Délmagyarország, 1985. szeptember (75. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-05 / 208. szám

5 Csütörtök, 1985. szeptember 5. Acélgyártók konferenciája Szerdán az Országos Ma­gyar Bányászati és Kohá­szati Egyesület rendezésé­ben megkezdődött Siófokon a IX. országos nyers vas és acélgyártó konferencia, amelyen az iparág új eljá­rásait, technológiai korsze­rűsítéseit ismertetik, és a magyar vaskohászat ered­ményeiről, gondjairól adnak számot. A háromnapos ta­nácskozáson több mint két­száz metallurgiai szakem­ber, köztük hatvan külföldi kohómérnök vesz részt. A megnyitó plenáris ülé­sen Soltész István nyugal­mazott ipari miniszterhe­lyettes, az OMBKE elnöke tekintette át bevezető elő­adásában a hazai vaskohá­szatnak a hetedik ötéves terv időszakában esedékes feladatait. Kiemelten foglal­kozott a kohászat energia­és anyagtakarékosságának kérdéseivel, hangoztatva, hogy jelenleg 30 százalékkal.­több energiát használ fel a'. magyar vaskohászat, mint a világ élenjáró kohászati üzemei. A gondok megoldá­sát célozza, hogy három kormányprogramban — az energiaracionalizálás, az anyagtakarékosság és a hul­ladékfelhasználás program­jában — vesz részt a vasko­hászat. Ezután Szabó Ferenc, a Dunai Vasmű vezérigazgató­ja tartott előadást a világ vaskohászatában az elmúlt évtized során bekövetkezett változásokról, a tőkés orszá­gok termelésének visszaesé­séről. Mindezt összevetette a hazai helyzettel, kifejtet­te: nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy csökken­jen-e a magyar kohászat termelése, vagy maradjon a jelenlegi szinten, ezt tech­nológiai folyamatonként, vállalatonként kell vizsgál­ni, figyelembe véve a ma­gyar gazdaság igényeit és lehetőségeit. E tényezők •egybevetésével lehet csak .abban állást foglalni, hogy a továbbfejlesztés, a visz­szafejlesztés, a szinten tar­tás, a kooperáció vagy egyéb megoldás a leggazda­ságosabb az adott termék előteremtésére. Ami kulcs­kérdés: a nyersvas-gyártás energiatakarékos és gazda­ságos megoldása, az acél­gyártás korszerűsítése. Min­denhol — de különösen a hengerelési technológiában tovább kell javítani a mi­nőséget. A nyersvas-gyártás távla­ti fejlődési irányairól és a hazai fejlesztés lehetőségei­ről Farkas Ottó egyetemi tanár, a Miskolci Nehézipa­ri Egyetem kohómérnöki karának dékánja tartott előadást a konferencián. Az eszmecsere kerekasztal-be­szélgetéssel folytatódott, majd két, kohászati beren­dezéseket gyártó osztrák cég termékeivel ismerked­hettek a résztvevők. A konferencia ma, csü­törtökön folytatja munkáját. (MTI) Falukutatók tábora Falukutató tábor nyílt szerdán a Bács-Kiskun me­gyei Jakabszálláson. Részt­vevői fiatal kutatók, egye­temi hallgatók, akik Buda­pestről, Debrecenből, Pécs­ről, Békéscsabáról és Sze­gedről érkeztek a falusi életmód és gazdasági forma változásának számbavételé­re. A kéthetes munka során — amelyet a Magyar Tudo­mányos Akadémia Regioná­lis Kutatások Központjának kecskeméti települé'skutató csoport jj». rá nyit — 250 családot keresnek fel" Ja­kabszálláson és a környező tanyákon. Választ keresnek arra is, hogy változott az élet a tanyákon. Athénban táncoltak A Szeged Táncegyüttes sikere Élményteli tíz nap után hazaérkezett görögországi vendégszerepléséről a Nagy Albert vezette Szeged Tánc­együttes. A folklórcsoport Athénban tucatnyi ország néptáncosai sorában mutat­ta be műsorait. A táncosok a Bodza Banda muzsikájára hét alkalommal léptek kö­zönség elé, mindannyiszor szabadtéri színpadon, a gö­rög főváros különböző ke­rületeiben. A kedd esti ha­zaérkezés után Nagy Albert elmondta, hogy az előzetes elképzelésekkel ellentétben nem 9 megszokott fesztivál­jelleggel zajlott a nemzet­közi program. A napközbeni találkozók híján a negyven tagú táncos küldöttségnek bőven jutott ideje a metro­polis nevezetességeivel is­merkedni, s fürödni a ten­gerben. Műsorukból leginkább a bravúrosabb, mozgalmasabb koreográfiák nyerték meg a kétezer fős közönség fi­gyelmét: a szatmári, kalo­taszegi, marosszéki' táncok. Több alkalommal önállóan, néhányszor pedig a ju­goszláv, lengyel, csehszlovák, malájföldi táncosokkal kö­zösen léptek fel;- Az: éyenr • kénti athéni kulturális fesz­tiválnak — amely egy hó­bátfrg tart - ciak egyik része a folklórprogram; a néptáncosok után, ezen a héten kamarakórusok szere­pelnek Athénban. Aranyra pályáznak Minősítőié készül a munkásőrzenekar Pom, pom, pom, pom ... — az öblös hang forrása egyelőre láthatatlan. Am amikor szemmagasság alá fürkészek, egy pinceajtóféle­ség mögött trombiták, kür­tök csillannak meg. — Nemsokára kezdődik a próba, addig beszélgethe­tünk — invitál beljebb Or. mándlaki Péter, a munkásőr fúvószenekar karnagya. Sza­badkozik, még hellyel sem kínálhat, az igencsak zajos Rokokó szvitjét is műsorra tűztük. Nagyon szép mű, de igen nehéz. Hangszerelése különlegesen igényes into­nációt követel. Kamara­jellegű darab, külön szólnak kis hangszercsoportok — ez teljesen ellentétes a hagyo­mányos hangszereléssel. — Mi erről a zenészek véleménye? — Hát, bizony inkább a klasszikus művek állnak hozzájuk közelebb. Olyanok, próbatermen kívül mind- „-„nt az Arany-ezüst kerin­össze parányi raktárhelyiség gö vagy Suppé Rablókaland áll rendelkezésükre. — Bi- nyitánya. Talán azért is, zony, jelenlegi működési mert elég magas az átlag­feltételeink gyengécskék. Ez életkor, s a nyugdijasok ne­a terem olyan kicsi, hogy hezebben barátkoznak a mo­az ember saját hangszerét dernebb hangzással, nem is hallja. Nem beszélve _ Kikből áll a zenekar? arról, hogy osztott próbát _ jogászdoktor, lakatos, jelenleg többnyire Szegeden játszunk, koszorúzásokon, ünnepségeken — igaz, évi 3—400 órát —, az arany bir­tokában külföldi szereplésre is javasolna a KÖTA (Kó­rusok Országos Tanácsa) fúvószenekari tagozata. Szeptember 14-ig, a verseny napjáig, már nem sok időnk van. A zsűri követel, min­dennek klappolnia kell, hogy az arany összejöjjön ... Varjú Erika Munkában a Weiner Kamara­zenekar Eseménydús hetek, hóna­pok várnak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozatának Weiner Kamarazenekarára. A hét elején, kedden már koncer­teztek Budapesten, a nem­zetközi Pablo Casals cselló­verseny nyitányán, s még szeptemberben, 30-án is­mét föllépnek, ezúttal Sze­geden, a városi tanács és a zeneművész-szövetség he­lyi csoportjának Bach— Handel tricentenáriumán: Szecsödi Ferenccel Bach E-dúr versenyművét szólal­tatják meg, Bódás Péterrel és Delley Józseffel Bach Kettősversenyét. Weninger Richárd együt­tese október 3-án Gödöllőn ad hangversenyt, október 9-én pedig megint idehaza, a szegedi kamarazenekari napokon, a filharmónia C sorozatának vendégeként, Matuz István, Maczák Já­nos és Farkas Gyöngyi köz­reműködésével. November­ben Linzbe utaznak, a bé­csi Collegium Hungaricum meghívására a Bruckner­házban lépnek közönség elé, s ugyancsak novemberben Budapesten, Vántus István szerzői estjén. December 2-án névadójuknak, Weiner Leónak századik születésna? pi emlékműsorát tartják, 17-én pedig a hagyományos karácsonyi koncerten ját­szanak Valentyin Fejginnel, a moszkvai konzervatórium világhírű művészével. Október 12-én és 19-én Hulladékgyűjtési akció A Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága az idén is megszervezi ah őszi hasz­noshulladék-gyűjtö akciót. A lakosság számára már fe­leslegessé vált fém-, paoír­és textilhulladék a népgaz­daságnak még hasznot hoz, ezért gyűjtése közös érde­künk. Az előző évek tapasztala­tai alapján az akció első­sorban az úttörőket és ta­náraikat mozgatja meg. Leginkább az úttörőcsapa­tokra számítanak most is. Az eddi-* hathetes időtar­tam túl hosszúnak bizo­nyult, ezért az idén mind­össze két hétvégén, október 12-én és 19-én rendeznek gyűjtést CL város különböző pontjain. A helyszínekről a 36 körzeti népfrontbizott­ságnál időben adnak tájé­koztatást, s a lehetőségek­hez mérten lapunkban is közöljük azokat. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a leadott hasz­nos anyagok ellenértékének fele most is a gyűjtésben részt vevő úttörőcsapatoké, a másik felét a műjégpálya építésére fordítják. A tava­lyi akció 220 ezer forintot „hotzott". Reméljük. leg­alább ennyi 'lesz az idén is ... Hitel — termálvízre Az elmúlt napokban szer­ződést írtak alá az Állami Fejlesztési Bank szegedi te­rületi igazgatósága és az Ásotlhalmi Felszabadulás Tsz vezetői egy termálvíz­kút további hasznosítására. A föld mélyéből feltörő me­leg vízzel már eddig is fó­liasátrakat fűtöttek. . Most azért kapott 1 millió 599 ezer forint állami kölcsönt és költségvetési juttatást a szövetkezet, hogy meg tud­ja oldani a 40 Celsius-fokos csurgalékvíz gazdaságos hasznosítását is. A termálkút vízhozama a vártnál na­gyobb, a víz hőfoka az elő­zetesen számítottnál maga­sabb. Az eddig elfolyt me­leg vizet a szövetkezet új fóliaházainak fűtésére akar­ja felhasználni. A fóliaháza­kat az ásotthalmiak mint­egy 2 millió forint értékben saját forrásukból építik fel. Bennük szegfűt és primőr zöldségeket termesztenek majd. A geotermikus energia teljes hasznosításával éven­te 42 tonna tüzelőolaj ta­karítható meg, amelynek ér­téke 510 ezer forint. A fej­lesztéssel hatékonyabbá vá­lik a korábbi beruházás, növekszik a szövetkezet ár­bevétele és nyeresége, és nem utolsósorban javulnak a kedvezőtlen adottságú ho­moki gazdaság gazdálkodá­si feltételei Is. A beruházást még az idén elkezdik és a tervek szerint a jövő év áprilisában be is fejezik. - , ..,,«»„ a-. /.í—» — i --4 Keresik a lehetőségeket -oi« .iftiuntnsiis •>• •*•' ' J üiovinva » >< Munkaalkalom a „Rehab"-nál A képlet ismerős: "a rok­kant ember valami pénzke­reset. hasznos, értelmes el­foglaltság után néz. de — rendelet ide, humanitás oda — legtöbbször ajtót mutat­nak neki a munkahelyek. „Segíts magadon, s az isten is megsegít" — gondolt hát egyet a legtettrekészebbek egvike, a fiatalon szeren­csétlenül járt Sindely Ernő, ós „kijárta", hogy megala­kuljon Szegeden a .,Rehab", azaz a megváltozott munka­képességűek vegyes javító ipari kisszövetkezete. A Kiszöv fönnhatósága alatt júniusban létrejött kisszövetkezet máris műkö­dik. Egyelőre 15 ember szor­goskodik nap mint nap a Vértói út 1. szám alatti épü­let fogadószintjén jevö bér­leményben. Ezek az 50-70 sem tudunk tartani. — Minősítő hangverseny­re készülünk, nagyon fon­tos most a gyakorlás — veti tanár, raktáros egyaránt akad közöttünk. Mint emlí­tettem, inkább a nyugdíjas­korosztályból? A fiatalok? közbe Ludányi László alegy- Az utánpótlás bizony elég ségparancsnok. — Ugyanis olyan nehezen jön össze a zenekar, nem hivatásos mu. nagy gond: ha a zeneisko­lákban sokan tanulnak Is rézfúvós hangszereken, ha­zsikusok; társadalmi együt- csak nem folytatják felsőbb tes. Ráadásul a szólamok sem teljesek, akad, amely mindössze egy emberből áll, s előfordul, hogy az sem ér rá ... . Ebben a pillanatban rá­zendít a „banda" a Grazi indulóra. Karmester nélkül is ragyogóan, pattogósan szól a mars. — Minősítő versenyt em­lített. Mivel készülnek? — Előre megadott listáról választhatunk, a kikötés annyi, a darabok fele mai magyar szerző müve legyen. Most nagy fába vágtuk a szinten, leteszik a hangszert. — Milyen az együttes je­lenlegi minősítése? — Ezüst fokozat. Három évenként mérettetünk meg az országos fúvószenekari minősítő hangversenyeken, mennyit fejlődtünk az el­múlt időszakban. Eddig két­szer vettünk részt, először rögtön az ezüst fokozatot nyertük el. Három éve ismét ezüstöt kaptunk, most az aranyra pályázunk. — Mit jelentene a zéne­karnak az aranydiploma? — Mindenekelőtt rangot, fejszénket: Patachich Iván elismerést. Másrészt, míg Cikkünk visszhangja Újra a „zöld" Tiszáról Először Tóth Béla, majd különböző halastavakból ke­augusztus 30-án a Postalá- rül be ilyen szennyeződés, dában Horváth Károly írá- A legkézenfekvőbb megol­sából értesülhettek olvasó- dás tehát a halastavi vízle­ink a Tisza „zöldelléséről". eresztés „megrendszabályo­Az említett két cikk utáni zása" lehet. A tavak vízle­visszhangként most Vágás eresztő zsilipjeinél nem is Istvánnak, az Ativizig fő- okozna nehézséget a felüle­munkatársának levelét kö- ten úszó növényi anyagok zöljük. összegyűjtése, kiemelése, „Igazgatóságunk is azon majd kezelése, vagy meg­fáradozik, hogy a Tiszát semmisítése. Ezt a megol­megóvja a szennyező anya- dást az is indokolja, hogy a goktól, káros uszadékoktól, haltermelésből eredő ha­valamint a biológiai káró- szon az illető gazdaságoknál sodásoktól.. marad, így az okozott káro­Messzemenően igaza van kat is e gazdaságoknak kell hát a levélírónak, Horváth megelőzniük, illetve meg­Károlynak abban, hogy a szüntetniük, vízfelületeket az úszópáf- A vízügyi igazgatóságok a ránytól, békalencsétől szük- jövőben területükön felte-t séges volna megszabadítani, hetően intézkedni fognak. Az is tényszerű, hogy a Ti- Ha az Alsótiszavidéki Víz­sza a Körösön át szennye- ügyi Igazgatóság térülelén ződik. Viszont a Körösbe a ilyen biológiai szennyező Berettyón keresztül jutnak források akadnának, igaz­be ezek a növényi marad- gatóságunk intézkedne azok ványok, a Berettyóba pedig kiiktatására." százalékosan csökkent mun­kaképességű nök és férfiak — üzemi balesetet szenve­dettek. szerzett szervi ba­jokkal küszködők — ipari jellegű bérmunkával igye­keznek kiegészíteni csekély­ke alapnyugdíiukat, s egy­ben — a munka révén — segítséget kapnak a társa­dalmi beilleszkedéshez. A „Rehab" keresi a kap­csolatot a cipőipari szövet­kezettel. az ecsetgvárral, a tömegcikkipari szövetkezet­tel, és minden vállalattal, amely bérmunkát tudna fölajánlani nekik. A cipő­ipari szövetkezet például saját telephelyén fogadja ezeket az embereket, meg­kímélve a „Rehab"-ot a szállítás, a raktározás gond­jától, a rezsi forintterheitől. Jelenleg éppen ezek a ne­hézségek akadályozzák meg, hogy bedolgozói munkál vállaljanak a kisszövetkezet tagjai. Hogy mi minden kell ah­hoz, hogy életképes legyen ez a vállalkozás, fölsorolni is sok. De ténv: sajátos testi és lelkiállapotú embe­rekről lévén szó. megilletné az ott dolgozókat egv olyan saját telephely, amely a la­kókkal. a külvilággal való súrlódásoktól megkímélné őket. S nem közömbös a te­rület nagysága sem: olyan, 50 60 négyzetméteres he­lyiségre lenne szükségük, amelyben 10-20 ember 4-5­féle szakma bérmunkáját el tudja végezni. A kisszövetkezet szellemi atyja, megvalósítója és ve­zetője, Sindely Ernő el­mondta : Hódmezővásárhe­lyen élő sorstársaik megse­gítésére is szeretnének lét­rehozni hasonló munkalehe­tőséget. Tárgyaltak már az elektrofémipari szövetke­zettel. remélhetőleg siker koronázza együttműködésü­ket. Ainnál is inkább várha­tó ez. mert a vállalatok sem kárvallottjai az efféle közös vállalkozásnak ök is nyertesek, hiszen a bér­munkáért nem kell adózni­uk. S végül egy tévhitet sze­retnénk eloszlatni. Sok rok­kantnyugdíjas azt hiszi, hogy ha munkát vállal, az­zal elveszíti nyugdíját. A rehabilitációs törvény ki­mondja: a rokkantnyugdíj mellett ki-ki mé® évi 60 ezer forintot kereshet. Bár az a „veszély" nem fenye­geti a kisszövetkezet tagjait, hogv ezt az értékhatárt túl­lépik, az igen tisztes óra­bérrel azonban jelentős jö­vedelemtöbblethez juthat­nak. Ch. A. Alapkőletétel Tovább bővül Hajdúszo­boszlón a fürdő környéki üdülők sora: szerdán 400 ágyas SZOT—Medosz csalá­dos, illetve gyógyüdülő alapkövét rakták le. Az épület az 1977 óta működő Barátság üdülő közvetlen szomszédságában emelkedik majd. öt szintién összesen száz szobát alakítanak ki, s az üdülőhöz kétszáz szemé­lyes étterem is csatlakozik. Az űj hajdúszoboszlói üdülő a program szerint 1987 második felében ké­szül el, beutaltjai a Barát­ság és a Béke üdülő gyó­gyászatát vehetik majd igénybe. A létesítmény az év nagy részében gyógyke­zelésre szorulókat, nyaranta pedig kétgyermekes csalá­dokat fogad. A SZOT—Medosz üdülő alapkövét Nagy Sándor, a SZOT titkára, és Dobi Fe­renc, a Medosz főtitkára helyezte el. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents