Délmagyarország, 1985. szeptember (75. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-27 / 227. szám

jpt" 11 Péntek, 1985. szeptember 27. Országos tanácskozást tartott az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága szeptember 26-án országos tanácskozást tartott. A megbeszélésen a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a pártintézmények vezetői, a budapesti', megyei és megyei jogú pártbizottságok titkárai, a fővárosi kerületi és minisztériumi pártb'izottsá. gok vezetői, valamint a fegyelmi bizottságok elnökei vettek részt. Gyenes Andrásnak, a KEB elnökének megnyitó beszéde után Somogyi Imre, a KEB titkára tartott előadást. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Németh Károly, a párt főtitkárhelyettese. Az értekezleten a XIII. pártkongresszus határozatának végrehajtásával összefüggő feladatokat tárgyalták meg. A bútoriparról Az állami bútoripar helyzetéről, a VI. ötéves tervben végzett munkájának várható eredményeiről és a fejlesztés tennivalóiról tárgyalt csütörtöki ülésén az Építők Szakszervezetének központi veze. tősége. A testület Cseh József ipari miniszterhelyettes tájékoztatója alapján megállapította, hogy az iparág a jelenlegi téri/időszakban mérsékelt ütemű fejlődést ért el. Az idei termelés — folyó áron számolva — várhatóan 16—17 százalékkal haladja meg az 1980. évit. A belföldi kereslet a tervezettnél kisebb mértékben emelkedett. (MTI) Új termékek bemutatója Ma nyílik az öszi BNV Csütörtökön, az öszi BNV nyitását megelözp napon több bel- és külföldi kiállító tartott sajtótájékoztatót arról, hogy milyen látnivalókkal várják az érdeklődőket, s milyen üzleti sikereket remélnek a vásártól. A csehszlovák kiállítók kilenc külkereskedelmi' vállalat kínálatát mutatják be, csaknem hatszáz négyzetméteren. A tájékoztatón felhívták a figyelmet a Skoda személygépkocsik legutóbbi modelljeire: ezekből jövőre is tízezer jut a magyar vásárlóknak. A kiállítási szabad területen a járművek mellett bemutatják a legújabb hétvégi házat, amelyet a jövő évtől már szállítanak Magyarországra. Csütörtökön sajtótájékoztatót tartottak a Koreai NDK.ból érkezett kiállítók is, akik első alkalommal jöttek el az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárra. Elmondták, hogy a mintegy 300 négyzetméter területű standon több mint 800-féle árucikket mutatnak be, elsősorban textil- és élelmiszeripari termékeket. Bemutatkozik a KNDK gépipara is. A Budapesti Bútoripari Vállalat vezetői az 'idei gyártmányfejlesztési eredményekről adtak tájékoztatást. Elmondták: négy új elemes bútort fejlesztettek ki; a, Réka bútorcsalád középtölgy változatát, továbbá a Horizont-P. a Frézia és a Panoráma elemes bútorokat. Az újdonságok ez év végén, illetve jövőre lesznek kaphatók az üzletekben. A Skála-Coop vezetői sajtótájékoztatójukon bejelentették: az idei ősz? BNV-n a korábbiaknál bőségesebb áruválasztékkal jelentkeznek. Mintegy kétszáz szövetkezet, illetve a Skála-áru. házak termékeit mutatják be. A lopások, betörések megelőzését szolgáló vagyonvédelmi eszközökről csütörtökön sajtótájékoztatót tartottak a BNV ..Kék fény" pavilonjában. Kármán József rendőr alezredes, a Budapesti Rendőr-főkapitányság Vagyonvédelmi Tanácsadó Szolgálatának vezetője főként az újdonságokra hívta fel a figyelmet. A Madisz I. kongresszusának 40. évfordulóján Itjúságmozgalom-történeti konferencia A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Madisz) 1. kongresszusának 40. évfordulója alkalmából csütörtökön ifjúságmozgalom-történeti konferencia kezdődött az MSZMP KB Párttörténeti Intézete és a KISZ Központi Bizottsága rendezésében a KISZ KB Komócsin Zoltán központi iskoláján. A tanácskozást Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója nyitotta meg. Az eszmecsere aktualitására utalva emlékeztetett arra. hogy az MSZMP Központi Bizottsága a múlt év októberében tárgyalta meg az ifjúságpolitika irányelveit, megvizsgálta az ifjúság társadalmi helyzetével kapcsolatos kérdéseket, s áttekintette mintegy másfél évtized ifjúságpolitikai munkájának tapasztalatait. Ezekben a napokban az illetékes megyei KISZ-szervezeteknél gondolják át, alakítják ki azokat a terveket, amelyek a fiatalok életkörülményeinek javítását szolgálják. Az idei esztendő az ifjúság éve — mondotta a Párttörténeti Intézet igazgatója —, s a mostani konferencia előadásainak témái arról tanúskodnak, hogy az ifjúságmozgalom-történeti kutatások számos olyan eredményt hoztak, amelyeket érdemes a tudomány skűkebb berkein kívül is megvitatni. Így tehát ez az eszmecsere nem egyszerűen tisztelgés az ifjúsági mozgalom négy évtizedes tevékenysége előtt, hanem olyan tanácskozás, amelynek tudományosan megalapozott, igényes politikai mondandója is van. A konferencia bevezető előadásában — amely egybe.n ünnepi megemlékezés is volt az évfordulóról — Straub F. Brúnó akadémikus vezetésével csütörtökön ülést tartott az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács. Az ülésen részt vett és felszólalt Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, aki a Minisztertanács nevében köszönetét fejezte ki a testület nyolcéves tevékenységéért. A tanács működése során állásfoglalásaival, javaslataival sokrétű segítséget nyújtott a kormánynak és elősegítette a környezet állapotának javulását. Tevékenységével hozzájárult a környezetvédelem társadalmi elismertetéséhez, megfelelő rangra emeléséhez. Nagy része volt a Balaton vízminőségének javításában, a légszennyezés csökkentésében, valamint a természeti értékek megóvásában. A tanács a hazai szervezett környezetvedelem első szakaszában kifejtett tevékenységével és eredményeivel megalapozta annak lehetőségét, hogy e munkál a jövőben magasabb szinten, országgyűlési bizottság lássa el. A kormány, összhangban ezzel a folyamattal, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének bővítette jogkörét, növelte felelősségét, biztosítva a megfelelő feltételeket is. A testület működésének befejezése alkalmából Czinege Lajos, a kormány nevében eredményes munkájukért köszönetét, elismerését fejezte ki a tanács elnökének. tagjainak, és kérte,' a jövőben saját területükön továbbra is segítsék a környezet megóvásának ügyét. (MTI) Emöd Péter, a KISZ Központi Bizottságának titkára hangsúlyozta: a felszabadulás 40. évfordulójáról megemlékező eseményekhez szervesen illeszkedik ez a tanácskozás is. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy társadalmunk, s benne az ifjúság egyre erősebben faggatja a múltat. A hagyományok feltárása növeli a közösség belső összeforrottságát, segítségével tudatosítani lehet: nem vagyunk egyedül, tartozunk valahová. Különösen fontos kérdés az ifjúság, az ifjúsági mozgalom törteneti múltjának, értékes hagyományainak feltárása, ápolása. Az e kutatásokból kiszűrhető tanulságokat a jelen és még inkább a jövő szolgálatába kell állítani. Bár a feltárásra váró korszakok, folyamatok köre egyre szűkül, még nem kellően összehangoltak az ifjúsági mozgalom történetével foglalkozó tudományos kutatások. Az ifjúsági szövetség mind nagyobb szerepet kíván vállalni e tudományos vizsgálódásokkal kapcsolatos mozgalmi-politikai igények megfogalmazásában. Ezt a célt is szolgálják a tudományos tanácskozások és emlékülések, a KISZ kiadói tevékenysége, a Párttörténeti Intézettel kialakult együttműködésének fejlesztése, s nem utolsósorban az ifjúságmozgalom-történeti tanács életre hívása — mondotta a KISZ Központi Bizottságának titkára. A konferencia első napján a résztvevők előadásokat hallgattak meg a haladó ifjúsági mozgalmak 1919 és 1945 közötti törekvéseiről, az ifjúság társadalmi helyzetéről, a felszabadulást követő években, valamint az ötvenes évek ífjúságtörténeti kutatásainak főbb elvi és módszertani kérdéseiről. (MTI) Gyarapodó kapcsolatok Pártvezetők látogatása a szegedi egyetemeken Városunk két felsőoktatási intézménye, a József Attila Tudományegyetem és a Szegedi Orvostudományi Egyetem jelentős szerepet játszik a körnjiék tudományos, oktatási, egészségügyi életében. Régebben gyakori volt az a megítélés. hogy az egyetemek „idegen testként" élnek a város szervezetében, oktatói előkelő kívülállóként mondanak véleményt a helyi közélet kérdéseiben. Az utóbbi időben ez a megítélés jelentősen megváltozott. Mind erőteljesebbek azok a törekvések, amelyek az együttműködés erősítését, a kapcsolatok gazdagodását bizonyítják az egyetemek és a város, illetve a enegye között. E két legjelentősebb szegedi oktatási intézménybe — melyek egyúttal tudományos műhelyek. sőt gyógyítóhelyek is — látogatott tegnap, csütörtökön délelőtt Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára. Székely Sándor, a szegedi pártbizottság első titkára és Koncz János, a megyei pártbizottság titkára. A kötetlen hangulatú baráti beszélgetéseken az együttműködés eddigi eredményei, tapasztalatai és gondjai kerültek terítékre egy pontosabb helyzetfelmérés és a további feladatok kijelölése érdekében. A József Attila Tudományegyetemen Csákány Béla egyetemi tanár, rektor és Anderle Adám, az egyetemi pártbizottság titkára fogadta a vendégeket. Tájékoztatójukban szóltak az egyetem és a városi, megyei intézmények együttműködésének fejlődéséről, és megfogalmazták a még meglevő kívánalmakat. így többek között azt. hogy bővíteni kell azoknak az iskoláknak hálózatát, amelyekben c. tanárjelöltek gyakorlati idejüket tölthetik. Különösen fontos ez most. amikor a bölcsészkaron az eddiginél több hallgató készül pályájára. Az egyetem vezetői kérték, hogy a hozzájuk tartozó iskolák is részesüljenek a megyébe érkező számítógépekből. Fontosnak ítélték a helyi támogatást az újszegedi füvészkerttel kapcsolatban, mely azon túl. hogy jelentős szerepet játszik az oktatásban. a város értékes része, idegenforgalmi látványosság. A mozgalmi élet területén sokszálúbbá vált a kapcsolat: az egyetem tanárai, oktatói és dolgozói a közélet számos országos és helyi fórumán töltenek be jelentős tisztséget. A hallgatók politikai. honvédelmi, világnézeti nevelése, humánus érdeklődésének fölkeltése és közéleti felkészítése érdekében megszervezték az MHSZklubot. új mederbe tereltél: a Vöröskereszt szervezetet, és serkentették a népfrontmunkába való bekapcsolódást. A párt vezetői elégedetten nyugtázták a kapcsolatok javuló tendenciáit, s az egyetemi önállóság tiszteletben tartásának figyelembevételével megfogalmazták az együttműködés további lehetőségeit is. A kiaknázatlan tartalékok között szerepel például olyan helyi érdekű tudományos kutatás, mint a közigazgatás új vonásainak kidolgozása, annak tudományos megfogalmazása, miként működjön egy ilyen nagyváros közgazdasági struktúrája: a gazdaságpolitika kutatóira vár, hogy a szűkösebb anyagi források időszakában, a lehetőségek és igények tudományos elemzésével segítsék a döntéshozókat a rangsorok megállapításában. a településfejlesztés, a beruházások kérdéseiben, a kontrollvizsgálatokban. A beszélgetés során szó esett a képzés színvonalának emeléséről, arról az igényről, hogy a hallgatók „ne tudják átvészelni takaréklángon" a diplomáig tartó egyetemi időszakot; hogy minél több csatornán kapcsolódjanak be a közélet, az ismeretterjesztés, a közművelődés munkáiba. A fejlesztések számbavételekor leghangsúlyosabban a szorito kollégiumi helyzet került szóba. Szerencsés esetben a jövő évben elkezdődhet egy diákotthon építése, amelyhez a helyi tanácsok jelentős támogatással járulnak hozzá. Ám nyitott kérdés a konyha és a menza felújítása, az újszegedi biológiai épület két, lealapozott szárnyának fölépítése, a központi könyvtár új raktárbázisának megvalósítása. S hogy a JATE vezetői nem várják ölbe tett kézzel a segítséget, jó példa, hogy az Ipari Minisztériumnál. az OMFB-nél és az MTA-nál kezdeményezték az országos kutatásokba való bekapcsolódást a gyógyszergyártás, a biotechnológia, a közgazdasági modellek matematikai módszereinek Kidolgozása és más területeken. A Szegedi Orvostudományi Egyetemre érkező pártvezetőket Cserháti István egyetemi tanár, rektor Lehóczky Pál, az egyetemi pártbizottság szervezőtitkára fogadta. A rektori bevezetőben elhangzott, hogy az egyetem 3300 dolgozót foglalkoztató „nagyüzem", amelynek kisugárzása megyehatárokon túlra is elér. A betegellátás átszervezését követően váratlanul nagy teher zúdult az egyetem gyógyítási U+ületére, s ez bizonyára a munkamegosztás egyenetlenségeiből adódik. Megnövekedett az ágykihasználás, kevesebb időt tudnak fordítani az ide kerülő betegek ápolására. Míg a megye kórházainak ágykihasználása 80 százalékos, addig a szegedi klinikáké megközelíti a 100 százalékot. Mindinkább elengedhetetlen ennek a nehéz és ellentmondásos helyzetnek újbóli elemzése. A következő időszak legfontosabb feladatai között is első helyen szerepel a 410 ágyas klinikai tömb építésének befejezése, amelyhez azonban szorosan kapcsolódik egy új nővérszállás fölépítése is. Az eljövendő időszakban szeretnék fejleszteni a fogorvosi szakot, de ez a klinikaépület bővítését is feltételezi. A várossal és a megyével való jó együttműködés eredményeként már több közöa fenntartású, kettős funkciót ellátó osztály, intézet, tanszék működik. Ezek továbbfejlesztése ezután is eredményes lehet. A mozgalmi munkáról szólva elhangzott, hogy kialakult az egészséges munkamegosztás és harmonikus együttműködés az egyetem állami, párt- és tömegszervezeti vezetése között. Szó esett a nagy leterhelésről. felújításra váró épületekről, a helyiséggondokról, az oktatás korszerűsítésének jó tapasztalatairól, az oktatók hallgatói minősítésének eredményes kísérletéről. melynek következtében a kezdeti tiltakozásból igény lett. Megállapították, hogy mind nehezebb bekapcsolódni a nemzetközi vérkeringésbe. csökken a folyóiratokra fordítható összeg, kevesebb a kongresszusokon való részvétel és a tanulmányutak lehetősége. Szabó Sándor a látogatásokat követően összefoglalva tapasztalatait megállapítottá. hogy a találkozások elsődleges célja egymás törekvéseinek, gondjainak jobb megismerése, az azonos álláspont kialakítása, az egységes szemléletű közös fellépés kiépítése volt. Szeged legfontosabb tudományos és szellemi műhelveiben a kétségtelenül meglevő tartalékok fölszabadítása sokat segíthet közös feladataink megoldásában. Ha mindenki a maga szintién, egyeztetett elképzelésekkel, azonos alapállásból, a soi;'éétü érdekek között világosan megfogalmazott és megalapozott véleménnyel lép fel. a közös célok hamarabb elérhetők. Ez a beszélgetés — húzta alá a megyei pártbizottság első titkára — egy folyamat kezdete, amelynek célja a rendszeres és kölcsönös tájékoztatás, a kapcsolatok 'gazdagítása, az együttműködés elmélyítése. T. L. Hol tanítják a munkavédelmet? Az 1977—78-as tanévben képeztek először munkavédelmi szakembereket a Szegedi Déri Miksa Szakközépiskolában. Ez munka melletti képzés volt, aki sikerrel vizsgázott, munkavédelmi technikus minősítést kapott. A képzettség neve 1983íól megváltozott, azóta „középfokú munkavédelmi szakképesítés"-nek hívják. Lehetővé váll. hogy a középfokú szakmai végzettséggel nem. de érettségivel rendelkezők is elsajátítsák a tudnivalókat, kétéves képzés során. Az egyes félévek befeiezése után a jelöltek vizsgát tesznek a tanult tantárgyakból. Az elméleti órákat heti egynapos képzés keretében tartják. Ehhez csatlakoznak a különböző gyakorlati foglalkozások, melyek egy részét az iskolában. más részét üzemekben tartiák. Önálló munkavédelmi tanterem működik a Dériben, a mérési gyakorlatok nagy részét is el lehet végezni az ottani műszerparkkal. Az előadók részben az iskola tanárai, üzemek, intézmények szakemberei, a Csongrád Megyei Munkavédelmi Felügyelőség munkatársai. Az anyagot nem lehet telic egészében elsajátítani az iskolában. Szükség • lenne otthoni tanulásra is, gond azonban, hogy a tankönyvek egy része elavult adatokat, megszüntetett szabványokat tartalmaz. A hallgatók többsége ennek ellenére fegyelmezetten végezte tanulmányait, a déris vizsgaátlagok jobbak az országos eredményeknél. A munkahelyi elfoglaltságok olykor akadályozzák a tanulók részvételét a foglalkozásokon. Nincs egyértelmű előírás a tanulmányi szabadságot és a dolgozót megillető egyéb kedvezmények ügyében — a munkavédelmet tanulók munkahelyén ez olykor problémákat okoz. Jó lenne, ha a megye vállalatai, intézményei odafigyelnének erre. hiszen a kéreés végső soron az. ő érdekeiket szolgálja. Bővíteni is lehetne a képzés eszköztárát szemléltető eszközökkel, zaj- és rezgésmérésekhez szükséges műszerekkel. Többek között a munkavédelmi szakemberképzés helyzetével foglalkoztak a Csongrád Megyei Munkavédelmi Bizottság tegnapi ülésén, ahol a testület tagjai e témát Perényi Jánosnak, a Déri Miksa Szakközépiskola igazgatójának előterjesztése alapján vitatták meg.