha­íwntífásban d'-közepmezöny­ben helvcv.kedik el. Az 'éévés íparv' ,Hetimékésöpor­toknál meglehetősen eltérő képet mutattak á minőségi vizsgálatok, például a vegy­ipar egyes ágaiban. így a kozmetikai és háztartási cikkek körében az átlagnál magasabb arányt képvisel­nek a kelendő és jó minő­ségű áruk. míg a gépipar­ban sókkal kevesebb az ilven termék, több a rekla­máció és a kifizetendő köt­bér. Az Ipari Minisztérium ér­tékelése szerint a vállalatok eddig elsősorban a kész­gyártmányok minőség-el­lenőrzését szervezték meg, és nem alakult még ki olvan korszerű rendszer­szemlélet, amely a minőség alakulását a piackutatástól cészen az értékesítésig nyomon követhetné. Ezért szükséges, hogy a vállala­toknál az egész qa\:dálko­dást átfogó minőségügyi rendszer és Szervezet jöjjön létre. Számos külföldi nél­da igazolja az ilyen minő­ségügyi szabályozás létjogo­sultságát, sok külföldi vál­lalatnál ma már külön mi­nőségügyi igazeatók 'irányít­ják az ilyen munkákat. A hazai iparvállalatoknál je­lenleg is folyik a vállalati szervezeti felénités felül­vizsgálata, és több helyen — főleg, ahol a külpiac kényszerít is erre — már kezdeményezik az úi válla­lati minőségügyi szerveze­tek létrejöttét. így oéldául a Medicorban, a győri Rá­ba Magyar Vagon- és Gép­gyárban, az Ikarusban és a Ganz Villmossági Művek­ttért. sciLé+ív,. 6M J Mindezen körülményeket figyelembe véve az Ipari Minisztérium vezetői úgy határoztak, ho»v létrehoz­zák a Minőségü<*vi Taná­csot, amely az egész ipart átfogja, segíti és koordinál­ja az iparvállalatok minő­ségügyi munkáját. A meg­alakult tanács 27 tagú; a minisztérium, a 6 ipari ellen­őrző intézet, valamint az egves iparágakat képviselő vállalati szakembereken kí­vül az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Országos Mérésügyi Hivatal munkatársai is részt vesz­nek a munkában. A tanács rendszeresen értékeli majd az ipari termékek minősé­gének alakulását, ezzel kap­csolatban az anyagellátás helyzetét, a szabványok sze­repét a minőség alakulásá­ban. és a fogvasztók megfe­lelő tájékoztatását. A tanács figyelemmel kíséri a ter­mékszerkezet változását, a termelési költségek alaku­lását, a minőség-ellenőrzés módszereit és technikai megoldásait, javaslatokat tesz a "^Halatoknak a mi­nőségügyi szervezetek kiépí­tésére és fejlesztésére. A minőségügyi munka javítá­sa érdekében ezentúl folya­matosan vizsnálják a o<nj­dasáai szabáluohók hatását ar ipari termékek minösé­gére. Kötvényinformáció Az Állami Fejlesztési Bank szegedi területi igazgatósá­gán magánszemélyek jelen­leg ötféle kötvényből vásá­rolhatnak. Két vállalat ér­tékpapírja a kibocsátási ér­ték feletti árfolyamon keresi új tulajdonosát. Az Alföldi Tüzép kötvényét a névérték­nél 8, a debreceni 6-os szá­mú Volánét 1,5 százalékkal magasabb áron értékesítik. (Az előbbinél még hátra van az idei 11 százalékos kamat kifizetése, amire december 8-án kerül sor.) Eredeti árán kínálják a Könyvért és a Pest megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat értékpa­pírjait. (Az utóbbi Magyar­országon az első változó ka­matozású kötvény. A befek­tetők kamatként évente a vállalati eredményétől füg­gően pénzük 9—13 százalé­kára számíthatnak.) A Sze­gedi Körzeti Telefonkötvény már biztosan túl van a há­rom héttel ezelőtti mélypon­ton. Most 15 ezer 600 forin­tért eladó. Az ÁFB a gazdálkodó szer­vek és magánszemélyek tu­lajdonában levő kötvényeket megvásárolja. Valamennyi hazánkban forgalomba levő ilyenfajta értékpapír heti úr­folyamát a Heti Világgazda­ság és Figyelő közli.

Next

/
Thumbnails
Contents