Délmagyarország, 1985. szeptember (75. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-28 / 228. szám

206 Csütörtök, 1985. szeptember 26. • • Ötven sor Panaszkodnak a népművelők, a legtisztább szándék, a legkörültekintőbb szervezés is megfeneklik az ér­dektelenség zátonyán. Tanulmányok születnek az okokról, elemzések e társadalmi jelenség fékhatásai­ról. A következtetés: nagy rÍ2lkó egy-egy jelentősebb programba időt, pénzt, energiát ölni, a várható ho­zam oly csekély eredményt ígér. Ebbe a kissé felhős­re festett képbe a héten * szikrázóan sütött be a „szellem napvilága", nem is egy alkalommal. A hét első napján emlékidéző, ködoszlató, a régmúltba vesző arcvonósokat újból élesre állító, emberséget, jel­lemet, nemes tulajdonságokat középpontba helyező programot szervezett a Móra Ferenc Múzeum. A két háború között — az 1930-as évek végén, negyvenes évek elején — Szegeden élt négy kiváló alkotó — Kerényi Károly, Sik Sándor, Bálint Sándor és Vinkler László — arcképét hívta elő a múlt homályából ba­rátok. tanítványok, kortársak négyesfogata. Fontos eseménynek érzem az ilyen programokat. Részint azért, hogy egy tisztább közegben, a mai szabadság éa történelmi rálátás tudományos és lelki műszereivel módosítsuk az eltorzult képeket, tegyük helyére a fél­reerúszott vonásokat. Próbáljunk meg tisztán és mar­kánsan szembenézni múltunkkal, vállalni mindent, ami érték, ami előremutató, amihez kapcsolódni kell és érdemes. Két nappal később Találkozásra invitáltak a Ki­szöv-klubba. Megvallom őszintén, nem sok jót sej­tettem, amikor a „szegedi fiatal művészek alkotócso­portja" nevet olvastam a bemutatkozók összefoglaló jelöléseként. Az elmúlt 13 évben számtalan ilyen ne­kirugaszkodásnak voltam tanúja, s valamennyinek több volt a füstje, mint a lángja, nagyobb volt az elő­készítés rózsaszín köde, mint a valódi tartalom. Itt olyan őszinte, tiszta szándékú, felszabadult és öröm­teli két és fél óra várt ránk. amire legszebb álmaim­ban sem számíthattam. Jól megfért egymás mellett a festmény és balkáni muzsika, vers és ragtime, művé­szettörténeti glossza és tematikus táncszvit, amerikai blues és ütőhangszerekre komponált zene. Olyan prog­ram született, ahol egyforma státusa volt fellépő al­kotónak és érdeklődő befogadónak, kiállitómüvésznek és az értékekre rávilágítani Igyekvő műtörténésznek. Egyszóval, valóban találkozás volt ez az este, érdek­lődő emberek között, egymásra figyelő fiatalok között. Olyan találkozás, ahol gondolatok és érzések párbe­széde folyt „lélektől lélekig". Sokan voltak kíváncsiak Kass János válaszaira is csütörtökön este. Már a nyáron felavatott Vár íjtcai Galériában zsúfolt közönség hallgatta a szegedi szár­mazású művész gyermekkori emlékeit, tán még töb­ben élvezték vallomásos mondatait pályájáról, barát­ságairól, a XX. század második felében élő alkotó gondjairól a múzeum dísztermében. Döbbenten néztük valamennyien a sok-sok nemzetközi díjjal koszorú­zott. Londonban. John Halas műtermében komputer­technikával készített animációs filmjét, u Dilemmá­kat. S csak aztán, a film utáni másodpercekben tuda­tosult bennem az épp most zajló képzőművészeti vi­lághét, központi gondolata: müeészet és béke. Ennél tisztább és nemesebb alkotói vallomás aligha született e témában. A Találkozás meghívóján hason fekvő, kis bébi tekint ránk. A Szegedi portrék rendezvényén négy ki­emelkedő képességű alkotó festett arcmását láthat­tuk. Csütörtökéin este Kass János személyes varázsába kerülhettünk. E tekintetek kereszttüzében lehet vala­hol „a titok". Tandi Lajos A telefonokról í H°"n°* ",dn,voi°'f Az ARULAS című ameri­kai filmet vetítik a JATE filmesztétikái körének fog­lalkozásán mn. szombaton délután léi 3 órai kezdettel az egvetem Ady téri épüle­tének Auditórium Maximu­mában. — Mikor lösz Tápén bú­csú? — Misakor. — És núkor van Misa? — Búcsúkor. — Fenti, fö­löttébb épületes beszélgetés teljességgel autentikus tá­péiak szerint hiteles, s arra vonatkozik, hogy Tápén .Szent Mihály, azaz a fulu védőszentjének napján, szep­tember 29-én (holnap, va­sárnap) minden háznál ün­nep van. Vendégváró, ott­hon marasztaló. Egyszóval: a hagyományokhoz híven az idei TAPAI BÜCSÜ is gazdag programot ígér. A vásártéren a pécsi Bóbita bábegyiittes, a Méta együt­tes, Kemény Henrik báb­színháza, uz Izlsz együttes és a lluza-vona együttes szórakoztatta a búcsúra ér­kezőket. Ugyanitt divatbe­mutató, sétalovaglás, vásári komédia és más program ls tarkítja a délelőtti progra­mot. s külön színpadon lép­nek a közönség elé a meg­hívott, hagyományőrző népi együttesek: az őcsényiek, a zengövárkonyiak, a táoió­szecsöiek. a turaiak az öregcsertőlek és a Szabad­kai Népkör táncegyüttese. A szfnpad mellett néoművé­szek és népi iparművészek vernek sátrat. A délutáni program 2 óratói a népi együttesek menettáncos fel­Műsor­ajánlat vonulásával kezdődik, gála­műsoruk a művelődési ház­ban fel 3-kor lesz. Délután 3-től sárkányrepülő-bemu­tató, lovabbá a Tápé—Ha­tárőr Dózsa labdarúgó-mér­kőzés szerepel a program­ban. este 7-től kórushang­versenyt rendeznek a temp­lomban. a fiatalokat pedig 8 órától videodiszkó várja a művelődési házban. Még egy Mihálu-napi bú­csú — ezúttal Mihálytele­ken: holnap, vasárnap este 7 órától a mihalyteleki Mó­ricz Zsigmond Művelődési Házban Gyurász Gábor vi­deodiszkója mellett diszkó­tánc- és breakbemutató, to­vábbá tombola Is Szerepel a programban. A zenei világnap alkaima­ból ÜNNEPI HANGVER­SENYT rendeznek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola szegedi tagozatának (Lenin körút 79.) hangver­senytermében szeptember 3U-ün, hétfőn este fél 8 órai kezdettel. A Hándel és Bach születésének 300. évforduló­ja alkalmából rendezett kon­certen közreműködnek a Szegedi Szimfonikus Zene­kar és a Szegedi Nemzeti Színház tagjai, továbbá a főiskola szegedi iugozatának és a Tömörkény István Ze­neművészeti Szakközépisko­lának hallgatói, bevezetőt A televízió szegedi stúdió­jának keddi regionális adá­sában Vojnár László, a sze­gedi Postaigazgatóság veze­töhelyettrsc válaszolt nézők kérdéseire, amelyek a tele­fonkötvényre, a telefonhoz jutásra és a hálózatfejlesz­tésre vonatkoztak. Ahogyan az adásban is elhangzott, számos kérdésre akkor nem sikerült válaszolni az adás­Idő korlátai miatt. A szak­ember vállalta, hogy írás­ban foglalja össze a tudni­valókat, mi pedig ígértük, fórumot adunk e válaszok­nak. íme: Vojnár László írá­sát most közöljük. A posta a kötvénytulajdo­nosok részére 1986. decem­ber 31-ig vállalta a távbe­szélő-állomások szerelését. Azok, akik 1984. december 31-e után vásároltak tele­fonkötvényt, a befizetést kö­vető két éven belül számít­hatnak a telefon szerelésére. A meglevő üzemi tartalé­kok terhére az elmúlt év fo­lyamán már megkezdtük az állomások bekapcsolását. Az idén a Belváros teljes terü­letén, valamint Algyőn és Kiskundörozsmán teljesítjük azoknak a kötvénytulajdono­soknak a kérelmét, akik 1985. július 1-je előtt meg­vásárolták a telefonköt­vényt. További bekapcsolás­ra azért nincs lehetőség, mert a távbeszélő-központ számkapacitása telítetté vá­lik. A központ bővítése folya­matban van. es 1986 első félévében készül el. Továb­bi állomások szerelésére ezt követően nyílik lehetőség. Azt. hogy a városnak me­lyik részén kezdődhettek a szerelések, kizárólng a ren­delkezésre álló, illetve fo­lyamatosan megteremtett műszaki feltételek határoz­zák meg. Altalános ízéfefési elV, hogy egy adott területen csak akkor lehet a köt­vénytulajdonosok részére a telefonok szerelését megkez­deni. ha a műszaki feltéte­lek az ött levő valamennyi kötvényes -igény egyidejű kielégítését biztosítják. Fog­lalkozás, beosztás, vagy egyéb körülmények (példuál a kötvényvásárlás sorrendje) alapján sorrendi elsőbbség nem biztosítható, mert a köt­vény minden tulajdonos ré­szére azonos értéket képvi­sel. E szerelési elv alapján nem lehet előnyben részesí­teni azokat a kötvénytulaj­donosokat sem, akik már a kötvény meghirdetése előtt is várakoztak a telefonra, illetve az igényük nem új állomás szerelésére, hanem áthelyezésre vonatkozott. A fejlesztés lehetőségét a posta a kötvényvásárlások­ból befolyt összegből teremti meg. A fejlesztéshez a la­kossági kötvénytulajdonosok azonos összeggel járulnak hozzá, fgy nem lehet kü­lönbséget tenni a már évek óta várakozó és az új igény­lő között. Az elköltözés következté­ben felszabaduló egy-egy bekapcsolási lehetőséget a kötvényes igények kielégíté­séhez nem lehet felhasznál­ni, mert ezzel a területen várakozó összes igény nem elégíthető ki. Amennyiben ezt felhasználnánk, a to­vábbra is várakozni kény­szerülő kötvénytulajdonosok jogos panaszára adnánk okot. Szeged lakónegyedeiben (Tarján, Felsőváros. Rókus, Északi város, Makkosháza). Üjszeged egész területén, Tápén, Baktóban, Hódmező­vásárhely kertvárosi részén és a lakótelepeken, továbbá a kötvénnyel érintett Szeged környéki helységekben kö­zel 3 ezer állomás előszere­lésére kerül sor ebben az évben. Ezeket az állomáso­kat a telefonközpontok bő­vítése. üzembe helyezése után. 1986 második félévé­ben kapcsoljuk be. Az állomásszereléssel, il­letve előszereléssel nem érintett területek kötvény­tulajdonosai 1986 második félévétől várhatják a tele­fon bekapcsolását. Ezen bé­lül a posta ma pontosabb időpontot nem tud megha­tározni. A jövő év végéig a posta a kötvénytulajdonosok telefonigényét teljesiti. Ez alól természetesen kivétel lehet, aki a telefonkötvényt későbbi időpontban vásárol­ta meg, így részére a be­kapcsolás csak 1986 után várható. 1987-töl kezdődően, a kötvényes igények kielé­gítése után, azokon a terü­leteken, ahol a műszaki fel­tételek rendelkezésre áll­nak, felemelt belépési díj (főállomásért 12 ezer forint, ikerállomásért 8 ezer forint) ellenében lehet a telefono­kat szerelni. Több kérdés merült fel az állomások áthelyezésével kapcsolatban. A posta a táv­beszélő-állomás felszerelésé­vel szolgáltatási szerződést köt az előfizetővel, amely névhez és címhez kötött. Az előfizető elköltözésével ezt a szerződést felbontja. A szer­ződés felbontását tehát nem a posta kezdeményezi, ezért nem vállalhatja az áthelye­zés kötelező teljesítését. Az új helyen a telefon üzembe helyezéséhez ugyanazok a műszaki feltételek szüksé­gesek, mint új állomás sze­relésénél Ezért kell a táv­beszélő-állomás áthelyezése érdekében is az előfizetőnek telefonkötvényt vásárolnia. A központ- és hálózatbő­vítést követően a varos kü­lönböző pontjain több nyil­vános távbeszélő-állomás üzembe helyezését is tervez­zük. Ezek helyét a lakossá­gi igények alapján a tanács­csal történt egyeztetés után jelöljük ki. A pontos névvel és lak­címmel felvetett azon kér­désekre. amelyek egyedi ter­mészetűek, a Postaigazgató­ság írásban válaszol. mond Gönczi László zene­történész. ELEKES ZSUZSA ORGO­NAHANGVERSENYET ren­dezik meg a Collegium Ar­tium zenetudományi szek­ciójának foglalkozusaként szentember 30-án, hétfőn es­te 8 órai kezdettel a dóm­ban. Közreműködik a Ju­hász Gyula Tanárkéöző Fő­iskola I számú női kara. Mihálka György vezényleté­vel. zongorán kísér: Maczel­ka Noémi. ZENÉS TALÁLKOZÁS ESZTERGÁLYOS CECÍLIÁ­VAL — ez a címe annak a programnak, amelyet szep­tember 30-án, hétfőn este 7 órai kezdettel rendeznek me-r a Juhász Gyula Műve­lődési Központban. A nép­szerű művésznő műsorában zongorán közreműködik Szentirmai Akos, műsorve­zető: Dénes Gábor. ALTÉRA PARS — ezzel a címmel rendez bemutatót a Szegedi Hanglemezklub szeptember 30-án. hétfőn délután 6 órai kezdettel a TIT Kárász utca 11 szám alatti klubhelyiségében. Elő­adó: dr. Szüts István. A SZEGEDI REGIONÁ­LIS TÉVÉADÁS legközelebb október elsején, kedden este fél 7-kör lesz látható a 2-es programban, a szentesi 23. csatornán. AZ ECRANUI. NOSTRU, a szegedi tévéstúdió román nyelvű nemzetiségi műsora október 2-án. szerdán 19 ora 5 perckor jelentkezik a 2-es programban. Az adást október 5-én. szombaton reggel fél 9-től az l-esen megismétlik. Egy század tanúja Masa Jánosék tanyáját Mórahalmon, a zákányszéki határtól elválasztó földút mellett találtam. Egy portán tobb épület, munkagépek az udvaron — a gazdálkodás kellékei. A szokásos csen­det csak a „nagy napra" idesereglő rokonok, ismerő­sök, községi és téeszvezetök köszöntő szavai törik meg. Három Jápossa) U találkoz­hatunk itt egycsapásra A gazda most ötvenéves, a fi" huszonöt és az ünnepelt édesapa pont száz. Ünneplő ruhában, a göv­bebotra támaszkodva még sikerül megtennie a szobá­ból a ház előtti szőlőlugasig tartó pár méteres utat. A beszédje még mindig érces, messze hangzó. Mondja is történeteit háborúról, élete nagy eseményeiről, házépí­tésről, családról. A végén még egy vers is kikerekedik az egykori béreslegényről. Az őt köszöntökkel együtt jóízűen megeszi a frissen sült túrós lepényt. Köz­ben többen mondogatják a középkorúak közül, hogy a mai nemzedékek nem érik meg ezt a szép kort. A ki. egyehsúlyozott. nyugodt éle­tet felváltotta a rohanás, idegeskedés. János bácsi an­nak idején dehogy dolgo­zott volna szombat déltől hétfő hajnalig. A hétvége a pihenésre, templombajárás­ra való volt. Még aratáskor is. ha meghozták a tanyai újságot, az volt uz első. hogy azt átnézze, tájékozód­jék a világ dolgairól. Mégis hogyan mondhatjuk az ő száz évéről, hogy nyu­godtabb idők voltak azok, amikor két világháborút is megélt közben. Ennyi idő alutt sok minden történt. — Az apám földjén kezd­tem a gazdálkodást. Ro­zsot. búzát, kukoricát ter­meltünk. szőlőnk is volt, jó­szágot is tartottunk. Meg­nősültem 1912-ben. jóban, rosszban együtt voltunk, Közbejött a háború, az elsők közt vittek az olasz frontra. Tavasszal hazaengedtek két hétre, a nagyja munkát el­végeztem, aztán Irány visz­sza. Eletem nagy eseménye a házépítés. Mórán kezdték osztani a telkeket, mink ls véltünk egyel huszonnyolc­ban, rá egy évre beköltöz­tünk. Ez volt a Tulaban az első ház. Három árva kis­lányt neveltünk föl, saját gyerek nem akart születni. Addig járt a feleségem az orvoshoz, hogy megszületett a János fiam. Nagy boldog­ság volt.' Aztán jött megint a háború, hatvanéves lé­Ünneplés. családi körben. A köszöntök: Masa József, a Hnmokkultúra Szakszövetkezet elnöke és Murányi György, Mórahalom tanácselnöke temre az öcsémmel együtt kocsival, lóval beosztottak a Nyugatra menekülők sorába. Fél évre rá tudtam haza­szökni. Mögöregödtem, a fiam lett a gazda. a faluból jártam ki segíteni neki. Ha nem vagyok beteg, most is a faluban élek egyedül, a feleségem három éve nem él már. Az unokáim és a fiamék néznek rám, enniva­lót hoznak. Még nyugdíjam is van, 1938 forintot hoz havonta a postás. T. Sz. I. Ülést tartott a kisteleki pártbizottság Tegnap, pénteken délután Pap István titkár elnökleté­vel ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Kis­teleki Városi Jogú Nagyköz­ségi Bizottsága a pártszék­ház tanácstermében. A tes­tület jelentést hallgatott meg a közgondolkodás jel­lemzőiről és a fejlesztésének hely feladatairól, s többek között megállapította. hogy a pártalnpszervezeteknek az eddiginél is nagyobb szere­pet kellene vállalniuk a tu­datformálásban; határozot­tan fel kell lépniük az olyan nézetekéi szemben, ame­lyek torzítják szocialista eszméinket és törekvésein­ket. Második napirendi pontként — ennek ls Tóth Ferenc első titkár volt az előadója — időszerű gazda­ságpolitikai kérdésekről tá­jékozódott a pártbizottság. A két napirend vitájában felszólalt: Keresztes János, Kiss István és Megyeri Jó­zsef (Kistelek); Kiss István (Balástya). Szerényi Sándor köszöntése Szerényi Sándort, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának tagját 80. születésnapja alkalmából az MSZMP Központi Bizottsága és Központi Ellenőrző Bizottsága nevében Kádár János, a párt főtit­kára és Gyenes András, a KEB elnöke pénteken, a Köz­ponti Bizottság székházában köszöntötték. Kádár János atadta a Központi Bizottság és a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság üdvözlő levelét. A köszöntésen jelen Volt Somogyi Imre, a Központi Ellenőrző Bizottság titkára.

Next

/
Thumbnails
Contents